A határozat elvi tartalma: A kötbér kötelezettje akkor mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. Ennek körében a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alóli mentesülés szabálya az irányadó. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.068/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Cseh Attila előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró A felperes: Felperes1 (cím6) A felperes képviselője: ügyvédi iroda dr. Kovács András ügyvédcím7 Az alperesek: Alperes1 (Cím1) I. rendű Alperes2 (cím8) II. rendű Az alperesek képviselője: ügyvédi iroda1 dr. Bakos Róbert Ákos ügyvédcím9 A per tárgya: Kötbér megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: Alperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Balassagyarmati Törvényszék 9.Pf.20.297/2020/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: városi Járásbíróság 7.P.20.899/2019/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű és a II. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 532.400 (ötszázharminckettőezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Kúria V.Pfv.20.068/2021/5 2 Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes mint gyártó és a cég1 Kft. mint vállalkozó között
- december 1-jén palackos termék tartás, csapolóberendezés kihelyezés és sör forgalmazás tárgyában együttműködési megállapodás és egyidejűleg annak kiegészítése megnevezésű szerződések (együtt: alapszerződés és kiegészítése) jöttek létre 5 éves határozott időtartamra, a városi cég2 vendéglátóipari egységgel kapcsolatban. Ugyanezek a szerződő felek, továbbá a cég3 Kft. mint a cég1 Kft. jogutódja,
- november 3-án együttműködési megállapodás módosítása megnevezésű szerződést kötöttek. [2] A felperes mint gyártó és az cég4 Kft. mint vállalkozó között
- szeptember
- napján ugyancsak palackos termék tartás, csapolóberendezés kihelyezés és sör forgalmazás tárgyában együttműködési megállapodás és egyidejűleg annak kiegészítése megnevezésű szerződések (együtt: alapszerződés és kiegészítése) jöttek létre 5 éves határozott időtartamra, a szintén városi cég5 vendéglátóipari egységgel kapcsolatban. Ugyanezek a szerződő felek, továbbá a cég3 Kft. mint az cég4 Kft. jogutódja,
- november 3-án együttműködési megállapodás módosítása megnevezésű szerződést kötöttek. [3] A felperes mindkét eredeti vállalkozó (cég1 Kft. és cég4 Kft.) részére 4.000.000 forint + 25% áfa, azaz 5.000.000 forint reklám- és marketing díjat fizetett ki a
- szeptember 14én kelt szerződések alapján. [4] Az együttműködési megállapodásokban a vállalkozók vállalták, hogy név hordós sört 195 hl/év, név1 hordós sört 5 hl/év mennyiségben forgalmaznak, ezen túlmenően a felek palackos sörtermékek forgalmazásában is megállapodtak. [5] A felek szerződéseikben szabályozták a szerződésszegés eseteit és annak jogkövetkezményeit is. Egyebek között megállapodtak abban, hogy a vállalt minimális mennyiség jelentős alulteljesítése (súlyos szerződésszegés) esetén a vállalkozó a szerződés
- évében 500.000 forint, ezt követően 400.000 forint kötbér (alapszerződés
- pont, a továbbiakban: átalánykötbér) fizetésére köteles, amelynek a megfizetése nem mentesíti a kötbér összegét meghaladó, azzal okozati összefüggésbe hozható további károk megtérítése alól. A kiegészítés
- pontja értelmében a vállalkozó – az alapszerződésben meghatározott jogkövetkezményen túl – vállalta a kiegészítésben ellenérték fejében megerősített kötelezettségei megszegése esetére a gyártó által megfizetett, fentebb írt összegű díj 20 %ának szintén kötbér (a továbbiakban: súlyos szerződésszegési kötbér) jogcímén, valamint a vállalt sörmennyiség alulteljesítése esetén az elmaradt teljesítés után 2.000 forint/hl ún. hektoliter-pótdíj (a továbbiakban: elmaradt hl-pótdíj) ugyancsak kötbérként történő megfizetését is. [6] A
- november 3-i módosításokkal egyidejűleg a felperes mint jogosult, a cég3 Kft. mint kötelezett, valamint az I. rendű és a II. rendű alperesek mint készfizető kezesek készfizető kezességvállalási szerződéseket kötöttek a kötelezett jogosulttal szembeni mindennemű fizetési kötelezettségére, különösen a kötelezett szerződésszegésére alkalmazandó szankciókra, ideértve a kötbérek megfizetését és a marketing díjak visszafizetését is. [7] A perbeli vendéglátóipari egységek a szerződésekben meghatározott italmennyiségeket nem forgalmazták. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése Kúria V.Pfv.20.068/2021/5 3 [8] A megismételt elsőfokú eljárásban módosított keresetében a felperes a cég2 vonatkozásában 400.000 forint átalánykötbér, 1.256.000 forint elmaradt hl-pótdíj és 1.000.000 forint súlyos szerződésszegési kötbér, az cég5 vonatkozásában szintén 400.000 forint átalánykötbér,
- 268.000 forint elmaradt hl-pótdíj és 1.000.000 forint súlyos szerződésszegési kötbér egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. [9] Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkoztak, hogy a szerződések időtartama alatt következett be olyan körülmény, amely folytán nem tudtak olyan mennyiségű csapolt sört forgalmazni, amennyi a szerződésekben rögzítésre került. Ennek okaként jelölték meg, hogy a Szerencsejáték törvény 2012-ben történt módosítása és a nyerőgépek betiltására vonatkozó rendelkezés, valamint a dohánytermékek értékesítésének törvényi szabályozása következtében a vendéglátóipari helyek forgalma lényegesen lecsökkent, amiről a felperesnek is tudomása volt, hiszen a szerződés időtartama alatt több alkalommal is tájékoztatták őt a forgalom csökkenéséről. [10] Utaltak arra is, hogy kártérítési igény esetén a felperesnek kell bizonyítania a kártérítés valamennyi elemének a fennállását, különös tekintettel a felróhatóságot. Ennek kapcsán álláspontjuk szerint a szerződések teljesítése során úgy jártak el, ahogy az általában elvárható, ezért részükről a felróhatóság nem állapítható meg, ebből kifolyólag a felperesnek nem jár kártérítés. Az első- és másodfokú ítélet [11] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperes részére 15 napon belül a cég2 és az cég5 vonatkozásában összesen 800.000 forint kötbért, 2.524.000 forint elmaradt hl-pótdíjat, és 2.000.000 forint súlyos szerződésszegési kötbért, valamint 5.324.000 forint tőke után az ítéletben meghatározott kamatot és perköltséget. [12] Határozata indokolása szerint az alperesek által hivatkozott körülmény miatti forgalomcsökkenés nem tekinthető vis maiornak, még abban az esetben sem, ha a peres felek egyike sem vitatta, hogy a törvényalkotás hatással volt a forgalmazásra. Kiemelte, hogy az alperesek a már a jogszabályi változások ismeretében vállalták kezesi felelősségüket, így ez nem szolgálhat a kimentés alapjául. [13] Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság indokolása értelmében az elsőfokú bíróság a tényállást az elbíráláshoz szükséges mértékben feltárta, döntését kellőképpen indokolta, jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztotta, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp).
- §
(2)bekezdése alapján, utalással a Pp. 386. §
(4)bekezdésére is, helyes indokaira tekintettel hagyta helyben. [14] A fellebbezésben írtakra figyelemmel a másodfokú bíróság kiemelte, helyesen utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy a jogszabályváltozás nem tekinthető vis maiornak, különösen nem akkor, amikor az alperesek annak megtörténtét követően mintegy két évvel később vállalták a készfizető kezességet. A jogszabályváltozás gazdasági hatásai ezen időtartam alatt már láthatóak és kalkulálhatóak voltak. [15] Emellett megállapíthatónak tartotta az alperesek terhére a felróhatóságot is, mert az általuk megvalósítotton túl (mint „név2-es póló” viselése, „név2-es napernyő” használata) egyéb üzleti intézkedések megtétele is elvárható lett volna tőlük annak érdekében, hogy az adott gazdasági helyzetben is növeljék a forgalmat. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A jogerős ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a keresetet elutasító új határozat hozatala, Kúria V.Pfv.20.068/2021/5 4 másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezése érdekében. Megsértett jogszabályhelyként a Ptk. 1:3. §
(1)-
(2)bekezdéseit, 1:4. §
(1)-
(2)bekezdéseit, 5:160. §
(1)bekezdését [tartalmilag a 6:186. §
(1)bekezdését], 6:416. §
(1)bekezdését, 6:
- §-át, 6:
- §
(1)bekezdését, a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
- §
(1)bekezdését, valamint a Pp. 279. §
(1)bekezdését és 346. §
(5)bekezdését jelölték meg. [17] Szerintük az eljárt bíróságok nem értékelték az általuk előadottakat. Kifogásolták a másodfokú bíróság értelmezését a vis maior fogalma tekintetében. Hangsúlyozták, a „vis maior” kifejezés természeti vagy emberi eredetű „ellenállhatatlan erőt” jelent, amely abszolút jellegű: az emberek számára elérhető eszközökkel nem hárítható el, ezáltal az érvényesen létrejött szerződések teljesítése lehetetlenné válik. Annak megítélése, hogy egy adott esemény „vis maiornak” minősül-e, bírói mérlegelés kérdése (BH2014.147.). Kiemelték, a vis maior körébe tartozik többek között a kormányintézkedés, a sztrájk, más ipari működészavar, közellenség tevékenykedése, terrorcselekmény, forradalmi cselekmények, zavargások, blokád, járvány, földcsuszamlás, tűz, és más hasonló, a felek ellenőrzésén kívül eső események. [18] Arra hivatkoztak, hogy a Szerencsejáték törvény 2012-ben történt módosítása és a nyerőgépek betiltása, majd ezt követően a dohánytermékek értékesítésének törvényi szinten történt megvonása kormányintézkedésnek, a felek ellenőrzésén kívül eső eseménynek számít, így a vis maior fogalmába sorolható. [19] Érvelésük értelmében a perbeli alapszerződések 2011-ben jöttek létre érvényesen, amikor a jogszabályváltozás még nem volt kilátásban. A felperes feltételül szabta, hogy készfizető kezesek is a kötelem részeseivé váljanak, erre tekintettel vállalták a készfizető kezesi kötelezettséget 2014-ben. Utaltak az I. rendű alperes személyes meghallgatásán elmondottakra, miszerint kifejezetten azért vállalt készfizető kezesi felelősséget, hogy a felperessel kötött szerződések teljesülhessenek. [20] Miután álláspontjuk szerint a 2011. évi szerződések az irányadók, ezért tévesnek tartották a másodfokú bíróság álláspontját, miszerint a készfizető kezeseknek e kötelezettségük vállalásakor számolniuk kellett volna a jogszabályváltozás következményeivel. [21] A Ptk. 6:416. §
(1)bekezdésére utalva hangsúlyozták, a kezes teljesítési kötelezettsége nem feltétlen, hanem ahhoz a feltételhez kötött, hogy a kötelezett nem teljesít. Miután az alapszerződések a vállalkozók vonatkozásában a hivatkozott jogszabályváltozás előtt létrejöttek, későbbi kezesi kötelezettségvállalásuk az alapjogviszonyhoz kapcsolódik. E körülményeket a másodfokú bíróságnak figyelembe kellett volna vennie. [22] Az alperesek előadták, hogy a jogszabályváltozás következtében a vendéglátóhelyeken országszerte visszaesett a forgalom, annak negatív hatása széles körben ismert volt a vendéglátóiparban, így ez a körülmény a régi Pp. 163. §
(1)és
(3)bekezdésének megfelelő köztudomású tény. Ezt a felperes sem vitatta az eljárás során, a felek pedig egybehangzóan elfogadták, hogy a törvényalkotás hatással volt a forgalomra, így az mindkét félnek hátrányt okozott. A másodfokú bíróság azonban ezt nem vette figyelembe, e körülményt kizárólag az ő terhükre értékelte. [23] Szerintük a vis maior következményét a feleknek arányosan kell viselniük, így ilyen esetben egyik fél felelőssége sem állapítható meg. E körben a Ptk. 6:525. §
(1)bekezdésének megfelelő, a károsultat terhelő kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségre utaltak, amellyel összefüggésben kifejtették: amennyiben a felperes azt észlelte, hogy esetlegesen alulteljesítés történik, amely számára kárt okozhat, jogszabályi kötelezettsége lett volna a kárenyhítés, és ennek megfelelően a megállapodás időtartama alatt kifogásait időben Kúria V.Pfv.20.068/2021/5 5 jelezni feléjük. Utaltak arra is, az el nem adott mennyiség nemcsak a felperesi oldalon jelentkezett hiányként, hanem ők is jelentős bevételtől estek el, amihez képest őket mintegy kétszeres következményként éri az, hogy saját elszenvedett káruk mellett a felperesi hiányt is meg kell fizetniük egy olyan helyzetben, amelynek kialakulásában – tőlük kívül álló ok miatt – nem volt felelős közrehatásuk. [24] Sérelmezték a másodfokú bíróság értelmezését a felróhatóság kérdését illetően is annak kapcsán, miszerint az általuk foganatosítotton túl egyéb üzleti intézkedések megtétele is elvárható lett volna tőlük annak érdekében, hogy az adott gazdasági helyzetben is növeljék a forgalmat. E körben utaltak arra, a felperes sem vitatta, hogy a marketing tevékenységüket teljesítették, amely azt is bizonyítja, hogy minden elvárhatót megtettek annak érdekében, hogy a szerződéses mennyiséget értékesíteni tudják. Használták a felperes által biztosított logókat, napernyőt, az eladók „név2-es” pólókban szolgáltak ki, „név2” feliratú poharakat használtak a forgalmazás alatt. Az előírások szerint tartottak nyitva, és akciós árakkal is próbálták a fogyasztók részére vonzóbbá tenni a vendéglátóhelyek látogatását. E tevékenységüket az 5 éves szerződéses időtartam letelte után is folytatták mintegy kb. másfél éven át úgy, hogy erre az időszakra további marketingdíjat nem kaptak a felperestől. Vitatták, hogy nem teljesítették volna szerződéses kötelezettségüket, és ezért kötbér megfizetésére volnának kötelesek. [25] Az alperesek hangsúlyozták, kötbér kizárólag felróhatósági alapon követelhető, amelyet a Ptk. 5:160. §
(1)bekezdése is meghatároz [e jogszabályhely megjelölése mellett szövegesen a Ptk. 6:186. §
(1)bekezdésének rendelkezését idézték], miszerint a szerződésszegő fél a kötbérfelelősség alól mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amely a szerződéskötéskor nem volt előrelátható és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Kiemelték: a hangsúly a felróható felelősségen van, az adott esetben azonban tőlük független gazdasági körülmények miatt nem tudták a szerződésben vállalt kötelezettségüket maradéktalanul teljesíteni, amelyért – készfizető kezesként – nem tehetők felelőssé. Szerintük a szabályozás a felróhatóság tekintetében teret ad a bírói gyakorlatnak arra, hogy a változó társadalmi folyamatoknak megfelelően alkalmazza a felróhatóságon nyugvó kimentési szabályt. [26] A Ptk. 6:
- §-ára hivatkozva kifejtették, e kártérítési felelősségi szabály alapvetően négy konjunktív elemből tevődik össze, amelyek mindegyikének meg kell valósulnia a kártérítési felelősség megállapításához. Elengedhetetlen, hogy bizonyított legyen a jogellenes magatartás tanúsítása, a kár keletkezése, az ezek közötti ok-okozati összefüggés, valamint a károkozó felróhatósága. A jogellenesség tekintetében utaltak arra, a felperes keresetében tényelőadást sem tett arra vonatkozóan, hogy mely magatartásuk keletkeztette volna a kárát. Arra is kitértek, a felperes maga sem hivatkozott arra, hogy szándékosan szegték volna meg a szerződéseket, illetve rosszhiszeműen jártak volna el, holott ezen kérdések bizonyítása az ő érdekkörébe tartozott. [27] Az alperesek hivatkoztak továbbá a Ptk. 1:
- §
(1)-
(2)bekezdései szerinti jóhiszeműség és tisztesség, valamint a Ptk. 1:4 §
(1)-
(2)bekezdései szerinti általában elvárhatóság követelményére. Ezekkel összefüggésben kiemelték, a felperes rosszhiszeműen járt el, hiszen a megállapodás 5 éves időtartama alatt egyetlen alkalommal sem kifogásolta a teljesítésüket, a megállapodás időtartamának lejártát követően jelezte feléjük, hogy nem teljesítették a megállapodásban foglaltakat, és kártérítés megfizetésére szólította fel őket. [28] Miután a megállapodás hatálya alatt a felperes nem jelezte feléjük, hogy álláspontja szerint a teljesítés nem szerződésszerűen történik, ők okkal bízhattak abban, hogy a felek közötti jogviszony az időközben megváltozott gazdasági körülményekre tekintettel működik tovább. A Ptk. 1:4. §
(1)-
(2)bekezdésével összefüggésben utaltak arra, e jogszabályi Kúria V.Pfv.20.068/2021/5 6 kötelezettségen túl a felperesnek szerződéses kötelezettsége is volt időben tájékoztatni őket esetleges kifogásairól, rendszeresen ellenőrizni a szerződésszerű teljesítést. Felhívták a figyelmet a megállapodás
- pontjára, mely szerint a felek utóbb nem hivatkozhatnak olyan tényekre, körülményekre, melyekkel kapcsolatos írásbeli tájékoztatási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Mindezek alapján a felperes oldalán felróhatónak tartották, hogy a megállapodás időtartama alatt éveken keresztül nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható lett volna, majd a megállapodás lejártát követően alaptalan követelést kívánt érvényesíteni velük szemben. [29] Az alperesek szerint a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdését és 346. §
(5)bekezdését is megsértette. E körben arra utaltak, hogy a másodfokú bíróság ténymegállapításai, illetve mérlegelése körében nem tanúsított kellő gondosságot, nem fektetett kellő hangsúlyt a vizsgálódásra, határozatát nem indokolta meg megfelelően, nem fejtette ki részletesen, hogy miként jutott az egyes jogkérdések tekintetében döntésre. Ezért a jogerős ítéletet hiányosnak és jogellenesnek tartották. [30] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását célozta. A Kúria döntése és jogi indokai [31] Az alperesek felülvizsgálati kérelmének tartalmára tekintettel a Kúria elöljáróban a felülvizsgálati eljárás jogi természetét és kereteit rögzíti. [32] A felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, nem egyfajta „harmadfokú” eljárás, hanem szigorú eljárásjogi szabályok szerinti rendkívüli perorvoslat, amelyben a Kúria kizárólag a felülvizsgálati kérelemben – a Pp. előírásainak megfelelően – hivatkozott jogszabálysértések fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelem keretei között [Pp. 275. §
(2)bekezdés]. Kiemelendő, hogy a felülvizsgálati eljárás tárgya: a jogerős – azaz a másodfokú – ítélet [Pp. 270. §
(2)bekezdés], továbbá, hogy a felülvizsgálati eljárásban olyan új körülményre, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya (amelyre vonatkozóan a fél az első- és másodfokú eljárás során nem hivatkozott) nem lehet hivatkozni, a jogerős ítélet csak olyan kérdésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első- és a másodfokú eljárásnak is tárgya volt (EBH2002.653.II., BH2002.283.II., BH2002.447.II., BH2017.232.II.). [33] Mindezeknek az alperesek felülvizsgálati kérelme tekintetében többirányú jelentősége volt. [34] Egyrészről: Az alperesek az eljárás korábbi szakaszában, így 13. sorszámú fellebbezésükben sem hivatkoztak a Ptk. 1:3. §
(1)-
(2)bekezdéseinek, 1:4. §
(1)-
(2)bekezdéseinek, továbbá a 6:416. §
(1)bekezdésének megsértésére, így e hivatkozásaik (felülvizsgálati kérelem
- oldal utolsó bekezdése, illetve
- oldal) a felülvizsgálat során nem voltak vizsgálhatók. [35] Másrészről: az eredetileg fizetési meghagyásos eljárásból perré fordult eljárás a Budai Központi Kerületi Bíróságon
- szeptember 1-jén – a perben eljárt elsőfokú bíróságon áttétel folytán pedig P.21.188/
- ügyszámon
- december 27-én – indult, ezért az eljárásban a régi Pp. az irányadó, amire tekintettel a felülvizsgálati kérelem
- oldalán hivatkozott Pp.
- §
(1)bekezdését és 346. §
(5)bekezdését a másodfokú bíróság nem sérthette meg. Emellett a fenti Pp. rendelkezések kapcsán a felülvizsgálati kérelem csak a hivatkozott eseti döntésekből kiemelt általánosságokat tartalmaz, így nem felel meg a felülvizsgálati kérelem tartalmával kapcsolatban a régi Pp. 272. §
(2)bekezdésében írtaknak, figyelemmel az 1/
- (II.15.) PK vélemény
- és
- pontjaiban foglaltakra is. A Kúria megjegyzi: a jogerős ítélet [12] és [14] pontjaiban az eljárási jogszabályhelyek megjelölése téves, de ennek az ügy érdemére semmilyen kihatása nem volt. Kúria V.Pfv.20.068/2021/5 7 [36] A régi Pp.
- §
(1)és
(3)bekezdéseivel kapcsolatos alperesi hivatkozás (felülvizsgálati kérelem
- oldal) a köztudomásúnak állított tények tekintetében (miszerint a Szerencsejáték törvényt, illetve a dohánytermékek kereskedelmét érintő jogi szabályozás változásának következtében a vendéglátóhelyeken a forgalom országszerte köztudomásúan visszaesett) alaptalan. Mindkét fokon eljárt bíróság helytállóan mutatott rá ítéletének indokolásában {elsőfokú ítélet
- oldal utolsó bekezdés, jogerős ítélet [13] pont} arra, hogy az alperesek készfizető kezességvállalása időben e tények – és gazdasági hatásaik – bekövetkezése után történt, következésképpen az alperesek azok ismeretében vállalták a főadós gazdasági társaság kötelezettségeiért a kezességet mint járulékos mellékkötelezettséget. Erre tekintettel e hivatkozásuk a kötbérfelelősség alóli kimentés körében relevanciával nem bírt. [37] Az alpereseknek a Ptk. 6:
- §-ára vonatkozó érvelése (felülvizsgálati kérelem
- oldal) téves és semmilyen jogi jelentőséggel nem bír. Az általuk idézett jogszabályhely a Ptk. Negyedik Részében szabályozott, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabálya. Ezzel kapcsolatban a Kúria rámutat: a Ptk-nak a kártérítési felelősség terén a régi Ptk-hoz képest alapvető szabályozási eltérése, hogy főszabályként külön választja a szerződésszegésért való (ún. kontraktuális) kárfelelősség és a szerződésen kívüli károkért fennálló (ún. deliktuális) felelősség szabályait, előbbit a 6:
- §-ában, utóbbit a 6:518.-
- §-aiban szabályozza azzal, hogy a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait a Ptk. 6:
- §
(1)és
(2)bekezdései alapján kiegészítő jelleggel kell alkalmazni a szerződésszegésért való felelősség körében is. Tekintettel arra, hogy a peres felek között szerződéses jogviszony – konkrétan a biztosítéki szerződések (Ptk. XXI. Cím) körébe tartozó készfizető kezességi szerződés [Ptk. 6:416. §
(1)bekezdés és 6:
- §] – állt fenn, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség alperesek által hivatkozott 6:
- §-ának alkalmazása fel sem merülhetett, így azt a másodfokú bíróság meg sem sérthette. [38] Téves az alperesek jogi érvelése a kezességvállalásuk alapjával összefüggésben (felülvizsgálati kérelem
- oldal) is, tekintettel arra, hogy az alperesek nem az eredeti (
- december 1-jei) alapszerződéshez és kiegészítéshez, hanem annak a
- november 3-i módosítása folytán az alapul fekvő kötelmekbe jogutódként ezen időpontban belépő cég3 Kft. kötelezett tartozásaihoz kapcsolódóan vállaltak kezességet. E kötelmük pedig nem önmagában a Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése szerinti (ún. egyszerű, sortartásos), hanem – a készfizető kezességi szerződések
- pontjaiban foglaltakra figyelemmel – a Ptk. 6:
- §-a szerinti készfizető kezességre vonatkozott. [39] Az alperesek által megsértett jogszabályhelyként hivatkozott Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése [Károsulti közrehatás] és 6:186. §
(1)bekezdése [Kötbér] rendelkezéseivel kapcsolatban a Kúria kiemeli, hogy a felperes keresetével érvényesített jog [régi Pp. 121. §
(1)bekezdés c) pont] a kötelezettel szembeni kötbérigény volt, amelyet az alperesek készfizető kezességvállalására tekintettel érvényesített. [40] A kötbér a szerződés megerősítésének egyik eszköze, amelynek célja és funkciója a szerződéses főkötelezettség teljesítésének elősegítése, a szerződési fegyelem biztosítása. A kötbér átalány-kártérítési funkcióval bír, amelynek következtében attól függetlenül érvényesíthető, hogy a jogosultnak a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e egyáltalán [Ptk. 6:186. §
(3)bekezdés]. Ez összefügg a kötbér bírság és reparációs funkciójával, amely mentesíti a jogosultat a kár bekövetkezése és annak konkrét összegszerűsége bizonyítása alól. Az alperesek ezen elvek mentén a kötbér eredeti kötelezettje (cég3 Kft.) helyett tartoztak helytállni, figyelemmel a kötbér járulékos jellegére is. [41] Az alperesek akkor mentesülhettek volna a kötbérfizetési kötelezettségük alól, ha a kötelezett szerződésszegését kimentették volna [Ptk. 6:186. §
(1)bekezdés első mondata], ami Kúria V.Pfv.20.068/2021/5 8 – miután a fentebb kifejtettek értelmében szerződésszegésért való átalány-kártérítési igényről van szó – a Ptk. 6:
- §-a szerinti mentesülési feltételek – őket terhelő – eredményes bizonyítását jelentette volna [régi Pp.
- §
(1)bekezdés]. [42] A Ptk. 6:
- §-a értelmében a szerződésszegő fél akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy - a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, - a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, - és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. [43] A felsoroltak konjunktív (egyidejűleg, egyszerre fennálló) jogszabályi feltételek, amelyek közül akár egynek a nemteljesülése a kimentés sikertelenségét – azaz a kötbérfizetési kötelezettség beálltát – vonja maga után. [44] Az alperesek készfizető kezességet a fentebb kifejtettek szerint a cég3 Kft. kötelezett kötelezettségeiért vállaltak. E gazdasági társaság – az alperesekkel egyidejűleg – a
- november 3-i szerződésmódosítás révén vált a perbeli megállapodások alanyává, azaz olyan időpontban, amikor az alperesek által hivatkozott „ellenőrzési körén kívül eső” körülmények (a Szerencsejáték törvény módosítása és a dohánytermékek értékesítésének újra szabályozása), valamint ezek gazdasági hatása már nem csak előre látható volt, hanem be is következett. Nem állapítható meg tehát a fenti feltételek köréből az adott körülmény szerződéskötéskori előre nem látható jellege, így az alperesek kimentése nem lehetett sikeres. [45] A kötbérrel mint átalány-kártérítéssel kapcsolatban – amellyel összefüggésben a fentebb írtak értelmében a tényleges kár bekövetkezését sem kell bizonyítania a jogosultnak – a jogosult kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége sem értelmezhető. [46] Minderre tekintettel a jogerős ítélet az alperesek felülvizsgálati kérelmében megjelölt és érdemben vizsgálható okokból nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a régi Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [47] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:186. §
(1),
(3)bekezdés, 6:
- §, 6:
- §, 6:
- § A döntés elvi tartalma [48] A kötbér kötelezettje akkor mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. Ennek körében a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alóli mentesülés szabálya az irányadó. Záró rész [49] Az alperesek felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a régi Pp.
- §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése alapján kötelesek a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amely a felperes jogi képviseletével összefüggésben felmerült, a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése és
(5)-
(6)bekezdései szerinti – a felülvizsgálati eljárásban kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányos, mérsékelt összegű – ügyvédi munkadíjból áll. [50] Az alperesek teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §
(1)bekezdése és
- §-a szerint az állam viseli. [51] Az eredetileg a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperesek kérelmére
- március 25-én 10:15 órára tárgyalásra kitűzött ügyben a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kúria V.Pfv.20.068/2021/5 9 veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/
- (III.6.) Korm. rendelet (Veir2.)
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [52] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a régi Pp. 271. §
(1)bekezdésének e) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró