Kpkf.41148/2021/2 – Kúria

(3)bekezdése alapján az azonnali jogvédelem iránti kérelem sikeréhez a gazdálkodás körében esetlegesen bekövetkező versenyhátrányra hivatkozáson túl elő kell adni olyan többletindokokat, további körülményeket is, amelyek valószínűsítik, hogy a keresettel támadott döntés végrehajtása olyan jelentős hátránnyal járna, amelyek nincsenek arányban a végrehajtáshoz fűződő közérdekkel. Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Kpkf.IV.41.148/2021/

1. Dr. Dobó Viola a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Szegedi és Gerencsér Ügyvédi Iroda (cím2; eljáró ügyvéd: dr. Szegedi Genovéva) Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal Gyáli Járási Hivatala (cím3) Az alperes képviselője: dr. Czigány Eszter kamarai jogtanácsos A per tárgya: temetkezési szolgáltató felügyelete ügyében hozott PE-08/HAT/0041220/
2. számú közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A fellebbezés benyújtó fél: felperes (
3. sorszám alatt) A fellebbezett végzés: a Budapest Környéki Törvényszék 17.K.701.610/2021/
4. számú végzés Rendelkező rész A Kúria – a Budapest Környéki Törvényszék 17.K.701.610/2021/
5. számú végzését helyben hagyja, – kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára – külön felhívásra – 15.000 (tizenötezer) forint fellebbezési illetéket. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a PE-08/HAT/00412-20/
6. számú határozatával megállapította, hogy a felperes az általa kínált szolgáltatások és kellékek árlistáját jogsértően nem jeleníti meg a honlapján, ezért kötelezte a jogsértés abbahagyására és a jogszerű eljárásra, továbbá arra, hogy 15 napon belül az általa kínált szolgáltatások és kellékek árlistáját a honlapján tegye közzé, továbbá 100.000 forint bírságot is kiszabott. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetlevelében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását, másodlagosan pedig annak megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését kérte. A keresetében azonnali jogvédelem (halasztó hatály elrendelése) iránti kérelmet is előterjesztett, melynek indoklásául előadta, hogy a cég honlappal nem rendelkezik, olyan törvényi előírás sincs jelenleg hatályban, melynek honlappal kellene Kúria IV.Kpkf.41.148/2021/2-I 2 rendelkeznie. A http://szigu.hu honlap a felperes1 cégcsoport honlapja, nem a felperesi cég honlapja, hanem egy általános informáló jellegű honlap a cégcsoportról. A felperes temetés felvételi irodájában az árlistát a törvényi előírásoknak megfelelően közzétette, ezért az alperes nem kötelezhette volna, hogy az árlistáit a cégcsoport honlapján tegye közzé. Hivatkozott arra is, hogy határozat rendelkezésének teljesítése lehetetlen, mert a cégcsoport tagjainak a http://szigu.hu honlap vonatkozásában megkötött megállapodása szerint a csoport tagjainak egyhangú hozzájárulása hiányában azon a felperes semmit nem tehet közzé. Azt is előadta, hogy a helyi sajátosságok, illetve az önkormányzati rendeletek előírásai miatt a felperes által kínált szolgáltatások és temetkezési kellékek tekintetében a temetés felvételi irodái eltérő árakat alkalmaznak. Az árak határozat szerinti feltüntetése a felperes gazdasági érdekeit súlyosan sértené, de lehetetlen is volna az adatok mennyisége és ezek változó jellege miatt. A felperes szerint jogos érdekeit súlyosan sérti, hogy az alperes saját honlap hiányában is az árak közzétételére kötelezi, egyúttal e rendelkezések közvetlen hátránya fenyegeti a felperest, mivel más saját honlappal nem rendelkező versenytársak erre nem kötelesek, így a közzétett információk birtokában a versenytársak könnyedén úgy igazíthatják áraikat, hogy működését gazdaságilag ellehetetlenítsék, a versenyből kiszorítsák. Mindez felperes álláspontja szerint az azonnali jogvédelem iránti kérelme megalapozottságát megfelelően valószínűsíti. Bizonyítékként hivatkozott az alperes határozatára, amely igazolja, hogy az alperes hatósági ellenőrzést folytatott le a felperessel szemben és a felperes a temetőkről és a temetkezésekről szóló
7. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) szerinti közzétételi kötelezettségének a temetés felvételi irodájában eleget tett. Felperes csatolja a http://szigu.hu honlappal kapcsolatos tényállás igazolására a domain-használati jogosultságra vonatkozó igazolást, a http://szigu.hu honlappal kapcsolatos felperes1 cégcsoport tagjai között e honlap vonatkozásában
8. január
9. napján létrejött megállapodást, mint teljes bizonyító erejű magánokiratot. [3] Az alperes az azonnali jogvédelem iránti kérelem elutasítását kérte, mivel álláspontja szerint az nem megalapozott. Az elsőfokú végzés [4] Az elsőfokú bíróság a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasította. [5] Indokolásában felhívta a Legfelsőbb Bíróság 2/
10. Közigazgatási Jogegységi Határozatának V. pontját, amely értelmében, a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet a bíróság érdemben csak akkor tudja megvizsgálni, ha azt a fél indokolással ellátva terjeszti elő, és a kérelemben előadott okokat, adatokat, tényeket, körülményeket igazolja vagy a kívánt mértékben valószínűsíti, illetőleg azokról egyébként a bíróságnak hivatalos tudomása van, illetve, ha azok köztudomásúak. [6] Rámutatott, hogy nem szolgálhat kellő alapul az azonnali jogvédelem iránti kérelem teljesítéséhez, hogy a felperes a közigazgatási határozatot jogszabálysértőnek tartja vagy megalapozottságát vitatja. Kiemelte, hogy az a tény, hogy a támadott döntés a felperes érdekét közvetlenül sérti, az azonnali jogvédelem szempontjából különös méltánylást érdemlő körülményként nem vehető figyelembe, mint ahogy az sem, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító döntés végrehajtása minden esetben hátrányos a kötelezettre nézve. [7] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a gazdálkodása körében esetlegesen bekövetkező versenyhátrány tekintetében semmilyen adatot, bizonyítékot nem szolgáltatott, a vélelmezett versenyhátrány valószínűsítésére a saját árlistára hivatkozás önmagában nem alkalmas. Rámutatott, hogy a következetes bírósági gyakorlat alapján általában a gazdasági érdek, a versenytársi minőség közvetlen jogi érdekeltséget, ebből eredő közvetlen érdeksérelmet önmagában nem teremt. A felperesnek konkrétan ki kellett volna mutatnia az árlistáinak a cégcsoporti honlapon történő közzétételének teljesítésével felmerülő hátrányait. Ilyen többletkövetelményeket azonban a felperes nem igazolt és nem is Kúria IV.Kpkf.41.148/2021/2-I 3 valószínűsített. Ezek hiányában pedig nem igazolt, hogy a felperesnél jelentkező magánérdek súlyosabb hátrányt szenvedne, mint amilyen hátrány a végrehajtás elmaradása esetén a végrehajtáshoz fűződő közérdeket érné. Arra is rámutatott az elsőfokú bíróság, hogy a saját árlista közös honlapon való közzétételének kivitelezhetősége nem értékelhető az azonnali jogvédelem elbírálásánál, mert a határozat végrehajthatósága, a kivitelezhetőség állított jogi lehetetlensége az ügy érdemére tartozó kérdés. A fellebbezés és az észrevétel [8] A felperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és az azonnali jogvédelem elrendelését, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára kötelezését kérte. [9] Fellebbezésében az ügy érdemére vonatkozó előadás mellett arra hivatkozott, hogy az azonnali jogvédelem iránti kérelmében részletesen előadta, és bizonyítékokkal kellő mértékben alátámasztotta és valószínűsítette, hogy az alperes határozatának végrehajtása milyen súlyos, visszafordíthatatlan hátrányokkal járna. Álláspontja szerint e hátrányok az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel ellentétben közvetlen és méltányolható jogi érdekeltséget igazolja, illetve az állított hátrányok sem hipotetikusak vagy távoliak. Álláspontja szerint ezért a közigazgatási perrendtartásról szóló
11. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
12. §

(4)bekezdése értelmében az azonnali jogvédelem iránti kérelemben nem kellett számszerűsíteni, mert az érdeksérelmet elegendő valószínűsíteni, amelyet megtett. Arra is hivatkozott, hogy az azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálásakor a bíróságnak a közérdeket és a felek érdekeit kell összevetnie és mérlegelnie, azonban az elsőfokú bíróság jogsértő módon nem vette figyelembe, ezért nem is mérlegelte, hogy az azonnali jogvédelem elrendelése semmilyen közérdeket nem sért, tekintettel arra, hogy a Ttv. szerinti közzétételi kötelezettségének a temetés felvételi irodájában eleget tehet, tehát az alperes érdekei sem sérülnének a halasztó hatály elrendelésével. [10] A fellebbezésre az alperes nem tett észrevételt. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A fellebbezés az alábbiak szerint nem megalapozott. [12] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §

(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. [13] Az elsőfokú bíróság végzésében idézte a felperes azonnali jogvédelem (halasztó hatály) elrendelése iránti kérelme elbírálása körében irányadó, releváns jogszabályokat, és azok alapján jogszerű döntést hozott a kérelem elutasításáról, döntésével a Kúria is egyetértett. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki. [14] Az azonnali jogvédelemről szóló döntés során a bíróságnak – a Kp. 51. §

(3)bekezdése szerint – az arányosság elve alapján, a közérdek és valamennyi fél szempontjából azt kell mérlegelnie, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna. Ahhoz pedig, hogy a bíróság e mérlegelést érdemben elvégezhesse, a Kp. 50. §

(1)-

(2)bekezdései szerinti kérelemben minden esetben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni, a kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell [Kp. 50. §

(4)bekezdés]. A törvény a kérelmezőtől elvárja, hogy álláspontját a kérelmében teljeskörűen előadja, a bizonyítékait pedig bemutassa, hiszen az azonnali jogvédelem iránti kérelem kapcsán a hiánypótlás kizárt [Kp. 51. §

(1)bekezdés]. [15] A Kp. 50. §

(1)bekezdése a keresettel támadott közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása, valamint a jog, jogos érdek sérelme között ok-okozati Kúria IV.Kpkf.41.148/2021/2-I 4 összefüggés fennállását kívánja meg. A sérelemnek nem egy további vagy majdani, hanem közvetlenül a keresettel támadott közigazgatási tevékenységből kell következnie, és nem lehet hipotetikus, hanem annak ténylegesen fenn kell állnia a támadott közigazgatási tevékenység következtében. Az azonnali jogvédelem, mint kivételes kedvezmény alkalmazásához az oksági kapcsolatnak tehát közvetlennek és ténylegesnek kell lennie. [Kpkf. VI. 39.015/2021/2.] [16] A felperes a halasztó hatály elrendelése iránti kérelmét egyfelől arra alapította, hogy a keresettel támadott határozati rendelkezés teljesítése lehetetlen, mivel a www.szigu.hu honlap felett nem rendelkezik, továbbá árlistái cégcsoport honlapján történő közzététele esetén a közzétett információk birtokában versenytársai a piaci versenyből kiszoríthatnák, működését gazdaságilag ellehetetleníthetnék. A felperes gazdálkodása körében esetlegesen bekövetkező versenyhátrány tekintetében azonban a felperes semmilyen adatot, bizonyítékot nem szolgáltatott. A vélelmezett versenyhátrány valószínűsítésére a saját árlistára hivatkozás önmagában nem alkalmas, vagyis a felperes közvetlen és tényleges oksági kapcsolatot a felperes nem mutatott be. [17] Amint azt a Kúria – a felperes más alperessel szemben indított, hasonló ügyében – Kpkf. VI. 39.148/2021/2. számú végzésében kifejtette, a Kp. 51. §

(3)bekezdése alapján az azonnali jogvédelem iránti kérelem esetén a bíróság az arányosság elve alapján a közérdek és valamennyi fél szempontjából azt mérlegeli, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna. A törvény megfogalmazásából következően a kérelmet előterjesztőnek a saját árlistára hivatkozáson túl elő kell adni olyan további körülményeket is, amelyek valószínűsítik, hogy a keresettel támadott döntés végrehajtása olyan jelentős hátránnyal járna, amelyek nincsenek arányban a végrehajtáshoz fűződő közérdekkel. A következetes bírósági gyakorlat alapján általában a gazdasági érdek, a versenytársi minőség közvetlen jogi érdekeltséget, ebből eredő közvetlen érdeksérelmet önmagában nem teremt. A felperesnek konkrétan ki kellett volna mutatnia az árlistáinak a cégcsoporti honlapon történő közzétételének teljesítésével felmerülő hátrányait. Ilyen jellegű többletkövetelményeket azonban a felperes nem igazolt és nem is valószínűsített. Ezek hiányában pedig nem igazolt, hogy a kérelmezőnél jelentkező magánérdek súlyosabb hátrányt szenvedne, mint amilyen hátrány a végrehajtás elmaradása esetén a végrehajtáshoz fűződő közérdeket érné. [18] A Kúria megjegyzi, hogy az árlista honlapon való közzétételét a temetőkről és a temetkezésekről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvényjavaslat előterjesztői indokolása szerint a jogalkotó azért írta elő, mert a hozzátartozók, eltemettetők érdeke, hogy a temetkezési szolgáltatók árai könnyen elérhetőek, összehasonlíthatóak legyenek. Ebből az is következik a felperes magánérdeke és a közérdek összevetése során ezt az elemet is értékelnie kell a bíróságnak. [19] A határozat jogsértő jellege a per érdemében vizsgálható, míg az azonnali jogvédelemről a bíróság kizárólag a Kp. 51. §

(3)bekezdésében foglalt szempontok vizsgálata alapján dönthet. [Kpkf. VI. 39.317/2020/2] A Kúria gyakorlata szerint, ha a felperes keresetlevélben az ügy érdemére vonatkozóan tesz előadást, az nem értékelhető az azonnali jogvédelem iránti kérelem önálló indokaként. [Kpkf. V. 39.732/2020/2 ] A határozat esetlegesen jogszabálysértő volta olyan kérdés tehát, amelyről az elsőfokú bíróságnak az eljárást befejező érdemi határozatában kell döntenie. [Kpkf. I. 40.351/2021/2] A közös honlapon való saját árlista közzétételének kivitelezhetősége nem értékelhető az azonnali jogvédelem elbírálásánál, mert a határozat végrehajthatósága, a kivitelezhetőség állított jogi lehetetlensége az ügy érdemére tartozó kérdés. A döntés elvi tartalma Kúria IV.Kpkf.41.148/2021/2-I 5 [20] A Kp. 51. §

(3)bekezdése alapján az azonnali jogvédelem iránti kérelem sikeréhez a gazdálkodás körében esetlegesen bekövetkező versenyhátrányra hivatkozáson túl elő kell adni olyan többletindokokat, további körülményeket is, amelyek valószínűsítik, hogy a keresettel támadott döntés végrehajtása olyan jelentős hátránnyal járna, amelyek nincsenek arányban a végrehajtáshoz fűződő közérdekkel. Záró rész [21] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [22] Az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem keletkezett, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. és
3. §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [23] Az illetékekről szóló
4. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
5. §

(1)bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §

(3)bekezdés d) pontjában és 47. §

(1)bekezdésében meghatározott mértékű fellebbezési illeték viselésére a felperes a Pp. 101. §

(1)bekezdése, valamint 102. §

(1)bekezdése alapján köteles. [24] A Kúria által hozott határozat ellen fellebbezésnek a Kp. 112.§

(2)bekezdése, felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. január
3. Dr. Dobó Viola s.k. a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró A kiadmány hiteléül: