← Magyarország

Kfv.37240/2026/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közigazgatási döntés saját hatáskörben történő módosításával a módosító döntés az alapdöntés részévé válik, a kettő döntés együttesen értelmezendő, egyetlen egységet képez, joghatás kiváltására csak együtt alkalmas. Abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság a per tárgyát, a keresetet tévesen határozza meg, és az ítélet a rendelkezés jogszabályai alapját sem tartalmazza, a döntés érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.240/2026/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Pál-Szántó Ágnes ügyvéd (cím2) Az alperes: Vas Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Vámos Zoltán kamarai jogtanácsos A per tárgya: közegészségügyi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Győri Törvényszék
  2. január
  3. napján kelt 1.K.701.118/2025/
  4. számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.37.240/2026/6-1 2 A Kúria a Győri Törvényszék 1.K.701.118/2025/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét 88.900 (azaz nyolcvannyolcezer-kilencszáz) forintban, az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét 84.000 (azaz nyolcvannégyezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kiskorú felperes képviseletében eljáró jogi képviselője az egészségügyről szóló
  6. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)
  7. §

(3)bekezdésére hivatkozással
  1. augusztus 13-án az életkorhoz kötött kötelező dTap, MMR és Hepatitis B elleni védőoltások alóli mentesítés, az Eütv.
  2. §
(1)bekezdésére hivatkozással pedig a védőoltások halasztása iránt terjesztett elő kérelmet. A mentesítés indokaként azt adta elő, hogy egészségi állapota, kór előzményei és a korábbi oltások dokumentált súlyos mellékhatásai miatt az oltások beadása életveszélyes. Az orvosi szakvélemény beszerzésére 45 napos határidő biztosítását kérte. [2] Az alperes
  1. augusztus
  2. napján kelt VA-06/NEO/01884-2/
  3. számú végzésével (a továbbiakban: visszautasító (
  4. alszámú) végzés) a védőoltások alóli mentesítési kérelmet az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  5. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  6. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, a halasztás iránti kérelmet az Ákr. 17. § és 46 §
(1)bekezdés a) pontja alapján visszautasította. [3] Indokolása szerint a felperes kérelméhez nem csatolt olyan, a mentesítési kérelmét alátámasztó kezelőorvosi szakvéleményt, amely igazolná, hogy az oltás egészségét vagy meglévő betegségét károsan befolyásolná, így az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzott, a kérelmet szakvélemény hiányában vissza kellett utasítani. Rögzítette, hogy az oltás elhalasztásáról a kezelőorvos dönt, az egészségügyi államigazgatási szervet pedig írásban értesíti. Hatáskör hiányában a halasztása iránti kérelem visszautasításának volt helye. Utalt az Eütv. 58. §
(1),
(2a),
(3),
(3a)bekezdéseire. [4] Az alperes
  1. szeptember 26-án kelt VA-06/NEO/01884-3/
  2. számú végzésével (a továbbiakban: módosító (
  3. alszámú) végzés) a visszautasító (
  4. alszámú) végzést az Ákr.
  5. §
(1)bekezdése alapján módosította: a felperes életkorhoz kötötten kötelező MMR védőoltás alóli mentesítésre irányuló kérelmét az Ákr. 46. §
(1)bekezdés a) pontja alapján visszautasította, a dTap és a Hepatitis B védőoltások alóli mentesítési kérelem alapján az eljárást a tényállás további tisztázása érdekében a teljes eljárás szabályai szerint Kúria VI.Kfv.37.240/2026/6-1 3 folytatta. A visszautasító (
  1. alszámú) végzés indokolása
  2. oldal [3]-[5] bekezdéseit módosította, megállapítva, hogy a felperes korábbi mentesítési kérelme alapján indult eljárásban rögzítettek, a háziorvos nyilatkozata szerint MMR oltást kettő alkalommal kapott, kontraindikáció nem áll fenn, nincs oltási kötelezettség. A visszautasító (
  3. alszámú) végzés egyéb, módosítással nem érintett rendelkezéseit változatlanul fenntartotta. A felperese keresete, alperes védirata [5] A felperes
  4. szeptember 29-én előterjesztett keresetében a kötelező oltás alóli mentesség megadása iránti kérelmét visszautasító (
  5. alszámú) végzés megsemmisítését, az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [6] Álláspontja szerint az alperes eljárása több elemében is súlyosan jogsértő. A benyújtott mentesítési kérelmét hiánypótlás kibocsátása nélkül utasította vissza, megsértve az Ákr. alapelveit (
  6. §,
  7. §,
  8. §), a
  9. §
(1)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §-át,
  3. §-át, az Eütv.
  4. §
(3),
(3a),
(4)és
(10)bekezdéseit, az Alaptörvényben biztosított jogait: a XXIV. cikket, a 2025. április 15-től hatályos XVI. cikk
(1)bekezdését. Nem tett eleget a tisztességes eljárásra vonatkozó kötelezettségének sem. Hivatkozott a kötelező oltási rendszer alkotmányellenességére, indítványozta az Alkotmánybíróságnál normakontroll eljárás kezdeményezését. [7] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Rögzítette, hogy a visszautasító (2. alszámú) végzést az Ákr. 120. §
(1)bekezdése alapján a keresetlevél beadását megelőzően módosította, a módosító végzést a felperes a keresetlevél benyújtását követően,
  1. október
  2. napján átvette. [8] A Kúria eseti döntéseire (Kfv.37.659/2015/10, Kfv.35.334/2016/6, Kfv.35.387/2017/6.) utalva előadta, hogy a bírósági felülvizsgálat során az alaphatározatot és az azt módosító határozatot, mivel egy egységet képeznek, egységes határozatként kell elbírálni. [9] Részletesen kifejtette a keresetlevélben foglaltakkal kapcsolatos jogi álláspontját. Az elsőfokú bírósági eljárás, a jogerős ítélet [10] Az elsőfokú bíróság
  3. október
  4. napján kelt 1.K.701.118/2025/
  5. számú végzésével tájékoztatta a felperest arról, hogy az alperes a keresettel támadott visszautasító (
  6. alszámú) végzést a keresetlevél benyújtását (
  7. szeptember 29.) megelőzően,
  8. szeptember
  9. napján kelt végzéssel módosította. Határidő biztosítása mellett felhívta a felperest, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a keresetét a módosított döntésre figyelemmel fenntartja-e, a módosított végzésre kiterjeszti-e. [11] A felperes
  10. január
  11. napján előterjesztett
  12. sorszámú beadványában úgy nyilatkozott, hogy a keresetet fenntartja, a módosító végzés nem orvosolta a jogsérelmeit, az alperes jogellenesen használt fel egy korábbi eljárásból származó bizonyítékot, nem tisztázta Kúria VI.Kfv.37.240/2026/6-1 4 a tényállást, nem tett eleget indokolási kötelezettségének, jogszabályi felhatalmazás nélkül háziorvosi nyilatkozatra alapította döntését. [12] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [13] Indokolása szerint a felülvizsgálat tárgya az alperes „VA-06/NEO/01884-3/
  13. számú módosított végzése”. Mivel az MMR védőoltást a felperes már korábban megkapta, nem áll fenn jogszabályban meghatározott oltási kötelezettsége, így az MMR oltás alóli mentesítésről rendelkezni nem lehet, az alperes helytállóan döntött a mentesítés iránti kérelem visszautasításáról. [14] Megállapította, hogy a dTap és a Hepatitis B védőoltások alóli mentesítés elbírálása iránt a közigazgatási eljárás folyamatban van, így a módosított végzésre tekintettel ez nem képezi jelen per tárgyát. A felperes az eljárás befejezését követően külön közigazgatási perben jogosult a hatóság döntését támadni. [15] Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmet elutasította. A felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem [16] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Az Ákr.
  14. §,
  15. §
(1)bekezdés b) pont, a közigazgatási perrendtartásról szóló
  1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  2. §,
  3. §
(1)-
(2)bekezdései, az Alaptörvény XXIV. cikke, II. cikke, XVI. cikk
(1)bekezdése és I. cikk
(1)-
(3)bekezdései megsértésére hivatkozott. [17] Sérelmezte a Kp.
  1. §-ában szabályozott eljárás alkalmazásának elmaradását, mely kifejezetten előírja, hogyha a közigazgatási szerv a cselekményt módosítja vagy a jogsérelem orvoslása érdekében eljárást indít, a bíróság a közigazgatási eljárás befejezéséig az eljárást felfüggeszti. Az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon az eljárás felfüggesztéséről nem intézkedett, nem biztosította számára a kereset teljeskörű kiterjesztésének lehetőségét, ami sérti a hatékony bírói jogvédelemhez és a tisztességes eljáráshoz való jogát. Hivatkozott a Kúria Kfv.37.766/2021/
  2. számú döntésére, e közzétett határozattól való eltérésre. [18] Álláspontja szerint az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés, hogy alperes az Eütv.
  3. §
(3a)bekezdése szerinti dokumentáció beszerzése érdekében hiánypótlási felhívást nem adott ki, amit az elsőfokú bíróság nem vizsgált, a per tárgyát arra a kérdésre szűkítette le, hogy az MMR védőoltás tekintetében fennáll-e oltási kötelezettsége. Ez az értelmezés figyelmen kívül hagyta a kereset központi elemét, amely nem az oltási kötelezettség fennállásának vitatása volt, hanem az, hogy az alperes a mentesítési kérelmet eljárásjogi okból hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül utasította vissza. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem lényeges elemét nem vizsgálta, a jogvitát a kereseti kérelemtől eltérő jogkérdésben bírálta el, ez olyan félreértelmezés, ami sérti a számára biztosított hatékony bírói jogvédelem érvényesülését. [19] Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy felperes a keresetlevelében a mentesítési kérelem visszautasítását vitatta, az oltások elhalasztása iránti kérelme visszautasítását nem. Álláspontja szerint a Kp.
  1. §ának alkalmazása jelen perben fel sem merülhetett, mivel a visszautasító végzést nem a keresetlevél alapján módosította, hanem annak benyújtását megelőzően. A bíróságnak az eljárást azért sem kellett felfüggesztenie, mert abban a kérdésben, amelyről a visszautasító (
  2. Kúria VI.Kfv.37.240/2026/6-1 5 alszámú) végzés rendelkezett, már megszületett a módosító (
  3. alszámú) végzés, így nem volt e kérdésben folyamatban közigazgatási eljárás. [20] Osztotta a jogerős ítélet [16] bekezdésében foglaltakat, mely szerint a kérelem érdemi elbírálásáról hozott közigazgatási határozat új perben, új keresettel támadható. A visszautasító (
  4. alszámú) végzés és a kérelmet érdemben elbíráló döntés eltérő jogviszonyokat rendeznek, eltérő közigazgatási cselekményeket jelentenek. A felperes által hivatkozott Kfv.37.766/2021/
  5. számú kúriai döntés ügyazonosság hiányában nem vehető figyelembe. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eleget tett indokolási kötelezettségének is. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A felülvizsgálati kérelem alapos. [22] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Kp.
  6. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja, az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata érdekében fogadta be. [23] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. A Kp. 120. §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [24] A felperes helytállóan sérelmezte felülvizsgálati kérelmében, hogy az elsőfokú bíróság a per tárgyát, továbbá a keresetet tévesen határozta meg. [25] A Kp. 4. §
(1)bekezdése értelmében a közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező
(3)bekezdés szerinti cselekményének, vagy a cselekmény elmulasztásának (a továbbiakban együtt: közigazgatási tevékenység) jogszerűsége. A
(3)bekezdés a) pontja szerint közigazgatási cselekmény az egyedi döntés. [26] A felperes keresettel támadta a visszautasító (
  1. alszámú) végzést, amely döntést az alperes a módosító (
  2. alszámú) végzésével módosította. [27] A Kúria joggyakorlata alapján (Kfv.35.130/2011/10., Kfv.35.372/2012/12., Kfv.35.487/2017/6., Kfv.35.563/2018/12., Kfv.35.139/2023/6.) a hatóság amennyiben a határozata meghozatalát követően meghozott, újabb határozattal módosítja határozatát, a módosítás következtében az érdemi döntést kettő (az alap és a módosító) határozat tartalmazza, a döntés pedig a két határozat rendelkezéseinek együttese: az alap határozat (módosító határozattal) módosított rendelkezése lesz. A határozat saját hatáskörben történő módosításával a módosító határozat az alaphatározat részévé válik, a két döntés együttesen értelmezendő, egyetlen egységet képez, így joghatás kiváltására a két határozat csak együtt alkalmas. E joggyakorlat alkalmazott azokban az ügyekben is, amelyekben a hatóság a módosító határozatát az Ákr., illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  3. évi CXL. törvény (Ket.) alapján hozta meg, illetve amikor a bíróság eljárási kódexe a Kp., avagy a polgári perrendtartásról szóló
  4. évi III. törvény (régi Pp.) volt. E határozatokban a módosító és a módosított határozat viszonyában kifejtetteket elvi szinten a Kúria továbbra is fenntartja. [28] A jogerős ítélet [14] bekezdése szerint: „Jelen közigazgatási perben a felülvizsgálat tárgyát az alperes VA/06/NEO/01884-3/
  5. számú módosított végzése képezi.” Az elsőfokú bíróság tévesen határozta meg a per tárgyát, a jogvita tárgya ugyanis az alperes Kúria VI.Kfv.37.240/2026/6-1 6 VA/06/NEO/01884-3/
  6. számú végzésével módosított - a felperes részéről keresettel támadott - VA/06/NEO/01884-2/
  7. számú visszautasító végzése. Tévesen nevesítette továbbá a VA/06/NEO/01884-3/
  8. számú végzést „módosított végzésnek”, ugyanis a
  9. alszámú végzés a módosító végzés. [29] A per tárgyának téves meghatározása a perben azért is súlyos jogszabálysértés, mert egyrészt szorosan összefügg a keresettel, másrészt az alperes visszautasító (
  10. alszámú) végzésével kettő kérelmet bírált el: a mentesítés iránti kérelmet visszautasította, ahogyan a halasztás iránti kérelmet is, a módosító (
  11. alszámú) végzésével pedig csak a mentesítéssel kapcsolatos döntését módosította, azt is csak részben, és nemcsak a végzés rendelkező részét, hanem az indokolását is. A visszautasító (
  12. alszámú) végzés módosítással nem érintett részei pedig „változatlanok maradtak”. [30] A módosított végzéssel kapcsolatos kereset körében rögzíti a Kúria, hogy a Kp.
  13. §-a tartalmazza a keresetlevél kötelező tartalmi elemeit. A hatóság módosíthatja döntését ahogyan felperes ügyében is tette -, a fél a módosító végzéssel szemben is nyújthat be keresetlevelet, illetve a már előterjesztett keresetet a módosítás teljes egészében, avagy részben érintheti, arra hatással lehet. A módosított döntésre vonatkozó kereset tisztázása, mindkét fél számára közérthető, aggálytalan meghatározása azért is lényeges, mert a Kp.
  14. §
(1)bekezdése szerint az ítéletben a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést kell hozni. [31] A jogerős ítélet [3]-[4] bekezdései szerint a keresetlevél benyújtását megelőzően alperes a visszautasító (
  1. alszámú) végzését módosította, a felperes a módosított döntés részére történő megküldése után, de annak átvétele előtt terjesztette elő keresetét. Az elsőfokú bíróság
  2. sorszámú végzésével tájékoztatta felperest az alperes módosító (
  3. alszámú) végzéséről, és felhívta annak közlésére, hogy a keresetét fenntartja-e. Az elsőfokú bíróság azt rögzítette, hogy „felperes a
  4. január
  5. napján kelt nyilatkozatában keresetét fenntartotta és előadta az alperesi módosított végzéssel kapcsolatos észrevételeit.” [32] A visszautasító (
  6. alszámú) végzés két rendelkezése (a rendelkező rész és az indokolás részbeni módosítása) ellenére a jogerős ítélet nem tartalmazza, hogy a módosító végzésre vonatkozóan mi a felperes keresete. Annak rögzítésével, hogy a már előterjesztett keresetét a felperes fenntartja, nem ismerhető meg a módosító döntéssel szembeni petítum. Abban az esetben, ha a bíróság felhívására a fél nem a felhívásnak megfeleltethető tartalmú nyilatkozatot nyújt be (az elsőfokú bíróság szerint a felperes észrevételeket adott elő), ismételten, részletesebb tájékoztatással kell a felet nyilatkoztatni, amely az elsőfokú bíróság részéről elmaradt. Az elsőfokú ítélet annak ellenére nem tartalmazza felperesnek a visszautasító (
  7. alszámú) végzéssel szembeni keresete mellett a módosító (
  8. alszámú) végzésre vonatkozó keresetét, hogy az elsőfokú bíróság (bár téves megállapítása) szerint a per tárgya a
  9. alszámú végzés. [33] Teljes körű és pontosan meghatározott kereset hiányában nem dönthető el érdemben a felülvizsgálati kérelem azon része, amelyben a felperes azt sérelmezi, hogy az elsőfokú bíróság nem minden keresetrészről döntött, illetve a jogvitát a kereseti kérelemtől eltérő jogkérdésben bírálta el. [34] A per tárgyának, továbbá a keresetnek az elsőfokú bíróság részéről történt téves meghatározása a felülvizsgálati eljárásában nem orvosolható, nem pótolható, az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási jogszabálysértés, amely okán a Kúriának jogerős ítélet érdemi felülvizsgálatára nincsen lehetősége. [35] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a Kp. „A jogsérelem orvoslása közigazgatási eljárásban” szabályait tartalmazó
  10. §-ára, amelynek
(1)bekezdése szerint: ha a keresetlevél alapján a közigazgatási szerv a cselekményt visszavonja és eljárását folytatja, a Kúria VI.Kfv.37.240/2026/6-1 7 cselekményt módosítja, illetve az állított jogsérelem orvoslása érdekében az arra jogosult közigazgatási szerv eljárást indít, erről a keresetlevél továbbításával egy időben vagy az eljárás során haladéktalanul értesíti a bíróságot. A bíróság eljárását a közigazgatási eljárás befejezéséig felfüggeszti. Az alperes a visszautasító (2. alszámú) végzését nem a felperes keresetlevele alapján módosította, az Ákr. 120. §
(1)bekezdésére alapítottan járt el, amely értelmében: ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló
  1. évi CXXV. törvény 5/A. §-ába ütköző esetben a büntetőügyben hozott határozat közlésétől – számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja. [36] A Kúria az Ákr. alapján áttekintette a közigazgatási döntés módosítására vonatkozó szabályokat. Az Ákr. a
  2. §-ban sorolja fel a jogorvoslati eljárásokat, különbséget tesz kérelemre induló és hivatalból indított jogorvoslati eljárások között. Hivatalból induló jogorvoslati eljárás az, amit a hatóság saját hatáskörében eljárva végez, ilyen az Ákr.
  3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján a döntés módosítása vagy visszavonása, ami a hatóság diszkrecionális joga, független az ügyfelek jogorvoslati jogától, következik ez az Ákr.
  1. §ából a hivatalbóliság elvéből. Ehhez kapcsolódik az Ákr. idézett
  2. §-a. Az Ákr.
  3. §-a szerinti módosításra vagy visszavonásra keresettel támadott döntés esetében is - a védirat továbbítását követően - kizárólag az Ákr.
  4. §
(6)bekezdése szerint van lehetőség. [37] Meg kell különböztetni az Ákr.
  1. §-ában szabályozott eljárástól az Ákr.
  2. §-a szerinti, a közigazgatási per indításához, a keresetlevél előterjesztéséhez kötődő döntés módosítást vagy visszavonást. Az Ákr.
  3. §
(1)bekezdése szerint, ha a keresetlevél alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja. A
(2)bekezdés alapján, ha a keresetlevélben foglaltakkal egyetért és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ügyfelek közösen terjesztenek elő keresetlevelet, a hatóság a nem jogszabálysértő döntést is visszavonhatja, illetve a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően módosíthatja. A
(4)bekezdés kimondja, a döntést visszavonni, módosítani egy ízben lehet. Az
(5)bekezdésnek megfelelően a hatóság a támadott döntést módosító vagy visszavonó döntését közli az ügyféllel, aki nyolc napon belül nyilatkozhat arról, hogy a döntés módosítását vagy visszavonását elfogadja. A
(6)bekezdés alapján a védirat előterjesztésétől a közigazgatási pert befejező határozat jogerőssé válásáig a támadott hatósági döntés csak a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően módosítható vagy vonható vissza, más okból jogorvoslati eljárásnak nincs helye. [38] Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény 2023. november 1. napjától hatályos, az Ákr. 115. §
(5)-
(6)bekezdéseit módosító rendelkezéseihez fűzött jogalkotói indokolás szerint: „Garanciális szabályként rögzíti a törvény, hogy a keresetlevéllel nem érintett jogszabálysértés esetén, hivatalbóli jogorvoslati eljárásnak kizárólag a védirat felterjesztésére nyitva álló határidőn belül van helye a per befejezéséig. A védirat felterjesztését követően a közigazgatási pert befejező határozat jogerőssé válásáig a támadott hatósági döntés csak a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően módosítható vagy vonható vissza. Ez azt jelenti, hogy az Ákr. 115. §
(6)bekezdése a keresetlevéllel egyező, kizárólag a kereseti kérelemben foglaltaknak – teljes egészében – megfelelő jogorvoslásra lesz ezt követően módja a közigazgatási szervnek a közigazgatási per során. Fentiekkel szoros összefüggésben a törvény egyértelművé teszi azt is, hogy a hatóságnak az Ákr.
  1. §-ában foglalt jogkörének, valamint az Ákr.
  2. §-ában foglalt felügyeleti jogkörének gyakorlását önmagában a keresetlevél benyújtása nem érinti, azonban e jogkörök gyakorlásának annyiban szab gátat a módosítás, hogy a védirat felterjesztését követően kizárólag a keresetlevében foglaltaknak megfelelően, a keresetlevélben állított jogsérelem orvoslása érdekében lehet a keresettel támadott döntést Kúria VI.Kfv.37.240/2026/6-1 8 hivatalból módosítani vagy visszavonni, illetve felügyeleti jogkör gyakorlása esetén megváltoztatni vagy megsemmisíteni. Elkerülendő ezzel az egyes eltérő okból indított kérelemre és hivatalból indított jogorvoslati eljárások összecsúszása.” [39] Az Ákr.-ben a keresetlevél előterjesztését megelőzően: a
  3. § szerinti, továbbá a keresetlevél előterjesztését követően: a
  4. §-án alapuló, a döntés hivatalbóli módosítására vonatkozó kétféle, eltérő szabályozás mellett a Kp. csak a keresetlevél alapján történő módosítást nevesíti a
  5. §
(1)bekezdésben, ahogy erre az alperes ellenkérelmében helytállóan hivatkozott. Az Ákr.
  1. §-a kapcsolódik a Kp. már idézett 83.§-ához. A Kp. felülvizsgálati kérelem elbírálásakor hatályos rendelkezései szerint azokban az esetekben, ha az alapdöntés (jelen esetben: visszautasító (
  2. alszám) végzés) módosítására nem a keresetlevél előterjesztését követően került sor, a Kp.
  3. §-a nem alkalmazható. [40] Az ítélet szerkezeti rendjét a Kp.
  4. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §-a határozza meg. A Pp.
  3. §
(5)bekezdése kimondja, hogy a jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A jogerős ítélet jogi indokolása nem tartalmaz jogszabályi hivatkozást, az elsőfokú bíróság rendelkezésének jogszabályi alapja nem ismert, ennek hiányában sem végezhető el az érdemi felülvizsgálata. [41] Mindezek folytán a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet alapvető hiányosságai okán érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas, ezért azt a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [42] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak az ismertetett joggyakorlat és jogértelmezés alapján kell tisztáznia, hogy a felperesnek mi a módosító, továbbá a módosított végzésre vonatkozó keresete, ezt követően a módosított végzésre vonatkozó valamennyi keresetről - az ítélet alapjául szolgáló jogszabályi hivatkozások megjelölése és értelmezése mellett - kell döntést hoznia. A döntés elvi tartalma [43] A közigazgatási döntés saját hatáskörben történő módosításával a módosító döntés az alapdöntés részévé válik, a kettő döntés együttesen értelmezendő, egyetlen egységet képez, joghatás kiváltására csak együtt alkalmas. [44] Abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság a per tárgyát, a keresetet tévesen határozza meg, és az ítélet a rendelkezés jogszabályai alapját sem tartalmazza, a döntés érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas. Záró rész Kúria VI.Kfv.37.240/2026/6-1 9 [45] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 110. §
(3)bekezdése szerint a felülvizsgálati perköltség összegét megállapította, annak viseléséről az elsőfokú bíróság az eljárást befejező határozatában fog dönteni. [46] A Kúria végzésével szembeni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. május
  3. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Hajas Barnabás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.