A határozat elvi tartalma: A háziorvosi alapellátáshoz kapcsolódó ügyelet ellátási formájában jogszabálymódosítás folytán bekövetkezett változásra tekintettel az egészségügyi szolgáltató működési engedélye további vizsgálat nélkül hivatalból módosítható. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.297/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Incze Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Incze Márton ügyvéd cím2 Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala XXI. Kerületi Hivatala cím3 Az alperes képviselője: Dr. Juni Zsuzsanna kamarai jogtanácsos A per tárgya: népegészségügyi ügyben hozott BP-21/NEO/03145-2/
- számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 52.K.704.757/2024/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 52.K.704.757/2024/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban a felperesnek 71.120 (azaz hetvenegyezeregyszázhúsz) forint, az alperesnek 56.000 (azaz ötvenhatezer) forint költsége merült fel, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. Kúria VII.Kfv.37.297/2025/5 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes népegészségügyi hatóság
- október 18-án az egészségügyi szolgáltatók működési nyilvántartási adatai alapján megállapította, hogy a felperes gazdasági társaság egészségügyi szolgáltatás végzésére jogosító működési engedéllyel rendelkezik a cím4 alatti telephelyen, alapellátási formában nyújtott háziorvosi ellátásra. A működési engedély
- számú melléklete az ügyelet/készenlét ellátási formáját „Nem vesz részt ügyeletben” szöveggel tartalmazta. [2] Az alperes ugyanezen a napon a működési engedély módosítása tárgyában hivatalból közigazgatási hatósági eljárást indított, amelynek eredményeként a
- október 21-én kelt, keresettel támadott határozatával a felperes működési engedélyét hivatalból módosította: annak
- számú mellékletében a háziorvosi ellátás szakmán belül az ügyeleti feladatot „Nem vesz részt ügyeletben” helyett „Központi ügyeletben látja el” formában határozta meg. Egyidejűleg előírta, hogy a felperes a működése során köteles az egyes szakmák, illetve szakmán belüli szolgáltatások folytatásához előírt személyi, tárgyi és szakmai követelményeket folyamatosan biztosítani, valamint a további, a tevékenységre előírt speciális jogszabályi előírásokat betartani. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy az előírtak be nem tartása esetén bírság kiszabására van lehetőség. [3] Határozatának indokolásában kiemelte, hogy az ügyeleti ellátást
- október 1-jétől az Országos Mentőszolgálattal (a továbbiakban: OMSZ) kötött szerződés alapján látják el a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok, házi gyermekorvosok az egészségügyi alapellátásról szóló
- évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Eatv.) 6/A. §-a és az egészségügyi ellátás folyamatos működésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/
- (V. 11.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: ESzCsM r.)
- §
(6)bekezdése értelmében, az ESzCsM r. 15. §
(8a)-
(8c)bekezdéseiben meghatározott feltételek szerint. Erre figyelemmel vizsgálta felül az illetékességébe tartozó valamennyi érintett működési engedélyét. Mivel a felperes működési engedélye nem tartalmazta az ügyeletben való részvétel tényét, ezért azt hivatalból módosította az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 14. §
(1)bekezdése alapján. A nyolc napon belüli döntéshozatalra figyelemmel mellőzte a felperes eljárás megindításáról szóló értesítését az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 104. §
(3)bekezdés a) pontja alapján. A felperes keresete, az alperes védekezése Kúria VII.Kfv.37.297/2025/5 3 [4] A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését kérte. Sérelmezte, hogy az alperes az eljárás megindításáról nem értesítette, abba ügyfélként nem vonta be, így jogait nem tudta gyakorolni, sérült a tisztességes hatósági eljáráshoz való alapjoga. Az alperes nem tett eleget a tényállás-tisztázási kötelezettségének. Álláspontja szerint a működési engedély módosításának feltételeit az alperesnek vizsgálnia kellett volna, e körben bizonyítást kellett volna lefolytatnia. [5] Az alperes védekezése a kereset elutasítására irányult, fenntartotta a határozatában foglaltakat. A jogerős ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a 2025. március 20-án kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. §
(1)bekezdés a) pontja és a Kp. 92. §
(1)bekezdés b) pontja alapján. [7] Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperest a nyolc napon belüli döntéshozatal esetén is megillette volna a tisztességes eljáráshoz való jog, a nyilatkozattételi jog. Az ügyféli jogok hatósági eljárásban történő elvonása az ügy érdemére kiható, lényeges eljárási jogszabálysértést jelent, a jogsértés a közigazgatási perben nem orvosolható. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint az alperes teljes mértékben kiüresítette az alapjogot, mivel az eljárás teljes egészében a felperes tudta nélkül zajlott, az eljárást lezáró határozat kézhezvételekor tudta meg, hogy vele szemben eljárás folyt, az eljárás teljes tartama alatt el volt zárva a joga gyakorlásától. [8] Megállapította, hogy az alperes nem tett eleget a tényállás-tisztázási kötelezettségének, nem vizsgálta, hogy a tevékenység végzésének feltételei megvalósultak-e, a felperes által hivatkozott feltételek (közreműködői szerződés, felelősségbiztosítás, kötelezettségvállaló nyilatkozat) rendelkezésre állnak-e. Kifejtette, hogy az ügyelési kötelezettség az ESzCsM r. 15. §
(8a)bekezdésén alapul, azonban annak ellátásához szerződés szükséges, a kötelezettség szerződés keretei között teljesíthető. Szerződés hiányában a felperes nem tud eleget tenni a jogszabályi kötelezettségének. Önmagában a jogszabály azért nem elegendő, tehát azért szükséges a szerződés, mert az ügyelési kötelezettség ellátásának részleteiről a jogszabály nem rendelkezik. Az ügyelési kötelezettség akkor írható elő, akkor válik konkrét kötelezettséggé, kikényszeríthető előírássá, ha megvalósult a szerződéskötés is. [9] A működési engedély jogi természetére utalva kifejtette: mivel a Korm. r. 11. §
(2)bekezdés k) pontja az ügyeleti rendszerben való közreműködést írja elő a működési engedélyben, abban az esetben lehet a központi ügyeletben való részvételt ebben rögzíteni, ha ténylegesen megvalósulnak ennek a – felperes által is hivatkozott – feltételei. Az alperes annak ellenére rögzítette a működési engedélyben az ügyelési kötelezettséget, hogy annak feltételei hiányoztak. Határozata következtében jogsértő (azaz jogszabályi feltételek hiányában végzendő tevékenységet eredményező) működési engedély jött létre. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem Kúria VII.Kfv.37.297/2025/5 4 [10] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Perköltséget számított fel. [11] Jogi álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Alaptörvény 28. cikkét, a Kp. 2. §
(1),
(2)és
(4)bekezdéseit, 84. §
(2)bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(4)és
(5)bekezdéseit, a Korm. r. 7. §
(2)bekezdését, 11. §
(2)bekezdés k) pontját, 14. §
(1)bekezdését, valamint az ESzCsM r. 15. §
(1),
(6)és
(8a)-
(8c)bekezdéseit. [12] Kifejtette, hogy az Ákr. 104. §
(3)bekezdés a) pontjával kapcsolatban az elsőfokú bíróság jogértelmezése ellentétes a Kúria Kfv.VI.37.840/2024/
- számú határozatában írtakkal. [13] Álláspontja szerint a jogerős ítélet indokolása hiányos, mert nem tér ki a perbeli védekezésére. Az elsőfokú bíróság jogértelmezését és az annak alapján levont következtetését tévesnek tartva hangsúlyozta, hogy a Korm. r.
- §
(1)bekezdése alapján működési engedély szakmára, illetve szakmán belül egyes szolgáltatásokra adható ki. Az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/
- (XI. 17.) EüM rendelet
- számú mellékletében a jogalkotó külön szakmaként ismerte el a háziorvosi, a házi gyermekorvosi ellátást és a központi ügyeletet. A Korm. r.
- §
(2)bekezdés b) pontja alapján az alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a működési engedély kiadására a járási, illetve kerületi hivatalok jogosultak, a 7. §
(2a)bekezdése alapján az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató részére az országos tisztifőorvos adja ki a működési engedélyt abban az esetben, ha a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról az Eatv. 6/A. §-a értelmében az OMSZ gondoskodik. Rámutatott, hogy a perbeli ügyben a felperes működési engedélyében a módosítást követően sincs szakmaként megjelölve a központi ügyeleti ellátás, az továbbra is kizárólag háziorvosi ellátásra szól. A Korm. r. 11. §
(2)bekezdés k) pontja alapján a járási, illetve kerületi hivatalok által a háziorvosi és a házi gyermekorvosi szakmákra kiadott működési engedélyeknek mindössze az ügyeleti rendszerben való közreműködés tényét szükséges tartalmaznia, határozatával ezt tüntette fel. Hangsúlyozta, hogy nem terjesztette ki a felperes működési engedélyét egy másik, külön szakmakóddal rendelkező központi ügyeleti szakmára, új kötelezettséget a részére nem keletkeztetett. A felperes ügyeletben való részvételi kötelezettsége a megváltozott jogszabályi környezetből ered, ezért álláspontja szerint a felperes arra vonatkozó érvelése, amely a közte és az OMSZ között megkötendő szerződés hiányára hivatkozik, irreleváns. Kiemelte: nem hozhatott olyan döntést, amely szerint a felperes nem vesz részt az ügyeletben, mert akkor jogsértően járt volna el. A működési engedély módosítását a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, mint szakmai irányító szerv iránymutatása alapján végezte el, attól nem térhetett el. [14] Kérte, hogy a Kúria ítélkező tanácsa a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében kezdeményezzen jogegységi eljárást, figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt alsóbb fokú bírósági ítéletekben (Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Miskolci Törvényszék) megjelenő, széttartó jogértelmezésekre. [15] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Perköltséget számított fel. [16] Álláspontja szerint a jogerős ítélet megalapozott, indokolása az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelő, okszerű és a jogszabályok helyes értelmezésén alapul. Kúria VII.Kfv.37.297/2025/5 5 Hangoztatta, hogy az alperes nem tett eleget a tényállás-tisztázási kötelezettségének, mert nem vizsgálta, hogy esetében a működési engedély módosításának jogszabályi feltételei fennállnak-e. [17] Utalt a Kúria Kfv.III.37.812/2024/5. számú határozatára, abból kiemelve, hogy az ügyelet ellátásával, az abban való részvétellel kapcsolatos kötelezettség csak az annak tartalmát ténylegesen kitöltő ESzCsM r. 15. §
(6)bekezdésében, valamint a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM r.) 4. §
(2)bekezdés e) pontja szerinti szerződés megkötése révén látható el. Ezen elvi tételhez pedig a jogerős ítélet indokolása teljes mértékben illeszkedik, az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes jogszabálysértő módon járt el. [18] Kifogásolta, hogy az alperes a felülvizsgálati kérelmében olyan tényekre, körülményekre is hivatkozott, amelyek nem képezték az elsőfokú bírósági eljárás tárgyát. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdésének alkalmazásával befogadta, majd az érdemi elbírálás eredményeként megállapította, hogy az – az alábbiak szerint – alapos. [20] A Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem keretei között – a megjelölt jogszabálysértések mentén – vizsgálta felül. A Kp. 120. §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúriának a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján kellett döntenie. [21] A Kúria szem előtt tartotta, hogy már több, hasonló tényállású ügyben hozott határozatot (Kfv.VI.37.120/2025/7., Kfv.VI.37.149/2025/7., Kfv.IV.37.153/2025/10., Kfv.VII.37.156/2025/5., Kfv.III.37.168/2025/5., Kfv.V.37.175/2025/5., Kfv.V.37.185/2025/6., Kfv.III.37.198/2025/8., Kfv.IV.37.203/2025/5., Kfv.III.37.212/2025/7., Kfv.IV.37.214/2025/5.). Ezekben az ügyekben azonos jogkérdés képezte a jogvita tárgyát, azaz, hogy az egészségügyi szolgáltató működési engedélyének módosítását önmagában megalapozza-e az ügyeletben való részvétel jogszabálymódosítással előírt kötelezettsége. [22] Az Ákr. 104. §
(3)bekezdése szerint a hivatalbóli eljárás az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik, megindításáról az ismert ügyfelet a hatóság értesíti. Az értesítés csak az a)-
- c)pontokban felsorolt esetekben mellőzhető; az
- a)pont azt az esetet szabályozza, amikor az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül dönt, vagy az eljárást megszünteti. A Kúria a Kfv.VI.37.840/2024/9. számú határozatában – ugyancsak egészségügyi szolgáltatás végzésére jogosító működési engedély módosításával kapcsolatos ügyben – kifejtette: téves jogértelmezésből ered az a következtetés, amely szerint pusztán a hivatalbóli eljárás megindításáról szóló értesítés elmaradása miatt az alperes eljárása sérti a felperes tisztességes hatósági ügyintézéshez való alapjogát. Rámutatott, hogy mindig a konkrét ügyben kell vizsgálni, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés elmaradása sértie a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot {Kúria Kfv.VI.37.840/2024/9., indokolás [52], [55]}. Utal a Kúria e körben az Ákr. 63. §-ára is, amelynek értelmében a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre abban az esetben hívhatja fel, ha azt a tényállás tisztázása szükségessé teszi. Kúria VII.Kfv.37.297/2025/5 6 [23] A perbeli ügy tényállása szerint a felperes egészségügyi szolgáltató a Korm. r. 11. §
(1)bekezdése alapján részére kiadott működési engedély alapján háziorvosi ellátást biztosít. A működési engedély kiadásakor az egészségügyi államigazgatási szerv e szakmára vonatkozóan ellenőrizte a felperes Korm. r. 9. §
(1)bekezdés a)-c) pontjainak való megfelelését. [24] Az Eatv.
- január 1-jétől hatályos 6/A. §-a értelmében az OMSZ gondoskodik az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról. Az ESZCsM r.
- §
(6)bekezdése szerint az ügyeleti szolgálatot, valamint a központi ügyeletet a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvos az OMSZ-szal kötött szerződésének megfelelően látja el. A területi ellátási kötelezettség nélkül háziorvosi tevékenységet végző orvos az ügyelet működtetőjével kötött szerződésben rögzített feltételek szerint működik közre az ügyelet ellátásában. Az EüM r. 2023. június 1-jétől hatályos 4. §
(2)bekezdés e) pontja alapján a háziorvos feladatkörébe tartozik a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyelet működtetőjével kötött szerződésben rögzítettek szerint az ügyeleti szolgálatban való, az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti részvétel. [25] A területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatókat (háziorvosok, házi gyermekorvosok) a
- január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint ügyeleti szolgálatban való részvétel kötelezettsége terheli, akár a nevükben ellátást nyújtó háziorvos, akár helyettes orvos útján. Az ügyelet ellátásával, az abban való részvétellel kapcsolatos kötelezettség közvetlenül a jogszabályi rendelkezésekből ered {Kúria Kfv.III.37.812/2024/5., indokolás [93]}. [26] A Korm. r.
- §
(1)bekezdése szerint, ha az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedély módosítására okot adó körülményről hivatalból értesül, a működési engedélyt hivatalból módosítja. Az új ügyeleti rendszerre való áttérést követte le az alperes – a szakmai felettes szerv utasításával összhangban – a működési engedély hivatalbóli módosításával, ami mindössze abban merült ki, hogy a felnőtt háziorvosi ellátás szakmán belül az ügyeleti feladatot „Nem vesz részt ügyeletben” helyett „Központi ügyeletben látja el” adatra módosította. A módosítással a működési engedély kötelező tartalmi elemében [Korm. r. 11. §
(2)bekezdés k) pontja] történt változás, nem pedig abban szakmában, amelyre eredetileg a működési engedélyt kiadták {Kúria Kfv.VI.37.120/2025/7., indokolás [49]}. [27] Az elsőfokú bíróság összemosta a működési engedély kiadásának és az ügyeletre vonatkozó bejegyzés módosításának a feltételeit. A jelen esetben nem a működési engedély kiadásának jogszerűsége, hanem a működési engedély módosításának jogszerűsége képezte a jogvita tárgyát. Az elsőfokú bíróság lényegében egy adott szakmára vonatkozó működési engedély kiadása feltételei meglétének ellenőrzését támasztotta a módosítás feltételeként, holott a működési engedély módosításával – az iratokból megállapíthatóan – az eredeti szakma nem, hanem csupán a működési engedély egyik kötelező tartalmi eleme változott {Kúria Kfv.VI.37.120/2025/7., indokolás [51]}. [28] Amint arra a felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében is utalt, az ügyeletellátási kötelezettség nem végezhető el csak az annak tartalmát ténylegesen kitöltő, az ESzCsM r. 15. §
(6)bekezdésében és az EüM r. 4. §
(2)bekezdés e) pontjában deklarált szerződés megkötése révén {Kúria Kfv.III.37.812/2024/5., indokolás [94]}. Ebből következően azonban a működési engedély módosításának nem feltétele a közreműködői szerződés megléte, az az ügyelet ellátásához szükséges, anélkül ugyanis az ügyeletben ténylegesen nem működhet közre a háziorvos, a házi gyermekorvos. Az, hogy a felperes megkötötte-e a közreműködői szerződést és azt bejelentette-e a Korm. r. 12/A. §
(1)bekezdésben foglaltak szerint, jelen jogvitának nem képezte a tárgyát, az legfeljebb az ügyeleti kötelezettség teljesítésének ellenőrzése körében vizsgálható {Kúria Kfv.VI.37.120/2025/7., indokolás [53]}. Kúria VII.Kfv.37.297/2025/5 7 [29] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletében téves jogértelmezés alapján helytelen következtetésre jutott. A perbeli ügyben nem a felperes részére kiadott működési engedély jogszerűsége képezte a jogvita tárgyát. A működési engedélyben kötelezően feltüntetendő, ügyeletben való részvételre vonatkozó adat módosításával az alperes nem terjesztette ki a felperes működési engedélyét egy másik szakmára, így a módosítást nem kellett, hogy megelőzze a szakmára előírt feltételek – újbóli – tisztázása. Kizárólag annak van jelentősége, hogy a 2023. évben a felperes működési engedélyének egyik kötelező tartalmi elemében a jogszabályok kötelező előírásánál fogva változás következett be, ezért az alperesnek hivatalbóli módosítási kötelezettsége keletkezett, e körben nem volt mérlegelési lehetősége. [30] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [31] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a Kúria jelen végzésben írt jogértelmezését követve kell újból döntenie a felperes keresetéről, az ott megjelölt valamennyi eljárási és anyagi jogi jogsérelemről. [32] Figyelemmel arra, hogy a Kúria jelen ügyben ítélkező tanácsa jogkérdésben nem kívánt eltérni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától, ellenkezőleg: határozatát a Kfv.VI.37.120/2025/7., Kfv.VI.37.149/2025/7., Kfv.IV.37.153/2025/10., Kfv.VII.37.156/2025/5., Kfv.III.37.168/2025/5., Kfv.V.37.175/2025/5., Kfv.V.37.185/2025/6., Kfv.III.37.198/2025/8., Kfv.IV.37.203/2025/5., Kfv.III.37.212/2025/7., Kfv.IV.37.214/2025/5. számú határozatokban is már kifejtett jogértelmezésre alapította, ezért a jogegység érdekében előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztésére nem volt szükség [Bszi. 32. §
(1)bekezdés b) pont]. A döntés elvi tartalma [33] A háziorvosi alapellátáshoz kapcsolódó ügyelet ellátási formájában jogszabálymódosítás folytán bekövetkezett változásra tekintettel az egészségügyi szolgáltató működési engedélye további vizsgálat nélkül hivatalból módosítható. Záró rész [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján – tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában – tárgyaláson kívül bírálta el. [35] A felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét a Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 110. §
(3)bekezdése alapján állapította meg azzal, hogy annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. A Kúria a felülvizsgálati perköltség összegéről a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 82. §
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/
- (XII. 9.) IM rendeletben foglaltakra is figyelemmel határozott. Kúria VII.Kfv.37.297/2025/5 8 [36] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- július
- Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró Dr. Szilas Judit s.k. bíró Dr. Varga Eszter s.k. bíró