Pfv.20001/2025/12 – Kúria

(2)bekezdése az igénylő által kért formától eltérő módon történő teljesítés lehetőségét nem zárja ki, ha a válasz konkrétan, egyértelműen és teljeskörűen tartalmazza az adatigénylésben megjelölt információkat. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.001/2025/

1. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró Dr. Pataki Árpád bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: név (cím) A felperes képviselője: Dr. Kovács Eszter Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: dr. Kovács Eszter ügyvéd) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala XVII. Kerületi Hivatal (1173 Budapest, Pesti út 163.) Az alperes képviselője: Dr. Kiss Imre László Ügyvédi Iroda (cím2.; ügyintéző: dr. Kiss Imre László ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 72.Pf.633.994/2024/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.P.50.615/2024/19-I. Rendelkező rész A Kúria a felperes eljárás szabálytalansága elleni kifogását elutasítja. Kúria IV.Pfv.20.001/2025/12-II 2 A Kúria a jogerős ítéletet részben – a perköltségre is kiterjedően – hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét e körben megváltoztatja és az alperes közfeladatai körében dolgozó személyek nevének kiadására irányuló keresetet elutasítja, ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Az első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárásban egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
3. november 8-án az alperesnek küldött közérdekű adatigénylésben a következő adatok kiadását kérte: „
4. Kérem szíveskedjen megküldeni a hivatal közfeladatai körében dolgozó személyek neveit, hivatalos emailcímeit, telefonszámait excel táblázat formájában
5. 2015-ben hány alkalommal tettek feljelentést kiskorú veszélyeztetése miatt?
6. 2015-ben hány alkalommal tettek feljelentést kiskorú veszélyeztetése miatt a Gyer.
7. §

(8)bekezdés b) előírtak szerint.

1. 2015-ben a másodfokú gyámhatóság összesen hány esetben semmisítette meg jogszabálysértés miatt a gyámhivatal végzéseit. Ezen esetekben összesen hányszor utasította új eljárásra a gyámhatóságát a másodfok.” [2] Az alperes az adatmegismerési igényt 15 napon belül nem teljesítette. A keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes
2. december 6-án előterjesztett keresetben az előzetes adatkiadás iránti kérelmével egyező adatok kiadására kérte alperest kötelezni a következők szerint: A hivatal közfeladatai körében dolgozó személyek neveit, hivatalos e-mailcímeit, telefonszámait excel táblázat formájában (
3. kereset), 2015-ben hány alkalommal tettek feljelentést kiskorú veszélyeztetése miatt (
4. kereset), 2015-ben hány alkalommal tettek feljelentést kiskorú veszélyeztetése miatt a Gyer.
5. §

(8)bekezdés b) előírtak szerint (

1. kereset), 2015-ben a másodfokú gyámhatóság összesen hány esetben semmisítette meg jogszabálysértés miatt a gyámhivatal végzéseit. Ezen esetekben összesen hányszor utasította új eljárásra a gyámhatóságát a másodfok. (
2. kereset) A kereset jogalapjaként az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdését és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 26. §

(1)bekezdését jelölte meg. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Érdemi ellenkérelmének indokai szerint

1. december 18-án – a szabályszerű perindítást megelőzően – az adatigénylést táblázatba rendezve teljesítette. A felperes adatigénylése nem arra irányult, hogy a közfeladata ellátása körében dolgozó személyeket „mely e-mail címen lehet elérni”, ezért azon kizárólag azon email címeket közölte, amelyek a közfeladat ellátása során használatosak. Az első- és másodfokú ítélet Kúria IV.Pfv.20.001/2025/12-II 3 [5] Az elsőfokú bíróság – a 2.,
2. és
3. kereset tárgyában az eljárás megszüntetését követően – ítéletével kötelezte az alperest excel táblázat formájában a közfeladatai körében dolgozó személyek nevei, hivatalos e-mail címei és telefonszámai kiadására. [6] Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a perben az nem volt vitás, hogy az alperes az
4. keresetben foglalt adatokat kezeli. A Kúria precedens határozataiban foglalt jogértelmezése szerint az alperes közfeladata ellátásához kapcsolódó munkát végző dolgozók neve és a közfeladatuk ellátása során használt hivatali elektronikus levélcíme és telefonszáma olyan személyes adat, amelyek megismerhetőségét közérdekből nyilvános adatként az Infotv.
5. §

(2)bekezdése biztosítja. Az alperes az

1. keresetben foglalt adatigénylést a
2. december 18-án felperesnek megküldött válaszában nem teljesítette, mert az alperes válasza az egyes munkatársak által közfeladat ellátása során egyedileg használt hivatali e-mail címeit és telefonszámait nem tartalmazza. Mivel az alperes nem hivatkozott arra, hogy az adatkiadás excel táblázatban történő teljesítése aránytalan nehézséggel járna, ezért a teljesítést ebben a formában határozta meg. [7] Mindkét fél fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes adatigénylésre adott válasza a feladat- és hatáskörében eljáró személyek nevét tartalmazta, azonban a hivatalos email címek és a telefonszámok kiadására is irányuló
3. kereset a nevek ismételt közlése nélkül nem teljesíthető. Ebből következően az alperes fellebbezése annak ellenére sem vezethetett a nevek kiadására irányuló
4. kereset elutasításához, hogy a válasza ezeket az adatokat tartalmazta. Ezt meghaladóan az alperes a fellebbezésben nem adta indokát annak, hogy az elsőfokú ítélet e-mail címek és a telefonszámok kiadására irányuló
5. keresetnek helyt adó rendelkezését mi okból sérelmezi, ezért – a felülbírálati jogkör korlátaira tekintettel – az alperes fellebbezésében foglalt indokok az elsőfokú ítélet megváltoztatására nem szolgáltattak kellő okot. Mivel a felperes fellebbezése sem volt megalapozott, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [8] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és – tartalma szerint – az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az
6. kereset elutasítását kérte. Megsértett jogszabályként az Infotv.
7. §

(1)bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdés

1. és
2. pontját jelölte meg. [9] A felülvizsgálati kérelem indokai szerint a jogerős ítélet azért sérti az Infotv.
3. §

(1)bekezdését, mert az adatigénylő akkor fordulhat a bírósághoz, ha a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igényét az adatkezelő elutasítja, vagy a teljesítésre nyitva álló határidő eredménytelenül telik el. Jelen ügyben nem utasította el a felperes adatigényét, hanem a hiánytalan keresetlevél benyújtását megelőzően a felperes által megfogalmazott adatigénylésnek eleget tett. A peres eljárás során hivatkozott arra, hogy a perben az ismételt adatszolgáltatásra kötelező jogerős ítélet sérti az Infotv. 31. §

(1)bekezdését, mert az adatigénylő perindítási lehetősége csak az adatkezelő által az önkéntes teljesítéssel ki nem adott adatokra nyílik meg. Mivel – excel táblázatba foglalva – kiadta a felperes részére a közfeladat körében dolgozó személyek neveit, telefonszámait és e-mail címeit is, a felperes pedig az adatigénylésre adott válaszát kézhez vette, ezért a felperes keresetben érvényesített, anyagi jogszabály által biztosított alanyi joga – az alperes önkéntes teljesítésére tekintettel – az Infotv. 31. §

(1)bekezdés alapján nem nyílt meg. Ebből következően az anyagi jogi kifogását figyelmen kívül hagyó, az

1. kereset jogalapja tekintetében téves jogi állásponton alapuló jogerős ítélet sérti a Pp.
2. §

(1)bekezdés

1. és
2. pontját is. Kúria IV.Pfv.20.001/2025/12-II 4 [10] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Az eljárás szabálytalansága miatti kifogást terjesztett elő a határozat végrehajthatóságának felfüggesztése miatt. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a Pp.
3. §

(1)bekezdése és

1. §-a alapján alkalmazandó Pp.
2. §

(2)bekezdése szerint a felperes eljárás szabálytalansága elleni kifogását elutasította, mivel annak feltételei a felperes által megjelölt okból nem állnak fenn. Az eljárás szabálytalansága elleni kifogás célja, funkciója nem a Pp.-ben kizárt jogorvoslat lehetőségének a biztosítása (Kúria Pfv.IV.20.340/2024/6.) A felperes azon hivatkozása, miszerint nem ért egyet a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztésével, a támadott végzés felülbírálatára irányul, amire a Pp. 156. §

(2)bekezdése alapján nincs az eljárási jogszabályok alapján lehetőség. [12] Az alperes felülvizsgálati kérelme részben alapos a következők szerint. [13] A Kúria előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp. 423. §

(1)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben eltérő voltát. [14] A Kúriának az alperes felülvizsgálati kérelme alapján azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Infotv. 31. §

(1)bekezdését megsértve, illetve a Kúria közzétett határozataitól eltérve kötelezte-e az alperest 1. kereset teljesítésére, „a közfeladatai körében dolgozó személyek nevei, hivatalos e-mail címei és telefonszámai” kiadására. [15] Az eljárt bíróságok helytállóan indultak ki abból, hogy az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdése alapján mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, míg az Alaptörvény 39. cikk

(2)bekezdése alapján a közpénzek felhasználásának átláthatóságát biztosítani kell, a közpénzre vonatkozó adatok az Alaptörvény rendelkezésénél fogva közérdekű adatok. [16] Az Alkotmánybíróság a 4/2021. (I. 22.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) áttekintette és értelmezte az információszabadság kérdését, kitérve a legitim célhoz kapcsolódó nyilvánosság korlátozására. Az Alkotmánybíróság a korábbi határozataival egyezően rögzítette, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával törvényben korlátozható az Alaptörvény I. cikk

(3)bekezdése alapján. Miután a nyilvánosság elvéhez képest a közérdekű adatok elzárása a kivétel, azt csak kényszerítő esetekben lehet elfogadni, illetve a korlátozást elrendelő törvényt megszorítóan kell értelmezni. Alapelvként rögzítette az Alkotmánybíróság, hogy a kellő szigorúsággal – időlegesen – elfogadható nyilvánosságkorlátozás csak megfelelő adatkezelői eljárással, az adatkezelőt terhelő bizonyítási teher érvényesítésével, valamint az adatkezelőnek az adatkérést megtagadó döntése ellen kezdeményezhető – a jogalapra és indokoltságra is kiterjedő – tartalmi bírósági felülvizsgálat garantálása mellett lehetséges {Indokolás [37], [42], [44], [70]}. Kúria IV.Pfv.20.001/2025/12-II 5 [17] Az Infotv. 31. §

(1)bekezdése szerint az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. §

(2)bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat (az ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: per) azzal, hogy a perben Pp. rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. [18] A Kúria jogértelmezése szerint az Infotv. 31. §

(1)bekezdése a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, illetve az adatkezelő által meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében teszi lehetővé a bírósághoz fordulást, és – az egyes esetekben eltérő időpontoktól számítandó – perindítási határidőt az Infotv. 31. §

(3)bekezdése határozza meg. A perelőfeltétel fennállásának megállapítása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy a keresetlevél kézbesítéséig az alperes az adatigénylésnek eleget tett-e, mert az igényérvényesítési jogosultság a határidő leteltével nyílik meg (Kúria Pfv.IV.20.908/2022/6.) [19] Jelen ügyben a felperes a perindítást megelőzően

1. november 8-án juttatta el az alperesnek az adatigénylését. Az alperes az igény beérkezését követő 15 napon belül az adatigénylésnek nem tett eleget, az adatigénylésre adott válaszát csupán a felperesnek a határidő lejártát követően,
2. december 18-án küldte meg. A felperes számára a bírósághoz fordulás Infotv.
3. §

(1)bekezdésében foglalt lehetősége megnyílt, a felperes a pert a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül,

1. december 6-án megindította. Ebből következően az alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy az önkéntes teljesítésére tekintettel – az Infotv.
2. §

(1)bekezdés alapján – a felperes alanyi joga nem nyílt meg. [20] Az alperes a felülvizsgálati kérelemben arra is hivatkozott, hogy – excel táblázatba foglalva – kiadta a felperes részére a közfeladat körében dolgozó személyek neveit, telefonszámait és e-mail címeit is, ezért téves a jogerős ítélet azon megállapítása, miszerint az alperes perben történt adatkiadása nem minősül az 1. kereset teljesítésének. Az alperes ezen felülvizsgálati érvelésének azonban jelen esetben kizárólag a jogerős ítélet személyek nevének ismételt kiadására kötelező rendelkezése miatt volt jelentősége a következő okokból. [21] A Pp. 406. §

(1)bekezdésére tekintettel következetesen fenntartott bírói gyakorlat szerint a jogerős ítélet csak olyan kérdésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt. Ennek oka, hogy a felülvizsgálatnak csak olyan téves jogi álláspont vagy mulasztás lehet az alapja, amely az eljárás korábbi szakaszaiban is a per tárgya volt. Amely kérdéssel a korábban eljárt bíróságok erre irányuló kérelem hiányában nem foglalkozhattak, azzal kapcsolatban jogszabálysértést sem követhettek el. (Pfv.V.20.797/2016/11., megjelent: BH2017.232., Pfv.I.21.212/2019/9. megjelent: BH2020.208., Pfv.V.20.474/2021/8., Gfv.VI.30.277/2022/8., Pfv.IV.20058/2023/7.). [22] A másodfokú bíróság ítéletének helytálló indokai szerint a Pp. 370. §

(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a

(2)-

(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a Pp. 371. §

(1)bekezdés a)-d) pontjában megjelölt alaki követelmények körében előadottak. A Pp. 371. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja szerint a fellebbezésben fel kell tüntetni a fellebbezéssel támadott ítélet számát, valamint az ítéletnek a fellebbezéssel támadott rendelkezését vagy részét, továbbá a határozott kérelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben és milyen okból változtassa meg vagy helyezze hatályon kívül. A Pp. főszabálya tehát a kérelemre történő felülbírálat, amely összhangban van a felek rendelkezési jogával {Pp. 371. §

(1)-

(2)bekezdés}. A korlátot nemcsak az képezi, hogy a fellebbező milyen Kúria IV.Pfv.20.001/2025/12-II 6 tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy azt milyen indokkal teszi (Kúria Pfv.IV.20.058/2023/7.) [23] Az alperes a fellebbezésben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte, ennek indokolásaként azonban mindössze azt adta elő, hogy a nevek ismételt kiadására nem kötelezhető. Ennélfogva a felülvizsgálati eljárásban már nem vizsgálható az alperes azon további, a fellebbezésben elő nem adott, ezáltal a másodfokú bíróság által sem vizsgált azon érvelése, miszerint a telefonszámok és e-mail címek közlése iránti adatigénylésnek megfelelően eleget tett-e. [24] A másodfokú bíróság nem sértette meg a Pp. 7. §

(1)bekezdés

1. és
2. pontját sem. [25] A Pp.
3. §

(1)bekezdés

1. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint anyagi jogi kifogás: a keresettel – ideértve a viszontkeresetet és beszámítást is – érvényesített jog érvényesíthetőségét kizáró, megszüntető vagy gátló anyagi jogi rendelkezésre történő hivatkozás;
2. pont szerint a jogalap: az az anyagi jogi jogszabályi rendelkezés, amely az alanyi jogot közvetlenül keletkeztető tényeket meghatározza és annak alapján az igény támasztására feljogosít. [26] Mivel az alperes a felülbírálati eljárás során a telefonszámok és e-mail címek közlésével kapcsolatos védekezését már nem adta elő, ennélfogva a felülbírálati jogkör korlátaira tekintettel a jog érvényesíthetőségét akadályozó anyagi jogi kifogás nem volt vizsgálható. [27] Arra azonban helytállóan hivatkozott az alperes, hogy az
3. keresetnek az Infotv.
4. §

(1)bekezdésben meghatározott 15 napos határidőn túl,

1. december 18-án eleget tett, az adatigénylésre adott választ tartalmazó dokumentum és annak melléklete az alperes feladatés hatáskörében eljáró személyek neveit tartalmazza, a pert megelőzően az alpereshez intézett kérelemnek tehát az alperes válaszadása a felülvizsgálattal érintett körben megfelelt. [28] Az Infotv.
2. §

(2)bekezdése szerint az adatigénylésnek közérthető formában, és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni. [29] A Kúria nem kíván eltérni a közzétett határozatában foglalt jogértelmezéstől mely szerint az adatigénylést elsősorban az igénylő által kért formában kell teljesíteni, de az Infotv. 30. §

(2)bekezdése lehetőséget ad az igénynek más módon – nyilvános forrás megjelölésével - való teljesítésére is (Kúria Pfv.IV.20.502/2024/6.). Ez utóbbi módon a közérdekű adat kiadása iránti kérelem akkor teljesíthető, ha az az adatigénylő számára hozzáférhető, konkrétan, egyértelműen és teljeskörűen tartalmazza a kérelemben megjelölt információkat (Pfv.IV.20756/2023/10.). [30] Jelen ügyben az alperes az adatigénylésre adott válasza táblázatos formában teljeskörűen tartalmazta a „dolgozó személyek nevét”, ezáltal az igényelt adatok tekintetében az alperes az adatok nyilvánosságát konkrétan és teljeskörűen lehetővé tette. Ebben az esetben nem vezethet az alperest teljes egészében marasztaló ítélet meghozatalához az a körülmény, ha az adatigénylés teljesítésére nem a felperes által az adatigénylésben konkrétan megjelölt (excel), hanem adott esetben más táblázatkezelő szoftver alkalmazásával került sor. Az alperes a kereset teljesítésére és ezáltal a már teljesített adatok ismételt kiadásra nem kötelezhető azon oknál fogva, hogy a további adatok kiadása az ismételt adatkiadás nélkül nem értelmezhető. A másodfokú eljárásban a felperes maga sem hivatkozott arra, hogy a nevek közlése nélkül a kereset teljesítése értelmezhetetlen adatkiadást eredményezne, enélkül az adatkiadás ne lenne közérthető. Kúria IV.Pfv.20.001/2025/12-II 7 [31] Minderre tekintettel a jogerős ítélet személyek nevei kiadására kötelező rendelkezése jogkérdésben eltért a Kúria közzétett határozatától, ezért e rendelkezést a Kúria a Pp. 424. §

(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, e körben az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperes közfeladatai körében dolgozó személyek nevének kiadására irányuló keresetet elutasította, ezt meghaladóan – a per főtárgyában – a jogerős ítéletet a Pp. 424. §

(2)bekezdése alapján hatályában fenntartja. A felperes a per főtárgya – az

1. kereset – tekintetében részben pernyertes, az Pp.
2. §

(2)bekezdése alapján egyik fél sem köteles az első- és másodfokú perköltség viselésére, ezért a Kúria hatályon kívül helyező rendelkezése kiterjedt a jogerős ítélet perköltséget érintő rendelkezésére is. A döntés elvi tartalma [32] A perelőfeltétel fennállásának megállapítása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy a perindítás hatályának beálltáig az alperes eleget tett-e az adatigénylésnek, mert az igényérvényesítési jogosultság a határidő leteltével nyílik meg. [33] Az Infotv. 30. §

(2)bekezdése az igénylő által kért formától eltérő módon történő teljesítés lehetőségét nem zárja ki, ha a válasz konkrétan, egyértelműen és teljeskörűen tartalmazza az adatigénylésben megjelölt információkat. Záró rész [34] A felek a felülvizsgálati eljárás során részben pervesztesek, ezért Kúria a Pp. 83. §

(2)bekezdés alapján akként határozott, hogy egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére. [35] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [36] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó 376. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. [37] A határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,

1. április
2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró