← Magyarország

Kfv.35373/2022/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A támogatás azon adatok figyelembevételével állapítható meg, amelyek az ENAR nyilvántartásba a támogatási kérelem benyújtási időszak végéig bejelentésre kerültek és az ENAR nyilvántartásban szerepelnek. A TIR nyilvántartásban szereplő adatok, így különösen a tenyészetkód változás bejelentésének elmaradása nem teremt alapot a támogatás elutasítására. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.I. 35.373/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke; Dr. Heinemann Csilla előadó bíró; Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró; Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Dr. Csuka Ügyvédi Iroda (ügyintéző: név ügyvéd) (Cím3) Az alperes: Alperes1 Cím1 Az alperes képviselője: név1 Ügyvédi Iroda (ügyintéző: név1 ügyvéd) Kúria I.Kfv.35.373/2022/7 2 Cím4 A per tárgya: termeléshez kötött támogatás tárgyában határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
  2. és
  3. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Veszprémi Törvényszék 10.K.700.103/2022/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Törvényszék
  5. 700.103/2022/
  6. számú ítéletét megváltoztatja, az alperes EUJF/3823-1/
  7. iktatószámú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisíti és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 150.000 (egyszázötvenezer) forint elsőfokú és 150.000 (egyszázötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  8. május
  9. napján a
  10. évi egységes kérelme keretében termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/
  11. (III.15) FM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet)
  12. § b) pontja alapján termeléshez kötött anyatehén tartás támogatás kifizetése iránti kérelmet nyújtott be a tartásában lévő 70 db egyed kapcsán. Kúria I.Kfv.35.373/2022/7 3 [2] A felperes kérelmét az elsőfokú hatóság a 330/6001/53/1/
  13. számú határozatával elutasította. A döntését a
  14. március
  15. napján az ENAR nyilvántartásban, a TIR adatbázisban és a termékenyítési rendszerben megtalálható adatok figyelembevételével lefolytatott adminisztratív ellenőrzés alapján hozta meg. Rögzítette, hogy a kérelem benyújtásának időpontjára figyelemmel a felperes esetében a birtokon tartás első napja
  16. május 15., annak utolsó napja
  17. november
  18. napja volt. Azzal érvelt, hogy a felperes kérelmében megjelölt 70 db egyed a birtokon tartás időszak alatt
  19. június
  20. napjától a
  21. számú tenyészetben állt, azonban a tenyészetváltozás ténye nem került bejelentésre, így nem teljesült a Jogcímrendelet
  22. §

(2)bekezdésében meghatározott körülmény. Mivel felperes ezen egyedek vonatkozásában támogatásra nem volt jogosult, a támogatható állatlétszám nem érte el a Jogcímrendelet 7. §
(3)bekezdésében előírt támogatható minimális állatlétszámot, azaz az egy egyedet. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az EUJF/3823-1/
  1. számú határozatával az elsőfokú határozatot helyben hagyta. Hivatkozott még a Jogcímrendelet
  2. §
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. f)pontjaira, valamint a 9. §
(6)bekezdésében foglaltakra. Az elsőfokú hatósággal egyetértve rögzítette, hogy a felperes 15 napos bejelentési kötelezettségének a kérelmezett állatállomány tenyészetének megváltoztatásával összefüggésben nem tett eleget, holott az állatokra és a tenyészetekre vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon adatok tekinthetők a támogatás szempontjából elfogadottnak, amelyek az ENAR nyilvántartásban bejelentésre kerülnek és ott szerepelnek. Ennél fogva a tenyészetváltozás ténye bejelentésének elmulasztása okán a felperes által a kérelemben megjelölt tenyészet kód alatti egyedek a támogatás szempontjából nem voltak figyelembevehetők. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében az alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását és a támogatásra való jogosultságának megállapítását, másodlagosan az alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. [5] Keresetének jogalapját a Jogcímrendelet 11. §
(1)bekezdés f) pontja és 7. §
(2)bekezdésében jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy az állatok folyamatosan a tulajdonában voltak, a tartási helyet nem hagyták el, csak a tartási hely kapott új tenyészkódot, mégpedig egy jogszabályi megfelelés miatt. A birtokon tartás követelményének mindvégig megfelelt, bár azt nem vitatta, hogy elmulasztotta az új tenyészetkód bejelentését. Szerinte a Jogcímrendelet 7. §
(2)bekezdésében írtak elmulasztása nem járhat a támogatási kérelem elutasításával, ez aránytalan és jogsértő jogkövetkezmény. Állította, hogy az alperes nem tett eleget az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  2. és
  3. § szerinti tényállás tisztázási kötelezettségének. Az elsőfokú hatóság hiánypótlásra, vagy iratcsatolásra nem hívta fel, kizárólag a rendelkezésre álló iratok alapján döntött. Kúria I.Kfv.35.373/2022/7 [6] 4 Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság döntése [7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem tartotta megalapozottnak. A Jogcímrendelet
  4. §
(1)bekezdés c), f) pontjára, 7. §
(2)és
(3)bekezdésére, valamint a 9. §
(6)bekezdésére alapozva, jogszerűnek találta az alperes határozatát. [8] Rögzítette, hogy a felperes
  1. június 10-e előtt 1269158 tenyészetkódú tenyészetében 2 db tartási hely volt bejelölve, a 1830675 tartási helyen hízó bikákat, míg a 6922274 tartási helyen anyateheneket tartott. Elismerte, hogy a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/
  2. (X.18) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) módosítása folytán került előírásra, hogy tartási helyenként különböző tenyészetet kell kialakítani. Az átalakítás szükségességét a NÉBIH
  3. márciusától kommunikálta a gazdák felé, és a felperes kifejezetten e jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében kezdeményezte
  4. június 10-i dátummal a korábbi 6922274 tartási hely, azaz az anyatehén telep külön tenyészetbe sorolását. Maga az alperes sem vonta kétségbe, hogy a kérelemben megjelölt állat egyedek tartója, tulajdonosa mindvégig a felperes volt, és az állatállomány tartási helye sem változott meg, állatmozgásra, állatszállításra nem került sor. [9] Hangsúlyozta azonban, hogy az ellenőrzésre a Jogcímrendelet
  5. §
(6)bekezdésének előírását kell irányadónak tekinteni, mely meghatározza, hogy kizárólag azon adatok tekinthetők a támogatás szempontjából elfogadhatónak, amelyek az ENAR nyilvántartásba a támogatási kérelem benyújtási időszak végéig bejelentésre kerültek és az ENAR nyilvántartásba szerepelnek. Jogszerűen került megállapításra, hogy
  1. március
  2. napján az ENAR nyilvántartásban, a TIR adatbázisban és a termékenyítési rendszerben megtalálható adatok eredményeként a felperesi kérelmezett egyedek a birtokon tartás időszaka alatt a
  3. június
  4. napjával már az újonnan létrehozott 6680297 számú tenyészetben álltak. Ez a Jogcímrendelet
  5. §
(2)bekezdésében írtak ellenére nem került bejelentésre. Így nézete szerint törvényesen rögzítette az alperesi határozat, hogy az ott felsorolt fülszámú egyedek az új tenyészetkód alatt a támogatás szempontjából nem voltak figyelembevehetők. [10] Helytállóan hivatkozott az alperes arra is, hogy nem a kérelmezett állomány tartási helye, hanem a kérelmezett állatállomány tenyészete változott meg. Annak pedig nem volt jelentősége, hogy az annak változására jogszabályváltozásnak való megfelelés miatt került sor, ilyen kitételt ugyanis a Jogcímrendelet 7. §
(2)bekezdése nem tartalmaz. Az sem volt figyelembe vehető, hogy a felperes egyéb szervektől a jogszabályokra nézve eltérő tartalmú tájékoztatás kapott, mivel az ügyféli felelősség körébe tartozik a kérelem megfelelő kitöltése, a benyújtott adatok helyessége, valamint az igényléssel kapcsolatos esetleges mulasztás. A Kúria I.Kfv.35.373/2022/7 5 felperes elismerte, hogy az új tenyészet bejelentését a Kincstár felé elmulasztotta, mindössze feltételezte, hogy a rendszer folytonosnak fogja tekinteni az állatok birtokon tartását. [11] Nem tartotta alkalmazhatónak a felperes által hivatkozott EU rendelet megfelelő cikkeit, miután az abban foglaltak alkalmazására kizárólag a kétszeri ellenőrzés alkalmával történő ténymegállapítás esetén kerülhet sor, míg jelen esetben a jogosultsági feltétel be nem tartása került megállapításra, így az érintett állat egyedeket már az adott évben meg nem határozottnak kellett tekinteni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását és a megtámadott közigazgatási cselekmény megsemmisítését és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására történő kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. [13] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tények helyes rögzítése mellett hibás jogalkalmazással téves következtetésre jutott. Idézte a Jogcímrendelet 9. §
(6)bekezdését és 11. §
(1)bekezdésének f) pontjában foglaltakat, és ezek alapján állította, hogy a támogatásra való jogosultság feltétele nem az, hogy a kérelmezett állatok egy meghatározott azonosítójú tenyészetben álljanak a birtokon tartás teljes időszaka alatt, hanem hogy azokat az ügyfél az ENAR nyilvántartásba, a támogatási kérelem benyújtási időszak végéig jelentse be és azokat az ENAR nyilvántartásban szerepeltesse és hogy ezen állatokat a 6 hónapos időszak alatt folyamatosan valamely az ENAR-ban szereplő birtokán tartsa. Nem vitatta, hogy a Jogcímrendelet 7. §
(2)bekezdése előírja a támogatást igénylőnek a birtokon tartási idő alatt a tartási helyváltoztatás 15 napos bejelentési kötelezettségét, azonban ezen bejelentési kötelezettség elmulasztásához sem ez a jogszabályhely, sem a támogatási rendelet más pontja, illetve az egyéb kapcsolódó jogszabályok semmilyen támogatást igénylő jogkövetkezményt nem fűznek. A kérelmezett állatok birtokon tartása ugyanis nem az adminisztrációs bejelentéssel valósul meg, hanem azzal, hogy az állatok a birtokon tartás ideje alatt a felperes tenyészetében állnak. Márpedig ez soha nem képezte vita tárgyát. [14] Hangsúlyozta, hogy
  1. június
  2. napjától megszűnt az egyetlen tenyészetkód alatti különböző tartási helyek és különböző állatfajok lehetősége, ezt követően valamennyi tartási helyhez és valamennyi állatfajhoz önálló tenyészetkódot kellett hozzárendelni. az előírás teljesítésének végső határideje
  3. június
  4. napja volt. Emiatt volt lehetséges, hogy a felperesi kérelem benyújtásakor,
  5. május
  6. napján a felperes birtokában lévő összes szarvasmarha egyetlen tenyészetkód alatt, de még két tartási helyen volt nyilvántartva. Rámutatott arra, hogy a kérelem benyújtásakor a támogatási kérelmen feltüntetett régi, egyetlen tenyészetkód a leírt okok miatt nem minősült sem jogszabálysértőnek, sem a támogatási kérelem elutasítását okozó körülménynek. Nézete szerint a jogvita lényege az, Kúria I.Kfv.35.373/2022/7 6 hogy az adminisztrációs kötelezettség megszegése a támogatási feltételeknek való meg nem felelést jelenti-e. [15] Álláspontja szerint ilyen következtetést a Jogcímrendelet
  7. §
(2)bekezdéséből levonni nem lehet. Már csak azért sem, mert a Jogcímrendelet 9. §
(6)bekezdése értelmében az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt állatokra és tenyészetekre vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon adatok tekinthetők a támogatás szempontjából elfogadhatónak és a támogatás csak azon adatok figyelembevételével állapítható meg, amelyek az ENAR nyilvántartásban a támogatási kérelem benyújtási időszak végéig bejelentésre kerültek, és az ENAR nyilvántartásban szerepelnek. A felperes támogatási kérelemben bejelentett állatokat a támogatási kérelem benyújtását követő naptól számított 6 hónapig folyamatosan birtokba tartotta, és az ENAR nyilvántartásban a benyújtási időszak végéig bejelentésre kerültek és ott folyamatosan szerepeltek. [16] Hangsúlyozta, hogy a figyelembe nem vett 70 db anyatehén mind a támogatás benyújtásakor, mind azt követően a birtokon tartási kötelezettség időtartama alatt folyamatosan be volt jelentve az ENAR nyilvántartásba, melyet maga az ítélet is tartalmaz. Így érthetetlen, hogy miért nem vehetők a támogatás megállapításakor figyelembe. Teljesült a birtokon tartási kötelezettség is, amelyet az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott egységes terület alapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II.19) FM rendelet 1. §
(6)pontja akként határoz meg: „a kérelmezett állatnak az egyes jogcímeknél meghatározott ideig a kérelmezett tenyészetében történő tartása.” A kérelmezett 70 db állatnak az egyes jogcímeknél meghatározott ideig a kérelmező tenyészetében történő tartása megvalósult, csupán adminisztrációs mulasztás történt. [17] Hivatkozott arra is, hogy a beadott egységes kérelemben a
  1. pont nyilatkozatok című rész IV. alfejezetében szereplő állatlétszám alapú közvetlen termeléshez kötött, valamint átmeneti nemzeti támogatásokra vonatkozó kiegészítő nyilatkozatok között az
  2. húshasznú anyatehén támogatásra vonatkozóan az alábbi kiegészítő nyilatkozat található: „tudomásul veszem, hogy amennyiben a birtokon tartási kötelezettség ideje alatt a kérelmezett állatállomány tartási helyét tenyészetét megváltoztatom, köteles vagyok azt a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül a Kincstárnak bejelenteni, a bejelentés elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése esetén mulasztási bírság szabható ki.” Mindezek alapján megállapítható, hogy nem a támogatás feltételeinek teljesítéséhez kapcsolódott a
  3. §
(2)bekezdésében írt feltétel, hanem csupán egy mulasztási bírsággal szankcionálható adminisztratív kötelezettség nem teljesítéséről volt szó. [18] Rámutatott arra is, hogy az alperesnek, mint a támogatások odaítéléséről döntő szervnek semmilyen nyilvántartása nincs, hanem a szükséges közhiteles nyilvántartásokhoz fér hozzá, így egységes nyilvántartási és azonosítási rendszerből, a tenyészet információs rendszerből, illetőleg az országos adatbázisból juthat hozzá adatokhoz. Az alperes az adminisztratív ellenőrzés során a tényleges helyzet tisztázása érdekében a NÉBIH közhiteles ENAR nyilvántartásából ellenőrizte a kifogásolt 70 egyed adatait, ekkor észlelte, hogy Kúria I.Kfv.35.373/2022/7 7 megváltozott a tenyészetkód, azonban téves következtetésre jutott, amikor azt a következtetést vonta le, hogy ezáltal a birtokon tartás sérült. Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a birtokon tartás kötelezettségének fogalmát, ugyanis a jogszabályalkotó szándéka szerint ezen fogalom jelen esetben az állatok tulajdonban tartására vonatkozik, függetlenül a tartási hely hollététől, vagy az új tenyészetkód bejelentésétől. [19] Az alperes írásbeli ellenkérelme hatálytalan volt. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felperes felülvizsgálati kérelme alapos. [21] A Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése, valamint 100. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem, és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogsértések körében vizsgálhatja felül. Az eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp. 120. §
(5)bekezdése]. [22] A perbeli jogvita központi eleme az volt, hogy a felperes megfelelt-e a Jogcímrendeletben a támogatás nyújtásához meghatározott támogatási feltételeknek, az alperes által felhívott 7. §
(2)bekezdése alapot adhatott -e a támogatás elutasítására. [23] Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez a szabályozási struktúrát kellett áttekinteni. A Jogcímrendelet 6/A. § határozza meg általános feltételként valamennyi támogatási fajta esetén, hogy a mezőgazdasági termelőnek a Tenyészet Információs Rendszerben (a továbbiakban: TIR) a támogatási kérelemben szereplő állatok tenyészetének állattartójaként a TIR-ben feltüntetett, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) szerinti ügyfél-azonosítójával – szerepelnie kell. Ezen feltétel fennállása nem képezte vita tárgyát. [24] További teljesítendő jogosultsági feltételt az adott állattartás tekintetében a 11. §
(1)bekezdése határoz meg és amennyiben az ott írt feltételek megvalósulnak, akkor a kérelmező támogatásra jogosulttá válik. A Jogcímrendelet 9. §
(6)bekezdés akként rendelkezik, hogy az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt állatokra és a tenyészetekre vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon adatok tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadhatónak, és támogatás csak azon adatok figyelembevételével Kúria I.Kfv.35.373/2022/7 8 állapítható meg, amelyek az ENAR nyilvántartásba a támogatási kérelem benyújtási időszak végéig - figyelemmel a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Juh ENAR rendelet), a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Szarvasmarha ENAR rendelet) szerinti bejelentési határidőkre is - bejelentésre kerültek, és az ENAR nyilvántartásban szerepelnek. [25] Ezek között nem került feltüntetésre, hogy a kérelmezett állatoknak a kérelem benyújtásával rögzülő tenyészetkódú tenyészetben kell a birtokban tartás teljes időszaka alatt állniuk, csak az, hogy a kérelmezett állatokat a kérelmező nevén az ENAR nyilvántartási rendszerben fel kell tüntetni. E feltétel fennállását a hatóság adminisztratív ellenőrzés során, az ENAR nyilvántartás adatainak lekérdezésével vizsgálja és meg is állapította, hogy azok a felperes nevén voltak nyilvántartva. Tévedett az elsőfokú bíróság mikor ehhez képest további feltételek- a beadott kérelem szerint tenyészetkód és az időközbeni változás miatti tenyészkód azonosságát- is számonkérte a felperesen. A Kúria Kfv. IV.35.618/2018/7. számú ítéletének [24] pontja megerősítette, hogy a támogatás elbírálásakor az ENAR nyilvántartás adatai az irányadók. Kimondta, hogy a Jogcímrendelet mérlegelést nem tűrő 9. §
(6)bekezdése alapján, kizárólag azon adatok tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadhatónak, és támogatás csak azon adatok figyelembe vételével állapítható meg, amelyek az ENAR nyilvántartásba a támogatási kérelem benyújtási időszak végéig bejelentésre kerültek és az ENAR nyilvántartásban szerepelnek. Megjegyzi a Kúria, hogy ez a jogszabályhely nem említi a TIRnek való megfelelést semmilyen módon, így a tenyészetkód változás bejegyzésének elmaradás semmilyen módon nem képezheti akadályát a támogatás megítélésének. A TIR elsődleges feladata, hogy a Szarvasmarha ENAR, a sertés ENAR, a juh/kecske ENAR, a Baromfi Információs Rendszer, az állategészségügyi, a tenyésztési, és a támogatási információs rendszerek számára szolgáltassa a tartási helyek és a tenyészetek, valamint a támogatási rendszerektől eltekintve, a felelős tartóik adatait is, de nem ez alapján jogosult, köteles dönteni a hatóság az egyedszám meglétéről. [26] A Jogcímrendelet nem tartalmaz fogalom megmeghatározásokat, azokat egyrészről a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI.5) FVM rendelet (továbbiakban: Szarvasmarha ENAR rendelet), másrészről a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X.18) FVM rendelet (továbbiakban: TIR rendelet) előírásai tartalmazzák. A Szarvasmarha ENAR rendelet 2. §
(1)bekezdés 13. pont
(2)bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az e rendeletben nem meghatározott fogalmakra a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/
  1. (X. 18.) FVM rendelet
  2. §-a irányadó. [27] A TIR rendelet
  3. §
  4. pontja szerint a tenyészet: egy állattartó a hozzá tartozó tartási hellyel együtt, a tartási hely a
  5. pont szerint: bármely olyan, egy járványügyi egységet képező létesítmény, építmény vagy fedetlen gazdaság esetén bármely olyan hely, ahol az
(1)bekezdés szerinti állatokat állandó vagy időszakos jelleggel tartanak, vagy ahol ilyen állatok tartózkodnak, beleértve a vágóhidakat, a halfeldolgozókat, a keltető üzemeket és az állati melléktermék-feldolgozókat. A Szarvasmarha ENAR rendelet 2. §
(1)bekezdés
  1. Kúria I.Kfv.35.373/2022/7 9 pontja határozza meg az ENAR fogalmát: ez a szarvasmarha-fajok egyedeinek azonosítási és nyilvántartási rendszere, ami kapcsolódik a tenyészetek nyilvántartásához, biztosítja az állatok nyomon követését, továbbá alapját képezi az érintett szakterületek (különösen az állategészségügy, az állattenyésztés, a piacszabályozás) nyilvántartási rendszerének, a
  2. pont szerint a tenyészetkód nem jelent más, mint a tenyészet azonosító számát a Tenyészet Információs Rendszer (a továbbiakban: TIR) nyilvántartásában. [28] Az alperes és elsőfokú bíróság sem vitatta, hogy a tenyészet, a tartási hely felperes esetében nem változott, az ENAR nyilvántartásban az egyedek a felpereshez kapcsolódóan feltüntetésre kerültek, ami változott az a tenyészetkód, a korábbi egy tenyészetkód alatt nyilvántartott két tartási hely, két különböző tenyészkódot kapott. Ez azonban semmilyen tenyészet (tehát állatartói és tartási hely) változást nem jelentett, csupán adminisztratív változást idézett elő. Ettől még a felperes az ENAR nyilvántartásban 70 egyeddel rendelkezett, melyre vonatkozóan támogatási kérelmét benyújtotta. [29] Egyetért a Kúria a felperes azon álláspontjával, hogy a fentebb felsorolt és idézett jogszabályhelyek alapján a felperes részéről elmulasztott bejelentés nem alapozza meg a támogatásból történő kizárást, csupán adminisztrációs mulasztást jelent, aminek szankcionálására a Támogatási tv. lehetőséget ad. Tévesen értelmezte az elsőfokú bíróság a Jogcímrendelet
  3. §
(2)bekezdésében előírtakat, a bejelentési kötelezettsége elmulasztása nem hatalmazza fel a hatóságot a támogatás elutasítására. A támogatás nyújtásának jogszabályban meghatározott feltételei a felperes esetében maradéktalanul teljesültek. [30] Mindezekre tekintettel a Kúria a Kp. 121. §
(1)bekezdés b) pontja alapján eljárva az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. [31] ítélni. Az új eljárásban a felperes részére a támogatást a beadott kérelme alapján meg kell A döntés elvi tartalma [32] A támogatás azon adatok figyelembevételével állapítható meg, amelyek az ENAR nyilvántartásba a támogatási kérelem benyújtási időszak végéig bejelentésre kerültek és az ENAR nyilvántartásban szerepelnek. A TIR nyilvántartásban szereplő adatok, így különösen a tenyészetkód változás bejelentésének elmaradása nem teremt alapot a támogatás elutasítására. Záró rész Kúria I.Kfv.35.373/2022/7 10 [33] A pervesztes alperes köteles a felperes részére megfizetni a Kp. 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a Pp. 83. §
(1)bekezdésére figyelemmel a 81. §
(1)bekezdése szerinti, elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget, ami a rendelkező részben a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
  1. (VIII. 23.) IM rendelet
  2. §-a alapján került megállapításra. [34] Az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  4. §
(1)bekezdése értelmében feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték az alperes Itv. 5. §
(1)bekezdés a) pontja szerint való illetékmentessége folytán az állam terhén marad. [35] A Kúria által hozott határozat ellen fellebbezésnek a Kp. 112. §
(2)bekezdése, felülvizsgálatnak a Kp.
  1. § d) pontja alapján nincs helye. [36] Felperes nem kérte tárgyalás tartását, a Kúria sem tartotta ezt szükségesnek, ezért a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
  2. §
(2)bekezdésének megfelelően alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyalás mellőzésével bírálta el. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Hajnal Péter s.k. s.k. a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla s.k. Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.