← Magyarország

Gf.20183/2022/7 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha a tag a lakóhelye megváltozását nem jelenti be, általában nem kifogásolható, ha a társaság az iratokat erre a címre kísérli meg kézbesíteni. Ettől eltérően a társaságnak felróható, ha a társaság más módon tudomást szerzett, illetve szerezhetett a tag lakóhelyének, értesítési címének megváltozásáról, azonban a taggyűlési meghívót együttműködési kötelezettsége, illetve a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével a korábbi lakóhelyre küldte meg. Győri Ítélőtábla Gf.II.20.183/2022/7/I. A Győri Ítélőtábla a Pivarnyikné dr. Juhász Emőke ügyvéd (felperesi jogi képviselő címe) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek a Dr. Rétvári Beáta Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő címe.; ügyintéző: dr. Rétvári Beáta ügyvéd) alperes (alperes címe) alperes ellen taggyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a települési Törvényszék

  1. október 17-én meghozott 22.G.40.072/2022/
  2. számú ítélete ellen az alperes részéről
  3. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban – tárgyaláson – meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 320.040,(Háromszázhúszezer – negyven) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A alperes Korlátolt Felelősségű Társaságot a települési Törvényszék Cégbírósága a cégjegyzékbe Cg.szám cégjegyzékszámon
  4. május 16-án jegyezte be. Az alapítástól a társaság tagjai alperesi ügyvezető és a felperes egyenlő – 1.500.000 – 1.500.000 Ft névértékű - társasági részesedéssel, akik egyben a társaság ügyvezetői is voltak. [2] alperesi ügyvezető az alperes ügyvezetőjeként a
  5. február 21-én kelt meghívóval
  6. március 16-ára, 17 órára a társaság alperes címe sz. alatti székhelyére taggyűlést hívott össze, a megismételt taggyűlés időpontját
  7. március 23-án reggel 9 órában meghatározva. A napirendi pontokat az alábbiak szerint jelölte meg: 1) Az ügyvezetői és képviselői tisztségek megújítása, változtatása. 2) A céget érintő gazdasági változások megtárgyalása,
  8. évi tervek elfogadása. 3) A
  9. év éves beszámoló elfogadása. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.183/2022/7/I. 4) A
  10. évi költségvetés elfogadása. 5) Tőkebevonás és tőkeemelés. 2 [3] A taggyűlési meghívót alperesi ügyvezető ügyvezető, a felperes tagjegyzékben szereplő, s a cégjegyzékben is feltüntetett felperes címe1 sz. alatti lakcímére küldte tértivevényes postai küldeményként. A kézbesítési igazolás értelmében a kézbesítő
  11. február 22-én értesítőt helyezett el, második értesítőt a kézbesítésről nem helyezett el, majd a küldeményt
  12. március 10-én a társaságnak „nem kereste” jelzéssel küldte vissza. [4] A felperes címe1 sz. alatti lakóház a felperes és alperesi ügyvezető közös lakóhelye volt, amely
  13. november 2-án leégett, lakhatatlanná vált, onnan a felperes és alperesi ügyvezető elköltöztek. Ezután alperesi ügyvezető lakcíme a alperesi ügyvezető címe2 sz. alatt volt, mely egyben utóbb a társaság székhelye is lett. A felperes a lakástűz után lakhatását csupán átmenetileg tudta megoldani; szívességi lakáshasználóként egy hónapig felperes lakóhelye1ban, majd ezután
  14. április közepéig a felperes lakóhelye2 (felperes lakóhelye2) lakott. A felperes megváltozott lakóhelyét a társaságnak nem jelentette be, arról azonban alperesi ügyvezető ügyvezető a felperessel közös gyermekükkel való kapcsolattartás során tudomást szerzett. [5] Az alperes
  15. március 16-án megtartott közgyűlésén alperesi ügyvezető tag, ügyvezető jelent meg, aki megállapította, hogy a társaság tagjai közül a taggyűlésen „szabályszerű meghívó ellenére” a felperes tag, ügyvezető nem jelent meg, aki 50 százalékos szavazati aránnyal rendelkezik, így a taggyűlés nem határozatképes; ezért megismételt taggyűlés tartására került sor. A
  16. március 23-án megtartott megismételt taggyűlésen ugyancsak alperesi ügyvezető tag jelent meg, aki megállapította, hogy a felperes tag, ügyvezető szabályszerű meghívó ellenére nem jelent meg, a taggyűlés szabályszerűen összehívásra került, s a megismételt taggyűlés határozatképes. Ezután alperesi ügyvezető tag meghozta a 2022/
  17. számú határozatot, mellyel a felperes ügyvezetői tisztségét és munkaviszonyát megszüntette. A 2022/
  18. számú határozattal elfogadta, hogy a társaság egyedüli ügyvezetője alperesi ügyvezető. A 2022/
  19. számú határozattal a társaság
  20. éves beszámolóját fogadta el. A 2022/4.számú határozattal elfogadta a társaság
  21. évi tervezett éves költségvetését. A 2022/
  22. számú határozattal döntött a társaság törzstőkéjének megemeléséről, tagonként 1.500.000,- Ft összegben, azzal, hogy a tőkeemelést pénzben vagy tagi kölcsön útján lehet teljesíteni. Ha a tagok közül valamelyik nem vállalja a pénzbeli hozzájárulás teljes összegének szolgáltatását, úgy a másik tag egyedül jogosult a tőkeemelésben részt venni. [6] alperesi ügyvezető tag a törzstőkeemelést akként hajtotta végre, hogy a felperes által nem teljesített tőkeemelés összegét is befizette, így összesen 3.000.000,- Ft tőkeemelést teljesített. A társaság egyedüli ügyvezetőjeként nyújtott be változásbejegyzési kérelmet a települési Törvényszék Cégbíróságához a megismételt taggyűlésen hozott határozatok, illetve a végrehajtott tőkeemelés cégjegyzékbe bejegyzése iránt. A cégbíróság a benyújtott változásbejegyzési kérelem alapján a felperest, mint ügyvezetőt törölte a cégjegyzékből, egyben pedig bejegyezte a törzstőke felemelésének tényét is, mellyel a felperes társasági részesedése a korábbi 50 %-ról 25 %-ra csökkent. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.183/2022/7/I. 3 [7] A felperes keresetében az alperes
  23. március 23-án megtartott taggyűlésén meghozott 2022/1., 2022/2., 2022/3., 2022/
  24. és 2022/
  25. számú határozatainak hatályon kívül helyezését kérte a Ptk. 3:
  26. §-a, 3:
  27. §

(1)bekezdése és 3:37. §
(1)bekezdése alapján. Arra hivatkozott, hogy az alperes döntéshozó szervének összehívására a Ptk. 3:
  1. §-ában foglalt rendelkezések megsértésével került sor. A taggyűlést alperesi ügyvezető ügyvezető nem szabályszerűen hívta össze, figyelemmel arra, hogy tisztában volt azzal, a másik tag részére a cégjegyzékbe bejegyzett lakcímre kézbesített meghívó szabályszerűen nem kézbesíthető. [8] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a taggyűlési meghívót a felperes által megadott, a társasági szerződésben és a cégjegyzékben is szereplő bejelentett lakcímre küldte meg, melyet a keresetlevélben maga a felperes is tényleges tartózkodási helyként jelölt meg. Utalt arra, hogy alperesi ügyvezető a taggyűlési meghívót a felperessel szóban nem közölhette, egyrészt, mert erre a jogszabály nem ad lehetőséget, másrészt pedig azért sem, mert a felperes vele nem volt hajlandó beszélni, a kérdéses időszakban nem kommunikáltak egymással. [9] Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes 2022/1., 2022/2., 2022/3., 2022/
  2. és 2022/
  3. számú taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezte. Határozatának indokolásában a kereset érdemében azt vizsgálta, hogy a taggyűlést szabályszerűen hívták-e össze. A kézbesítési igazolásból megállapította, hogy a postai küldemény kézbesítése nem szabályszerűen történt, figyelemmel arra, hogy a kézbesítő második értesítést nem helyezett el; a postai kézbesítő – arra figyelemmel, hogy postai küldeményt e címen szabályszerűen nem lehetett kézbesíteni - akkor járt volna el helyesen, ha a küldeményt „kézbesítés akadályozott” jelzéssel küldte vissza a feladóhoz. Mindemellett elfogadta a felperesnek azt a tényállítását, hogy állandó lakcím hiányában új kézbesítési címet nem tudott megjelölni, tekintettel arra, hogy
  4. november elejét követően szívességi lakáshasználóként lakott egymást követően több helyen, a perrel érintett időszakban is. Az, hogy a társaságnak állandó lakcímének változását nem jelentette be, a felperesnek nem volt felróható. Az elsőfokú bíróság ennek kapcsán értékelte, hogy alperesi ügyvezetőnak nyilvánvalóan tudomása volt arról, a felperes címe1 sz. címre a lakóház leégése miatt postai küldeményt nem lehet kézbesíteni. A Ptk. 3:
  5. §
(3)bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettség nem csak a felperesre rótt kötelezettséget azzal összefüggésben, hogy lakcímének, értesítési címének változását a társaságnak be kellett volna jelentenie [Ptk. 3:91. §
(1)bekezdése], hanem a társaság másik tagjára, ügyvezetőjére is. Ha ugyanis neki tudomása volt arról, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett címre a felperesnek kézbesíteni nem lehet, úgy e kézbesítési címre postai küldemény útján nem kísérelhette volna meg a taggyűlési meghívó elküldését, hanem a taggyűlés összehívásának más módját kellett volna választania. Mindezek miatt az elsőfokú bíróság a támadott taggyűlési határozatokat a Ptk. 3:37. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. [10] Az ítélet ellen az alperes fellebbezett; elsődlegesen annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, míg másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [11] Mindenekelőtt azzal érvelt, hogy az ítélet tévesen, az anyagi jogba ütköző módon állapította meg, hogy a taggyűlési meghívó kézbesítésére a postai kézbesítés szabályainak megszegésével került sor. A törvényszék döntése még csak nem is utal a kézbesítés állítólagos szabálytalanságát megalapozó jogszabályhelyre, sőt, még a Pp. 2. §
(2)Győri Ítélőtábla II.Gf.20.183/2022/7/I. 4 bekezdésében foglalt alapelvet is megsértette, ugyanis a felperes a postai kézbesítés szabályosságát nem vitatta. Így az elsőfokú bíróság a Pp. 342. §
(1)bekezdését is megsértette, ugyanis az érdemi döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, az ellenkérelmen és a beszámítási kérelmen; ezen túlmenően az ítélet nem felel meg a Pp. 346. §
(5)bekezdése szerinti követelményeknek sem. [12] Az alperes kiemelte, hogy a postai szolgáltatásokról szóló
  1. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Posta tv.)
  2. §
  3. pontja értelmező rendelkezése értelmében a kérdéses irat nem hivatalos irat, így az általa feladott könyvelt postai küldemény kézbesítésére a 335/
  4. (XII.4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.)
  5. §
(5)és
(6)bekezdéseinek rendelkezései irányadóak. Az adott esetben a postai küldemény kézbesítését egyszer kellett megkísérelni, másrészt pedig a felperesnek együttműködési kötelezettségéből kiindulva a postai szolgáltatónál meg kellett volna adnia elektronikus elérhetőségét, hogy őt könyvelt küldeménye érkezéséről értesítsék. Végül pedig a Posta tv. 14. §
(6)bekezdése alapján postai utánküldést és más címre kézbesítést kellett volna kérnie, különös tekintettel arra, hogy új kézbesítési címét négy hónap alatt sem jelentette be. Az ítélet a Korm.r. 25. §
(1)bekezdés f) pontjával ellentétesen utalt arra, hogy a kézbesítés akadályozott. Önmagában az a tény, hogy a ház leégett, nem akadályozza a levélszekrénybe kézbesítést, és az értesítő hátrahagyását sem. [13] Az alperes fellebbezésében új tényként állította, hogy a felperes kézbesítési címe és a tényleges postai kézbesítés helye nem változott meg. Előadta, hogy az ítélet meghozatala után ügyvezetője, alperesi ügyvezető barátainak elmesélte, szabálytalan kézbesítés, a kézbesítés akadályozottsága miatt a pert elvesztette, s arról panaszkodott, miért nem adta meg a felperes az új címét. Ezután barátai jelezték, hogy az utcában két szomszéd azt állítja, naponta látták a felperest a leégett ház helyén, ahol a kapunál lévő ládában elhelyezett leveleit rendszeresen felvette. A felperes lakcíme megváltozását sehol nem jelentette be, hanem arról gondoskodott, hogy a tartózkodási helyétől nem messze lévő kézbesítési címen elhelyezett postaládába érkező leveleit rendszeresen átvegye. A felperes minden más levelét is átvette, számlái ugyancsak ide érkeztek. Utalt arra, hogy a munkaviszony megszüntetését tartalmazó irat a felpereshez a taggyűlési meghívóval azonos időben érkezett; az iratok kézbesítésének megkísérlése ugyanazon a módon, ugyanarra a címre történt. Így kérte a utcanév1 utcában lakó tanú1 és tanú2 tanúkénti meghallgatását. [14] Álláspontja szerint a Ptk. 3:88. §
(3)bekezdésébe foglalt együttműködési kötelezettség alapján elsődlegesen a felperesnek kellett volna négy hónap alatt kézbesítési címe megváltozását bejelentenie, vagy postai utánküldést kérnie, vagy a postán elektronikus elérhetőséget adni. Ha pedig postai kézbesítési címe és a tényleges kézbesítés helye nem változott meg, úgy a szabálytalan kézbesítés fogalmilag kizárt. Előadta, hogy a felperes új kézbesítési címet csak 2022. október 17-én jelentett be, azaz közel egy évvel a ház leégése után. A Ptk. 1:4. §
(2)bekezdése alapján pedig felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat; a felperes pontosan ezt tette, a törvényszék ugyanakkor jogszabálysértését terhére nem értékelte. [15] Az alperes arra is hivatkozott, pusztán a felperes egyoldalú állítása, hogy ő és alperesi ügyvezető találkoztak, s alperesi ügyvezetőnak lehetősége lett volna a taggyűlés meghívót átadnia; ezt az állítást vitatta. A felperes semmilyen módon nem bizonyította, hogy alperesi ügyvezetőval sikertelen kézbesítést követően találkozott, s ott lehetőség lett volna a Győri Ítélőtábla II.Gf.20.183/2022/7/I. 5 meghívót átadni. Annak, hogy esetleg találkoztak a postai feladást megelőzően, vagy a postai folyamat közben, jelentősége nincs. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy az alperesi társaság jogi személy, mely a jogszabályok megtartásával járt el, így a felperes sorozatos mulasztása, valamint annak engedékeny megítélése a társaság működését veszélyezteti, a jogbiztonság elvét sérti. [16] Megjegyezte végül, hogy a törvényszék a Pp. 237. §
(1), illetve
(2)bekezdéseit nem alkalmazta, s egyik felet sem tájékoztatta, hogy egyáltalán kérdéses-e a kézbesítés szabályossága, illetőleg azt kinek kell bizonyítania, valamint arról sem adott tájékoztatást, hogy a felperesnek bizonyítania kell azt, a kézbesítés önhibáján kívül maradt sikertelen, illetve, hogy négy hónapon át miért nem tudta bejelenteni, a kézbesítés a megadott címen akadályozott, illetőleg a postai kézbesítési lehetőségek alkalmazásával a kézbesítésről miért nem gondoskodott. [17] A fellebbezési tárgyaláson az alperes ügyvezetője, alperesi ügyvezető mindezt azzal egészítette ki, hogy tudott a taggyűlésre meghívás idején a felperes tényleges tartózkodási helyéről, azonban arról is, hogy rendszeresen jár a utcanév1 utcai címre postai küldeményeit átvenni. A felperes nem kifogásolta azt, hogy a kézbesítési helyen postaláda nem volt. [18] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a kézbesítés sem a taggyűlési meghívót, sem pedig a taggyűlés határozatát tartalmazó küldemény esetében nem volt szabályszerű. Kiemelte, hogy sem levélszekrénynek, sem postaládának nem tekinthető az a „kerítésen maradt nyílás”, amely a levegőbe vezet; ennek igazolására a levélszekrény maradványáról az elsőfokú eljárásban fotót is csatolt. Attól függetlenül, hogy a küldemények kézbesítését egy, vagy két alkalommal kísérelte meg a postai szolgáltató, a szabályszerű kézbesítést a levélszekrény hiánya önmagában megalapozza. Nem foghat helyt az alperesnek az a hivatkozása sem, miszerint „nem változott meg a kézbesítés helye”, ugyanis az az ingatlan leégésével megsemmisült. Ezzel a ténnyel alperesi ügyvezető maradéktalanul tisztában volt, és tudta azt, hogy a felperes a vele közös kiskorú gyermekkel hová kényszerült elköltözni; a tűzesetet követően a gyermeket rendszerint onnan vitte, s oda is vitte vissza. Mindemellett a felperes csak 2022. júliusában tudott szívességi lakáshasználóként olyan lakásba költözni, ahova már be is jelentkezhetett, azaz utánküldést korábban nem kérhetett. Együttműködési kötelezettségét nem sértette meg, ellentétben alperesi ügyvezetőval, aki nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az alperes képviseletében a taggyűlési meghívót általa nem lakott ingatlan címére adta postára, és tudott a levélszekrény hiányáról is. Kiemelte, hogy a törvényszék a kereseti kérelmen nem terjeszkedett túl. Az alperes utólagos bizonyítási indítványának a Pp. 373. §-a alapján nincs is helye, illetve a tanúvallomások az alperes számára kedvezőbb ítéletet eleve nem eredményezhetnének. Mindemelett tanú2 és tanú1 alperesi ügyvezetőhoz egyaránt lojálisak, tőlük elfogulatlan nyilatkozattétel nem várható. [19] A fellebbezés alaptalan. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.183/2022/7/I. 6 [20] Az ítélőtábla megítélése szerint az elsőfokú bíróság helytállóan határozott a támadott taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezéséről, ugyanakkor döntésének indokait részben nem osztja. [21] Irányadó volt, hogy a Ptk. 3:88. §
(3)bekezdése szerint a tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti. A Ptk. 1:3. §
(1)bekezdése alapján a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. A Ptk. 1:4. §
(1)-
(3)bekezdéseinek értelmében, ha e törvényt eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el. [22] Nem volt vitás, hogy a
  1. március 16-ára összehívott taggyűlésről, valamint a
  2. március 22-ei megismételt taggyűlésről a felperesnek előzetesen tudomása nem volt, így a tagok jogait, kötelezettségeit alapjaiban meghatározó – köztük a felperes ügyvezetői tisztségét, munkaviszonyát megszüntető és társasági részesedése mértéke lecsökkenését eredményező – döntéseket az alperes másik tagja, alperesi ügyvezető egyedül hozhatta meg. Az ítélőtáblának abban kellett állást foglalnia, hogy az említett eredmény megvalósulásához a felek együttműködési kötelezettségének megsértése, a jóhiszeműség és tisztesség elvébe ütköző magatartása vezetett-e; ennek során mindkét fél magatartását értékelni kellett. [23] A jogvita elbírálásakor ezért annak önmagában perdöntő jelentősége nem volt, hogy a taggyűlési meghívó kézbesítésének megkísérlésére a postai szolgáltatóra irányadó jogszabályok megtartásával került-e sor. A meghívónak a felperes tagjegyzékbe és cégjegyzékbe is bejegyzett felperes címe1szám alatti lakóhelyére kézbesítésének csupán az említett, együttműködési kötelezettségre vonatkozó, a kölcsönös tagi magatartás mérlegelésénél volt lényeges jelentősége. [24] Mérlegelendő lényeges tény, hogy a felperes tagjegyzékbe és cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelye az érintett postai küldemény megkísérlésének időpontjában a felperes címe1 sz. címen volt. Azonban az esetbeli taggyűlés összehívásakor ezen címen már sem a felperes, sem pedig a taggyűlést összehívó ügyvezető nem lakott, a lakóépület leégése miatt. A felperes tartózkodási helye – a taggyűlési meghívót kiadó ügyvezető által is ismerten (Gf.
  3. tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal) – a felperes lakóhelye2ben volt. [25] A Ptk. 3:
  5. §
(1)bekezdése alapján a társasággal kapcsolatos jognyilatkozatot [Ptk. 6:4. §
(1)bekezdése] írásban lehet megtenni. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a társaság határozatára, valamint jognyilatkozatnak és határozatnak a címzettel való közlésére. A Ptk. 3:91. §
(4)bekezdése akként rendelkezik, hogy ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltűntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.183/2022/7/I. 7 [26] Ezen rendelkezések alapján a tagnak a tagi együttműködési kötelezettsége alapján a tagjegyzékbe és cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelye megváltozását címzett írásbeli nyilatkozatban kell bejelentenie a társaságnak, illetve a képviseletre jogosult ügyvezetőnek. [27] A taggyűlés (Ptk. 3:188. §
(1)bekezdése) – összehívására nézve a Ptk. 3:17. §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ülést a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. Az
(5)bekezdés azt is kimondja, ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, azt akkor lehet megtartani, ha azon valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. [28] E rendelkezések alapján, az alkalmazásuk körében kialakult bírói gyakorlatra is figyelemmel a tagnak szóló taggyűlési meghívót neki címzetten (a tag nevére szólóan) kell megküldeni; a meghívó, mint joghatás kiváltására irányuló írásbeli akaratnyilatkozat, jognyilatkozat a társasági jogviszonyokra, mint sajátos kötelmi jogi jogviszonyokra is irányadó Ptk. 6:5. §
(1)és
(2)bekezdései értelmében a címzettel való közléssel válik hatályossá. A taggyűlés szabályszerű, a Ptk. 3:17. §
(1)bekezdése szerinti összehívásával összefüggésben a tag és a társaság között felmerült vita esetén a taggyűlés határozatainak felülvizsgálata iránti perben – a Pp. 265. §
(1)bekezdéséből következően – a társaságnak kell bizonyítania azt, hogy a tagnak szóló taggyűlési meghívó neki címzetten megküldésre került és hozzá megérkezett, ily módon hatályossá vált. (Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.185/2021/5.) [29] Abban az esetben, ha a tag a létesítő okiratban, illetve a tagjegyzékben és a cégjegyzékben szereplő lakóhelye megváltozását nem jelenti be, általában nem kifogásolható, ha a társaság az iratokat erre a címre kísérli meg kézbesíteni. Ettől eltérően a társaságnak felróható, ha a tag új lakcímének bejelentését megfelelően megkísérelte, amire a társaságnak felróható okból nem került sor, vagy ha a társaság más módon tudomást szerzett, illetve szerezhetett a tag lakóhelyének, értesítési címének megváltozásáról, azonban a taggyűlési meghívót együttműködési kötelezettsége, illetve a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével a korábbi lakóhelyre küldte meg (Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.093/2020/
  1. számú ítélete). [30] rámutatni: Mindemellett az ítélőtábla a postai kézbesítés kapcsán az alábbiakra kíván [31] A Posta tv.
  2. §
  3. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint hivatalos irat az állami, vagy önkormányzati szervek, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szervek, vagy személyek által – papíralapon, elektronikus adathordozón, vagy elektronikus hírközlési hálózat igénybevételével – feladott, vagy ilyen módon kézbesített, olyan könyvelt postai küldemény, amelynek feladásához, vagy kézbesítéséhez (illetve a kézbesítés megkísérléséhez), vagy azok időpontjához jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve amely jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál, továbbá amit jogszabály hivatalos iratnak minősít. [32] A Posta tv.
  4. §
(3)bekezdése alapján könyvelt postai küldeményt a címzettnek, vagy a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb jogosult átvevőnek Győri Ítélőtábla II.Gf.20.183/2022/7/I. 8 történő személyes átadással kell kézbesíteni. (….) A könyvelt postai küldemény személyes átadásának sikertelen megkísérlése esetén kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a postai szolgáltató a küldemény fajtájáról, a kézbesítés megkísérlésének napjáról, valamint arról, hogy a küldemény hol és mikor vehető át, értesítőt hagy hátra. Az értesítő elhelyezésére a nem könyvelt postai küldemény kézbesítésének a szabályai az irányadóak, azaz levélszekrénybe, vagy kézbesítési ponton történő elhelyezéssel kézbesíthető [Posta tv. 41. §
(2)bekezdés]. [33] A Korm.r. 11. §
(2)bekezdésének c) pontja a levélszekrénybe történő kézbesítés feltételei és szabályai kapcsán rögzíti, hogy a levélszekrény kialakításának olyannak kell lennie, hogy alkalmas legyen a postai küldemények biztonságos és sérülésmentes elhelyezésére, valamint a kézbesített küldeményhez való jogosulatlan hozzáférés megakadályozására. A Korm.r. 12. §
(1)bekezdése alapján, amennyiben a címhelyhez nem tartozik a 11. §
(2)bekezdésének megfelelő levélszekrény, úgy a Korm.r.
  1. §-a szerint a postai szolgáltató legalább harminc napos határidő kitűzésével felszólíthatja a címzettet a jogszabálynak megfelelő levélszekrény elhelyezésére, valamint a könnyű és biztonságos megközelítés biztosítására, s egyidejűleg felhívja a címzett figyelmét arra, hogy amennyiben ezt elmulasztja, a postai szolgáltató a levélszekrénybe kézbesíthető postai küldemények kézbesítését nem kísérli meg, vagy pedig – ha e rendelkezést nem alkalmazza - a küldemény csak közterületi címmel rendelkező címhely esetében a címhely közelében erre a célra használt helyen történő elhelyezéssel is kézbesíthető. [34] A Korm.r.
  2. §
(1)bekezdése alapján a postai szolgáltatón kívül álló okból kézbesíthetetlen a küldemény a címzett részére – más okok mellett – akkor, ha a címzett, vagy egyéb jogosult átvevő a kézbesítésről szóló értesítésben megjelölt határidő lejártáig a rendelkezésére tartott küldeményért nem jelentkezett (jelzése: nem kereste) [
  1. c)pont], illetve abban az esetben is, ha a levélszekrénybe történő elhelyezéssel, vagy személyes átadással történő kézbesítés, vagy az értesítő hátrahagyása nem lehetséges (jelzése: kézbesítés akadályozott) [
  2. f)pont]. [35] A Korm.r. 31. §
(1)bekezdése abban az esetben írja elő a kézbesítés megkísérlését a sikertelen kézbesítés napját követő ötödik munkanapon, ha hivatalos irat első kézbesítési kísérlete nem vezetett eredményre. [36] A felperes által az elsőfokú eljárás során csatolt fényképfelvétel (12/F/2.), valamint az alperes ügyvezetője fellebbezési tárgyaláson tett előadása szerint az volt megállapítható, hogy a kézbesítési helyen nem volt a Korm.r. 11. §
(2)bekezdésének c) pontjának megfelelő levélszekrény, a levelek elhelyezésére a leégett lakóépület kerítésén egy kőfalba vágott nyílás szolgált. [37] A postai kézbesítésre vonatkozó ágazati jogszabályok formális szabályai szerint azonban a kézbesítésnek a Korm.r. szerinti akadályozottsága nem állapítható meg, mivel nincs arra adat, hogy a postai szolgáltató a Korm.r.
  1. §-a szerint felszólította volna a címzettet a jogszabálynak megfelelő levélszekrény elhelyezésére. Így nem ütközött az idézett kézbesítési szabályokba, amikor a postai szolgáltató a taggyűlési meghívót a feladóhoz „nem kereste” jelzéssel küldte vissza. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.183/2022/7/I. 9 [38] Az elsőfokú bíróság a Korm.r.
  2. §
(1)bekezdésének megsértésével jutott arra a következtetésre is, hogy a taggyűlési meghívó hivatalos iratnak minősül és ezért az azt tartalmazó küldemény kézbesítése sem tekinthető szabályszerűnek. [39] Megjegyzendő, hogy a fellebbezés érvelése arra nézve iratellenes, hogy a felperes a kézbesítés szabályszerűtlenségére nem hivatkozott; ennek ellenkezője a keresetlevél 6. oldalán, valamint a válaszirat 4-5. oldalain foglalt érvelésből egyértelműen kitűnik. Így az elsőfokú bíróság a kereseten nem terjeszkedett túl. (Pp.342. §
(1)bekezdése) [40] Mindezeket összegezve, arra az alperes a fellebbezésében alappal hivatkozott, hogy a felperesnek a lakóhelye megváltozását a társasági jogi szabályok alapján a társaságnak, ügyvezetőjének be kellett volna jelentenie, annak ellenére is, hogy a változásról az ügyvezető kétségen kívül tudomást szerzett. Nem volt akadálya annak sem, hogy a felperes az újabb lakóhelyén postai utánküldési szolgáltatást vegyen igénybe, vagy elektronikus elérhetőséget ad meg. [41] Ugyanakkor a perben feltárt körülmények mellett a felperes sikerrel hivatkozott a társaság taggyűlés összehívása során tanúsított felróható eljárására. A taggyűlést összehívó ügyvezető, alperesi ügyvezető kétségtelenül tudta, hogy a felperes a taggyűlés összehívásakor nem a tagjegyzéken és a cégjegyzékben feltüntetett lakóhelyen lakik, ez az ingatlan a lakhatásra nem alkalmas. Tudta azt is, hogy a felperes az életvitelszerű lakhatását – közös gyermekükkel együtt - a felperes lakóhelye2ben oldotta meg. Tisztában volt azzal is, hogy szabályszerű levélszekrényt a kézbesítési helyen nem helyeztek el, a kőfalba nyitott, zárszerkezettel nem védett nyílás pedig természeténél fogva nem tette lehetővé a postai értesítő biztonságos elhelyezését. [42] Mindezen információk birtokában az alperes ügyvezetője akkor járt volna el az adott helyzetben általában elvárható, a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek (Ptk.1:3. §
(1)bekezdés, 1:4. §
(1)bekezdés) is megfelelő módon, ha a taggyűlési meghívót megkísérli a felperes tényleges lakóhelyére is kézbesíteni. Az ennek megfelelő gondos eljárás azért is indokolt lett volna, mert a társaság helyzetét, s a tagok jogait, kötelezettségeit – köztük a felperes ügyvezetői és tagi státuszát - számottevően meghatározó kérdések is a napirenden szerepeltek. [43] A fellebbezésben újonnan előadott tény (a felperest tanúk látták a felperes címe1 sz. címen postai küldeményeket átvenni) bizonyításának a kifejtettekre figyelemmel a per érdemi elbírálása szempontjából jelentősége nem volt, mert ez már nem érintette a taggyűlés összehívása során feltárt felróható alperesi magatartást. Ezért a tanúk meghallgatása iránti indítvány alapján a másodfokú bíróság mellőzte a bizonyítás elrendelését [Pp. 276. §
(5)bekezdése]. [44] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdésére hivatkozással – a fentiek szerint részben eltérő indokokból – helybenhagyta. [45] Az ítélőtábla a Pp. 83. §
(1)bekezdésére utalással kötelezte az eredménytelenül fellebbező alperest, hogy a Pp. 344 §
(1)bekezdése szerint meghatározott tizenöt nap Győri Ítélőtábla II.Gf.20.183/2022/7/I. 10 teljesítési határidőben fizessen meg a felperesnek 320.040,- Ft másodfokú perköltséget; ez az összeg a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése, valamint 4/A. §
(1)bekezdése szerint a csatolt,
  1. június 1-jén kelt megbízási szerződésnek megfelelően, hét munkaóra alapulvételével meghatározott, az általános forgalmi adót is magában foglaló ügyvédi munkadíjat és költségátalányt tartalmazza. Győr,
  2. január
  3. Dr.Ferenczy Tamás s.k. solt s.k. a tanács elnöke Dr.Szabó Péter s.k. előadó bíró Dr.Mészáros Z bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.