B.60/2024/10 – Balassagyarmati Törvényszék

(3)bekezdés a) pontja alapján, a törvényszék a döntésének indokait a Be. 562. §

(2)bekezdésében és ugyanennek a törvényhelynek a

(4)bekezdésében foglaltak szerint adja meg, mellőzve a bizonyítékok értékelésének bemutatását. I. A vád [2] A Nógrád Megyei Főügyészség a B.287/2023/61.BTÖ. számú vádiratában Terhelt1 vádlottat a Btk.

1. § szerint minősülő és büntetendő terrorcselekmény bűntettével vádolta meg. II. A vádlott személyi körülményei [3] Terhelt1 vádlott foglalkozása hidegburkoló, letartóztatása elrendelését megelőzően a cég1 balassagyarmati telephelyén dolgozott egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében műgyantacsiszoló munkakörben. Legmagasabb iskolai végzettsége nyolc általános iskolai osztály és burkoló szakképzettséget szerzett. Családi állapota nőtlen, tartásra szoruló hozzátartozója nincsen. Szívbetegségben szenved, amely állandó gyógyszeres kezelést igényel, Betaloc típusú szívritmus-szabályozó gyógyszert szed rendszeresen. Jövedelme havi nettó 200.000.- forint. Vagyona egy tarnaszentmiklósi lakóház 1/3-ad tulajdonrésze, amelynek Balassagyarmati Törvényszék 19.B.60/2024/10-I 3 a forgalmi értéke nem meghatározható. Tartozása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé áll fenn köztartozás formájában, melynek összege 730.000.- forint. Katona nem volt. [4] Büntetve volt az alábbiak szerint: A vádlottat a Gödöllői Járásbíróság a
2. február
3. napján jogerőre emelkedett 15.B.275/2016/
4. számú ítéletével lopás bűntette miatt 1 év 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A vádlottat a Pesti Központi Kerületi Bíróság
5. március
6. napján jogerőre emelkedett 20.B.20.894/2017/
7. számú ítéletével ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt 200.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. III. A bíróság által megállapított tényállás [5] Terhelt1 vádlott
8. szeptember 4-én 21 óra 20 perckor ittas állapotban a cím1 szám alatti lakcíméről a telefonszám1es hívószámú mobiltelefonról felhívta a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság Tevékenységirányítási Központját és azt mondta, hogy „ha a rendőrség nem megy ki a lakcímére és a rendőrök nem lövik le, akkor ő nyit rájuk tüzet”. Illetve „ha nem mennek ki a rendőrök, akkor golyót ereszt a fejébe”. Azt is mondta, hogy „Itt a puska fölemelem, oszt jöjjenek ki!” „Akkor lőjem le! Könyörgöm, én rálövök a kollega kocsijára…az biztos, hogy a kocsijára fogok célzott lövést adni!” „Tessék küldeni a járőr autót, én meg addig fölfegyverkezem!” „A kapunál egy Molotov-koktélt fognak találni! Ne nagyon jöjjenek be!” „Meglátjuk, hogy mi történik, lőjenek, én is lövök!” kijelentéseket tette. [6] Ezt követően felhívta a miskolci Hívásfogadó (Segélyhívó) Központot és azt mondta, hogy „az előbb telefonáltam, hogy öngyilkos merényletet szeretnék végrehajtani. Látom, a biztos urak nem igazán szeretnék komolyan venni. Robbantsak valamit? Most komolyan, tűzijátékot szeretne? Ki akarom nyírni magam, és nem egy embert akarok magammal vinni. Molotov koktélt fogok dobni még a rendőrautóra is!”. [7] Mindezeket követően, miután 21 óra 39 perckor ismételten kapcsolták telefonon a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központját, vádlott azért, hogy a rendőrség kivonuljon a lakcímére a rendőrökre utalva azt mondta: „Na, hol vannak? Nem igazán látom őket. Majd fognak jönni? Addig robbantsak egyet?.. Molotov- koktéllal. Csináljak valamit, hogy komolyan gondolják? Maguk basznak rá, nem én! Most csinálok egy kis robbantást, hogy élvezzék a házi társaságot. Majd utána beszélünk.” Balassagyarmati Törvényszék 19.B.60/2024/10-I 4 [8] Terhelt1 bejelentését a rendőrség komolyan vette, a vádlottat a Terrorelhárítási Központ munkatársai a cím1 szám alatti otthonában elfogták. [9] Terhelt1 vádlott a fenti személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével történő fenyegetéssel arra próbálta kényszeríteni a rendőrséget, hogy az akaratának megfelelően cselekedjenek. IV. Jogi indokolás [10] A törvényszék az ügyben
9. június
10. napján előkészítő ülést tartott. Az előkészítő ülésen a vádlott a bűnösségét a vád tárgyává tett bűncselekményben a váddal egyezően beismerte és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A törvényszék az előkészítő ülésen meghozott 19.B.60/2024/10-I. számú végzésével – miután meggyőződött arról, hogy a vádlott a beismerő nyilatkozatának természetét és jóváhagyásának következményeit megértette; a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozott; továbbá a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű volt és azt az eljárás ügyiratai [a rendőri jelentések (8.1.1.), telefonos bejelentés hanganyaga (8.2.1.), a tanú1 tanúkihallgatásáról készült jegyzőkönyv (8.3.1.), a tanú2 tanúkihallgatásáról készült jegyzőkönyv (8.3.2.), a tanú3 tanúkihallgatásáról készült jegyzőkönyv (8.3.3.), a szemléről készült jegyzőkönyv (8.5.1.,8.5.2.), az orvosi iratok, ambuláns lap, orvosi látlelet és vélemény (8.6.3.,9.5.2.), az igazságügyi elmeorvos szakértői lelet és vélemény (8.6.10.). a Balassagyarmati Járásbíróság 1.Bny.140/2023/
11. számú jegyzőkönyve (9.3.4.,9.5.1.), a Balassagyarmati Járásbíróság 1.Bny.76/2024/
12. számú jegyzőkönyve (9.3.4.,9.5.1.). alatt] is alátámasztották – Terhelt1 vádlott beismerő nyilatkozatát elfogadta. [11] A beismerő nyilatkozat elfogadására tekintettel a törvényszék a Be.
13. §

(2)bekezdés b) pontja értelmében a vádlottat a vádirati tényállás megalapozottságának vizsgálata nélkül bűnösnek mondta ki és a vádlott cselekményét a Be. 500. §

(2)bekezdés a) pontja alapján a váddal egyezően minősítette a Btk.

1. § -a szerinti terrorcselekmény bűntettének. ––O–– [12] A törvényszék jelentős tárgyi súlyú bűncselekményben állapította meg a III. rendű vádlott bűnösségét, amelynek a társadalomra való nagyobb mértékű veszélyét a Btk. az irányadó büntetési tételkerettel juttatta kifejezésre. A törvényszék a Btk. 79.§-ában rögzített büntetési célok és a
2. §-ban deklarált büntetés kiszabási elvek figyelembevételével – a Kúria
3. számú BK véleményében foglaltakat is szem előtt tartva – arra jutott, hogy a Balassagyarmati Törvényszék 19.B.60/2024/10-I 5 büntetés célja Terhelt1 vádlottal szemben kizárólag szabadságvesztés büntetés alkalmazásával érhető el. [13] Az ügyész az előkészítő ülésen a vádiratban foglaltakkal egyezően a vádlott beismerése esetére indítványozta, hogy a törvényszék a vádlottat 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélje, mellékbüntetésül a Btk.
4. §-a alapján 2 évre tiltsa el a közügyek gyakorlásától. [14] A büntetés kiszabását alapvetően meghatározta az ügyészség fentiek szerinti indítványa, ugyanis a Be.
5. §

(2)bekezdésében foglalt alapvető szabály szerint ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. §

(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. [15] A törvényszék a vádlott javára értékelte, hogy a vádlott a váddal egyezően, a bűnösségére is kiterjedően beismerte a bűncselekmény elkövetését és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy az ügy a vonatkozásában ésszerű időn belül befejeződjön; a vádlott őszinte megbánását, amelyet az előkészítő ülésen a törvényszék által is tapasztatlan kifejezésre juttatott; a vádlott szívbetegségét, amely miatt állandó gyógyszeres kezelésre szorul és a vádlottat a múltban ért traumákat (közeli hozzátartozóinak az elvesztése), amelyek a vádlott magatartásában olyan folyamatokat indítottak el, amelyek végül a jelen eljárásban elbírált bűncselekmény elkövetéséhez vezettek. [16] Az enyhítő körülmények közül nagyobb nyomatékkal vette figyelembe a törvényszék a beismerést. Jóllehet az iratok, köztük a hangfelvétel egyértelműen bizonyítja a cselekmény vádlott által történt elkövetést és az ehhez hasonló esetekben a beismerés nyomatéka ugyan kisebb súllyal esik latba, mégsem volt figyelmen kívül hagyható, hogy az eljárás ésszerű (az elsőfokú eljárás a nyomozással együtt kilenc hónap alatt, ezen belül a bíróság szakasz két hónapon belül befejeződött) befejezéséhez a vádlotti beismerése hozzájárult, ugyanis ez nyitotta meg az utat az eljárás tárgyalás nélküli befejezéséhez, amely annak ellenére is ettől hosszabb időt vett volna igénybe, hogy az ügy egyszerű megítélésű és nem kellett volna széleskörű bizonyítást lefolytatni. Szintén nagyobb nyomatékkal vette figyelembe a törvényszék a vádlott megbánását. A vádlott az előkészítő ülésen megértette cselekménye súlyát és azt, hogy a magatartása miért veszélyes fokozottan a társadalomra, mindezeken túl az általa kifejezett megbánás őszinte volt, ahogyan az a kijelentése is, hogy a jövőben tartózkodik a hasonló cselekmények elkövetéséről, illetve az alkoholfogyasztástól, amely jelen cselekmény elkövetését is nagyban megkönnyítette a lelki problémákkal együttesen. [17] A fentiekhez képest kisebb nyomatékkal vette figyelembe a törvényszék a vádlott szívbetegségét, amely ugyan rendszeres gyógyszeres kezelést igen, de a gyógyszeres kezelésen túl állandó, vagy rendszeres kórházi ellátást nem igényel, illetve a vádlottat a mindennapi életvitelében nem akadályozza. Szintén a fentiekhez képest kisebb nyomatékkal Balassagyarmati Törvényszék 19.B.60/2024/10-I 6 vette figyelembe a törvényszék a vádlottat a múltban ért traumákat, mert bár kétségtelen, hogy közeli hozzátartozóinak sorozatos elvesztése és a terhére rótt bűncselekmény elkövetése között összefüggés volt, azonban a vádlottnak lett volna lehetősége arra is, hogy a hozzátartozói miatt kialakult lelki problémáit más úton oldja meg, nem volt elzárva attól, hogy olyan jellegű segítséget vegyen igénybe, amellyel megelőzhette volna a bűncselekmény elkövetését. [18] A törvényszék a vádlott terhére vette figyelembe, hogy a vádlott büntetett előéletű; az ittas állapotban történt elkövetést; és azt, hogy az ilyen, vagy ehhez hasonló bűncselekményeknek a száma a vármegyében az elmúlt évekhez képest növekedést mutat. [19] Ezek közül a büntetett előéletet és az elszaporodottságot vette figyelembe a törvényszék nagyobb nyomatékkal. A büntetett előélet keretében nem volt figyelmen kívül hagyható, hogy a vádlottat két alkalommal is büntetőjogi felelősségre vonták az elmúlt években, azt pedig a törvényszék jelen ügyet tárgyaló tanácsa is észlelete, hogy a vármegyében elszaporodtak a hasonló bűncselekmények, jelenleg a jelen ügyet tárgyaló tanácsnál is több hasonló ügy van folyamatban, míg az elmúlt években az egész törvényszéki szinten indult évente mindössze egy-két hasonló ügy. [20] Súlyosító körülmény volt még az önhibából eredő ittas elkövetés is, azonban miután az ittasság fokára mintavételi jegyzőkönyv, illetve a külső jegyek vizsgálatának orvos által történt elvégzése; továbbá vér- és vizeletminta igazságügyi toxikológiai szakértői véleménye nem állt rendelkezésre, ennek fokát meghatározni pontosannem lehetett, így e körülmény a vádlott terhére is csak kisebb súllyal eshetett. [21] Ezeket a fentiekben részletezett bűnösségi körülményeket értékelve a törvényszék végül arra jutott, hogy az enyhítő körülmények nemcsak számukban haladják meg a súlyosító körülményeket, hanem az enyhítő körülmények összesített nyomatéka is nagyobb mértéket képvisel. [22] Mindezek alapján a törvényszék a Btk 79. §-a szerinti büntetés céljainak elérésére szükségesnek az ügyészség mértékes indítványát elérő tartamú szabadságvesztés kiszabását, ám a Btk. 80. §-ában rögzített büntetés kiszabási elveket is figyelembevéve arra az álláspontra helyezkedett, hogy a büntetés próbaidőre történő felfüggesztése is elegendő joghátrányt jelent Terhelt1 vádlott számára. [23] A cselekmény tárgyi súlyát a törvényszék abban a formában juttatta kifejezésre, hogy a próbaidő tartamát a Btk. 85. §

(2)bekezdésében foglalt tételkeret maximumához közelebb eső tartamban, négy évben határozta meg, amely egyben azt is jelenti, hogy a büntetés hátrányos jogkövetkezményei négy évig érintik a vádlottat, de áttételesen ez az időszak még hosszabb, hiszen amennyiben a vádlott a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követne el, Balassagyarmati Törvényszék 19.B.60/2024/10-I 7 akkor amiatt a próbaidő leteltét követő öt éven belül a szabadságvesztés végrehajtását is elrendelhetik a vádlottal szemben. [24] A szabadságvesztés végrehajtási fokozata a Btk. 37. §

(2)bekezdésének a) pontja szerint börtön. [25] A feltételes szabadság mértékéről és lehetséges legkorábbi idejéről a Btk. 38. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés a) pontja rendelkezik, így a vádlott a szabadságvesztésből a végrehajtás elrendelése esetén a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra tekintve, hogy a törvényszék által megállapított tényállás alapján nem visszaeső. [26] Minthogy a törvényszék a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette, az ügyész indítványa ellenére nem rendelkezett a közügyektől eltiltás kiszabásáról, ugyanis annak anyagi jogi feltételei nem álltak fenn. V. A bíróság által alkalmazott jogszabályok [27] A törvényszék az alábbi jogszabályokat alkalmazta: Btk. 316. §, 33. §

(1)bekezdés a) pont, 34. §, 37. §

(2)bekezdés a) pontjának, 38. §

(2)bekezdés a) pontja,

1. §,
2. §;
3. §

(1)-

(2)bekezdése; 72. §

(1)bekezdés a) pontja. A Be. 145. §

(1)bekezdés, 320. §

(1)bekezdés a) pontja, 321. §

(1)bekezdése, 449. §

(1)bekezdés a) pontja,

(2)bekezdése, 451. §

(1)–

(3)bekezdése,

(5)–

(6)bekezdése, 561. §

(1)és

(2)bekezdése,

(3)bekezdés

1. a)–
2. c)pontjai és
3. e)pontja, 562. §

(2)és

(4)bekezdése, 564. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés

1. a)–
2. b)pontjai,

(4)bekezdés a) pontja, 574. §

(1)bekezdése. Balassagyarmat,

1. június
2. dr. Lajkó Péter s. k. bíró