A határozat elvi tartalma: I. A hivatásos állomány tagja, volt tagja a személyiségi jogainak szolgálati viszonnyal összefüggő megsértése esetén a sérelemdíj iránti (kártérítési) igényét nem közvetlenül a bírósághoz, hanem annak a szolgálati helynek az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be, ahol a kár keletkezett. II. Ha a felperes a rendvédelmi szervezettel szemben előterjesztett kártérítési (sérelemdíj iránti) igénye érvényesítése során elmulasztotta a Hszt. 253. §
(1)bekezdésében és a 23/
- (III. 19.) BM rendeletben szabályozott megelőző eljárást, a bíróságnak a keresetlevelet vissza kell utasítania [Kp.
- § e) pont], illetve ennek hiányában az eljárást meg kell szüntetnie [Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont]. Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: (felperes címe) A felperes képviselője: (felperesi képviselő címe) Az alperes: A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Kf.VII.45.126/2021/6. Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró felperes neve Dr. Gyulai Sarolta ügyvéd Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Katona-Győr Patrícia kamarai jogtanácsos A per tárgya: sérelemdíj kifizetése A fellebbezést benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Pécsi Törvényszék 11.K.701.479/2020/38. Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Törvényszék 11.K.701.479/2020/38. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 400.000 (négyszázezer) forint fellebbezési eljárási illeték a magyar állam terhén marad. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Kúria VII.Kf.45.126/2021/6 2 Indokolás Tényállás [1] A felperes a ... állományában teljesített bűnügyi technikus beosztásban szolgálatot 2018. április 30. napjáig, szolgálati jogviszonya 2018. április 3-án lemondással megszűnt. Munkaköri feladatai közé tartozott az adatok lekérdezése a személygépkocsi nyilvántartásból. [2] A kapitányságvezető 2015. január 14-én fegyelmi eljárást rendelt el a felperessel szemben, arra hivatkozással, hogy a felperes három esetben jogosulatlan adat lekérdezést végzett a Robotzsaru-Neo OES (Országos Személykereső) rendszerben, egyidejűleg a felperes szolgálati beosztásból történő felfüggesztéséről is rendelkezett. A kapitányságvezető a 2015. január 22-én a fegyelmi eljárást felfüggesztette a büntető eljárás jogerős befejezéséig, tekintettel arra, hogy a felperes cselekménye alkalmas a Btk. 305. §
- c)pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntette gyanújának megállapítására, és a tényállás tisztázása, a bizonyítási eljárás lefolytatása a büntetőeljárásban valósulhat meg. [3] A Kaposvári Törvényszék Katona Tanácsa 2016. év január 21-én kelt Kb.I.26/2015/12/II. számú ítéletével a felperest az információs rendszer megsértésének vétsége, illetve annak kísérlete miatt emelet vád és következményei alól felmentette. A fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 2017. év január 11-én 6.K.bf.28/2016/5. számú ítéletében az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a felperest bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett információs rendszer megsértésének vétségében. A Kúria 2017. június 20. napján Bhar.I.537/2017/5. számú ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla Katona Tanácsa ítéletét megváltoztatta, a felperest a folytatólagosan elkövetett információs rendszer megsértésének vétsége vádja alól felmentette. A Kúrai ítéletének indokolása szerint nem vitatható, hogy a felperes megszegte az adatkezelés célhoz kötöttségére vonatkozó, a II. fokú ítéletben felhívott belső utasítást, azonban cselekménye – egyes feltételek fennállásának hiánya folytán – nem volt bűncselekmény. [4] A Szigetvári Rendőrkapitányság – a Kúria ítélete alapján – 2017. szeptember 20. napján kelt határozatával a fegyelmi eljárás folytatásáról rendelkezett, azzal a módosítással, hogy a továbbiakban a 2014. január 11-én ...1, valamint 2014. május 27-én ...2 vonatkozásában elkövetett cselekménnyel kapcsolatos fegyelmi felelősség a fegyelmi eljárás tárgya. [5] A Szigetvári Rendőrkapitányság 2017. szeptember 29. napján ismételten a fegyelmi eljárás felfüggesztéséről rendelkezett. [6] A Szigetvári Rendőrkapitányság 2018. február 16. napján kelt határozatával a felperest megrovás fenyítéssel sújtotta. [7] A felperes a fegyelmi határozat ellen panaszt nyújtott be, amelyet a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság elutasított, az I. fokú fegyelmi határozatot helybenhagyta. [8] A felperes keresetet terjesztett elő, amelyben a határozatok megsemmisítését kérte. Az elsőfokú bíróság 2018. augusztus 31-én kelt 12.K.27.209/2018/14. számú ítéletében a fegyelmi határozatokat megsemmisítette. Kúria VII.Kf.45.126/2021/6 3 A felperes keresete és az alperes védirata [9] A felperes 2020. október 16-án kereset terjesztett elő, módosított keresetében a jóhírnév megsértésével kapcsolatosan 2.500.000 forint, becsülete megsértésével kapcsolatosan 2.500.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [10] Az alperes védiratában kérte a kereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság ítélete [11] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és perköltségben marasztalta. A fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem [12] Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését, a kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát, az alperes perköltségben marasztalását. Arra hivatkozott, hogy az ítélet sérti a Ptk. 2:45. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Fenntartotta az elsőfokú eljárásban előadott valamennyi állítását, hivatkozását. [13] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását, a felperes perköltségben marasztalását. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás helyes, abból a bíróság helyes ténybeli és jogi következtetést vont le, ítélete megalapozott. A Kúria döntése és a döntés jogi indokai [14] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete érdemben nem felülbírálható, az alábbiakra tekintettel. [15] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 108. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján – a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül – csak a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül. [16] A Kúria mindenekelőtt hivatalból vizsgálta, hogy van-e olyan pergátló akadály, amelyre tekintettel az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet vissza kellett volna utasítania, illetve ennek hiányában az eljárás folyamán az eljárást meg kellett volna szüntetnie. Kúria VII.Kf.45.126/2021/6 4 [17] A Hszt. 253. §
(1)bekezdése szerint a károsult a kártérítési igényét annak a szolgálati helynek az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be, ahol a kár keletkezett. A Hszt. 254. §
(2)bekezdése szerint a kártérítés megállapítása és kifizetése a miniszter által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik. A Hszt. 255. §
(1)és
(3)bekezdései szerint a kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől számított hatvan napon belül, a 253. §-ban, vagy a 254. §
(2)bekezdésében meghatározott szervnek kell elbírálnia, és a döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie. Ha a kártérítési igény vagy annak mértéke alaptalan, vagy részben alaptalan, az elbíráló szerv erről a károsultat azzal értesíti, hogy igényével bírósághoz fordulhat [Hszt. 255. §
(1)bekezdés]. A kártérítési eljárás részletes szabályait a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/
- (III. 19.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) tartalmazza. [18] A Kúria követendő határozatai (Kf.III.39.105/2021/5., Kf.III.45.092/2021/6.) szerint a Hszt.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján a személyiségi jogok megsértése esetében a Hszt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadóak, ezért az igényérvényesítésnek is igazodnia kell a kártérítési szabályok esetén előírt rendhez. Erre figyelemmel a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményei iránti követelés érvényesítése a Hszt. 253. §
(1)bekezdésének megfelelően igénybejelentéssel indul, amelyet a Hszt.
- § és
- §-a alapján kell elbírálni, és azzal szemben a Hszt.
- §
(1)bekezdése alapján lehet a bírósághoz fordulni. [19] A Kúria megállapította, hogy a kártérítési (sérelemdíj iránti) igény elbírálására meghatározott fenti eljárást nem folytatták le, erre irányuló igény hiányában az alperes nem hozott határozatot a felperes sérelemdíj iránti igényéről. [20] A Kp. 48. §
(1)bekezdés e) pontja szerint, ha a felperes anélkül indít pert, hogy bármely fél a vitatott tevékenységgel szemben a jogszabály által biztosított közigazgatási jogorvoslatot kimerítette volna, vagy a pert más közigazgatási eljárásnak kell megelőznie, a bíróság a keresetlevelet visszautasítja. [21] A Kp. 81. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a bíróság az eljárást bármely szakaszában megszünteti, ha a 48. §
(1)bekezdés a)-i) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lett volna helye. [22] A felperes a rendvédelmi szervezettel szemben előterjesztett kártérítési (sérelemdíj iránti) igénye érvényesítése során elmulasztotta a Hszt. 253. §
(1)bekezdésében és a BM rendeletben szabályozott eljárás kezdeményezését, ezért az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet – a Kp. 48. §
(1)bekezdés e) pontja alapján – vissza kellett volna utasítani, illetve ennek hiányában utóbb az eljárást meg kellett volna szüntetni, a Kp. 81. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. [23] A Kp. 110. §
(4)bekezdése értelmében, ha a másodfokú bíróság az eljárást megszünteti, az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetési ok fennáll, hatályon kívül helyezi. [24] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Kp. 48. §
(1)bekezdés e) pontjában, a 81. §
(1)bekezdés a) pontjában és a Kp. 99. §
(2)bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések alapján az eljárást megszüntette, és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte [Kp. 110. §
(4)bekezdés]. A döntés elvi tartalma Kúria VII.Kf.45.126/2021/6 5 [25] I. A hivatásos állomány tagja, volt tagja a személyiségi jogainak szolgálati viszonnyal összefüggő megsértése esetén a sérelemdíj iránti (kártérítési) igényét nem közvetlenül a bírósághoz, hanem annak a szolgálati helynek az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be, ahol a kár keletkezett. [26] II. Ha a felperes a rendvédelmi szervezettel szemben előterjesztett kártérítési (sérelemdíj iránti) igénye érvényesítése során elmulasztotta a Hszt. 253. §
(1)bekezdésében és a 23/
- (III. 19.) BM rendeletben szabályozott megelőző eljárást, a bíróságnak a keresetlevelet vissza kell utasítania [Kp.
- § e) pont], illetve ennek hiányában az eljárást meg kell szüntetnie [Kp.
- §
(1)bekezdés a) pont]. Záró rész [27] A pervesztes felperes a Kp.
- § alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdés és 102. §
(1)bekezdése, valamint a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdés a) pontja, 4/A. §
(1)bekezdése, 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyérték (5.000.000 forint) és a jogi képviselő által kifejtett munkával arányosan számított, a pernyertes alperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [28] Az alperest az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes költségmentesség illeti meg, ezért a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték a Kp. 35. §
(1)bekezdés alapján alkalmazandó 95. §
(1)bekezdés c) pontja, és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam terhén marad. [29] A felperes a munkavállalói költségkedvezmény megállapításának és érvényesítésének szabályairól szóló 73/
- (XII. 22.) IRM rendelet
- §-a és a Pp.
- §-a alapján munkavállalói költségkedvezményre jogosult, ezért a fellebbezési eljárási illeték a Kp.
- §
(1)bekezdés alapján alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontja és 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam terhén marad. Az Itv. 46. §
(1)bekezdése értelmében az illeték alap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 8%, de legalább 15.000 forint. Az illeték alap a pertárgy értéke (5.000.000 forint), a fellebbezési eljárás illetéke ennek 8%-a (400.000 forint). [30] A Kúria a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.
- §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [31] A Kúria végzése ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye [Kp.
- §
(1)bekezdése,
- § d) pont]. Budapest,
- június
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Kúria VII.Kf.45.126/2021/6 6