A határozat elvi tartalma: I. A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja és
- b)pontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. II. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja pertípusok szerinti megkülönböztetésre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, a felülvizsgálati kérelem befogadásának munkaügyi, közigazgatási, polgári peres eljárás során hozott és közzétett kúriai határozatra hivatkozással egyaránt helye lehet, ha a jogerős ítélet az abban kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.115/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperes képviselője: Dr. Szikszai Márta ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Alperes képviselője: Fluck Ügyvédi Iroda eljáró képviselő: Dr. Fluck Ákos ügyvéd (alperesi képviselő címe) A per tárgya: készenlét ellentételezésével kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Törvényszék Az elsőfokú határozat száma: 48.K.700.844/2024/
- A másodfokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Ítélőtábla A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 4.Kf.700.037/2025/
- számú végzéssel kijavított 4.Kf.700.037/2025/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. Kúria VII.Kfv.45.115/2025/2 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- január
- napjától a kormányzati igazgatásról szóló
- évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.),
- január
- napjától a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló
- évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) hatálya alá tartozó jogviszony keretében, felügyelő munkakörben végzett munkát az alperesnél, jogviszonya
- február 29-án lemondására tekintettel szűnt meg. [2] A felperes módosított keresetében 19.753.727 forint készenlét ellenértéke és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest a 2020-
- évekre vonatkozóan arra hivatkozva, hogy részére a heti pihenőnapokon és munkaszüneti napokon teljesített készenlétre járó ellenértéket az alperes nem a jogszabályban meghatározott mértékben ellentételezte. Az elsőfokú és másodfokú bíróság jogerős ítélete [3] Az elsőfokú bíróság a kereset szerint marasztalta az alperest a Kit.
- §
(1)bekezdése, 124. §
(1)-
(3)és
(7)bekezdései, 136. §
(6)bekezdése, a Küt. 59. §
(1)-
(3)és
(7)bekezdései, valamint az Mfv.II.10.098/2024/
- (helyesen: Mfv.II.10.098/2014/3.) és Mfv.I.10.004/
- számú kúriai döntések alapján. Határozatában kifejtette, hogy az irányadó törvényi rendelkezések a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon teljesített készenlét esetén a kiadandó szabadidő mértékét kógens módon határozzák meg, az alperes a teljesített készenlét ellenértékét nem az előírt mértékben biztosította a felperes részére. [4] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta lényegében annak helyes indokai alapján. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a Kit.
- §
(2)és
(3), valamint a Küt. 59. §
(2)és
(3)bekezdéseinek helytálló értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy a jogszabály kógens rendelkezése folytán a heti pihenőnapon, illetve a munkaszüneti napon teljesített készenlét időtartama után a rendkívüli munkavégzésre irányadó szabályok szerinti mértékben kell a kormánytisztviselő részére szabadidőt biztosítani, az egységes közszolgálati szabályzat ettől eltérő rendelkezése jogszabálysértő. A felülvizsgálati kérelem [5] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte arra hivatkozva, hogy a jogerős ítélet sérti az Alaptörvény 28. cikkét, a Kit. 124.§
(2)-
(3)bekezdéseit, a Küt. 59. §
(2)-
(3)bekezdéseit Az alperes egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelmet is előterjesztett. Kúria VII.Kfv.45.115/2025/2 3 [6] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ab)alpontját és
- b)jelölte meg. [7] Az alperes a befogadhatóság körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ab)alpontja körében kifogásolta, hogy a jogerős ítéletben foglalt jogértelmezés a munkáltató mérlegelési jogkörét a heti pihenőnapra és a munkaszüneti napra elrendelt készenlét esetén kizárja, a szorzókat automatikusan alkalmazandónak tekinti, kógensnek nyilvánítja a differenciált szabályozási konstrukciót, az egységes közszolgálati szabályzatot jogszabálysértőnek minősíti, ami nem csupán a perbeli ügyben jelentős, hanem minden olyan költségvetési szervre kihat, amelynél a készenlét elrendelése a működés szerves része, továbbá jelentős közpénzügyi következményekkel jár. [8] Az alperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja körében előadta, hogy a jogerős ítéletben hivatkozott Mfv.I.10.004/
- számú döntést a Kúria munkaügyi perben hozta, annak közigazgatási perben történő precedensszerű alkalmazása strukturális jogértelmezési zavart eredményezhet, ezért szükséges a joggyakorlat egységének helyreállítása, illetve tisztázása. A felülvizsgálati kérelem befogadása a költségvetési szervek humánerőforrásgazdálkodása kiszámíthatóságának érdekében is indokolt. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [10] A Kp.
- §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [11] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [13] Az alperes felülvizsgálati kérelmében felvetett jogkérdés nem nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogalanyok széles körét nem érinti, továbbá a Kúria, Kúria VII.Kfv.45.115/2025/2 4 ahogy arra az elsőfokú bíróság, illetve az alperes felülvizsgálati kérelmében egyaránt utalt, a vitatott jogkérdésben korábban már állást foglalt közzétett határozatában. [14] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. [16] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okot nem jelölt meg, nem azt kifogásolta ugyanis, hogy a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul, hanem arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság által irányadónak tekintett határozatot a Kúria munkaügyi perben, nem pedig közigazgatási perben hozta. [17] A Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja pertípusok szerinti megkülönböztetésre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, a felülvizsgálati kérelem befogadásának – az eldöntendő jogkérdéstől függően – munkaügyi, közigazgatási, polgári peres eljárás során hozott és közzétett kúriai határozatra hivatkozással egyaránt helye lehet, ha a jogerős ítélet az abban kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. [18] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [19] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának hiányában az alperes azonnali jogvédelem iránti kérelme tárgyában történő határozathozatalt mellőzte [Kp. 119. §
(2)bekezdés]. A döntés elvi tartalma [21] I. A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja és
- b)pontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. II. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- b)pontja pertípusok szerinti megkülönböztetésre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, a felülvizsgálati kérelem befogadásának munkaügyi, közigazgatási, polgári peres eljárás során hozott és közzétett kúriai határozatra hivatkozással egyaránt helye lehet, ha a jogerős ítélet az abban kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. Záró rész [22] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Kúria VII.Kfv.45.115/2025/2 5 Budapest,
- szeptember
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Szilas Judit s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró