Kfv.45097/2025/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.097/2025/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperes képviselője: Kiss Barnabás Ügyvédi Iroda eljáró képviselő: Dr. Kiss Barnabás ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság (alperes címe) Alperes képviselője: Dr. Rozsos Gábor kamarai jogtanácsos A per tárgya: fegyelmi határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Veszprémi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 1.K.701.255/2023/23. Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.45.097/2025/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a 2023. július 10-án kelt fegyelmi határozatával a felperest szakszerűtlen intézkedés fegyelemsértés elkövetése miatt megrovás fenyítéssel sújtotta a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 102. §

(1)bekezdés b) pontja, 181. §

(1)bekezdése, 185. §

(1)bekezdés b) pontja, 191. §

(1)bekezdése, a rendőrségről szóló

1. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)
2. §

(1)bekezdése, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenység-irányítási központjai, egyes rendőri szervek ügyeletei, valamint a segélyhívásokat fogadó központok egységes működéséről szóló 57/2013. (XII. 21.) ORFK utasítás (továbbiakban: TIK utasítás) 30. pont

1. a)és
2. c)alpontjai, 31. és 36. pontjai alapján. A felperes szolgálati panaszára tekintettel eljárt Országos Rendőrfőkapitányság a 2023. augusztus 4-én kelt határozatával a szolgálati panaszt elutasította és a fegyelmi határozatot helybenhagyta. [2] A felperes a keresetében kérte a határozatok hatályon kívül helyezését és a fegyelmi eljárás megszüntetését. Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete [3] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a fegyelmi határozatokat hatályon kívül helyezte a Hszt. 103. §

(1)bekezdése, 185. §

(1)bekezdés b) pontja, az Rtv. 11. §

(1)bekezdése, a TIK utasítás 29. pont

1. gd)alpontja, 30. pont
2. a)és
3. e)alpontjai alapján. Megállapította, hogy a felperes intézkedései nem minősíthetők szakszerűtlennek, a TIK utasítás fegyelmi határozatban megjelölt pontjaiban írtakat nem szegte meg, terhére nem róható olyan vétkes kötelezettségszegés vagy mulasztás, amely a fegyelmi eljárás alapjául szolgálhatott volna, a fenyítés kiszabása alapjául szolgáló fegyelemsértés hiányában a megrovás fenyítést kiszabó határozat jogellenes. A felülvizsgálati kérelem [4] Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre kiterjedően történő hatályon kívül helyezését kérte. [5] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontját jelölte meg. [6] A befogadhatóság körében előadta, hogy az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés történt, mert az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a felperes tevékenységét Kúria VII.Kfv.45.097/2025/2 3 szabályzó jogszabályok és közjogi szervezetszabályzó eszközök közül a Hszt. 102. §
3. b)pontját, amely a bíróság által is hivatkozott 103. §

(1)bekezdésben foglalt rendelkezéssel együttesen értelmezendő, a cselekménykor hatályban volt TIK utasítás

1. pontját, amely biztosítja az általános irányítási jogkört az ügyeletvezetőnek, illetve
2. pontját, amely konkretizálja, hogy az ügyeletvezető összehangolja a rendőri intézkedéseket, dönt az erők, eszközök ideiglenes átcsoportosításáról és alkalmazásáról. A felperes nem a TIK utasítás bíróság által hivatkozott
3. pont gd) alpontja, hanem a
4. pontja alapján volt jogosult és köteles eljárni. Az alperes részletesen kifejtette, hogy a bíróság megállapításai, következtetései közül melyek tévesek, hiányosak, melyekkel ért egy és melyekkel nem. Utalt arra, hogy a bíróság feleslegesen folytatott le bizonyítást és tett megállapítást a szomszéd megyéből történő gépjármű igénybevétellel kapcsolatban, mivel ilyen kötelezettsége a felperesnek az erőátcsoportosítás témakörben, az általa részletesen kifejtett okok miatt nem volt. Az alperes a befogadhatóság körében nem, csupán a felülvizsgálati kérelemnek a Kúria döntésére irányuló kérelmében utalt továbbá a polgári perrendtartásról szóló
5. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
6. §-a megsértésére. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [8] A Kp.
7. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [9] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek részletesen meg kell indokolnia, annak fennállását bizonyítani kell [Kp. 117. §

(4)bekezdés]. Amennyiben a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. Be kell mutatnia, hogy az eljárási szabályszegés az ügy érdemére kihatással volt, az eljárási szabályszegés ténybeli alapja valóban kétséget ébreszt a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető (Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.II.38.102/2021/2., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.I.35.472/2022/3., Kfv.III.45.124/2023/2.). Kúria VII.Kfv.45.097/2025/2 4 [11] Az alperes felülvizsgálati kérelmében iratellenesen állította, hogy az elsőfokú bíróság döntése meghozatala során nem vette figyelembe a felperes tevékenységét szabályzó jogszabályok és közjogi szervezetszabályzó eszközök közül a Hszt. 102. §

1. b)pontját, valamint a felperes terhére rótt cselekmény időpontjában hatályban volt TIK utasítás 31. és 36. pontjait, ugyanis az elsőfokú bíróság a tényállásban, a jogerős ítélet indokolásának [3] bekezdésében rögzítette a felperes jogköreit, feladatait: a TIK utasítás „30. pont
2. a)pontja előírja, hogy irányítja, felügyeli és ellenőrzi a főügyeletesek és az ügyeletesek munkáját. A 31. és 36. pontja szerint irányítja az alperes állományát, az alperes szolgálatparancsnokának akadályoztatása esetén figyelemmel kíséri a mozgásukat, beszerzi és továbbítja a feladatellátáshoz szükséges adatokat és elvégzi az ezzel kapcsolatos nyilvántartási, rögzítési feladatokat, összehangolja a rendőri intézkedéseket, dönt az erők, eszközök ideiglenes átcsoportosításáról és alkalmazásáról”. Az ítélet [14] bekezdésében rögzítette, hogy az alperes a TIK utasítás 30. pont
3. a)és
4. c)alpontjaiba és a 31. és 36. pontjaiba ütköző és minősülő szakszerűtlen intézkedés fegyelemsértés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított fegyelmi eljárást a felperessel szemben. A [25] bekezdésben foglak szerint – egyebek mellett – „vizsgálta, hogy a felperes eleget tett-e az ügyeletvezetői beosztásából fakadó erőátcsoportosításra vonatkozó jogának, illetőleg kötelezettségének”. Az elsőfokú bíróság az ítélet [36] bekezdésében megállapította, hogy „a felperes intézkedései nem minősíthetők szakszerűtlennek, a felperes a TIK utasítás fegyelmi határozatban megjelölt pontjaiban írtakat nem szegte meg”. [12] Az alperes a befogadhatóság körében – annak tartalmára figyelemmel – a tényállás megállapításának, a bizonyítás eredménye elsőfokú bíróság által végzett mérlegelésének, a bizonyítékértékelésnek az ügy érdemére kiható hiányosságára hivatkozott és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja (az általa előadottak) elfogadását kérte, az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegést azonban ebben a körben nem jelölt meg. A következetes kúriai gyakorlat szerint a befogadhatóság körében kell bemutatni, hogy az eljárási szabályszegés az ügy érdemére kihatással volt, az eljárási szabályszegés ténybeli alapja valóban kétséget ébreszt a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető (Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.II.38.102/2021/2., Kfv.IV.37.083/2023/2., Kfv.VII.45.137/2023/2., Kfv.VII.37.077/2024/2. stb.). [13] A Kúria rámutat arra, hogy a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlategységesítő és -fejlesztő tevékenységet folytat, éppen ezért a felülvizsgálati kérelem is csupán jogkérdésre irányulhat, a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp. 115. §

(1)bekezdés, 120. §

(5)bekezdés]. A Kúria számos határozatában rámutatott arra is, hogy a tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére csak kirívó esetben, súlyos eljárási szabályszegés esetén van lehetőség. A jogerős ítélet jogszerűségének, a bizonyítékok értékelésének és az indokolás megfelelő kimunkálásának vizsgálata az érdemi felülvizsgálat, nem a befogadás körébe tartozik (Kfv.IV.38.030/2020/2., Kfv.IV.37.609/2021/2., Kfv.I.35.192/2022/3., Kfv.V.37.195/2023/2.). [14] A Kúria hangsúlyozza, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §

(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában foglalhat állást. A Kp.

1. §-ának speciális keretei között azonban annyi mégis megállapítható, hogy a perbeli esetben az elsőfokú bíróság a tényállást az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben feltárta, a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított Kúria VII.Kfv.45.097/2025/2 5 tényállással összevetve értékelte, a tényállást meggyőződése szerint állapította meg, ítéletében a tényállás megállapítása alapjául szolgáló bizonyítékokat ismertette, azok értékeléséről számot adott. A jogerős ítélet [23]-[38] bekezdései részletes indokolást tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a bíróság az ügyet milyen bizonyítékok alapján bírálta el, a bíróság megjelölte azokat az okokat, amelyek alapján a fegyelmi vétség elkövetésének hiányát megállapította, illetve a tanúk vallomásában foglaltakat elfogadta. Az alperes a befogadhatóság körében az elsőfokú bíróságnak az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási szabályszegését nem jelölte meg, és nem bizonyította. Önmagában az a körülmény, hogy a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével nem ért egyet, és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, nem megfelelő ok a felülvizsgálati kérelem Kp.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján történő befogadásához (Kfv.VII.38.087/2021/2., Kfv.IV.37.544./2022/2., Kfv.II.37.582/2022/2., Kfv.III.37.568/2023/2., Kfv.I.35.021/2024/2.). [15] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [16] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [17] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [18] A végzés ellen a Kp. 116. §
3. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. július
2. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Szilas Judit s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró