Pfv.20365/2022/5 – Kúria

(2)bekezdésére alapított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a hrsz2-ú ingatlan tulajdonjogát – jogelődje ráépítése folytán – az alperes szerezte meg. Kérte az alperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését is. [3] Az alperes ellenkérelmében vitatta a felperes kereshetőségi jogát, mivel ráépítés címén a ráépítő kérhetné tulajdonjoga megállapítását, nem a földtulajdonos. Előadta, hogy a Kúria I.Pfv.20.365/2022/5 3 felek jogelődjei abban állapodtak meg, hogy a ráépítő nem szerez tulajdonjogot, s ezzel kizárták a ráépítés jogkövetkezményeinek alkalmazását. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes jogelődje ráépítés jogcímén megszerezte a hrsz2-ú ingatlan tulajdonjogát, és intézkedett az alperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, ezzel egyidőben a felperes tulajdonjogának törlése iránt. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a ráépítéssel érintett ingatlan tulajdonosa rendelkezik kereshetőségi joggal a ráépítés jogkövetkezményeinek alkalmazását illetően, és a jogkövetkezmények egyike az az eset, amikor a ráépítő szerez tulajdonjogot a ráépítéssel érintett ingatlanon. A PK 7. számú állásfoglalás alapján a ráépítés jogkövetkezményeit akkor nem lehet alkalmazni, ha a felek a ráépítéssel kapcsolatban a tulajdonjog rendezése kérdésében eltérően állapodtak meg, ilyen megállapodás azonban a felek jogelődjei között nem igazolódott. Az adott esetben a ráépítés az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával történt. Főszabályként a földtulajdonost illeti meg a választás joga a tekintetben, hogy a tulajdonjog kérdése hogyan rendeződjön, e jognak az 1959-es Ptk. 137. §

(2)bekezdése állít korlátot. Ha a ráépítő tulajdonjogi igényt nem fogalmaz meg, akkor a földtulajdonos kérelme és választása szerint alakul a tulajdonjogi helyzet. Mindezekből következően a felperes kérhette és kérte is, hogy az érintett ingatlan az alperes tulajdonába kerüljön. [5] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és elutasította a keresetet. Döntését azzal indokolta, hogy tulajdoni igényt az érvényesíthet, aki a ráépítéssel tulajdont szerzett, más személy a tulajdonjogot megszerző fél helyett, illetve nevében nem érvényesíthet tulajdoni igényt. A keresetet előterjesztő földtulajdonos és az érvényesíteni kívánt igény között a jelen esetben az anyagi jogi kapcsolat nem áll fenn, a földtulajdonos nem érvényesíthet tulajdoni igényt a ráépítő helyett, tulajdoni igény érvényesítése hiányában a földtulajdonos a jogkövetkezmények alkalmazását sem kérheti. A tulajdonjogra vonatkozó kérelemnek a földtulajdonos részéről történő előterjesztésének előfeltétele, hogy a ráépítő érvényesítse a tulajdoni igényét. Ingatlannyilvántartásba bejegyzés iránti igényt az a személy érvényesíthet, aki ingatlannyilvántartáson kívül megszerezte az ingatlan tulajdonjogát. A felperes sem a tulajdoni igény, sem pedig az ingatlan-nyilvántartási igény érvényesítése körében kereshetőségi joggal nem rendelkezik. A felülvizsgálati kérelem, a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [6] A jogerős ítélet ellen – hatályon kívül helyezése, elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítása iránt – a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve a felülvizsgálat engedélyezését. Érvelése szerint az 1963-ban – a ráépítés befejeződésének időpontjában – hatályos 1959-es Ptk. 138.§-a szerint a földtulajdonos kérelmére a bíróság megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg. A jogszabály e rendelkezésből is következően megillette a ráépítésből eredő jog érvényesítésének lehetősége, a jogosultságok gyakorlása. Előadta: nincsen olyan jogszabályi rendelkezés, melynek értelmében ne indíthatna pert a ráépítés megállapítása iránt. Az 1959-es Ptk. 138.§

(3)Kúria I.Pfv.20.365/2022/5 4 bekezdésének második fordulata is arra utal, hogy a földtulajdonosnak van kereshetőségi joga, ezzel szemben a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a tulajdonos igényérvényesítési joga feltételhez kötött, azonban ezt az álláspontját sem jogszabályi hivatkozással, sem pedig a bírói gyakorlattal nem tudta alátámasztani. A másodfokú bíróság indokolás nélkül eltért a PK 7. számú állásfoglalásban foglaltaktól, nem állapítható meg, hogy milyen jogszabály értelmezése és milyen bizonyíték értékelésének eredményeként alakította ki álláspontját, azaz ítéletét nem indokolta, ezért a jogerős ítélet eljárásjogi szempontból is támadható. [7] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására és felülvizsgálati eljárási költsége megtérítésére irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem engedélyezése kapcsán a Kúriának a ráépítés iránti igény érvényesítésével és a ráépítés jogkövetkezményeinek alkalmazhatóságával összefüggésben elvi jellegű jogkérdésről: a kereseti, kereshetőségi jog kérdéséről kell határoznia, s mivel a Kúria az adott jogkérdésben még nem foglalt állást jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, illetve az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti határozatában, a Pp. 409.§

(2)bekezdésének b) pontja alapján engedélyezte a felülvizsgálatot. [9] Az ekként engedélyezett felülvizsgálati kérelem nem alapos. [10] A Pp. 406.§

(1)bekezdésében és a 424.§

(1)bekezdésében foglaltak együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálatot anyagi jogi, vagy eljárásjogi jogszabálysértés egyaránt megalapozhatja; utóbbi azonban csak akkor, ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt. [11] Az adott esetben a jogerős ítéleti döntés nem jogszabálysértő, a Kúria egyetért annak helytálló indokaival is, azokat megismételni nem kívánja, csupán a felülvizsgálati kérelem érvelése folytán mutat rá az alábbiakra. [12] A kereseti, kereshetőségi jog (right of action, Recht zum Klagen, Klagerecht) kapcsán arra a kérdésre, hogy a polgári perben ki jogosult keresettel fellépni, annak vizsgálata ad választ, hogy az igényt érvényesíteni kívánó személyt milyen anyagi jogi kapcsolat fűzi a peres eljárás alapjául szolgáló magánjogi (például polgári jogi) jogviszonyhoz: fennáll-e a felperes személye és a per tárgya, az érvényesíteni kívánt igény között az anyagi jogi kapcsolat, ezzel párhuzamosan az alperes oldalán fennáll-e az anyagi jogi kötelezettség, azaz megilleti-e a felperest a keresettel érvényesített jog az alperessel szemben. [13] A másodfokú bíróság körültekintően vizsgálta a felperes kereshetőségi jogát és helyesen mutatott rá, hogy a felperes és az általa érvényesíteni kívánt igény között nem áll fenn az anyagi jogi kapcsolat, sem a tulajdoni igényt, sem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránti igényt illetően. Kúria I.Pfv.20.365/2022/5 5 [14] Az 1959-es Ptk. 97.§

(1)bekezdése értelmében az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. A főszabály szerint tehát a földrészleten felépült épület a föld alkotórészének tekintendő, ebből következően osztozik a földrészlet jogi sorsában. A föld tulajdonjoga az épület tulajdonjogával összekötött, egységes (aedificium solo cedit), az épület tulajdonosát és a telek tulajdonosát azonosnak kell tekinteni. Az 1959-es Ptk. 97.§

(1)bekezdésének főszabálya alól léteznek kivételek, azonban ezek a perbeli esetben nem állnak fenn (az épület és a föld tulajdonjoga nem különült el, nincsen osztott tulajdon és a perbeli körülmények között az alperes tulajdonjoga sem állapítható meg). [15] Az 1959-es Ptk. 137.§

(1)bekezdése értelmében: ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg. A felülvizsgálati kérelemben foglaltaktól eltérően, helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy a ráépítés törvényi következményeinek alkalmazása során a földtulajdonos az építkező által érvényesíteni kívánt tulajdoni igénnyel szemben terjesztheti elő igényét, de arra a földtulajdonosnak nincsen lehetősége, hogy keresettel kérje az építkező tulajdonjogának megállapítását: a tulajdonos a saját ingatlanával kapcsolatban nem érvényesíthet tulajdoni igényt a tulajdonjogot megszerezni kívánó fél helyett, illetve nevében. Nem tévedett a másodfokú bíróság abban sem, hogy a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti igényt is az a személy érvényesítheti, aki igazolni tudja a bejegyezni kívánt igényhez fűződő anyagi jogi kapcsolatát. [16] A ráépítés következményeit elsősorban a felek (a földtulajdonos és az építkező) megállapodása határozza meg, ennek hiányában a ráépítés következményeit, a felek közötti tulajdonviszonyokat a törvény (Ptk.) rendezi. A ráépítés következménye lehet, hogy a földtulajdonos tulajdonjoga gyarapszik az épülettel (mint jelen esetben is); a ráépítő szerzi meg a föld tulajdonjogát; az épület és a föld tulajdonjoga elválik, melynek következtében az épület nem lesz a föld alkotórésze; vagy az építkezéssel közös tulajdon keletkezik. A ráépítés utóbbi három következményeinek alkalmazásához, a tulajdonviszonyok ilyetén alakulásához azonban az szükséges, hogy a ráépítő érvényesítse a ráépítéssel érintett földrészletre vonatkozó igényét. Ezt helyette a földrészlet tulajdonosa nem teheti meg. [17] Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a felperes az ingatlan tulajdonjogával kapcsolatban nem rendelkezik kereshetőségi joggal (sem tulajdoni, sem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránti igényt illetően), továbbá a jogerős ítéletet kellőképpen megindokolta, a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424.§

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [18] A Pp. 405.§

(1)bekezdése alapján alkalmazásra kerülő Pp. 83.§

(5)bekezdése szerint az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes viseli a saját felülvizsgálati költségét, és a 83.§

(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amely költség az alperes képviseletét ellátó jogi képviselő ügyvédi munkadíjának összege. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. Kúria I.Pfv.20.365/2022/5 6 Budapest, 2022. szeptember 9. Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. előadó bíró, dr. Szabó Klára s.k. bíró