← Magyarország

Kfv.37300/2025/15 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás ütemekre bontásával a környezetvédelmi engedélyezési ügy nem veszti el a nemzetgadaságilag kiemelt hatósági ügy jellegét. Összetartozó tevékenységnek az előzetes vizsgálati dokumentáció készítésének időpontjában ismert megkezdeni tervezett tevékenység számít. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.300/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Hajas Barnabás bíró A felperes: Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerület Önkormányzata (cím1) A felperes képviselője: Kozma Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Kozma György cím2) Az alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Szurovecz Zoltán kamarai jogtanácsos Kúria VI.Kfv.37.300/2025/15-2 2 Az I. rendű alperesi érdekelt: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (cím4) Az I. rendű alperesi érdekelt Dr. Szabó Iván Ügyvédi Iroda képviselője: (eljáró ügyvéd: Dr. Szabó Iván cím5) A II. rendű alperesi érdekelt: cég1 (cím6) A II. rendű alperesi érdekelt Fehérvári Horányi Kovács Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda képviselője: (eljáró ügyvéd: Dr. Kovács Benedek Márton cím7) A per tárgya: környezetvédelmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Törvényszék
  2. március
  3. napján kelt 109.K.700.434/2025/
  4. számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.37.300/2025/15-2 3 A Kúria a Fővárosi Törvényszék 109.K.700.434/2025/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 15.000 (azaz tizenötezer) forint, a II. rendű alperesi érdekeltnek 210.000 (azaz kétszáztízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/
  6. (VII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 141/
  7. Korm.rendelet)
  8. számú mellékletének
  9. november 14-től hatályos
  10. pontjában szerepel az ipari és logisztikai park kialakítása Érd Megyei Jogú Város területén és Budapest Főváros XXII. kerületében megnevezésű beruházás. A beruházás megvalósításának helyszíneként a Budapest XXII. kerület közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti külterület szám1 hrsz.-ú ingatlant, valamint az Érd közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti külterület szám2, szám3 szám4, szám5, szám6 valamint a szám7 hrsz.-ú ingatlanokat jelöli ki. [2] A II. rendű érdekelt
  11. szeptember 23-án nyújtotta be az alpereshez a tulajdonában álló, Hely1 ingatlanra (a továbbiakban: perbeli ingatlan) tervezett logisztikai park létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárásra irányuló kérelmet és előzetes vizsgálati dokumentációt, valamint kiegészítéseit (a továbbiakban: EVD). Kúria VI.Kfv.37.300/2025/15-2 4 [3] Az EVD szerint a II. rendű érdekelt a perbeli ingatlanon egy logisztikai funkciójú csarnoképületet, a hozzá kapcsolódó sprinkler tartályt és gépházat, valamint a tevékenységhez tartozó parkolókat tervezi megvalósítani. A bérlők személye az EVD készítésének időpontjában még nem ismert. [4] Az EVD 4.
  12. pontjában a tevékenység megkezdését követően sorra kerülő összetartozó tevékenység vizsgálata körében a következő nyilatkozat szerepel: A terület tulajdonosa a beruházással érintett ingatlant és környezetet a 141/
  13. Korm.rendelet 5/X. §nak megfelelően kívánja a későbbiekben használni. Jelen előzetes vizsgálati dokumentáció a Hely1on megépíteni tervezett logisztikai csarnok környezeti hatásait vizsgálja. A beruházás esetleges későbbi szakaszai a dokumentáció készítésének időpontjában nem ismertek, ezért a szakértő felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a beruházási terület és a szomszédos területek használatával kapcsolatosan a későbbiekben döntés születik, azok környezetvédelmi engedélyezésekor a jelen eljárásban bemutatott logisztikai csarnok, mint a 314/
  14. (XII. 25.) Kormányrendelet szerinti potenciálisan összetartozó tevékenység figyelembe veendő. [5] Az alperes megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/
  15. (XII. 25.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Khvr.)
  16. számú mellékletének
  17. a) pontja alapján előzetes vizsgálat köteles és az előzetes vizsgálati eljárást megindította. Értesítette a tevékenység telepítési helye szerinti felperesi önkormányzatot, hogy a Khvr.
  18. §

(6b)alapján ügyfélnek minősül és a részére megküldött kérelemre és mellékleteire 15 napon belül nyilatkozhat. A felperes
  1. sorszámon az ügyféli részvételét megerősítette, azonban az iratokra nyilatkozatot nem tett. [6] Az alperes a
  2. november
  3. napján meghozott PE/KTHF/45275-24/2024 számú határozatában a Khvr.
  4. §
(1)bekezdése alapján lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a perbeli ingatlanon tervezett logisztikai park létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Rendelkezése szerint a tevékenység véglegessé vált építési-, majd használatbevételi, valamint vízjogi engedély birtokában kezdhető meg. A kereseti kérelem [7] A határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, amelyben elsődlegesen annak megsemmisítését, másodlagosan annak megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [8] Indítványozta az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásának kezdeményezését a 141/
  1. Korm.rendelet 5/X. §-a, valamint a
  2. számú melléklet
  3. sora rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására. [9] Eljárásjogi jogsérelemként egy jogorvoslati szint kihagyására, fellebbezési joga elvonására hivatkozott. Állította továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  4. Kúria VI.Kfv.37.300/2025/15-2 5 évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  5. §-a szerinti hiánypótlási kötelezettség, valamint az Ákr.
  6. §-a szerinti tényállás tisztázási kötelezettség megsértését, ami abban nyilvánult meg, hogy elmaradt a II. rendű érdekelt felhívása a teljes beruházási területre vonatkozó engedélyezési dokumentáció csatolására. A teljes dokumentáció alapján lehetett volna tisztázni, hogy a beruházás a 141/
  7. Korm.rendelet hatálya alá tartozó beruházás-e vagy sem, és így a speciális eljárási szabályok vonatkoznak rá vagy sem. Ha pedig a hiányolt eljárási cselekményekre sor került volna, a tervezett beruházás valószínűsíthetően a Khvr.
  8. számú mellékletének hatálya alá tartozott volna, amelynek az előzetes vizsgálat helyett környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása lett volna a következménye. Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatára hivatkozással hangsúlyozta, hogy a tervezett projekt engedélyezés miatti szakaszolása, „felszalámizása” a környezeti hatásvizsgálati követelményekkel összeegyeztethetetlen (C-392/96., C-205/08). [10] Álláspontja szerint összetartozó tevékenységnek tekintendők a perbeli ingatlannal szerves egységet képező érdi ingatlanok területén megvalósuló projektelemek, valamint a beruházás megközelítését szolgáló infrastruktúra létesítése. Sérelmezte, hogy az alperes nem tárta fel, hogy a tervezett ipari parkban ténylegesen milyen tevékenységet folytatnak majd, enélkül nem dönthető el, hogy az eljárást melyik Khvr. szerinti melléklet alapján kell lefolytatni. Rámutatott arra, hogy a dokumentáció forgalom szabályozási részéből az következik, hogy a Khvr.
  9. számú melléklet
  10. pont a) alpont alapján környezeti hatásvizsgálati eljárást kellett volna lefolytatni. Az elsőfokú ítélet [11] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet a közigazgatási perrendtartásról szóló
  11. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  12. §
(1)bekezdése alapján elutasította. [12] Indokai szerint a fellebbezési jog elvonására vonatkozó kifogás alaptalan. [13] Rögzítette, hogy az ügy érdemében abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a perbeli kérelem alapján volt-e helye a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának, e tekintetben terhelte-e további tényállás-tisztázási kötelezettség az alperest. [14] Az ítélet [49] bekezdésében kifejtettek szerint a 141/
  1. Korm.rendelet rendelkezései alapján nem találta levezethetőnek, hogy az ott felsorolt egyes – több esetben számos helyrajzi számú ingatlant magában foglaló – beruházásokat egyidőben, osztatlanul kellene megvalósítani, melynek során kizárt lenne annak több ütemre bontása. Rámutatott arra, hogy a 141/
  2. Korm.rendelet
  3. számú mellékletének
  4. pontjában a perbeli ingatlan egyértelműen megjelölésre került, továbbá az azon létesíteni tervezett csarnoképület – a beruházás első ütemeként – az 5/X. §
(1)bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel illeszkedik a beruházás tárgyához, ezért a rendelkezésre álló adatokra figyelemmel az alperest az Ákr.
  1. §-a szerinti további tényállás-tisztázási kötelezettség nem terhelte, s nem kellett hiánypótlási felhívást sem kibocsátania a teljes beruházás dokumentációs tervét érintően. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a majdan létesülő ipari és logisztikai parkban tervezett Kúria VI.Kfv.37.300/2025/15-2 6 különböző tevékenységek lehetnek környezeti hatások tekintetében egymástól teljesen eltérőek, és a Khvr. 1-
  2. mellékletei szerinti eltérő eljárási kötelezettség alá besorolhatók. Megítélése szerint azáltal, hogy az EVD alapján a tervezett beruházás egyértelműen illeszkedik a 141/
  3. Korm.rendelet
  4. számú melléklet
  5. pontjánál megjelölt logisztikai park megvalósítását célzó beruházáshoz, s figyelemmel arra is, hogy erre vonatkozóan a Korm.rendelet. sem tartalmaz kizáró rendelkezést, nem sértett jogszabályt az alperes azzal, hogy az eljárást a 141/
  6. Korm.rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra vonatkozó szabályaira figyelemmel folytatta le. [15] A Khvr.
  7. §
(2)bekezdés
  1. e)pontja, valamint a 4. számú melléklet 1.
  2. bm)pontjában foglaltakat a tényállásra vonatkoztatva ítélete [54] bekezdésében megállapította, hogy az első ütemben tervezett logisztikai csarnok létesítése kapcsán összetartozó tevékenység vizsgálatának szükségessége nem merült fel. A dokumentáció szerint ugyanis a beruházás későbbi ütemeit illetően konkrétumok még nem ismertek, és a per során sem nyert igazolást, hogy a határozat meghozatalakor lett volna olyan további, konkrétan meghatározható összetartozó tevékenység, amely környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását tette volna szükségessé. [16] Az ítélet [55] bekezdése szerint e körben jelentőséget tulajdonított a beruházás jellegének, továbbá annak is, hogy a logisztikai park, mint beruházás folyamatosan, több szakaszban valósul meg, melynek során az egyes későbbi szakaszok nem érintik a jelenleg tervezett logisztikai csarnok működőképességét, használhatóságát. Az egyes részek tehát önállóan, külön-külön is funkcionálhatnak, ellentétben például azzal az esettel, amikor egy egységként kezelendő gyár létesül. További vonatkozó konkrétum hiányában ezért a perbeli esetben nem merült fel a beruházás Európai Bíróság hivatkozott ítéletei szerinti feldarabolása és a jelentős hatás vizsgálatára vonatkozó szabályok kijátszása sem volt megállapítható. Ezért – mivel a becsatolt dokumentáció e tekintetben nem volt hiányosnak tekinthető – az alperest sem terhelte az előzetes vizsgálati eljárás során további tényállás-tisztázási kötelezettség az összetartozó tevékenység kapcsán, s nem sérültek a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 13. §-ának a környezeti elemek egységes védelmére vonatkozó rendelkezései sem. [17] Az ítélet [56] bekezdésében hangsúlyozta, hogy amennyiben a későbbiek során esetlegesen sor kerül a tevékenység bővítésére, nem lehet mellőzni a jelen eljárás tárgyát képező létesítmény környezeti hatásainak figyelembevételét, s a környezeti hatásokat már együttesen (a meglévő és a tervezett tevékenységet együtt értékelve) szükséges figyelembe venni. Egy későbbi ütem megvalósítása esetén tehát már felmerülhet az összetartozó tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazása. [18] Az [57] bekezdésben nem találta igazoltnak, hogy a tervezett beruházásra a Khvr. 1. számú mellékletének 37. pontja alkalmazható lenne, mivel az EVD nem vonatkozott utak létesítésére, ilyen részre a felperes sem tudott rámutatni. Megjegyezte, hogy a II. rendű érdekelt 2024. október 30. napján kelt levele valóban utal arra, hogy megkezdődött egy körforgalmú csomópont tervezése, azonban nem az M6 autópályán, hanem a 6-os úton, amely azonban nem minősül gyorsforgalmi útnak, így egy ott ténylegesen megvalósuló csomópont sem tartozna a Khvr. 1. számú mellékletének 37. pontja alá. [19] Az [58] bekezdésben kifejtett indoka szerint feltevésen alapult a csarnokban tárolt anyagok veszélyességére vonatkozó felperesi előadás. Az EVD 4.3. pontjában foglaltak Kúria VI.Kfv.37.300/2025/15-2 7 szerint általános rendeltetésű logisztikai csarnok létesítését tervezi, s oda kizárólag olyan bérlő(
  3. k)kerülnek kiválasztásra, akik a logisztikai csarnokban a fentieknek megfelelő rendeltetésre használják a tervezett bérleményt. [20] A [61] bekezdésben nem tartotta indokoltnak a 141/2018. Korm.rendelet vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatban utólagos normakontroll eljárás kezdeményezését, tekintettel arra, hogy e körben a felperes egyrészt a termőföld Alaptörvényben rögzített védelmére hivatkozott, ugyanakkor a perbeli ingatlan már nem termőföld besorolású. A 141/2018. Korm.rendeletnek a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvénybe (a továbbiakban: Területrtv.) ütközését állító előadásával kapcsolatban, figyelemmel arra, hogy a Területrtv. 3. §
(1)bekezdése alapján az abban foglalt rendelkezéseket a vármegyei területrendezési terv, a településfejlesztési terv és településrendezési terv készítése és módosítása, valamint a településképi rendelet módosítása során, továbbá az építésügyi hatósági eljárásokban kell alkalmazni. Az indítvány az Alaptörvény 24. cikk
(2)bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazáson túlterjeszkedő, absztrakt utólagos normakontrollra irányult. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelmek [21] A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatását, az alperesi határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [22] Indítványozta az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásának kezdeményezését 141/
  1. Korm.rendelet 5/X. §-ában, valamint a
  2. mellékletben foglalt táblázat
  3. sorában foglalt rendelkezések vonatkozásában, tekintettel arra, hogy a kiemelt rendelkezések nincsenek összhangban a Területrtv. rendelkezéseivel. [23] Kiemelte, hogy az előzetes vizsgálat iránti kérelem kizárólag egy ingatlant érint a beruházásra kijelölt mindösszesen hét ingatlanból. Mindezek alapján az alperesnek észlelnie kellett volna, hogy a kérelem nem felel meg a 141/
  4. Korm.rendelet
  5. melléklet
  6. sora valamennyi és együttes konjunktív feltételének, amit az beruházási helyszín megnevezésében szereplő „és” szó egyértelműen jelez, így a kérelmet vissza kellett volna utasítani vagy a helyzetet az Ákr.
  7. § szerinti hiánypótlási felhívással kellett volna orvosolni. Ha pedig a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, akkor az ügy nem a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekre irányadó szabályok, hanem a rendes eljárási rend szerint bírálandó el. [24] Rámutatott továbbá arra, hogy a kérelemnek nem illeszkednie kell a 140/
  8. Korm.rendelet
  9. számú melléklet
  10. pontjában nevesített beruházáshoz, hanem annak teljes körű leírását kell tartalmaznia. A környezetvédelmi engedélyezésnek a funkciója meghatározni a teljes beruházás keretrendszerét, ezt az utóbb kiadandó „felszalámizott” engedélyekkel nem lehet pótolni. Kúria VI.Kfv.37.300/2025/15-2 8 [25] Amennyiben az alperes arra hívja fel a II. rendű érdekeltet, hogy a teljes beruházási területre nyújtson be kérelmet úgy a tervezett beruházás szinte bizonyosan a Khvr.
  11. számú mellékletének hatálya alá tartozik és ennek az előzetes vizsgálat helyett környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása a következménye. A hiánypótlás elmaradása olyan érdemi eljárásjogi szabálysértés, amely az ügy érdemi elbírálására kihatott. [26] Rámutatott arra, hogy az alperesnek az előzetes vizsgálati eljárás során fel kellett volna tárnia a teljes projekt jellemzőit és azok környezetre gyakorolt hatásait komplexen és az alapján megítélni, hogy a projekt jár-e jelentős környezeti hatással vagy sem. A szabályozási terve szerint a beruházással érintett helyszínen 0 % volt a beépíthetőség csak a 141/
  12. Korm.rendelet biztosította mindazon építési lehetőségeket (50%), amelyeket így együttesen kellett volna értékelni a hatástanulmány szempontjából. Nézete szerint az elsőfokú ítélet ellentétes a Kvt.
  13. §
(1)bekezdésében foglaltakkal. [27] Álláspontja szerint az vezetett az elsőfokú ítélet [49] bekezdésében foglalt tévedéshez, hogy az elsőfokú bíróság a beruházás engedélyezésének, illetőleg a beruházás megvalósításának egységességét egymással egyező fogalmaknak tekintette. Míg a kivitelezés és annak szakterületi engedélyezése részekre bontható, a beruházás környezetvédelmi engedélyeztetési eljárása egységes és oszthatatlan, éppen a környezet védelmének magas szintű biztosítása érdekében. Az Alkotmánybíróság döntéseiből [28/
  1. (V. 20.) AB határozat, 13/
  2. (IX. 4.) AB határozat] következően a megelőzést szolgáló eszközök minden esetben elsőbbséget élveznek az utólagos beavatkozást biztosító eszközökkel szemben. [28] Az elsőfokú ítélet [56] bekezdése azonban egyértelműen utólagos eszközként utal a későbbi vizsgálatok lehetőségére és esetleges szükségességére, amely súlyosan sérti az elővigyázatosság és a megelőzés elvének érvényesítését. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a későbbi vizsgálatok és esetleges korlátozások a korábban megvalósult létesítményekre, építményekre nem hatnak ki, a bennük folytatott környezethasználatot önállóan értékelik. [29] Az ítélet [55] bekezdésének megállapítása, miszerint az egyes részek tehát önállóan, külön-külön is funkcionálhatnak, a kiemelt beruházás státuszát kérdőjelezi meg az ügynek. Ha ezek önálló létesítmények és egymástól függetlenek, akkor mindegyiket külön-külön kellett volna kiemelt beruházásnak minősíteni. [30] Nézete szerint az ítélet [52] és [53] bekezdéseiben szereplő érvelés nem egyeztethető össze a jogszabály tartalmával, illetve az Ákr.-ből fakadó tényállástisztázási kötelezettség maradéktalan teljesítésével. A Khvr.
  3. melléklet 1.bm) pontjával kapcsolatos konkrét nyilatkozat helyett joghatás kiváltására nem alkalmas, elhárító nyilatkozat szerepel a kérelemben. E nyilatkozatot, mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság úgy értékelte, hogy nincs összetartozó tevékenység, amely nyilvánvalóan ellentétes a környezetvédelmi előírásokkal, mert ebben az esetben az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni és a kérelmet el kell utasítani. [31] Kiemelte, hogy a Khvr.
  4. §
(2)bekezdés e) pontja alapján összetartozó tevékenységnek tekintendők az érdi szám2, szám3 szám4, szám5, szám6 szám7 helyrajzi számú ingatlanok területén létrejövő projektelemek, valamint a megvalósult beruházás megközelítését, közlekedési kapcsolatát szolgáló infrastruktúra (kiemelten az M6 Kúria VI.Kfv.37.300/2025/15-2 9 autópályához kapcsolódó körforgalom kiépítése és közút) megvalósítása. [32] Tekintettel arra, hogy a kiemelt beruházásnak a kérelemmel érintett résznél jelentősen nagyobb terület lett meghatározva, ezért pontosan lehet tudni, hogy a tevékenység megkezdését követően sor kerül összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására, ennek okán is vizsgálni kellett volna, hogy tervezett azonos jellegű más tevékenységgel összeadódva eléri-e a tevékenységre a Khvr.
  1. vagy a
  2. számú melléklet szerinti küszöbértéket. [33] Rámutatott arra, hogy az ítélet [54] bekezdésében szereplő jogi érvelés lehetőséget biztosít arra, hogy egy beruházást számtalan ütemre bontva, az egyes ütemek egymástól független, akár évekkel később történő megvalósításával a beruházás egészének, illetve jelentős részeinek együttes hatásai vizsgálatára nem kerül sor. Ez vezethet el oda, hogy végső soron egy akár 352.718 m2 alapterületű létesítménykomplexum valósul meg környezeti hatásvizsgálat nélkül. [34] A II. rendű alperesi érdekelt tervei szerint a beruházási terület megközelítését az autópályáról közvetlenül is biztosítani kívánja, ez viszont az ítélet [57] bekezdésében foglaltakkal szemben megfelel a Khvr. hivatkozott rendelkezésének. Másrészt az alperesnek tudnia kellett, hogy az engedélyezés során van összetartozó tevékenység, amely a Khvr.
  3. §
(2)bekezdés e) pontja szerinti tevékenység, ennek ellenére nem hívta fel a II. rendű alperesi érdekeltet a kérelem kiegészítésére. Csatolta a Budapest Főváros Kormányhivatala Fővárosi Közlekedésfelügyeleti Osztálya építési engedélyezési eljárás megindításáról szóló végzését, a műszaki leírást és a forgalomtechnikai helyszínrajzot annak alátámasztására, hogy az adott területen létesítendő csomópont nemcsak a 6-os út, hanem az M6 autópályával is fizikai kapcsolatot fog létesíteni. [35] Nézete szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy feltételezésekre alapítja a veszélyes anyagok tárolására vonatkozó állításait. A felülvizsgálati eljárásban csatolta a felperesi polgármesteri hivatalban tartott egyeztetésről készült beszámolót, amely állítását alátámasztja. [36] Az alperes és a II. rendű alperesi érdekelt a felülvizsgálati ellenkérelmeikben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték, tekintettel arra, hogy ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat. [37] Az I. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [38] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Kúria VI.Kfv.37.300/2025/15-2 10 [39] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdés szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelmek keretei között vizsgálta felül. [40] A Kp. 120. §
(5)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [41] A kiemelt rendelkezésből következően a felülvizsgálati eljárásban nincs helye bizonyítás felvételének, ezért a felperes által a felülvizsgálati eljárásban csatolt bizonyítékok (a beszámoló, az építési engedélyezési eljárás megindításáról szóló végzés, a műszaki leírás, valamint a forgalomtechnikai helyszínrajz) nem voltak értékelhetők, azokat a Kúria a döntése meghozatala során figyelmen kívül hagyta. [42] Az elsőfokú bíróság pontosan és hiánytalanul állapította meg a per eldöntése alapjául szolgáló tényállást, helyesen hívta fel az alkalmazandó jogszabályokat és azokat a tényállásra vonatkoztatva jogszerű és megalapozott döntést hozott. [43] A Kúria hangsúlyozza, abban a jogkérdésben, hogy a perbeli közigazgatási hatósági ügy nemzetgazdaságilag kiemelt hatósági ügynek minősül-e, a kérelem tartalma és a vonatkozó kormányrendelet rendelkezései alapján kell állást foglalni. [44] A 141/2018. Korm.rendelet 1. §
(1)bekezdése szerint a Kormány – a
(3)bekezdésben meghatározott kivétellel – nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azokat az
  1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a
  2. mellékletben meghatározott beruházásokkal függenek össze. Az
  3. számú melléklet
  4. pontja nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a beruházások megvalósításával összefüggő környezetvédelmi hatósági eljárásokat. Az
  5. §
(2)bekezdés a) pontja alapján az
(1)bekezdés alkalmazásában a Beruházásokkal összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek. [45] A 141/
  1. (VII.27.) Korm.rendelet
  2. számú mellékletében szerepelnek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások, a
  3. sor tartalmazza az ipari és logisztikai park kialakítása Érd Megyei Jogú Város területén és Budapest Főváros XXII. kerületében megnevezésű beruházást, valamint meghatározza a beruházás megvalósításának helyszínét, amely mindösszesen hét helyrajzi számmal megjelölt ingatlant, köztük a perbeli ingatlant foglalja magában. [46] A II. rendű érdekelt az előzetes vizsgálati kérelem tárgyát képező általános logisztikai csarnokot és az ahhoz kapcsolódó létesítményeket a
  4. sorban kijelölt beruházási célterület részét képező perbeli ingatlanon tervezte megvalósítani a kiemelt beruházás első ütemeként, továbbá a kérelem egy olyan építmény és annak kiszolgáló építményei megvalósításának engedélyezésére irányul, amely megfelel a 141/
  5. Korm.rendelet 5/X. §
(1)bekezdésben foglaltaknak, amelynek értelmében a kijelölt ingatlanokon a környezetre jelentős hatást nem gyakorló raktározási és logisztikai célú építmények és azok kiszolgáló építményei elhelyezhetők. Kúria VI.Kfv.37.300/2025/15-2 11 [47] A 141/
  1. Korm.rendelet nem rendelkezik arról - és ilyen rendelkezést a felperes sem tudott megjelölni -, hogy a szabályai csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a kérelem a
  2. pontban nevesített teljes kiemelt beruházás engedélyezésére vonatkozik. A Kúria hangsúlyozza, hogy a beruházás megnevezésében szereplő „és” kötőszó a beruházás megvalósításának helyszínét adó településeket köti össze egy beruházási célterületté, abból semmilyen módon nem következik a beruházás ütemekre bontásának kizártsága. Következésképpen helytálló az elsőfokú ítélet [49] bekezdésében szereplő megállapítás, amely szerint a beruházás első üteméhez kapcsolódó környezetvédelmi engedélyezési ügy nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű ügynek minősül, így arra a speciális szabályok vonatkoznak. [48] A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel rámutat a Kúria, hogy a tárgyi hatály alá tartozástól különböző kérdés, hogy a megelőző eljárás során az alperesnek a II. rendű érdekeltet fel kellett-e hívnia hiánypótlásra annak okán, hogy a kérelem nem a teljes beruházás, hanem a beruházásra kijelölt hét ingatlanból 1 ingatlanon tervezett tevékenység környezeti hatásaira vonatkozott. [49] A Khvr.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjának rendelkezése szerint a környezethasználó – az 1. §
(5)bekezdésben foglalt eset kivételével – előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a
  1. számú mellékletben szerepel. [50] Tekintettel arra, hogy a II. rendű érdekelt a Khvr.
  2. számú melléklet
  3. a) pont alá eső építmény megvalósítását tervezte, ezért kötelezően be kellett nyújtania az előzetes vizsgálat iránti kérelmet a környezetvédelmi hatósághoz. [51] A Khvr.
  4. §
(2)bekezdése előírja, hogy az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell a
  1. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő előzetes vizsgálati dokumentációt, amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. [52] A kiemelt rendelkezés
  2. számú melléklete írja elő az előzetes vizsgálati dokumentáció kötelező tartalmi elemeit, azt is meghatározva, hogy mely elemek elkészítését utalja szakértői kompetenciába. [53] Az alperes a kérelmet az Ákr.
  3. §-ában foglaltaknak megfelelően a tartalma szerint, előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása iránti kérelemként bírálta el. Mivel a kérelem nem vonatkozott a 141/
  4. Korm.rendelet
  5. számú melléklet
  6. sorában nevesített teljes kiemelt beruházás környezetvédelmi engedélyeztetésére, így annak hiányait is ahhoz képest kellett vizsgálni, hogy a kérelem konkrétan milyen tevékenység engedélyezésére és milyen eljárás lefolytatására irányult. [54] Az Ákr.
  7. §-a értelmében, ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – Kúria VI.Kfv.37.300/2025/15-2 12 egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. [55] A kiemelt Ákr. rendelkezésből következően hiánypótlásnak akkor van helye, ha a kérelem a jogszabályban, jelen esetben a Khvr.-ben meghatározott követelményeknek nem felel meg. A kérelem és az ahhoz tartozó EVD megfelelt a jogszabályoknak, az EVD tartalmazta a Khvr.
  8. számú melléklete által meghatározott kötelező tartalmi elemeket, nem volt hiányos, következésképpen jogszerűen járt el az alperes amikor a kérelmet érdemben elbírálta. [56] A tényállás tisztázását illetően a Kúria fontosnak tartja kiemelni, hogy a tényállás tisztázása nem tartalom nélküli eljárási cselekményt jelent. A tényállás tisztázása a konkrét ügy jogilag releváns tényeinek, körülményeinek pontos megállapítását, feltárását jelenti. Azt, hogy az adott ügyben melyek a jogi jelentőséggel bíró tények, az ügyben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések határozzák meg. [57] Az összetartozó tevékenység definícióját a Khvr.
  9. §
(2)bekezdés
  1. e)pontja adja meg: a 3. számú melléklet szerinti és az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel azonos, a környezethasználó által e tevékenységekkel azonos vagy szomszédos ingatlanon, közös beruházási céllal megkezdeni tervezett olyan tevékenység, amely a 3. számú melléklet szerinti tevékenységnek minősül, vagy olyan tevékenység, amely a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték alá esik, azonban megkezdése esetén az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel együtt a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték teljesül. [58] Az ismertetett definícióból látható, hogy a „megkezdeni tervezett olyan tevékenység” minősül összetartozó tevékenységnek. Olyan rendelkezést - ilyet a felperes sem tudott megjelölni - sem a 141/2018. Korm.rendelet, sem a Khvr. nem tartalmaz a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásokra, hogy a megkezdeni tervezett tevékenységen túl a jövőben megvalósítani tervezett vagy tervezhető tevékenység is figyelembe veendő az összetartozó tevékenység vizsgálata körében. [59] A Khvr. 4. számú melléklet 1.
  2. b)
  3. bm)pontja szerint az EVD-ben nyilatkozni kell arról, hogy a tevékenység megkezdését követően sor kerül-e összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására, és a tevékenység a telepítési helyen vagy a szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű más tevékenységgel összeadódva eléri-e a tevékenységre az 1. vagy a 3. számú melléklet szerinti meghatározott küszöbértéket. [60] Az összetartozó tevékenység tényére vonatkozóan a EVD 4.13. pontjában nyilatkozott az EVD készítéséért felelő környezetvédelmi szakértő, nevezetesen, hogy „a terület tulajdonosa a beruházással érintett ingatlant és környezetet a 141/2018. Korm.rendelet 5/X. §nak megfelelően kívánja a későbbiekben használni. Jelen előzetes vizsgálati dokumentáció a Hely1on megépíteni tervezett logisztikai csarnok környezeti hatásait vizsgálja. A beruházás esetleges későbbi szakaszai a dokumentáció készítésének időpontjában nem ismertek”. [61] Az EVD 4.13. pontjában a tevékenység megkezdését követően sorra kerülő összetartozó tevékenység vizsgálata körében tett nyilatkozat érdemi nyilatkozatnak minősül, ennek ellenkezőjét iratellenesen állította a felperes. Kúria VI.Kfv.37.300/2025/15-2 13 [62] Az Ákr. 62. §-ában foglalt rendelkezésből következően bizonyítási eljárást abban az esetben kell lefolytatni, ha az érdemi döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló bizonyítékok. A megelőző eljárás során az összetartozó tevékenység kapcsán a Khvr. 4. számú melléklet 1.
  4. bm)pontjában foglaltaknak megfelelő, érdemi ügyféli nyilatkozat állt rendelkezésre. Az abban foglaltakat cáfoló bizonyíték hivatalból nem jutott az alperes tudomására, és ilyen bizonyítékot a felperes sem a megelőző eljárás során a Khvr. 1. §
(6b)bekezdés szerinti ügyféli minőségében, sem a perben felperesi minőségében nem szolgáltatott, holott a Kp. 3. §
(3)alapján a bizonyítás az ő érdeke, sőt a perben bizonyítási indítvánnyal sem élt. Mindezek alapján helytálló tehát az [54] bekezdésben szereplő megállapítás, hogy a per során nem nyert igazolást, hogy a döntés meghozatalakor lett volna olyan további, konkrétan meghatározható összetartozó tevékenység, amely környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását tette volna indokolttá. [63] További ismert projektelemek hiányában a keresetlevélben hivatkozott EUB gyakorlat szerinti „felszalámizás” szóba sem jöhet. [64] A Khvr.
  1. számú melléklet
  2. pont a) pontja szerint környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek: Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) építése csomóponti elemekkel együtt. [65] A rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan a kérelem és az EVD általános logisztikai csarnok és ahhoz kapcsolódó létesítmények előzetes vizsgálatára irányult, kapcsolódó utak létesítésére nem vonatkozott. [66] A Kp. 85.
(2)bekezdése kimondja, hogy a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja. [67] A határozat meghozatalának időpontjában a logisztikai csarnok létesítésére vonatkozó tevékenységhez az M6 autópályát érintő munkarész nem kapcsolódott, helytálló tehát az elsőfokú ítélet [57] bekezdésben szereplő megállapítás. [68] A Kúria kiemeli, amennyiben a II. rendű érdekelt a Khvr.
  1. számú melléklet
  2. pontja szerinti tevékenységet kívánt volna megvalósítani, akkor önálló környezeti hatásvizsgálati eljárás iránti kérelmet kellett volna benyújtani, a kérelem azonban kizárólag előzetes vizsgálati eljárás lefolytatására irányult. Ebből is az következik, hogy a kérelem környezeti hatásvizsgálat köteles út létesítésére nem vonatkozott. Az alperesnek további tényállástisztázási kötelezettsége nem keletkezett. [69] A Kúria kiemeli, hogy EVD-ben a II. rendű érdekelt általános logisztikai csarnok megvalósítását tervezte, azaz a létesítmény sem építészeti, sem környezetvédelmi szempontból nem lett felkészítve a veszélyes anyagok tárolására vonatkozó előírásoknak, a bérlők személye nem volt ismert a dokumentáció készítésének időpontjában, a felperes veszélyes anyagok tárolására vonatkozó állítását a perben a Kp.
  3. §
(3)bekezdésében foglaltak ellenére nem bizonyította, ezért helytálló a felperesi állítás bizonyítatlanságára vonatkozó ítéleti megállapítás {elsőfokú ítélet, indokolás [58]}. Kúria VI.Kfv.37.300/2025/15-2 14 [70] Az Alaptörvény XXI. cikk
(1)bekezdése deklarálja, hogy Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. [71] A környezet hatékony védelme szempontjából az előzetes hatósági engedélyezésben megtestesülő megelőzés elvének kell elsőbbséget élveznie az utólagos szankcionálás lehetőségét biztosító, és csupán a további károkozások elkerülésére alkalmazható szennyező fizet elvével szemben {13/2018. (IX. 4.) AB határozat, Indokolás [72]}. [72] A Khvr. 1. §
(1)bekezdése meghatározza milyen tevékenységek engedélyeztetése tartozik a kormányrendelet hatálya alá, illetőleg, hogy mely tevékenységek esetén milyen eljárást kell lefolytatni. A későbbiekben tervezett tevékenységek tekintetében akár előzetes vizsgálat, akár környezeti hatásvizsgálat válik szükségessé, a Khvr. 5-6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve a környezeti hatások összeadódásának lehetőségét más tevékenység hatásaihoz vizsgálni szükséges. A Khvr. 5. §
(9)bekezdése értelmében a környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntését a körülményekben bekövetkezett változások esetén – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja. [73] A példálózóan kiemelt Khvr. rendelkezésekből is kitűnően, éppen a megelőzés, elővigyázatosság alapelveinek legmesszemenőbb érvényesülése érdekében úgy vannak kialakítva az engedélyezési szabályok, hogy amennyiben a felperes feltevései beigazolódnak és a jelentős tényekben változás következik be, akkor hivatalból vagy kérelemre - éppen a környezet alkotmánybírósági gyakorlat által kimunkált magas szintű biztosítása érdekében további hatósági eljárási cselekmények elvégzése válhat szükségessé. Az alperes eljárása során a környezetvédelmi alapelvek a Khvr. rendelkezésein keresztül érvényesülnek. [74] A Kúria szerint az ítélet [61] bekezdésben az elsőfokú bíróság részletes indokát adta az indítvány elutasításának, az ott kifejtetteken túl a Kúria kiemeli, hogy a perbeli nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás ki van véve a Területrtv. szerinti Magyarország és egyes kiemelt térségeire vonatkozó területrendezési szabályok köréből is. Erre figyelemmel a felperes által hivatkozott kollízió nem értelmezhető. [75] A Kp. 34. § b) pontjában a fél részére biztosított eljárási lehetőség nem köti a bíróságot. A bíróságnak az Alaptörvény 24. cikk
(2)bekezdés b) pontján és az Abtv.
  1. §-án alapuló döntése saját elhatározásán alapuló döntése. A bíróság akkor kezdeményezi az Alkotmánybíróság eljárását, amikor az a meggyőződése alakul ki, hogy az alkalmazandó jogszabály alaptörvényellenes. Ilyet a Kúria nem észlelt. [76] Az elsőfokú ítélet - a fent kifejtettekre tekintettel - nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Kp.
  2. §
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma Kúria VI.Kfv.37.300/2025/15-2 15 [77] A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás ütemekre bontásával a környezetvédelmi engedélyezési ügy nem veszti el a nemzetgadaságilag kiemelt hatósági ügy jellegét. [78] Összetartozó tevékenységnek az előzetes vizsgálati dokumentáció készítésének időpontjában ismert megkezdeni tervezett tevékenység számít. Záró rész [79] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 107. §
(1)bekezdésére alapítottan tárgyaláson bírálta el. [80] A pervesztes felperes köteles az alperesnek és a II. rendű alperesi érdekeltnek járó, a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 83. §
(1)bekezdése szerint felülvizsgálati perköltség megfizetésére, amelyet a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésben foglaltak alapján a felek által felszámított összeggel egyező összegben állapított meg, tekintettel arra, hogy azt a kifejtett munka mennyiségével és színvonalával arányban állónak tartotta. Az I. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, a részére felülvizsgálati perköltségről nem kellett rendelkezni. [81] A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés
  1. b)pontjára figyelemmel teljes személyes illetékmentes, ezért a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. [82] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Kp. 116. §
  2. d)pontja zárja ki. Budapest, 2025. szeptember 18. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. Dr. Kurucz Krisztina sk. Kúria VI.Kfv.37.300/2025/15-2 16 előadó bíró bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Hajas Barnabás sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.