A határozat elvi tartalma: Az elsőfokú bíróság a közjegyzői díj vonatkozásában jogszabálysértő döntést hozott, ezért ebben a vonatkozásban az elsőfokú ítéletet meg kellett változtatni. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf.31.275/2022/
- A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a személyesen eljárt Felperes1 (felperes címe) felperesnek, dr. Horváth Zsolt ügyvéd (felperes jogi képviselő címe) által képviselt alperes1 (alp. címe) alperes ellen munkabér iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 1.M.71.084/2021/
- számú ítélete ellen, jogi képviselő neve kamarai jogtanácsos által képviselt egyéb érdekelt (egyéb érdekelt címe) egyéb érdekelt által előterjesztett fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részében megváltoztatja és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a egyéb érdekelt részére 6.640 (hatezer-hatszáznegyven) forint, az alperest 1.360 (ezerháromszázhatvan) forint közjegyzői díjat, végrehajtási költségként történő behajtás terhe mellett. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a egyéb érdekelt részére 4.565 (négyezer-ötszázhatvanöt) forint, az alperest 935 (kilencszázharmincöt) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felperes
- február
- napján fizetési meghagyásos eljárást indított az alperessel szemben Név1 közjegyző előtt szám1 szám alatt. Az alperes ellentmondása folytán Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.275/2022/4 2 perré alakult az eljárás. A felperes keresetében bruttó 42.000 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes kérte a kereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság határozata [2] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2.455 forint elmaradt munkabért, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A bíróság kötelezte az alperest, hogy a egyéb érdekelt részére 478 forint eljárási díjat fizessen meg. Az ezt meghaladó 7.532 forint közjegyzői eljárási díj vonatkozásában úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint, figyelemmel arra, hogy a felperes munkavállalói költségkedvezményre jogosult, ezért a közjegyzői díjat az állam viseli. Fellebbezés [3] Az ítélet ellen a egyéb érdekelt terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte, hogy a másodfokú bíróság rendelkezzen a fizetési meghagyás eljárási díjáról. Előadta, hogy az eljárási díjat, amely perköltség természetű, sui generis díj, a benyújtó1, mint önálló jogi személy köztestület jegyezte fel. Az eljárási díj célja az, hogy az eljáró szerv – jelen esetben a benyújtó1 - személyi és dologi kiadásait fedezze, így az a közjegyzők által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként egyfajta ellentételezéseként jelenik meg az eljárásban. A benyújtó1 bevétele lesz, amelyet az eljárással felmerült kiadásaira fordít. Tekintettel arra, hogy a fizetési meghagyásos eljárás díját a benyújtó1 jegyezte fel (nem pedig az állam), az a benyújtó1-ot illeti, ennek megfelelően az állam terhén az eljárási díj nem maradhatott. [4] A felek a fellebbezésre észrevételt nem terjesztettek elő. A másodfokú bíróság döntése [5] A fellebbezés alapos. [6] A fizetési meghagyásos eljárásról szóló
- évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 42.§-ának
(1)bekezdése értelmében a fizetési meghagyásos eljárásért a benyújtó1 részére – a benyújtó1 rendszere, üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében – eljárási díjat kell fizetni. [7] A felperes – a közjegyző által, a fizetési meghagyásos eljárásban részére engedélyezett – személyes költségfeljegyzési jog költségkedvezményben részesült. [8] Az Fmhtv. 50. §-ának
(1)bekezdése alapján, az Fmhtv.
- §-a szerinti költségkedvezmény esetén, a díj megfizetéséről és viseléséről a fizetési meghagyásos eljárás ellentmondás folytán történő perré alakulása esetén, a bíróság kötelezi a felet a Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.275/2022/4 3 költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjnak, a benyújtó1 részére való megfizetésére. A költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjat végrehajtási költségként kell behajtani. [9] A fizetési meghagyásos eljárás során érvényesülő költségkedvezmény előfeltételeiről, engedélyezéséről, megvonásáról és a költségek előlegezéséről, továbbá az előlegezett, valamint a nem előlegezett költségek megfizetéséről és behajtásáról a költségkedvezmény engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 24/
- (V.7.) IRM rendelet
- §-ának
(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy a bíróság az eljárást befejező határozatában a egyéb érdekelt részére megfizetendő díjat összegszerűen megjelöli, és felhívja a felet, hogy a díjat az Fmhtv. 46. §-ában meghatározott módon fizesse meg. [10] A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 261.§
(3)bekezdése kimondja, ha a közjegyző a felet a fizetési meghagyásos eljárás során költségkedvezményben részesítette, a díj megfizetéséről és viseléséről a 255.§
(1)bekezdésében foglalt esetben a bíróság az eljárást befejező határozatában határoz és kötelezi a felet, a költségkedvezmény folytán meg nem fizetett eljárás díjának a benyújtó1 részére történő megfizetésére. [11] Az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 8. §
(1)bekezdése szerint az eljárásban – ideértve a közjegyző határozat ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárást is – nincs helye költségmentességnek és költségfeljegyzési jognak. [12] A munkavállalói költségkedvezmény megállapításáról és érvényesítésének szabályairól szóló 73/2009. (XII.22.) IRM rendelet 4. §
(2)bekezdése szerint az
(1)bekezdés szerinti esetben a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló törvény tárgyi költségkedvezmény fenn nem állására vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. A munkavállalói költségkedvezmény azonban csak a le nem rótt illeték, illetve az állam által előlegezett költségek viselésére vonatkozik. [13] A benyújtó1 helytállóan hivatkozott a fellebbezésében arra, hogy a közjegyzői díjazás bizonyos, az eljáró szerv személyi és dologi kiadásainak fedezésére szolgál, azaz perköltségnek minősül. Ennek következtében a munkavállalói költségkedvezmény nem vonatkozik a közjegyzői díjazásra. Záró rész [14] A perben a felperes 17 %-ban pernyertes és 83 %-ban pervesztes volt, ezért a másodfokú bíróság a pervesztesség-pernyertesség arányában kötelezte a felperest és az alperest a közjegyzői díj, valamint másodfokú perköltség megfizetésére. [15] A felperes munkavállalói költségkedvezményre jogosult, így a fellebbezési illetéket az állam viseli. [16] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Pp. 365. §-a zárja ki. [17] A másodfokú bíróság az ítéletet a Pp. 376.§-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.275/2022/4 4 Budapest, 2023. április 6. dr. Vajas Sándor s.k. a tanács elnöke dr. Kovács Edit s.k. előadó bíró dr. Kulisity Mária s.k. bíró