A határozat elvi tartalma: A Kúriának a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadnia, amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében nem vet fel befogadási okkal összefüggő elvi jelentőségű jogkérdést. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.I.37.181/2026/
- dr. Tóth Kincső a tanács elnöke, előadó bíró dr. Balogh Zsolt bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró dr. Heinemann Csilla bíró dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: dr. Muhi Erika ügyvéd (cím2) Az alperes: Kerületi Hivatala Budapest Főváros Kormányhivatala XIV. (1145 Budapest, Pétervárad u. 11-17.) Az alperes képviselője: dr. Kovács Norbert kamarai jogtanácsos A per tárgya: jogszerűsége vizsgálata gyámhatósági ügyben hozott határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet: Fővárosi Törvényszék 2.K.701.500/2025/
- számú ítélete Kúria I.Kfv.37.181/2026/4 2 Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzéssel szemben további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- január 12-én terjesztette elő örökbefogadásra való alkalmasság megállapítására irányuló kérelmét egyedül örökbe fogadni szándékozó személyként, és többek között nyilatkozott arról, hogy vele bejegyzett élettársi kapcsolatban egy háztartásban él azonos nemű párja. [2] Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Budapest Főváros (a továbbiakban: Területi Szakszolgálat) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/
- (IV.30.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet)
- §
(8)bekezdése alapján – miután jogszabályi előírásoknak megfelelően háziorvosi véleményt, pszichológiai véleményt szerzett be, környezettanulmányt készített, jövedelem igazolásokat vett figyelembe be – javasolta a felperes örökbefogadásra való alkalmasságának megállapítását egy 8 és 3 év közötti, egészséges vagy egészségügyi problémával, bármilyen nemű gyermek örökbefogadása tekintetében, mely javaslatát továbbította az alperesnek. [3] Az alperes az örökbefogadásra való alkalmasság tárgyában folyó eljárás során beszerezte az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat nyilatkozatát is, mely szerint bár nincs örökbefogadást kizáró ok, ugyanakkor kockázatot jelenthet, hogy a felperes másságát érintő külső, ítélkező magatartásból adódó hatások ellen képes lesz-e kellő védelmet nyújtani önmaga és leendő örökbefogadott gyermek számára, és rámutatott arra, hogy a gyermek érdeke, hogy a társadalomba való megfelelő integrációhoz azokat a szocializációs hatásokat kapja meg, amelyek biztosítják számára a női és férfi, apai és anyai szülői szerepek mintái megtanulását, adott esetben azonban hiányozna az anyai minta. [4] Az alperes a felperes meghallgatását követően, figyelembe véve a szakszolgálat álláspontját is, 2024. október 24-én kelt BP-14/104/01603-8/2024. számú határozatával a felperes kérelmét elutasította és megállapította a felperes örökbefogadásra való alkalmatlanságát. [5] A határozat indokolása szerint döntése meghozatala során figyelemmel volt a Területi Szakszolgálat alkalmasság megállapítására tett javaslatára, az ahhoz csatolt dokumentumokra, a felperes személyes meghallgatása során elhangzottakra, valamint az Országos Szakszolgálat álláspontjára is. Kúria I.Kfv.37.181/2026/4 3 Az indokolás szerint Magyarország Alaptörvénye L. cikk
(1)bekezdésében foglalt elvekkel nem egyező módon alakulnának a családi szerepek a kialakuló örökbefogadással, hiányozna az anyai minta, amely egy örökbefogadott gyermekre halmozott kockázatot jelenthetne. Döntésének jogszabályi háttereként a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Gyer.) 3839. §-aira, Magyarország Alaptörvénye L. cikk
(1)bekezdésére, a családok védelméről szóló
- évi CCXI. törvényre, és a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló
- évi XXIX. törvény
- §
(2)bekezdésére hivatkozott. Az elsőfokú bíróság ítélete [6] A Fővárosi Törvényszék az alperes határozatával szemben a felperes részéről előterjesztett kereseti kérelmet alaposnak találta, és 2.K.701.500/2025/
- sorszámú ítéletével megállapította, hogy az alperes határozata jogsértő, ezért azt a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. [7] Az ítélet indokolása részletesen ismertette – szó szerint idézte – az örökbefogadás alkalmassága megállapítása tárgyában folyó eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:121. §
(4)bekezdését, 4:122. §
(1)bekezdését, a Gyer. 38. §
(1)és 39. §
(1)bekezdését, 39. §
(2a)bekezdését, és a 15/
- (IV.30.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet)
- §-át. [8] Az indokolás az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
- évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.)
- § k) és m) pontja, valamint az Ebktv.
- §
(1)és
(2)bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy a felperes alkalmatlanságát megállapító határozat meghozatalával a felperest egyértelműen hátrány érte, miután a határozat indokolása szerint a felperes kérelme a szexuális irányultsága miatt került elutasításra, mely az Ebktv.
- §-a szerint védett tulajdonság. Ebből következően az alperes az egyenlő bánásmód követelményét nem tartotta meg. [9] Az indokolás szerint az alperes nem vette figyelembe a Területi Szakszolgálatnak az NM rendelet
- §-ában részletezett eljárásrendnek megfelelően lefolytatott eljárását követően kialakított álláspontját, a jogszabályi rendelkezések alapján beszerzett bizonyítékait, a környezettanulmányt, a pszichológusi véleményt, és kizárólag az Országos Szakszolgálat által általánosságban tett feltételezések alapján hivatkozott a saját neméhez vonzódó személyek általi örökbefogadás állítólagos veszélyeire. [10] Összességében a bíróság megállapította, hogy kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában az egyenlő bánásmód sérelmét okozta az, hogy kizárólag a felperes szexuális irányultsága szolgált az elutasító rendelkezése alapjául. Az indokolás hangsúlyozta azt is, hogy az adott eljárás nem egy konkrét gyermek örökbefogadásának engedélyezését célozta, hanem kizárólag a felperes örökbefogadásra való alkalmasságáról döntött. [11] A megismételt eljárásra azt az iránymutatást adta az alperesnek, hogy további eljárási cselekmények mellőzésével a Gyer.
- §
(2a)bekezdés a) pontjában foglaltak szerint meg kell küldenie az iratokat javaslatával együtt a kijelölt gyámhivatal útján a gyermek és ifjúságpolitikáért felelős miniszternek. Kúria I.Kfv.37.181/2026/4 4 A felülvizsgálati kérelem [12] A jogerős ítélettel szemben az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését kérte. [13] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjaira hivatkozással indítványozta. [14] A joggyakorlat egysége vagy továbbfejlesztése biztosítása körében arra hivatkozott, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélete olyan joggyakorlat folytatására kötelezte az alperest, amely ellentétes a gyámhivatali eljárás során alkalmazandó jogszabályok tartalmával, illetve téves jogértelmezésen alapul. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti befogadhatósági indok körében arra hivatkozott, hogy az ítélettel érintett ügytípus a társadalom egyre szélesebb rétegeit érinti, különösen az örökbefogadásra váró gyermekeket, azok mindenek felett álló érdekei érvényesülését. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn az alábbiak miatt. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [17] A Kp.117.§
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását azonban bizonyítani, és azt – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp.118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a Kúria nincs kötve. [18] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását két befogadhatósági okra hivatkozással kérte, a Kúria is ezeket vizsgálta. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi Kúria I.Kfv.37.181/2026/4 5 jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn ( Kúria 7/2023. Jogegységi Határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, de annak követése a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [20] A Kúria rámutat arra, hogy az egyedül örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmassága tárgyú eljárásokhoz kapcsolódó bírósági joggyakorlat vonatkozásában a felülvizsgálati kérelem nem hivatkozott arra, hogy lenne az alsóbb fokú bíróságok között a kérdés megítélése során eltérő joggyakorlat. Széttartó alsóbb fokú bírósági döntésekről a Kúriának sincs tudomása. [21] A Kúria utal arra is, hogy hasonló tárgyú ügy már többször volt a Kúria előtt (Kfv.III.37.523/2022/2., Kfv.II.37.620/2022/5., Kfv.VI.37.886/2022/2., Kfv.IV.37.054/2024). [22] A fentiek alapján a Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont alapján nem tartotta indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. [23] A Kúria szerint a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján sincs helye befogadásnak az alábbiak miatt. A felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ez esetben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [24] A Kúria szerint egy adott személy örökbefogadásra való alkalmasságának megítélése nem vet fel társadalmi jelentőségű vagy kiemelt súlyú jogkérdést. Ennek megítélésében a Kúria jelen tanácsa követi az azonos tárgyú felülvizsgálati kérelmek befogadásához kapcsolódó kúriai joggyakorlatot (lásd. Kfv.V.37.105/2026/2, Indokolás [25], Kfv.VII.37.877/2025/5, Indokolás [22]). [25] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria annak befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdését alkalmazva megtagadta. A döntés elvi tartalma [26] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadnia, amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében nem vet fel befogadási okkal összefüggő elvi jelentőségű jogkérdést. Záró rész [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [28] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes volt. Kúria I.Kfv.37.181/2026/4 [29] ki. 6 A végzéssel szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja zárja Budapest, 2026. április 2. dr. Tóth Kincső a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Balogh Zsolt bíró, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró, dr. Heinemann Csilla bíró, dr. Kalas Tibor bíró