← Magyarország

Bf.168/2023/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: .. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.168/2023/

  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság, Budapesten, a
  2. október hó
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A pénzhamisítás bűntette miatt I.r. vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék
  4. április
  5. napján kihirdetett 501.B.368/2022/
  6. számú ítéletét vádlott VIII.r. rendű vádlott tekintetében helybenhagyja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Fővárosi Törvényszék 501.B.368/2022/
  7. számú ítéletével a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadását követően a
  8. április 19-én tartott előkészítő ülésen vádlott VIII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki pénzhamisítás bűntettének kísérletében [Btk.
  9. §

(1)bekezdés c) pont], ezért őt 6 hónap szabadságvesztésre és 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000 forintban, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A kiszabott 100.000 Ft pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett, rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetés esetén történő átváltoztatásáról. Megállapította, hogy a szabadságvesztés esetleges elrendelése esetén a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Kötelezte a vádlottat 42.000 Ft bűnügyi költség megfizetésére. [2] Az ítélet ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést a büntetés súlyosítása végett, hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása és a próbaidő tartamának felemelése érdekében. [3] A vádlott és védő az ítéletet tudomásul vette. [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.357/2023/2. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, annak elbírálására tanácsülés kitűzését indítványozta. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.168/2023/4-I. 2 [5] Kifejtette, hogy a törvényszék büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek megfelelően folytatta le az eljárást, azzal, hogy az előkészítő ülést a Be. 499. §
(2)bekezdésben meghatározott határidőt kis mértékben túllépve tartotta meg. [6] A személyi részben rögzítetteket részben megalapozatlannak tartotta, mivel a vádlottnak tartozására vonatkozó nyilatkozatát nem tartalmazza. [7] Észrevételezte továbbá, hogy a tényállásban a hamisítvány típusszáma elírása került, ezért azt pontosítani szükséges. [8] A törvényszék a Be. 562. §
(2)és
(4)bekezdésben írtak szerint indokolási kötelezettségének eleget tett, a vádlott bűnösségét a Be. 565. §
(1)bekezdés figyelembevételével rögzítette, a cselekmény minősítése törvényes. [9] A büntetés kiszabása során irányadó körülményeket az elsőfokú bíróság alapvetően feltárta. Az ügyészség mértékes indítványának megtételekor figyelemmel volt az enyhítő körülmények túlsúlyára, ezek azonban a cselekmény jellege miatt nem indokolják, hogy az elsőfokú bíróság kétszeres leszállást alkalmazzon. [10] Az ítélet járulékos rendelkezéseit törvényesnek tartotta. [11] Mindezek alapján indítványozta a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a személyi részében egészítse ki, a történeti tényállás elírását javítsa, a büntetést kiszabó részében változtassa meg és a vádlottat ítélje hosszabb tartamú és hosszabb próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre. [12] Az ítélőtábla a törvényszék ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 598. §
(2)bekezdése szerinti tanácsülésen bírálta felül. [13] A bejelentett ügyészi fellebbezés alaptalan. [14] Az elsőfokú ítélet elleni jogorvoslati kérelmet az ügyészség kizárólag a Be.583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján jelentette be, ezért a másodfokú bíróság az 590. §
(3)bekezdés szerint az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését bírálta felül. [15] A korlátozott felülbírálat azonban a Be. 590. §
(5)és (5/a) bekezdés alapján kiterjed a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, valamint az eljárási szabályok megtartásának vizsgálatára is, amelyek megsértése esetén a 607. §
(1), illetve a 608. §
(1), továbbá a 609. §
(1)bekezdés alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni. [16] A Be. 590. §
(7)alapján a korlátozott felülbírálat kiterjed az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekre is. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.168/2023/4-I. 3 [17] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok megtartásával folytatta le, nem valósított meg olyan szabálysértést, ami az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné. [18] A törvényszék a vádlott tartózkodási helyének felkutatása követően 2022. november 19-én kézbesítette számára a vádiratot, majd a 2022. december 5-i bírói utasítás szerint az előkészítő ülés időpontját e vádlott tekintetében 2023. március 17-re tűzte, végül az előkészítő ülést 2023. év április 19-én tartotta meg. [19] A Be. 499. §
(2)bekezdése szerint a bíróság a vádirat kézbesítésétől számított három hónapon belül tart előkészítő ülést, így az ügyészségi átirat helytálló volt atekintetben, hogy a bíróság e határidőt némiképp túllépte, ez a kisfokú szabálysértés azonban a másodfokú érdemi elbírálást nem akadályozta. [20] Az elsőfokú bíróság vádlott VIII. rendű vádlott bűnösségét beismerő nyilatkozatát a Be. 185. §
(1), 523. §
(1), és az 500. §
(2)bekezdésében írt teljes körű figyelmeztetés után az 504. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés
  1. a)-
  2. c)pontban foglalt feltételek teljesülése okán az 504. §
(3)alapján fogadta el. [21] A Be. 504. §
(2)bekezdése szerint a beismerő nyilatkozat elfogadásának akkor van helye, ha a vádlott nyilatkozatának természetét és jóváhagyásának következményeit megértette, a beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt kétely nem mutatkozik, a bűnösségét beismerő nyilatkozat egyértelmű és azt az eljárás iratait alátámasztják. [22] Az ítélőtábla megállapította, hogy vádlott VIII. rendű vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadására a fenti feltételek fennállásával törvényesen került sor. [23] A másodfokú bíróság a Be. 591. §
(2)pontja értelmében nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította, mert a fellebbezést kizárólag az 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján jelentették be. [24] Az ügyészség helytállóan jelezte, hogy a tényállásban a hamisítvány sorozatszámát illetően elírás történt. Korlátozott felülbírálat esetén a Be. 453. §
(1)és
(6)bekezdés értelmében a történeti tényállás csak a kijavításra vonatkozó szabályok szerint korrigálható, ha a határozat elírási hibát tartalmaz, ezért a másodfokú bíróság a történeti tényállás 3-as pontjában írt a 20.000 Ft-os bankjegy sorozatszámát kijavítja, az helyesen:szám1. [25] Ezen túl nincs akadálya annak, hogy másodfokú bíróság az iratok tartalma alapján a Be. 561. §
(3)bekezdés c) pontja szerint, nem a történeti tényállás részét képező és az elsőfokú ítéletben rögzített, a vádlott személyi körülményeire vonatkozó adatokat feltüntesse és figyelembe vegye (Be. 561. §
(3)bekezdés b) pont). Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.168/2023/4-I. 4 [26] Az ügyészség jelezte, hogy a vádlott tartozása vonatkozó nyilatkozatát az elsőfokú bíróság a személyi részben nem rögzítette, ezáltal a tényállást a Be. 592. §
(2)bekezdés a) pontjában írt okból részben megalapozatlannak tartotta. [27] A
  1. év április 19-én kelt
  2. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
  3. oldala szerint a vádlott valóban nyilatkozott arról, hogy a "Provident felé" tartozása van, amit nem tud fizetni. [28] A Be.
  4. §
(3)bekezdés b) pontja szerint az ügydöntő határozat indokolása a vádlott személyi körülményeire vonatkozó azon tényeket tartalmazza, amelyek a határozat meghozatalakor jelentőséggel bírnak. Figyelemmel arra, hogy a vádlott a tartozás összegét nem jelölte meg, arról részletesebb nyilatkozatot nem tett, pusztán annak megállapítása, hogy valamifajta tartozása van, a határozat meghozatalakor nem bír jelentőséggel, ezért a tartozásra vonatkozó megállapítás hiánya nem valósítja meg a Be. 592. §
(2)bekezdés a) pontjában írt részbeni megalapozatlanságot, az elsőfokú ítélet e tekintetben kiegészítésre nem szorul. [29] A Be. 606. §
(3)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó rendelkezéseit akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének, az eljárás megszüntetésének, vagy a bűncselekmény minősítése megváltoztatásának van helye. [30] Az ítélőtábla ilyen okot nem észlelt, az elsőfokú bíróság törvényesen vont következtetést a vádlott bűnösségére, a cselekmény váddal egyező jogi minősítése megfelel az anyagi oknak. [31] A törvényszék a büntetés kiszabása során irányadó alanyi és tárgyi körülményeket szinte teljeskörűen feltárta és azokat nyomatékuknak megfelelően helyesen értékelte. [32] További enyhítő körülmény a csekély mennyiségű - mindössze egy darabbankjegyre való elkövetés. [33] A Btk. 79. §-a szerint a büntetés célja a társadalom védelme annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. A Btk. 80. §
(1)szerint a büntetést úgy kell kiszabni igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. A büntetésnek tehát nemcsak a bűncselekmény tárgyi súlyához, hanem az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyességhez is igazodni kell. [34] Jelen esetben a cselekmény kísérleti szakára tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan alkalmazta a Btk. 82. §
(1)és
(4)bekezdését és tekintettel arra, hogy a vádlott terhére súlyosító körülmény nincs, az enyhítő körülményeket helyesen vette nagyobb nyomatékkal figyelembe. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.168/2023/4-I. 5 [35] Összességében az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztést nem találta eltúlzottan enyhének, így annak súlyosítása nem indokolt, a kiszabott szabadságvesztés és pénzbüntetés a büntetési célok elérésére alkalmas, a büntetéskiszabási elveknek megfelelő büntetés. [36] Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. [37] Az ítélőtábla a fent kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 605. §
(1)alkalmazásával helybenhagyta. Budapest,
  1. október
  2. napján dr. Magócsi István a tanács elnöke dr. Kósa Zsuzsanna előadó bíró Radnainé dr. Solymosi Viktória bíró A Fővárosi Törvényszék 501.B.368/2022/
  3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.168/2023/
  4. számú végzése folytán
  5. október
  6. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
  7. október
  8. napján dr. Magócsi István a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.