← Magyarország

Kfv.37752/2021/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha az elsőfokú bíróság a peres eljárás során keletkezett iratokat nem az alperes által megadott e-kapcsolattartási címre kézbesíti, és így az alperes azokról nem szerez tudomást, az alperes nyilatkozattételi és észrevételezési joga az ügy érdemére kiható módon sérül, ami a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését eredményezi. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.II.37.752/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Kovács András bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Varga István ügyvéd (cím2) Az alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) Az alperes képviselője: jogtanácsos Az alperesi érdekelt: Az alperesi érdekelt képviselője: rendelkező köztisztviselő A per tárgya: A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pulainé dr. Horváth Hajnalka kamarai Közbeszerzési Hatóság Elnöke (1026 Budapest, Riadó utca 5.) Dr. Szeiffert Gabriella jogi szakvizsgával közbeszerzési ügy az alperes Fővárosi Törvényszék 103.K.705.570/2020/
  2. számú ítélete Kúria II.Kfv.37.752/2021/7/1 2 Rendelkező rész A Kúria – a Fővárosi Törvényszék 103.K.705.570/2020/
  3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja; – a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 50.000 (ötvenezer) forintban, az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 50.000 (ötvenezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesi beszerző két egészségügyi intézmény integrációja eredményeként jött létre
  4. április
  5. napján. A jogelődök a jogelőd1, valamint a jogelőd2 voltak. [2] A jogelőd2 és a J. Zrt.
  6. január
  7. napján étkezési szolgáltatás és konyhaüzemeltetés tárgyában kötött szerződése az érvényesített további 5 éves opcióval
  8. január
  9. napjáig volt hatályban. [3] A jogelőd1 az étkeztetést a közalkalmazottjai útján, saját eszközeivel biztosítja. 2015 tavaszán hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le „Tartósított és konzervált termékek szállítása” tárgyában, melynek eredményeként
  10. április
  11. napján szerződést kötött a Sz. Kft.-vel egy év határozott időre. A felperes
  12. február
  13. napján közbeszerzési eljárást indított, melyet
  14. február
  15. napján visszavont. Ezt követően
  16. július
  17. napján közétkeztetési szolgáltatás tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást indított, amelyet
  18. november
  19. napján fedezethiány miatt eredménytelenné nyilvánított. [4] Az alperesi érdekelt, mint hivatalbóli kezdeményező közérdekű bejelentés alapján
  20. április
  21. napján hivatalból jogorvoslati eljárás megindítását kezdeményezte az alperesnél, arra hivatkozva, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló
  22. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
  23. §-ára is tekintettel, a Kbt.
  24. §-át, mert az élelmezési alapanyagok beszerzésére vonatkozóan közbeszerzési eljárás jogellenes mellőzésével kötött szerződést különböző gazdasági szereplőkkel. A jogsértés megtörténtének időpontját
  25. november
  26. napjában jelölte meg, figyelemmel arra, hogy ezen naptól kezdődő kifizetések tekintetében a jogsértés megtörténte folyamatos. [5] Az alperes
  27. június
  28. napján kelt D.138/9/
  29. számú határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt.
  30. §

(1)bekezdését, és a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt vele szemben 40.000.000 forint bírságot szabott ki. Megállapította, hogy a felperes és a felperes jogelődei és szerződéses partnereik között élelmezési alapanyagok beszerzése tárgyában
  1. június
  2. napján és azt követően létrejött szerződések a határozat
  3. pontja szerint semmisek. Megállapította továbbá, hogy a tárgyi szerződések tekintetében az eredeti állapot nem állítható helyre. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként a felperessel szemben további 20.000.000 forint bírságot szabott ki. [6] A hivatalbóli kezdeményezés határidőben történő indítása körében a Kbt.
  4. §
(1)bekezdésére és
(8)bekezdés c) pontjára, a Kbt. 152. §
(1)bekezdés a) pontjára és
(2)Kúria II.Kfv.37.752/2021/7/1 3 bekezdés b) pontjára, valamint a Kbt. 152. §
(3)bekezdés első mondatára, az Alaptörvény M) cikk
(2)bekezdés első mondatára, 39. cikk
(2)bekezdésére hivatkozott, és kifejtette, hogy a felperes és szerződéses partnerei
  1. június 25.,
  2. január 1.,
  3. április
  4. és
  5. június
  6. napja óta állnak egymással szerződéses jogviszonyban, mely szerződések alapján a felperes folyamatosan megrendelte az élelmezési alapanyagokat szerződéses partnereitől, amiket a partnerek folyamatosan teljesítették, ezzel a jogsértő és alaptörvény-ellenes állapotot folyamatosan fenntartották. [7] Rögzítette, hogy a Sz. Kft. kérelmezettel kötött felperesi szerződés hatálya
  7. április
  8. napján lejárt.
  9. április
  10. napján és azt követően létrejött szerződések vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására nem került sor, azonban a felek közötti jogviszony azóta is folyamatosan fennáll. Mindezek miatt az alperes a
  11. április
  12. napja óta fennálló jogviszonyt vizsgálta a hivatalbóli kezdeményezés keretein belül. Azokban az esetekben, ahol a szerződések létrejöttét nem előzte meg közbeszerzési eljárás, a hivatalbóli kezdeményező kezdeményezésében rögzített
  13. november
  14. napjától történt beszerzéseket vizsgálta, tekintettel arra, hogy a beszerzés és ekként a jogsértés folyamatos volt. Megállapította, hogy a
  15. április
  16. napján előterjesztett kezdeményezés a hatvan napos szubjektív és az ötéves objektív határidőn belül érkezett a
  17. november
  18. napját figyelembe véve. [8] A hivatalbóli kezdeményezést érdemben vizsgálva a közbeszerzés jogtalan mellőzése kapcsán megállapította, hogy a felperes jogszabálysértő módon mellőzte a Kbt. Második Része szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatását. Ezzel sérült a Kbt.
  19. §
(1)bekezdése. [9] A szerződések semmisségét a Kbt. 137. §
(1)bekezdés a) pontja, 137. §
(2)és
(3)bekezdése alapján a Kbt. 145. §
(3a)bekezdésére, a Kbt. 148. §
(8)bekezdés c) pontjára és a Kbt. 165. §
(2)bekezdés g) pontjára, valamint a Kbt. 197.§
(8)bekezdésére figyelemmel állapította meg. Az eredeti állapot helyreállíthatatlanságát a Kbt. 165. §
(2)bekezdés h) pontja alapján állapította meg. A Kbt. 165. §
(2)bekezdés e) pontja alapján alkalmazta a Kbt. 165. §
(6)bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt. A jogsértés miatti bírság mértékét a Kbt. 165. §
(6)bekezdése alapján állapította meg, míg az érvénytelenség jogkövetkezményeként kiszabott bírság összegét a Kbt. 165. §
(7b)pontja szerint határozta meg. A bírságok összegének meghatározásakor a Kbt. 165. §
(11)bekezdése szerinti szempontokat vette figyelembe. A felperes keresete és az alperesi védirat [10] A felperes keresetében elsődlegesen az alperesi határozat megsemmisítését, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Hivatkozott a hivatalbóli kezdeményezés elkésettségére, kifejtve, hogy az objektív határidő számításánál irányadó kezdő időpont a tárgyi szerződéskötés időpontja, vagyis 2015. január 1. napja. A Kbt. 152. §
(2)bekezdésére figyelemmel az objektív határidő
  1. január
  2. napján letelt, ezért a
  3. április
  4. napján előterjesztett hivatalbóli kezdeményezés elkésett, és azt is állította, hogy az alperes megsértette a Kbt.
  5. §
(2)bekezdését, a 19. §
(1)-
(3)bekezdéseit, továbbá, hogy az alperes a Kbt. 165. §
(11)bekezdésének megsértésével eltúlzott mértékű bírságot szabott ki a felperessel szemben. [11] Az alperes védiratában a határozatában foglaltak alapján a felperes keresetének elutasítását kérte. A keresetlevél bírósághoz történt beterjesztésekor a K01-20-01 számú űrlapon e-kapcsolattartási címként a KHKDB-t jelölte meg. Kúria II.Kfv.37.752/2021/7/1 4 [12] Az alperesi érdekelt a felperes keresetének elutasítását kérte. [13] Az elsőfokú bíróság a
  1. sorszámú végzést az alperes részére a Közbeszerzési Döntőbizottság (KHKDB) elektronikus címre kézbesítette, a
  2. sorszámú végzést (a
  3. előkészítő irattal és a
  4. sorszámú beadvánnyal), továbbá a
  5. sorszámú végzést a Közbeszerzési Hatóság – Közszolgálati és Támogató Főosztály (KHKTF) elektronikus címre kézbesítette, a
  6. sorszámú végzést (a
  7. sorszámú észrevétellel), a
  8. sorszámú idéző végzést az alperes és az alperesi érdekelt részére a Közszolgálati és Támogató Főosztály (KHKTF) és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) elektronikus címekre kézbesítette. A
  9. sorszámú, tárgyalást beállító végzést az alperes és az alperesi érdekelt részére a Közszolgálati és Támogató Főosztály (KHKTF) és a Közbeszerzési Hatóság Jogtanácsos (KHJOG) elektronikus címekre kézbesítette. A jogerős ítélet [14] Az elsőfokú bíróság
  10. sorszámú, jogerős ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. [15] A kezdeményezés elkésettsége körében megállapította, hogy a jogsértés időpontjaként megjelölt
  11. november
  12. napja sem a közbeszerzésekről szóló
  13. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: régi Kbt.) előírásainak, sem pedig a jogorvoslati eljárásra irányadónak tekintett Kbt. szabályainak nem felel meg. A vizsgált jogsértés, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése volt, amely minden esetben ismert, írásban megkötött szerződésekből eredt, ez okból kizárólag erre a jogsértő eseményre vonatkozó kezdeményezési - szubjektív és objektív – törvényi határidők számításának szabályait alkalmazhatta volna az alperes. A jogszabály a folyamatosan fennálló jogsértő állapot esetét, mint jogsértő eseményt külön nem szabályozza, arra eltérő előírást nem tartalmaz. [16] Hivatkozott az Alkotmánybíróság 19/
  14. (VIII. 4.) AB határozatának (a továbbiakban: Abh.) [46] pontjára, és kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a közigazgatási hatóságok által érvényesíthető határidők végesek, azokat jogértelmezéssel kiterjeszteni nem lehet. [17] Utalt a Kbt.
  15. §
(2)bekezdés b) pontjára, és kiemelte, hogy a perbeli esetben a hivatalbóli kezdeményezés jelentős számú szerződést érintett, az alperesnek pedig a releváns jogszabályi rendelkezésekből eredően a szerződéskötések ismert – az alperesi határozatban is részletezett – időpontjait alapul véve szerződésenként kellett volna vizsgálnia, hogy a hivatalbóli kezdeményezés objektív határideje megtartott-e. Egyetértett ugyanakkor az elsőfokú bíróság azon alperesi érveléssel, hogy a szerződésmódosítás lejárt idejű szerződésre nem értelmezhető. Mindemellett arra a megállapításra jutott, hogy az alperes sommásan, a kifizetések folyamatosságát alapul véve, jogellenesen félretéve a Kbt. egyértelmű előírásait, egy kezdőidőponttól számította valamennyi szerződés esetében az objektív határidőt, nem tulajdonítva jelentőséget a szerződő felek közötti szerződéses jogviszony alakulásának sem. Erre tekintettel az alperes, téves jogi álláspontja folytán elmulasztotta szerződésenként vizsgálni az objektív határidő megtartottságát, a régi Kbt. 140. §
(2)bekezdés b) pontját, valamint a Kbt. 152. §
(2)bekezdés b) pontját. A megismételt eljárásra előírta, hogy az alperes a hivatalbóli kezdeményezéssel érintett valamennyi szerződés megkötésnek időpontját figyelembe véve, a létrejöttekor hatályos törvény szerint szerződésenként vizsgálja az objektív határidő megtartottságát, mert csak az annak megfelelő szerződések esetében vizsgálhatja a hivatalbóli kezdeményezés érdemét. Kúria II.Kfv.37.752/2021/7/1 5 [18] Arra is utalt, hogy az alperesnek szem előtt kell tartania a megismételt eljárásban, hogy a semmisség, érvénytelenség vonatkozásában csak 2018. január 1-jétől rendelkezik az alperes hatáskörrel, ami azonban nem jelenti egyben azt is, hogy e hatásköre bármilyen szerződéses jogviszonyra vonatkoztatható, a Kbt. 197. §
(8)bekezdéséből ugyanis nem olvasható ki olyan értelmezés, hogy az alperes e hatásköre a
  1. január 1-je előtt keletkezett jogviszonyokra is fennállna. Végül kiemelte, hogy az alperesnek a megismételt eljárásában azt is tisztáznia kell, hogy a jogsértés megállapítása esetén az egyes szerződések keltének időpontját alapul véve mely szerződés semmisségének megállapítására van hatásköre. [19] Az elsőfokú bíróság a
  2. sorszámú jogerős ítéletet az alperes és az alperesi érdekelt részére szintén a Közszolgálati és Támogató Főosztály (KHKTF) és a Közbeszerzési Hatóság Jogtanácsos (KHJOG) elektronikus címekre kézbesítette. [20] Az elsőfokú bíróság
  3. sorszámú (a Közbeszerzési Hatóság – Döntőbizottság (KHKDB) elektronikus címre kézbesített) végzésével nyilatkozattételre hívta fel az alperest, amelyre akként nyilatkozott, hogy az alperes hivatali kapus elérhetősége a KHKDB, az alperesi érdekeltté a KHKTF. Az elsőfokú bíróság
  4. sorszámú végzésével az iratokat (
  5. sorszámú végzés,
  6. sorszámú beadvány,
  7. sorszámú előkészítő irat,
  8. sorszámú végzés,
  9. sorszámú végzés,
  10. sorszámú észrevétel,
  11. és
  12. sorszámú végzések,
  13. sorszámú ítélet) kézbesítette a Közbeszerzési Hatóság – Döntőbizottság (KHKDB) elektronikus címre. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelmek [21] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Azt állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Kbt.
  14. §
(8)bekezdés c) pontjában és a Kbt. 152. §
(2)bekezdés b) pontjában foglaltakat, ezáltal az elsőfokú bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. §
(1)bekezdés a) pontjának és a Kp. 92. §
(1)bekezdés b) pontjának megsértésével semmisítette meg az alperes határozatát és „szüntette meg a jogorvoslati eljárást”. Azt is állította, hogy az elsőfokú bíróság megsértette továbbá eljárása során a Kp. 2. §
(3)bekezdésében, valamint a
(6)bekezdésben foglaltakat. [22] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a közigazgatási per során részére a
  1. sorszámú végzés kivételével semmilyen iratot, pervezető végzést, ítéletet nem küldött meg, részére azok kézbesítésre nem kerültek. Az alperes részére kézbesített első és utolsó irat a
  2. sorszámú
  3. július
  4. napján kelt végzés, melyben a bíróság a felperes azonnali jogvédelemre irányuló kérelmének helyt adott és elrendelte a keresetlevél teljes halasztó hatályát, amelyet az alperes szabályszerűen
  5. július
  6. napján átvett, ellene jogorvoslattal nem élt. Ezt követően azonban a bírósági eljárás során keletkezett irat nem érkezett hozzá. Kifogásolta, hogy eljárási jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni nem tudta, a peres eljárás során előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, a bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot nem tudott megismerni és azokra nyilatkozni. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság vélhetően téves KRID kódra küldte meg az eljárási iratokat, e körben azonban az alperest mulasztás nem terheli. [23] Azzal is érvelt, hogy az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy a hivatalbóli kezdeményezés a szerződéskötésekre tekintettel elkésett, nem helytálló, mivel a Kbt.
  7. §
(8)bekezdés c) pontjában és a 152. §
(2)bekezdés b) pontjában rögzített azon rendelkezések, hogy a jogsértő esemény, illetve az öt éves objektív határidő kezdete megegyezik a szerződéskötés időpontjával, jelen esetben nem alkalmazható, illetve nem alkalmazandó. Azzal, hogy a tárgyi szerződések alapján a felperes folyamatosan megrendelte az élelmezési szolgáltatást, a vállalkozó pedig folyamatosan teljesítette azt, a felek folyamatosan fenntartották a jogsértő és alaptörvény-ellenes állapotot a szerződések létrejöttétől egészen a hivatalbóli kezdeményezés
  1. április 14-én történt előterjesztéséig. Vagyis az újabb és újabb megrendelések leadásával a felperes a szerződések megkötésétől kezdve minden egyes Kúria II.Kfv.37.752/2021/7/1 6 nap megsértette a Kbt.-t, tekintettel arra, hogy minden egyes, közbeszerzési eljárás nélküli megrendeléssel, illetve annak vállalkozó általi teljesítésével egy új, a Kbt.
  2. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében semmis szerződés keletkezett, ezáltal a jogsértés megtörténtétől számítandó öt éves objektív jogorvoslati határidő minden egyes esetben újra indult. Mindezek okán az alperesi érdekelt megtartotta a hivatalbóli kezdeményezésre irányadó, a Kbt. 152. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti határidőt. [24] Hivatkozott az Alaptörvény
  1. cikkében a bíróságok számára előírt jogértelmezési kötelezettségre, mely alapján jelen esetben az elsőfokú bíróságnak akként kellett volna értelmeznie a Kbt.
  2. §
(8)bekezdés c) pontját és 152. §
(2)bekezdés b) pontját, hogy nyilvánvalóan nem lehetett a jogalkotó szándéka, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett ajánlatkérők ezen kötelezettség teljesítése elől „be tudjanak bújni” egy, az öt éves objektív jogorvoslati határidő kezdete előtt közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződés mögé, ezáltal akár évtizedekig fenntartva a jogsértő állapotot. [25] A Sz. Kft. kérelmezettel kötött szerződésre hivatkozva előadta, hogy téves az az ítéleti megállapítás, hogy az alperes sommásan, a kifizetések folyamatosságát alapul véve, jogellenesen félretéve a Kbt. egyértelmű előírásait, egy kezdő időponttól számította valamennyi szerződés esetében az objektív határidőt, hiszen éppen a megszűnt szerződésre tekintettel a Sz. Kft. kérelmezett esetében a folyamatos teljesítésre tekintettel
  1. április
  2. napját határozta meg az objektív határidő kezdő időpontjaként. Az alperes tehát azon szerződés tekintetében, amely megkötésének időpontja nem volt megállapítható, mert már megszűnt a felek közötti szerződéses jogviszony, de a teljesítés folyamatos volt, az objektív határidő kezdő időpontját a felek közötti teljesítés megkezdésének napjához kötötte. Azon beszerzések tekintetében, amelyek során a szerződések létrejöttét nem előzte meg közbeszerzési eljárás lefolytatása, az alperes a hivatalbóli kezdeményezésben rögzített
  3. november
  4. napjától történt beszerzéseket vizsgálta, tekintettel arra, hogy a beszerzés és ekként a jogsértés folyamatos volt, a jogsértéssel érintett időszak kezdő időpontját a hivatalbóli kezdeményezésben foglaltak szerint vette figyelembe. [26] A szerződések semmisségével kapcsolatban előadta, hogy nem foghat helyt azon ítéleti megállapítás, hogy a Kbt.
  5. §
(8)bekezdéséből nem olvasható ki olyan értelmezés, hogy az alperes hatásköre a
  1. január 1-je előtt keletkezett jogviszonyokra is fennállna. Hangsúlyozta, hogy minden egyes, közbeszerzési eljárás nélküli megrendeléssel, illetve annak vállalkozó általi teljesítésével egy új, a Kbt.
  2. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében semmis szerződés keletkezik a felek között, melyek közül a
  1. január
  2. napját követően történt beszerzéseket realizáló szerződések semmisségének megállapítása tekintetében a Kbt.
  3. §
(8)bekezdése alapján az alperes rendelkezik hatáskörrel. [27] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A kezdeményezés objektív határidejének megtartottságával kapcsolatban előadta, hogy az alperes a hivatalbóli kezdeményezésre nyitva álló határidő fogalmát nem a jogszabályoknak megfelelően, hanem annál tágabban értelmezi. Ezzel szemben a Kbt. szabályai kógensek, ezért attól nem lehet eltérni. Mind a régi Kbt., mind a jelenleg hatályos Kbt. egységesen szabályozta a hivatalbóli kezdeményesére nyitva álló objektív határidő kezdetét: ha a szerződés megkötésének időpontja megállapítható, akkor ezt kell figyelembe venni, ennek hiányában van csak lehetőség a teljesítés megkezdését figyelembe venni. Ez a szabály tehát szubszidiárius jellegű, és a szerződés teljesítésének időpontját csak akkor lehet figyelembe venni az objektív határidő kezdetekor, ha annak megkötésének időpontja nem ismert. A szerződések semmissége körében a Kúria Kfv.37.646/2019/4. számú ítéletében foglaltakra hivatkozott. Kiemelte, hogy az alperes a szerződések semmisségének megállapítására a Kbt. 145. §
(3a)bekezdése alapján jogosult, mely hatáskörrel csak
  1. január hó
  2. napjától rendelkezik. Ennek következtében az is megállapítható, hogy ezt a hatáskört csak ettől az Kúria II.Kfv.37.752/2021/7/1 7 időponttól megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárásokra lehet alkalmazni, így az alperes határozatában nem volt jogosult a szerződések semmisségéről dönteni. [28] Az alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Fenntartotta azon álláspontját, amely szerint a felperes megsértette a Kbt.
  3. §-át, mert az élelmezési alapanyagok beszerzésére vonatkozóan közbeszerzési eljárás jogellenes mellőzésével kötött szerződést különböző gazdasági szereplőkkel. A felperes jogsértő cselekménye a közbeszerzési eljárás folyamatos mellőzése, amely a közbeszerzési eljárás mellőzésének objektív jogorvoslati határidején belül megvalósult, ezért a jogsértés kezdő időpontjaként a gazdasági szereplők között létrejött szerződések teljesítésének (kifizetésének) megkezdését,
  4. november
  5. napját jelölte meg. A Kbt.
  6. §
(1)bekezdés a) pontja alapján azzal érvelt, hogy semmis szerződés keletkezett minden egyes, közbeszerzési eljárás nélküli megrendeléssel és annak vállalkozó általi teljesítésével. Így a jogsértés megtörténtétől számítandó 5 éves jogorvoslati határidő minden egyes esetben újraindult. Az a körülmény, hogy a szerződéskötés ideje nem ismert (mely az írásbeli megkötés hiányából is adódhat), nem eredményezheti a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével megvalósuló jogsértések feltárásának elmaradását. Rámutatott, a jogsértő állapot fenntartása során a tételes jogi rendelkezések sérelmén túl folyamatosan sérül a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetősége, valamint a verseny tisztasága és nyilvánossága, tekintettel a Kbt. preambulumára és 2. §
(1)bekezdésére. A Kúria döntése és jogi indokai [29] Az alperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos. [30] A Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelmek keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. [31] Az alperes felülvizsgálati kérelmében anyagi jogi és eljárásjogi jogszabálysértésre is hivatkozott, ez utóbbi körben arra, hogy az elsőfokú bíróság a peres iratok közül több végzést, észrevételt nem küldött meg részére, így arra vonatkozóan nem tudott élni nyilatkozattételi jogával. [32] A Kúria megállapította, hogy az alperes védiratának és a felperes keresetének bírósághoz történt beterjesztésekor e-kapcsolattartási címként a KHKDB-t jelölte meg. Az elsőfokú bíróság a
  1. sorszámú végzését erre az elektronikus címre kézbesítette az alperes részére. Ezt követően azonban a perben keletkezett iratokat, így a
  2. sorszámú végzést (a
  3. előkészítő irattal és a
  4. sorszámú beadvánnyal), továbbá a
  5. sorszámú végzést a Közbeszerzési Hatóság – Közszolgálati és Támogató Főosztály (KHKTF) elektronikus címre kézbesítette, a
  6. sorszámú végzést (a
  7. sorszámú észrevétellel), a
  8. sorszámú idéző végzést a Közszolgálati és Támogató Főosztály (KHKTF) és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) elektronikus címekre kézbesítette. A
  9. sorszámú, tárgyalást beállító végzést és a
  10. sorszámú, jogerős ítéletet pedig a Közszolgálati és Támogató Főosztály (KHKTF) és a Közbeszerzési Hatóság Jogtanácsos (KHJOG) elektronikus címekre kézbesítette. Megállapítható tehát, hogy a
  11. sorszámú, azonnali jogvédelem tárgyában született született végzést követően az alperes részére az elsőfokú bíróság nem az általa megadott e-kapcsolattartási címre kézbesítette az iratokat, az alperes így nem szerzett tudomást az alperesi érdekelt perbe lépéséről (
  12. sorszámú beadvány), a felperes előkészítő iratairól (
  13. és
  14. sorszámú beadványok) és az elsőfokú bíróság több intézkedéséről. Az iratok kézbesítésének hiányában pedig azokra észrevételt, nyilatkozatot sem tudott tenni, így a felperes és az alperesi érdekelt beadványaira és az elsőfokú bíróság tárgyalás kívüli eljárásról értesítő és nyilatkozattételre felhívó végzésére sem. Kúria II.Kfv.37.752/2021/7/1 8 [33] A Kp.
  15. §-a rögzíti a bíróság feladatait, e körben előírva, hogy a bíróság a közigazgatási jogvitát tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárásban bírálja el (
  16. §
(2)bekezdés), továbbá, hogy a bíróság a perkoncentráció és az eljárási igazságosság érvényesülése érdekében az e törvényben meghatározott módon és eszközökkel hozzájárul ahhoz, hogy a felek és más perbeli személyek eljárási jogaikat gyakorolhassák és kötelezettségeiket teljesíthessék (2. §
(3)bekezdés), végül pedig, hogy a bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, a bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessenek, és azokra – megfelelő határidőn belül – nyilatkozhassanak (2. §
(6)bekezdés). [34] Azzal, hogy az elsőfokú bíróság a peres eljárás iratait nem az alperes által megadott ekapcsolattartási címre kézbesítette, nem biztosította az alperes részére a nyilatkozattételi, észrevételezési jogot, megsértve ezzel a Kp. fent idézet alapelveit, és összességében az alperes tisztességes eljáráshoz való jogát. Azzal, hogy az elsőfokú bíróság az alperes észrevételezési és nyilatkozattételi jogát nem biztosította, az ügy érdemére kiható módon megsértette a Kp. fent idézett rendelkezéseit. [35] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak gondoskodnia kell valamennyi peres eljárás során keletkezett alperes részére történő szabályszerű kézbesítéséről, és arról, hogy az alperes azokkal kapcsolatban nyilatkozattételi, észrevételezési jogával élhessen. [36] Az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés miatt az alperes anyagi jogszabálysértésre történt hivatkozásait a Kúria nem vizsgálta, ugyanakkor megjegyzi, hogy a Kúria Kfv.II.37.314/2021/
  1. és Kfv.II.37.321/2021/
  2. számú ügyekben a perbeli üggyel azonos tényálláson és megegyező jogi alapokon nyugvó jogvitában már döntött. A döntés elvi tartalma [37] Ha az elsőfokú bíróság a peres eljárás során keletkezett iratokat nem az alperes által megadott e-kapcsolattartási címre kézbesíti, és így az alperes azokról nem szerez tudomást, az alperes nyilatkozattételi és észrevételezési joga az ügy érdemére kiható módon sérül, ami a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését eredményezi. Záró rész [38] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
  3. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [39] A Kúria az alperes és a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét a Kp. 35. §-a folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 81. §
(1)
(2)bekezdése alapján, figyelemmel a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 110. §
(3)bekezdésére is, az általuk felszámítottakra tekintettel állapította meg, figyelemmel arra, hogy a Kúria a jogerős ítéletet érdemben nem vizsgálta felül. Az alperesi érdekelt a felülvizsgálati eljárásra költséget nem számított fel, így arról a Kúria nem rendelkezett. [40] A végzés elleni felülvizsgálat lehetőség a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. Budapest, 2022. május 11. Kúria II.Kfv.37.752/2021/7/1 9 Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.