Gfv.30224/2022/4 – Kúria

(1)bekezdése alapján nyilvántartott referenciaadatok törlésére, az I. rendű alperest ennek tűrésére kötelezi. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyja. A peres felek nem kötelesek perköltség megtérítésére. A le nem rótt, összesen 115.000 (száztizenötezer) forint első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetékből a felperes 57.500 (ötvenhétezer-ötszáz) forintot, az I-II. rendű alperesek egyetemlegesen 57.500 (ötvenhétezer-ötszáz) forintot kötelesek az államnak – külön felhívásra – megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes adósként négy kölcsönszerződést kötött az név Nyrt.-vel (a továbbiakban: bank), amelyek a felperes fizetési késedelme miatt felmondásra kerültek. A bank 2010 és

1. között engedményezte a felperessel szembeni követelését az I. rendű alperesre. A felperes
2. január 18-án, majd
3. június 5-én lekérte a négy - szám3, szám4, szám5, szám6 azonosítójú – szerződésének a Központi Hitelinformációs Rendszerben (a továbbiakban: KHR) nyilvántartott adatait. [2] A felperes által
4. január
5. napján lekért saját hiteljelentése szerint nyilvántartott adatok a következők voltak: Ssz. Szerződésazonosító KHR azonosító Mulasztás kezdete Felvitel dátuma
6. szám3 szám1 2010.08.
7. 2013.06.
9. szám4 szám2 2010.03.
10. 2013.04.
12. szám5 szám7 2010.08.
13. 2013.06.
15. szám6 szám8 2011.04.
16. 2014.04.
17. Kúria IV.Gfv.30.224/2022/4 3 Ezzel szemben a felperes által
18. június 5-én lekért saját hiteljelentés adatai szerint az szám1 KHR azonosító számú szerződés, valamint az szám2 KHR azonosítójú szerződések esetén a mulasztás kezdeteként már
19. március 5., a mulasztás felvételének dátumaként
20. március
21. szerepelt. A másik két szerződésre már csak a szerződéses alapadatok szerepeltek a nyilvántartásban, a mulasztási adatokat törölték. [3] A felperes a
22. július 13-án benyújtott kifogásában valamennyi szerződés tárgyában kérte a referenciaadatai törlését. Az I. rendű alperes
23. július 15-én tájékoztatta a felperest, hogy továbbította a kifogást a nyilvántartást vezető II. rendű alpereshez, aki arról tájékoztatta, hogy nincs helye a referenciaadatok törlésének. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes megváltoztatott keresetében kérte kötelezni a II. rendű alperest, hogy törölje a KHR nyilvántartásból az szám1 és az szám2 KHR azonosítójú szerződések szerződéses és mulasztási adatait, míg az szám7 és a szám8 KHR azonosítójú szerződések esetén pedig a szerződéses referenciadatait és az I. rendű alperes kötelezését ennek tűrésére. [5] Az I-II. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. [7] Az elsőfokú bíróság indokolása szerint a felperes nem vitatta, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló követeléseket nem fizette meg. Kiemelte: a referenciaadat törlése iránti perben az adatszolgáltatás alapjául szolgáló szerződéssel kapcsolatos jogviták nem rendezhetők, annak kizárólag az a funkciója, hogy jogorvoslati lehetőséget nyújtson a referenciaadatok jogellenes átadása, nyilvántartása miatt. Ezért nem vizsgálható a referenciaadat alapjául szolgáló jogviszony elévülése, nem vitatható az alapjogviszony létrejötte és érvényessége. Az elsőfokú bíróság jogértelmezése szerint a KHR nemcsak a követelés bejegyzésétől számított 10 évig őrzi az adatokat, ezért a felperes a fennálló tartozása miatt alaptalanul kérte azok törlését. [8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte a II. rendű alperest a felperes szám1, szám2, szám7 és szám8 azonosítószám alatt nyilvántartott referenciaadatainak a KHR-ből való törlésére, az I. rendű alperest pedig ennek tűrésére. [9] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészítette ki, hogy a felperes által
24. január 18-án lekért saját hiteljelentése szerint nyilvántartott adatokkal szemben a
25. június 5-én lekért saját hiteljelentés adatai szerint az szám1 és az szám2 KHR azonosítójú szerződések esetén a mulasztás kezdeteként már
26. március 5., a mulasztás felvételének dátumaként
27. március
28. szerepel. Rögzítette, hogy a másik két Kúria IV.Gfv.30.224/2022/4 4 szerződés tárgyában már csak a szerződéses alapadatokat tartalmazza a nyilvántartás, a mulasztási adatokat törölték. [10] A másodfokú bíróság rámutatott: a központi hitelinformációs rendszerről szóló
29. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: KHRtv.)
30. §-ának a törvény célját meghatározó rendelkezéséből nem következik, hogy a KHRtv. szigorú határidőkkel és ügyfélvédelmi szabályozással támogatott rendelkezései ellenére - a cél megvalósulása érdekében - több évtizedig nyilvántarthat a KHR referenciaadatokat, akár ismételt bejelentéssel. [11] A másodfokú bíróság jogértelmezése szerint a KHRtv.
31. §

(1)bekezdése, a

(2)bekezdés a) pontja, valamint a 11. §

(1)bekezdésének az együttes értelmezése alapján amennyiben a tartozás nem szűnt meg - a referencia adatokat 5 + 5 év, azaz 10 év után véglegesen és vissza nem állítható módon törölni kell, nincs lehetőség a fennálló állapot (mulasztás) miatt az adat ismételt bejegyzésére a KHR nyilvántartásba. Ezért nem megalapozott a II. rendű alperesnek az a védekezése, hogy a KHRtv. rendelkezéseinek együttes értelmezése alapján a szerződéses jogviszony megszűnése alatt kizárólag a szolgáltatás teljesítésével történő megszűnést kell érteni, és a felmondott szerződés KHR-ben fennálló szerződésnek minősül mindaddig, amíg az ügyfél a szerződésben foglaltakat nem teljesíti, vagy a referenciaadat szolgáltató a szerződést veszteségként nem írja le. [12] A másodfokú bíróság megítélése szerint mivel a KHR-be csupán 2013-ban – a KHRtv. 22. §

(2)bekezdésében meghatározott 180 napos határidőt megsértve – kerültek a felperes referenciaadatai, azok átadása és kezelése jogellenes. Ezért a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. §

(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és rendelkezett a referenciaadatok törléséről. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen az I. rendű alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben – tartalma szerint – kérte annak hatályon kívül helyezését, elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Megsértett jogszabályként a KHRtv. 1. §-át, az 5. §

(2)bekezdés a) pontját, a 6. §

(3)bekezdését, 8. §

(1)-

(3)bekezdéseit, a 9. §

(1)bekezdését, a 11. §

(1)bekezdését, a 17. §

(8)bekezdését, a 22. §

(2)bekezdését, a Pp. 342. §

(3)bekezdését, a 386. §

(1)bekezdését, és a 346. §

(5)bekezdését jelölte meg. Hivatkozott az az Alaptörvény

1. cikkének a megsértésére is. [14] Felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság ítélete a jogszabályok és a bizonyítékok okszerűtlen és iratellenes értékelésén alapul, ezért jogszabályt sértő módon rendelte el a négy szerződéshez kapcsolódó referenciaadatok törlését. Állította, hogy a másodfokú bíróság döntése sérti a KHRtv.
2. §-át, figyelmen kívül hagyta annak célját: a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében, ami az állam nemzetgazdasági érdeke. Ezért a Khrtv. céljával ellentétes és az Alaptörvény
3. cikkét sérti a jogerős ítéletben írt jogértelmezés, hogy a folyamatos tartozásokat felhalmozó adós mulasztási adatait I. rendű alperes nem továbbíthatja ismételten a II. rendű alperes felé mindaddig, amíg tartozását nem egyenlíti ki. Hangsúlyozta, prudenciális szempontból az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megszűnését követően a KHR-ben rögzített adatok csak azt követően törölhetőek, ha a felek között a szerződésből eredő elszámolási jogviszony is megszűnt. Kúria IV.Gfv.30.224/2022/4 5 [15] Az I. rendű alperes érvelése szerint a KHRtv. bizonyos referenciaadatok esetében két szintű adatátadást ír elő a referenciaadat-szolgáltatók számára. A szerződéskötéskor a KHRtv.
4. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja alapján az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés alapadatai kerülnek átadásra (szerződéses alapadatok). A nemteljesítésre irányadó feltételek bekövetkezte esetén pedig a KHRtv. 11. §

(1)bekezdése és a

1. §-a a korábban már az
2. §

(2)bekezdés alapján átadott referenciaadatok ismételt átadását írja elő kiegészítve a nem teljesítésre vonatkozó információkkal (mulasztási adatok). A KHRtv. eltérő rendelkezéseket tartalmaz a szerződéses alapadatok (9. §

(1)bekezdés), valamint a mulasztási adatok [8. §

(1)és

(2)bekezdés a) pont] nyilvántartási idejére, illetve azok törlésére. [16] Hangsúlyozta, hogy a felperes keresetében a KHRtv. 8. §

(1)bekezdésére és a

(2)bekezdés a) pontjára hivatkozással kérte a KHR-ben nyilvántartott referenciaadatai törlését, amely csak a mulasztási adatok törlésére alkalmazható. Az szám7 és szám8 KHR azonosítójú szerződésekhez a KHR mulasztási adatot - a személyi jelentésből megállapíthatóan - nem tartalmaz, a felperes adatai kizárólag az ún. pozitív listán szerepelnek, mint fennálló szerződéses adatok. Ezért a keresetben, illetőleg a fellebbezési ellenkérelemben megjelölt jogszabályhelyek alapján a szám7 és szám8 KHR azonosító számokon nyilvántartott szerződésekhez tartozó referenciaadatok törlésére nincs jogszabályi lehetőség. A másodfokú bíróság jogszabályt sértve rendelte el a referenciaadatok törlését, arra akkor lett volna lehetőség, ha a felperes a KHRtv. 9. §

(1)bekezdése alapján kéri azok törlését, ezt a jogalapot azonban nem jelölte meg. [17] Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság az ítéletének indokolásában csak a mulasztási adatok törlését indokolta meg, nem tért ki arra - amire a felperes keresete ténylegesen erre irányult -, hogy a szerződéses adatok törlését milyen jogszabály rendelte el. [18] Állítása szerint a felperes a perindításkor nyilvántartott referenciaadatok törlését kérheti, ezért nincs jelentősége annak, hogy korábban milyen adatok szerepeltek a KHR-ben. Ezért a másodfokú bíróság okszerűtlenül értékelte a bizonyítékokat és vette figyelembe a 2021. január 18-i hiteljelentést. A másodfokú bíróság a KHRtv. 6. §

(3)bekezdés b) pontját tévesen értelmezte, ezért okszerűtlenül állapította meg, hogy a referenciaadat-szolgáltatónak 5 munkanapja volt arra, hogy a mulasztási adatokat átadja a II. rendű alperesnek, és ha ezt a határidőt elmulasztja, nincs arra jogszerűen lehetősége, hogy a referenciaadatokat az 5 munkanap letelte után adja át II. rendű alperesnek. A felperes keresetében a KHRtv. 22. §

(2)bekezdés megsértésére nem hivatkozott, ezért ez a megállapítás a Pp. 342. §

(3)bekezdése ütközik. [19] Másodlagosan hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 386. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a Pp. 346. §

(5)bekezdését. A másodfokú bíróság nem tett eleget megfelelően az indokolási kötelezettségének, a jogerős ítélet kizárólag a mulasztási adatok törlésével, ismételt bejegyzésével, jogellenes felvitelével és törlésével kapcsolatos érvelést tartalmaz. Nem tér ki arra, hogy valamennyi referenciaadat (azaz a szerződéses alapadatok) törlését milyen okok, indokok alapján rendelte el. [20] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria IV.Gfv.30.224/2022/4 6 [21] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 423. §

(1)bekezdése alapján a joghatályosan előterjesztett felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabály tekintetében vizsgálta és ítélte meg a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát. [22] A felülvizsgálati kérelem részben alapos a következők szerint. [23] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján azt kellett megítélnie, hogy a felperes KHR-ben nyilvántartott valamennyi (szerződéses és mulasztási) referenciaadata a felperes által megjelölt jogszabályok alapján törölhető-e. [24] A KHRtv. 8. §

(1)bekezdése értelmében a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás – a

(3)-

(4)bekezdésben, valamint a 9. §-ban foglalt kivétellel – a referenciaadatokat a

(2)bekezdésben meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után, illetve a 9. § szerinti további adatkezeléshez való hozzájárulás visszavonása esetén a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli. A

(2)bekezdés a) pontja szerint az

(1)bekezdésben meghatározott határidő számításának kezdete a

1. § szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a
2. §

(1)bekezdés szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége. [25] A KHRtv. 9. §

(1)bekezdése szerint a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az 5. §

(2)bekezdés a) pontja szerint kapott adatokat a szerződéses jogviszony megszűnését követően - a

(2)bekezdésben foglalt kivétellel - egy munkanapon belül véglegesen és vissza nem állítható módon törli. A

(2)bekezdés értelmében pedig a referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések megkötésével egyidejűleg a szerződést kötő természetes személyt írásban tájékoztatja arról a lehetőségről, hogy adatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilvántartott természetes személy kérésére a szerződéses jogviszony megszűnését követően is kezelheti. A nyilvántartott természetes személy a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása során - a referenciaadat-szolgáltató útján - írásban kérheti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól, hogy adatait a pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig kezelje. A jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses jogviszony megszűnéséig a referenciaadatszolgáltató útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül, írásban bármikor visszavonható. [26] A felülvizsgálati eljárásban az nem volt vitatott, hogy a felperes adósként a bankkal négy szerződést kötött, amelyek a felperes fizetési késedelme miatt felmondásra kerültek. A bank a szerződések alapján fennálló követeléseket 2010-2011 között az I. rendű alperesre engedményezte, a felperes a tartozásait nem fizette vissza. Az szám7 és a szám8 KHR azonosítóval ellátott szerződésekhez a KHR már nem tartalmaz mulasztási adatot, ezért a felperes a keresetváltoztatásában ezek törlését már nem kérte (16. sorszám alatti előkészítő irat 2-3.oldal), a KHR rendszer a felperes referenciaadatait ezeknél a szerződéses jogviszony miatt tartja nyilván. [27] A Kúria kiemeli: a KHRtv. által bevezetett legjelentősebb változás a természetes személyek esetén az volt, hogy a korábbi negatív jellegű adatbázis, azaz a nyilvántartást tartozás vagy egyéb szerződésszegés esetén lehetővé tevő rendszert a teljeskörű hitelnyilvántartás váltotta fel. A KHR-ben nyilvántartott adatok kezelésének a célja a megalapozott hitelbírálathoz fűződő érdek, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének az előmozdítása. [28] A Kúria jogértelmezése szerint a KHR-ben történő adatkezelés szabályozására vonatkozó rendelkezések alapján a KHRtv. eltérő rendelkezéseket tartalmaz a szerződéses alapadatok [9. §

(1)bekezdés], valamint a mulasztási adatok [8. §

(1)és

(2)bekezdés a) pontja] nyilvántartási ideje miatti törlés vonatkozásában. A szerződéskötéskor a KHRtv. 5. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja alapján az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés alapadatai Kúria IV.Gfv.30.224/2022/4 7 kerülnek átadásra, a KHRtv. 9. §

(1)–

(2)bekezdése ezek törlésére eltérő eljárási rendet határoz meg. A szerződés nemteljesítésére meghatározott feltétel bekövetkezése esetén pedig a KHRtv. 11. §

(1)bekezdése és a

1. §-a a korábban már az
2. §

(2)bekezdés alapján átadott referenciaadatok ismételt átadását írja elő, kibővítve a nemteljesítésre vonatkozó információkkal [Kúria Pfv.20.272/2022/5.]. Ezeknek a mulasztási adatoknak a törlésére irányadó a KHRtv. 8. §

(1)-

(4)bekezdése. [29] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályként eljárási szabálysértésre is hivatkozott, állította, hogy a jogerős ítélet a Pp. 342. §

(3)bekezdésébe és a Pp. 346. §

(5)bekezdésébe ütközik. A másodfokú bíróság ugyanis a KHR-ben szereplő szerződéses és mulasztási adatok tekintetében a felperes által meg nem jelölt jogszabály, a KHRtv. 22. §

(1)bekezdése alapján állapította meg, hogy jogellenes volt az adatok átadása, a pozitív adóslista adatait a mulasztási adatokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján törölte. [30] A Pp. 342. §

(3)bekezdése értelmében törvény eltérő rendelkezése hiányában az érdemi döntés nem terjedhet ki olyan jogra, amelyet a fél a perben nem állított. A Pp. törvényjavaslatának az indokolása (T-11900) szerint „a bíróság a fél magánautonómiáját tiszteletben tartva nem dönthet a kereset szerinti kérelemnek megfelelően olyan jogalapon, amely eltérő a fél jogállításától, még akkor sem, ha a fél esetlegesen tévedésből jelölte meg a jogát rosszul és az eltérő jogot a perben állított és bizonyított tények egyébként megalapozzák”. A Kúria megítélése szerint a másodfokú bíróság a Pp. 342. §

(3)bekezdését megsértve állapította meg a KHRtv.

1. §-ára hivatkozással a jogellenes adatkezelést, erre ugyanis a felperes nem hivatkozott. [31] A Kúria egyetértett a másodfokú bíróságnak a KHRtv.
2. §

(1)és

(2)bekezdése tárgyában írt jogértelmezésével: a mulasztási adatok nyilvántartására meghatározott határidő (5+5év) után korlátlan ideig nincs lehetőség a referenciaadatszolgáltatónak az adatok ismételt átadására, ilyen „felhatalmazó” rendelkezést a KHRtv. 8-11.§-a nem tartalmaz. A mulasztási adatokat az 5+5 év eltelte után törölni kell. Ezért a másodfokú bíróság helytállóan rendelkezett az szám1 és az szám2 KHR számon nyilvántartott, ismételten átadott mulasztási adatok törléséről, bár a másodfokú ítélet rendelkező része ezt a „megkülönböztetést” nem tartalmazza. [32] A Kúria megítélése szerint az elsőfokú bíróság foglalt állást helytállóan abban a kérdésben, hogy a felperesnek a KHR-ben nyilvántartott szerződéses referenciaadatai törlésének a felperes által megjelölt jogalapon nincs helye, a KHRtv. 9. §

(1)–

(2)bekezdése ugyanis ezek törlésére eltérő eljárási rendet határoz meg, feltétele a szerződéses jogviszony megszűnése. A felperes nem vitatta a tartozását, a jogellenes adatkezelést az átadás óta eltelt időtartam miatt állította, arra hivatkozva, hogy a II. rendű alperes törlési kötelezettsége 10 év után minden átadott referenciadatra vonatkozik. A felperes keresetváltoztatásában sem hivatkozott a KHRtv. 9. §-ára. Ezért a másodfokú bíróság a KHR-ben szereplő szerződéses alapadatok tekintetében jogszabályt sértve a KHRtv 8. §-a

(1)és

(2)bekezdés a) pontjában meghatározott időtartam elteltét és a törlés feltételeit vizsgálta, a pozitív adóslista adatait a mulasztási adatokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján törölte. [33] A Kúria megítélése szerint az elsőfokú bíróság helytállóan foglalt állást abban a kérdésben, hogy a felperes KHR-ben nyilvántartott szerződéses referenciaadatai törlésének a megjelölt jogalapon nincs helye és utasította el a felperesnek ezek törlése iránti keresetét. A bíróság a Pp. 342. §

(3)bekezdésében meghatározott korlátozó rendelkezés miatt nem törölheti a kereset szerinti kérelemnek megfelelően a szerződéses adatokat a mulasztási adatok törlésére meghatározott jogalapon. [34] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet sérti a felülvizsgálati kérelem alapján vizsgált jogszabályokat, ezért azt a Pp. 424. §

(3)bekezdése Kúria IV.Gfv.30.224/2022/4 8 alapján részben hatályon kívül helyezte, a Pp. 405. §

(1)bekezdésének alkalmazásával a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a keresetet a szerződés alapadtok törlése tárgyában utasította el. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [35] 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 342. §

(3)bekezdés [36]

1. évi CXXII. törvény (KHRtv.)
2. §

(1)és

(2)bekezdés,

1. §,
2. §

(1)bekezdés, 22. §

(1)és

(2)bekezdés A döntés elvi tartalma [37] A KHRtv. eltérő rendelkezéseket tartalmaz a szerződéses alapadatok, valamint a mulasztási adatok törlésére. A bíróság nem törölheti a kereset szerinti kérelemnek megfelelően a szerződéses adatokat a mulasztási adatok törlésére meghatározott jogalapon. Záró rész [38] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelme részben alapos volt, ezért a Kúria a Pp. 83. §

(2)bekezdése alapján a rendelkezett oly módon, hogy egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére. [39] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. §

(1)bekezdés o) pontja alapján a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt, és a meg nem határozható ügyérték alapján megállapított első, -másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket a peres felek egyenlő arányban kötelesek a Pp. 102. §

(1)bekezdése és a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdése alapján az államnak megtéríteni. [40] A Kúria az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §

(1)bekezdése alapján megfelelően alkalmazandó Pp. 376. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. december
2. Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Dzsula Marianna s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró Kúria IV.Gfv.30.224/2022/4 9