Pf.20019/2023/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján kérte, hogy az alperes elektronikus másolatban küldje meg részére az Antall József Tudásközpontot érintő minisztériumi vizsgálatról készült dokumentumot, amely alapján miniszter miniszter azt nyilatkozta, hogy a gazdálkodásuk a törvényi kritériumoknak megfelel, ugyanakkor nem indokolható kifizetéseket is tartalmazott, köztük olyanokat, amelyek a jóerkölccsel nem egyeztethetők össze. Az alperes 2021. november 9-én elektronikus levélben arról tájékoztatta a felperest, hogy az adatigénylésnek az annak beérkeztét követő 45 napon belül tesz eleget, figyelemmel arra, hogy az Info tv. 29. §

(1)bekezdése szerinti határidőben való teljesítés veszélyeztetné a tárca kormányrendeletekben foglalt feladatai határidőben történő ellátását. Az alperes

1. december 9-én szintén elektronikus levélben tájékoztatta a felperest arról, hogy a kért dokumentumot az Info tv.
2. §

(6)bekezdése alapján nem áll módjában megküldeni. [3] A felperes

1. január 10-én keresetet terjesztett elő, melyben kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.019/2023/4 3 belül az e-mail cím1 e-mail címre küldje meg a részére az Antall József Tudásközpontot érintő minisztériumi vizsgálatról készült dokumentumot, amely alapján miniszter miniszter azt nyilatkozta, hogy a gazdálkodásuk a törvényi kritériumoknak megfelelt, ugyanakkor nem indokolható kifizetéseket is tartalmazott, köztük olyanokat, amelyek a jó erkölccsel nem egyeztethetők össze. A felperes perköltség megfizetésére is kérte kötelezni az alperest a 32/
2. (VIII.22.) IM rendelet
3. §

(1)bekezdése alapján 250.000 forint összegben azzal, hogy jogi képviselője áfa fizetésére nem köteles. [4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, továbbá a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Nem vitatta, hogy a Jelentés kezelője és annak adattartalma közérdekű adatnak minősül. Az adatkiadás megtagadását azzal indokolta, hogy a Jelentés további miniszteri döntés megalapozását szolgálja, ezért az Info tv. 27. §

(6)bekezdésének első fordulatában foglaltak fennállnak. Bár valóban nem kötött újabb támogatási szerződést az Alapítvánnyal, ez nem zárja ki a jövőbeni támogatási jogviszony létesítésének lehetőségét. Ez maga a jövőbeli döntés, melynek alapjául szolgálhat a kiadni kért Jelentés. Az alperes további hivatkozása szerint a Jelentés belső használatra szánt munkadokumentum, megismerhetőségének korlátozottsága a befolyástól mentes, különböző szempontok mérlegelését lehetővé tevő döntéshozatali folyamatot védi. A belső munkaanyag nem a nyilvánosság részére készült, az alperesi köztisztviselők abban kifejtett álláspontjának nyilvánosságra kerülésével a jövőbeli szabad, szakmai véleménynyilvánításuk nehezülne el, illetve amiatt támadhatóvá válnának, mindez pedig befolyásolná a közreműködési hajlandóságukat. Az alperes mindezek alátámasztására 12/A/

1. szám alatt bizonyítékként zárt iratként csatolta a per tárgyát képező Jelentést. [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperesnek az e-mail cím1 elektronikus levélcímre történő megküldéssel az Antall József Politikai- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány részére biztosított támogatások felhasználása és elszámolása tárgyában
2. szeptember
3. napján kelt összefoglaló jelentést. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 250.000 forint perköltséget. Ítéletének indokolásában idézte Magyarország Alaptörvényének VI. cikk

(3)bekezdését, az Info tv.

1. §
2. pontját, a
3. §

(5)és

(6)bekezdését, valamint a 31. §

(2)bekezdését. Kiemelte, miszerint az alperes nem vitatta, hogy közfeladatot ellátó szerv, a kiadni kért adatok közérdekű adatok, részben pedig közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, továbbá azt sem vitatta, hogy a Jelentés a kezelésében áll. Az alperes nem vitatta, illetve az ellenkérelmében maga is előadta, hogy korábban támogatási jogviszonyban állt az Alapítvánnyal, és ezen jogviszony keretében nyújtott támogatások felhasználásának és elszámolásának ellenőrzésére szolgált a perben kiadni kért Jelentés. A Jelentés alapján – nem vitásan - az alperes megszüntette a támogatói jogviszonyát az Alapítvánnyal, így a döntés, melynek megalapozására szolgált, az adatkiadási kérelem előterjesztése előtt megszületett. Ehhez képest az alperes nem jelölt meg olyan konkrét, további jövőbeli döntést, amelynek alapjául Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.019/2023/4 4 szolgálna a kiadni kért dokumentum. Az, hogy esetlegesen a jövőben a támogatási jogviszony létesítése vonatkozásában újabb döntést hoz az alperes, annyira távoli és csupán feltételezett lehetőség, mely nem alapozza meg az adatkiadás megtagadását. Az Info tv. 27. §

(6)bekezdésének második fordulatára történő hivatkozás körében kiemelte, hogy az alperes pusztán állította, de nem bizonyította, hogy a jelentés kiadása a törvényes működési rendjét, vagy feladat- és hatáskörének külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné, vagy egyáltalán bármilyen módon érdemben befolyásolná. Az alperes központi államigazgatási szerv, így azon hivatkozás, miszerint törvényes működési rendjét veszélyeztetné egy, az Alapítványnak nyújtott állami támogatások felhasználásának vizsgálatáról készített jelentés nyilvánosságra kerülése, további érdemi hivatkozás nélkül eleve alkalmatlan volt a megtagadás indokoltságának bizonyítására. Az alperes e körben, pusztán az Info tv. rendelkezéseire hivatkozott, azonban egyáltalán nem vezette le, hogy a konkrét, perbeli esetben hogyan és miért érintené a szervezet működését a Jelentés kiadása. Az alperes által e körben előadottak – konkrét, érdemi hivatkozások hiányában – nem voltak alkalmasak arra, hogy a bíróság érdekmérlegelést végezzen. A csatolt Jelentés megtekintése alapján nem látott okot arra, hogy akár részben, a Jelentés egyes adatai tekintetében megalapozottnak találja az adatkiadás megtagadását. A Jelentés a támogatások felhasználására vonatkozó adatokat, információkat tartalmazta, melyek felperes részére történő kiadása semmilyen módon nem veszélyezteti az alperes törvényes működését, illetve feladat- és hatáskörének befolyástól mentes ellátását. Azon alperesi hivatkozást sem találta megalapozottnak a Jelentés megtekintése alapján, hogy az azt készítő kormányzati tisztviselők munkájára, tevékenységére, álláspontjuk kialakítására érdemi hatással lenne annak nyilvánosságra hozatala. Az alperes nem bizonyította, nem támasztotta alá, hogy a köztisztviselők érdemi munkájára releváns hatással lenne az adatok nyilvánosságra hozatala, hogy akadályozná őket álláspontjuk szabad kifejtésében, különös tekintettel arra, hogy a Jelentés a támogatások felhasználására vonatkozóan döntően ténymegállapításokat tartalmazott, nem pedig az adatokat keletkeztetők álláspontját. Megjegyezte, hogy bár a Jelentés tartalmazza azokat az okokat, melyekből következtetni lehet arra, hogy miért szűnt meg a támogatási jogviszony az alperes és az Alapítvány között, azonban ezen adatok sem minősülnek a fent kifejtettek értelmében olyan közérdekű adatnak, amelyekre vonatkozóan a megtagadás a perbeli esetben indokolt lett volna. [6] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti az Info tv. 27. §

(6)bekezdését. A belső használatra szánt munkadokumentumok megismerhetőségének korlátozottsága a befolyástól mentes, különböző szempontok mérlegelését lehetővé tevő döntéshozatali folyamatot védi, mellyel kapcsolatban hivatkozott a 3070/

1. (IV. 10.) AB határozatra. Az általa zártan csatolt iratokból megállapítható, hogy a Jelentés a szervezetén belül készült olyan munkaanyag, amely konkrét döntés megalapozása érdekében készült, nevezetesen annak eldöntését szolgálta, hogy mint támogató a továbbiakban is létesítsen-e támogatási jogviszonyt a vizsgált Alapítvánnyal. Az irat tehát egy konkrét döntéshozatali eljárás során keletkezett és ahhoz közvetlenül kapcsolódott. A Jelentés meghatározza a vizsgálat tárgyát, összegző és részletes megállapításokat tartalmaz és javaslatot fogalmaz meg. A Jelentés összegző állásfoglalás, amely egyszerre tartalmazza a tények megállapítását és a jelentéskészítők véleményét. A Jelentés megismerése esetén a munkatársainak jövőbeli szabad szakmai véleménynyilvánítása nehezülne el azzal, ha belső minisztériumi Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.019/2023/4 5 feljegyzésben kifejtett álláspontjuk nyilvánosságra kerülne és emiatt a munkatársak támadhatóvá válnak. [7] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, valamint az alperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, hogy az alperes fellebbezési indokai megalapozatlanok, a felvetettekre az elsőfokú bíróság ítélete okszerű és kielégítő választ adott. Számára a Jelentés tartalma bír információ értékkel, a jelentés készítőinek a neve felismerhetetlenné tétele semmilyen érdeksérelmet nem okozna. Hivatkozott arra, hogy a teljes dokumentum nem zárható el a nyilvánosság elől csak azért, mert abban olyan adat szerepel, amely vonatkozásában a nyilvánosság korlátozásának szükségessége fennáll, az ún. iratelv formai és automatikus alkalmazása tehát tiltott. [8] Az alperes fellebbezése nem megalapozott. [9] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [10] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.

1. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperes sem hivatkozott. A másodfokú bíróság ezért a Pp.
2. §

(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján, a Pp. 386. §

(4)bekezdésére utalással, az indokai alapján hagyta helyben. [11] A fellebbezésre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiakra mutat rá: A felek között nem volt vitatott, hogy jelen esetben az Info tv. 27. §

(6)bekezdésében meghatározott megtagadási okok esetleges fennállását kellett vizsgálnia, ugyanis a döntést az alperes azáltal meghozta, hogy az érintett Alapítványt a továbbiakban nem támogatta, amely döntését az elsőfokú eljárás során sem változtatta meg. Az Info tv. 27. §

(6)bekezdésének a megismerésére irányuló igény elutasítása vonatkozásában szabályozott második fordulat körében az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte a zártan kezelt Jelentés megismerését követően, hogy annak tartalma, az abban rögzítettek jellege alapján az adatok megismerése sem az alperes feladat- és hatáskörének ellátását, sem az álláspontjának szabad kifejtését nem veszélyezteti. A Jelentésben rögzített információk, megállapítások pedig nem olyan jellegűek, amelyek alapján a Jelentést készítő, illetve az azt aláíró személyek támadhatóvá válnának. [12] Mindazonáltal az elsőfokú bíróság a Jelentés 10. oldal negyedik bekezdésében feltüntetett természetes személy neve vonatkozásában nem hívta fel arra az alperest, hogy azt tegye felismerhetetlenné. E körben a másodfokú bíróság rámutat, hogy a per tárgya közérdekű adat közlése, így személyes adat vonatkozásában az Info tv. 30. §

(1)bekezdésének Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.019/2023/4 6 alkalmazása indokolt, mely szerint a meg nem ismert adatot felismerhetetlenné kell tenni, ezért e körben az elsőfokú ítélet pontosítása volt szükséges. A másodfokú bíróság hangsúlyozza, hogy ezen pontosítás nem a Jelentést aláíró személyek nevét érinti, ugyanis ezen adat az Info tv. 26. §

(2)bekezdése alapján közérdekből nyilvános adat, melyre az Info tv. 28. §

(1)bekezdés szerint a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. [13] A fentiek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért pervesztesként köteles megtéríteni a felperes költségeit a Pp. 83. §

(1)bekezdése alapján. A felperes a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdésére hivatkozással a másodfokú eljárásban 75.000 forint + áfa összegű munkadíjat számított fel, amelyet a másodfokú bíróság a elvégezett ügyvédi tevékenységgel arányban állónak talált. [14] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,

1. március
2. Dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró Dr. Kovaliczky Ágota s.k. bíró