Gfv.30067/2021/4 – Kúria

(2)bekezdés a) pontjának alkalmazása, az első felhívást jelentő számlák kézbesített voltának megítélése során is irányadónak kell tekinteni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.VII.30.067/2021/

1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Csőke Andrea előadó bíró Dr. Gáspár Mónika bíró Az adós: adós1 Az adós jogi képviselője: Dr. Zsolnay Edit ügyvéd cím1 A hitelező: hitelező1 A hitelező jogi képviselője: Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda cím2 Az eljárás tárgya: felszámolási eljárás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a hitelező A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 11.Fpkf.43.768/2020/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kúria VII.Gfv.30.067/2021/4 2 Budapest Környéki Törvényszék 2.Fpk.1355/2019/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Kötelezi az adóst, hogy 15 napon belül fizessen meg a hitelezőnek 80.800 (nyolcvanezernyolcszáz) Ft együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felek között megbízási szerződés jött létre
4. július 6-án a
5. július 1-jét követően keletkező számviteli dokumentumok feldolgozására. A felek a szerződés 4.
6. pontjában az adós részéről kapcsolattartóként M. K. ügyvezetőt jelölték meg, a 4.
7. pont szerint a felek megegyeztek abban, hogy elsődleges kapcsolattartási csatornaként az elektronikus levelezést (e-mail) használják, és „jelen szerződésben megadott e-mail címükre küldött leveleket kézbesítettnek tekintik”. A 4.
8. pontban megállapodtak, hogy „amennyiben a jelen szerződésben megadott e-mail címükre a másik fél jelen szerződésben megadott e-mail címéről érkezett levélre 3 munkanapon belül nem reagálnak, a kapott levél tartalmát elfogadottnak tekintik.” Az adós részéről a ... e-mail címet adták meg. A 4.
9. pont szerint „megállapodnak, hogy a számla másolatának elektronikus úton – megrendelő e-mail címére – történő eljuttatásával a számlát megrendelő részére kézbesítettnek tekintik.” [2] A hitelező – a
10. számú beadvány szerint – az adós megadott e-mail címére -
11. augusztus 6-án küldte meg az SZA00054-2018 számú – 127.000 Ft összegű számláját, (melyből 20.000 Ft-ot nem fizetett meg az adós), -
12. szeptember 6-án az SZA00064-2018 számú – 127.000 Ft összegű számláját, -
13. december 30-án az SZA00115-2018 számú – 146.050 Ft összegű számláját, Kúria VII.Gfv.30.067/2021/4 3 -
14. július 12-én az SZA 00069-2019 számú – 718.820 Ft összegű számláját. [3] A hitelező
15. szeptember 16-án kelt, postán küldött és az adós által
16. október 3-án átvett fizetési felszólításában hívta fel az adóst 1.315.400 Ft könyvelési díj tartozás megfizetésére az SZA00054/2018, SZA00064/2018, SZA00079/2018, SZA00102/2018, SZA00115/2018 és az SZA00069/2019 számú számlákra hivatkozással. [4] A
17. október 16-án kelt, postán küldött ismételt fizetési felszólítást az adós
18. november 6-án vette át. [5] A hitelező
19. november 6-án benyújtott felszámolási eljárás iránti kérelmében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
20. évi XLIX. törvény (Cstv.)
21. §

(2)bekezdés a) pontjára hivatkozva kezdeményezte az adós felszámolását arra hivatkozva, hogy az adós 1.315.400 Ft szerződésből eredő tartozását fizetési felszólítás ellenére nem fizette meg a részére annak ellenére, hogy azt írásban elismerte. [6] Az adós kérte – nyilatkozatának tartalma szerint – az eljárás megszüntetését. Állította, hogy a hitelező követelésének egy részét jogalap hiányában nem ismeri el, a felek között

1. július 1.-
2. január
3. közötti időszakra vonatkozóan a felszólítást nem előzte meg számlakibocsátás, a felszólító levélben megjelölt számlák nem kerültek kiállításra és megküldésre. Az első- és a másodfokú bíróság határozata [7] Az elsőfokú bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapította és elrendelte az adós felszámolását főeljárásként. A végzés indokolásában megállapította, hogy a hitelező elektronikus úton az adós részére megküldte a számlákat, melyre az adós nyilatkozott, elismerte a tartozását és annak részletfizetésére tett ajánlatot. Hangsúlyozta, amennyiben nem kapott volna számlákat az adós, akkor azt az első,
4. szeptember 16-án kelt és
5. október 3-án kézhez vett fizetési felszólítást követően jeleznie kellett volna a hitelező felé. [8] Az adós fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a felszámolási eljárást soron kívül megszüntette. [9] A végzés indokolásában elsőként rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság a hitelező kérelmének elbírálásához szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, érdemi döntésével azonban az ítélőtábla nem értett egyet. [10] Kifejtette, hogy a megbízási szerződés 4.
6. pontja az adós kapcsolattartójaként a cégnyilvántartásba bejegyzett ügyvezetőt jelölte ki, így a szerződéssel kapcsolatos hatályos jognyilatkozatok közlésére más személy nem volt jogosult. Mindezekre tekintettel M. Zs.
7. július 12-én közölt nyilatkozata a Cstv.
8. §

(2)bekezdés alkalmazása szempontjából nem tekinthető a felszámolás iránti kérelemben megjelölt követelés elismerésének, ezért azt kellett vizsgálni, hogy a hitelező betartotta-e a teljesítési határidő alapjául szolgáló számla, Kúria VII.Gfv.30.067/2021/4 4 vagy a hitelezői követelést közlő felszólításban (megintésben) megjelölt teljesítési határidő és a Cstv. 27. §

(2)bekezdés a) pontjában előírt írásbeli felszólítás közötti 20 napos időközt. [11] A felek közötti jogviszony alapján az adós fizetési kötelezettsége a számla ellenében válik esedékessé (megbízási szerződés 7.

1. pont). Az elektronikus úton történő közlésnek a szerződés 4.
2. pontjában történő kikötése azonban csak akkor vehető figyelembe, ha a számla megküldéséhez a Polgári Törvénykönyvről szóló
3. évi V. törvény 6:
4. §

(2)bekezdés szerint joghatás kiváltására alkalmas hatály fűződik, és ezáltal a számlák kézbesítését illetően meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre. A hitelező 1.315.400 Ft megbízási díj teljesítésének elmulasztása miatt indított felszámolási eljárást az adós ellen. Ebből az összegből 718.820 Ft volt annak a szolgáltatásnak az ellenértéke, amelyről SZA00069/

1. számmal
2. július 12-én állított ki számlát. A
3. július 12-én kelt, és a mellékletekre utaló e-mail a számlának az adóshoz történő megérkezését kétséget kizáró módon nem támasztja alá, míg a válaszlevelekből, illetőleg további bizonyítékokból sem következik, hogy az adós azt megkapta. A rendelkezésre álló adatok alapján nem ellenőrizhető kézbesítés miatt egy kinyomtatott – nem hiteles – elektronikus levél tartalmából önmagában nem állapítható meg teljes bizonyossággal sem a levélnek, sem a mellékletnek a címzetthez történő megérkezése. [12] Miután az adós vitatta a számla átvételét és annak közlésére a fentiek szerint hitelt érdemlő bizonyíték nem áll rendelkezésre, a másodfokú bíróság a felszámolás iránti kérelemmel érintett követelés teljesítési határidejét – figyelemmel a szerződés 7.
4. pontjára – a számlában feltüntetett időpontban nem fogadhatta el, csak abból indulhatott ki, hogy a hitelező a követelést a
5. szeptember 16-án kelt és az adós által október 3-án átvett írásbeli nyilatkozatával tette esedékessé (ezzel hozta az adós tudomására a vele szemben támasztott követelését). Ez utóbbi időponthoz képest azonban a Cstv.
6. §

(2)bekezdés a) pontjában előírt 20 napos időköz a

1. október 16-án kelt és október 17-én postára adott fizetési felszólítás tekintetében még nem telt el, így a felszámolás elrendelésének a törvényi feltételei sem álltak fenn. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelme [13] A hitelező felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és – tartalma szerint – az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását. Másodlagosan kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. [14] Állította a Cstv.
2. §

(2)bekezdés a) pontjának a megsértését. [15] A kérelem indokolásában utalt arra, hogy a felek a szerződés 4.10 pontja értelmében elsődleges kapcsolattartási csatornaként az elektronikus levelezést (e-mail) kötötték ki, és úgy rendelkeztek, hogy a szerződésben megadott e-mail címükre küldött leveleket írásban kézbesítettnek tekintik. A 4.

1. pont szerint amennyiben a szerződésben rögzített e-mail címre érkezett levélre 3 munkanapon belül nem reagálnak, a kapott levél tartalmát elfogadottnak tekintik. A 4.
2. pontban kifejezetten kikötötték, hogy a számla elektronikus úton (vagyis e-mailben) történő megküldésével a számlát kézbesítettnek kell tekinteni. Kúria VII.Gfv.30.067/2021/4 5 [16] Mindezekből következően a felek szándéka arra irányult, hogy az e-mailben küldött üzeneteket visszaigazolás nélkül is kézbesítettnek és nem vitatottnak kell tekinteni, ha 3 munkanapon belül vitatást tartalmazó nyilatkozat a másik féltől nem érkezik. [17] Nem érthető, hogy az ítélőtábla a fentiek alapján miért támasztott többletfeltételeket az e-mail üzenetekkel szemben. A másodfokú bíróságnak a felek jogviszonyára irányadó szerződés alapján kellett volna megítélnie, hogy a hitelező által
3. július 12-én e-mailben a szerződésben megadott e-mail címre megküldött számla kézbesítettnek minősült-e. [18] A felek szerződése alapján a hitelezőnek nem kötelezettsége visszaigazolást vagy bármilyen kézbesítési igazolást kérnie, ezért a másodfokú bíróság tévesen vizsgálta, hogy a hitelező SZA00069/2019 sorszámú számlája az adóshoz bizonyítottan megérkezett-e. A megbízási szerződés értelmében egyedül az elektronikus üzenet elküldésének van jelentősége a kézbesítés szempontjából és nem megérkezésének. [19] Hangsúlyozta, hogy az ítélőtábla álláspontja szerinti értelmezés esetén is megtartotta a hitelező a 20 napos időközt. A
4. október 3-án átvett nyilatkozattal esedékessé tett követelést követően az adós a hitelező
5. október 16-án kelt fizetési felszólítását csak november 6-án vette kézhez. Az adós nem vitatta a
6. október 3-án kézhez vett felszólításban megjelölt számlákat a rendelkezésére álló 20 napon belül. [20] Előadta, hogy azért is jogszabálysértő a másodfokú bíróság álláspontja, mert a hitelező 596.580 Ft követelése vonatkozásában az adós fizetésképtelensége kétséget kizáróan megállapítható. [21] Az adós felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Hangsúlyozta, hogy az megfelel a 4/
7. PJE jogegységi határozatban kifejtetteknek. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv.
8. §

(3)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 423. §

(1)bekezdése szerint. [23] A Cstv. nem tartalmaz a számla, illetve a hitelezői követelést közlő felszólítás (megintés) alakiságával és közlésével kapcsolatban speciális, kötelező előírásokat. E vonatkozásban – amint az a 4/

1. PJE határozat indokolásából is kitűnik – az az alapvető követelmény fogalmazható meg, hogy a megfelelő tartalmú számlát, illetve felszólítást (megintést) a hitelező bizonyíthatóan közölje az adóssal, olyan követelés alapján ugyanis, amelyet korábban nem hoztak az adós tudomására, amely az adós számára nem vált ismertté, az adós felszámolása nem rendelhető el. Kúria VII.Gfv.30.067/2021/4 6 [24] Az adott esetben a felek a közöttük létrejött szerződésben megállapodtak abban, hogy elsődlegesen elektronikus úton (e-mailben) tartják a kapcsolatot egymással, és az elektronikus úton a másik szerződő fél megadott e-mail címére megküldött leveleket, számlákat kézbesítettnek tekintik (4.10., 4.
2. pontok). [25] Szerződésük tartalmát a felek a Ptk. 6:
3. §

(2)bekezdése értelmében szabadon határozhatták meg, ennek keretében a Ptk.-nak a szerződéses jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályaitól is eltérhettek [Ptk. 6:1. §

(3)bekezdés, 6:59. §

(2)bekezdés]. A jognyilatkozatok, számlák kézbesítésére vonatkozó megállapodást a Cstv. eltérő rendelkezésének hiányában a Cstv. 27. §

(2)bekezdés a) pontjának alkalmazása, az első felhívást jelentő számlák kézbesített voltának megítélése során is irányadónak kell tekinteni. [26] Az adós az elsőfokú eljárás során a

1. sorszámú beadvány és az
2. sorszámú kérelem mellékletét képező iratokkal összesen 1.011.870 Ft díjkövetelése vonatkozásában igazolta, hogy a kiállított számlákat (SZA00054-2018, SZA00064-2018, SZA00115-2018, SZA000692019) a megbízási szerződésben megjelölt e-mail címre megküldte az adós részére. A csatolt iratokban foglaltak cáfolatára alkalmas bizonyíték az eljárás során nem keletkezett. Az érintett számlákat ezért a megbízási szerződés 4.
3. pontja értelmében kézbesítettnek kell tekinteni. [27] Az első felhívás közlése tehát – a másodfokú bíróság álláspontjával ellentétben – az említett számlák megküldésével az adós részére joghatályosan megtörtént. Ezt követően pedig az adós a
4. szeptember 16-án kelt felszólítás kézbesítéséig nem tette vitássá tartozását, és a tartozás kiegyenlítésére sem került sor. A Cstv.
5. §

(2)bekezdés a) pontja alapján ezért – az elsőfokú bíróság helyes álláspontjának megfelelően – helye volt az adós fizetésképtelensége megállapításának és felszámolása elrendelésének. [28] A felülvizsgálati kérelem további hivatkozásainak vizsgálata mindezekre figyelemmel szükségtelen volt. [29] A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp. 424. §

(3)bekezdése alapján a jogerős végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Záró rész [30] A hitelező felülvizsgálati kérelme alapos volt, ezért a Pp. 405. §

(1)bekezdése és

1. §-a folytán alkalmazandó Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján az adós köteles megfizetni a hitelező másodfokú és felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a hitelező jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból és a lerótt felülvizsgálati eljárási illetékből áll. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3)-

(5)bekezdése, és a 4/A. §

(1)bekezdése alapján állapította meg. [31] A Kúria tárgyaláson kívül hozta meg határozatát. Kúria VII.Gfv.30.067/2021/4 7 Budapest,

1. április
2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró