A határozat elvi tartalma: Nem sért jogszabályt a másodfokú bíróság, ha jogszabály kötelező rendelkezése folytán tárgyaláson kívül meghozott ítéletének meghozatala előtt az írásbeli előkészítés lehetőségének megadását követően külön nem figyelmezteti a peres feleket arra, hogy érdemi döntést kíván hozni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.981/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Kovács Zsuzsanna a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Stark Marianna bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Baloghné Dr. Görög Anita ügyvéd (cím1) Az alperes: Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Rásó Orsolya kamarai jogtanácsos (cím2) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Törvényszék 3.Pf.20.268/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Járásbíróság 8.P.23.004/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kúria IV.Pfv.20.981/2021/7 2 Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 6.000 (Hatezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítésének van helye. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- november 4-én közérdekű adat kiadása iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amelyben a
- december 17-én meghozott 09000/48/2019.bü. számú eljárást megszüntető határozatnak a felperes és név részére történő megküldését hitelt érdemlően bizonyító küldeményazonosító számokat, valamint a tértivevények hiteles másolatainak kiadását kérte. [2] Az alperes a
- november 9-én kelt válaszlevelében az adatigénylés teljesítését megtagadta. Ennek indokaként közölte, hogy egy konkrét büntetőeljárásban hozott határozat kézbesítésével kapcsolatos adatok nem minősülnek közérdekű adatnak, ezzel összefüggésben utalt a Debreceni Járásbíróság 8.P.21.152/2020/
- számú ítéletére, amelyet a Debreceni Törvényszék a 3.Pf.20.822/2020/
- számú ítéletével helybenhagyott. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését arra, hogy adja ki részére a 09000/48/2019.bü. számú,
- december 17-én meghozott eljárást megszüntető határozat részére és névnak történt megküldését hitelt érdemlően bizonyító tértivevény, postai igazolás hiteles másolatait. Keresetének jogalapjaként hivatkozott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.)
- §
(1)bekezdésére, 28. §
(1)bekezdésére, 29. §
(1)bekezdésére és 31. §
(2)bekezdésére. [4] Az alperes elsődlegesen ítélt dologra történt hivatkozással az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte, arra tekintettel, hogy a folyamatban volt büntetőeljárásban meghozott határozat kézbesítésére vonatkozó adatok nem minősülnek az Infotv.
- §
- pontja szerint közérdekű adatnak, azok bűnügyi személyes adatok az Infotv.
- §
- pontja alapján. Kúria IV.Pfv.20.981/2021/7 3 Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az alperes eljárás megszüntetésére irányuló indítványa nem alapos, mert eltérő tartalmú adatigénylések kapcsán született a korábbi határozat. [6] Ítéletének indokolásában az Infotv.
- §
(1)bekezdése, a 3. §
(1)bekezdése, a 29. §
(1)bekezdése és a
- § alapján, azok értelmezésével megállapította, hogy a felperes ténylegesen nem közérdekű adat kiadását kérte, mivel meg kell különböztetni a közérdekű információt és az azt rögzítő adathordozót. A perrel érintett büntetőeljárásban meghozott határozat kézbesítését igazoló tértivevény – bár adatokat tartalmaz – mint adathordozó okirat önmagában nem közérdekű adat. Utalt arra, hogy a büntetőeljárásban született egyedi határozat kézbesítésére vonatkozó adat bűnügyi személyes adat, ezért kiadásának a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályok alapján nincs helye. [7] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság - a
- június 1-én tárgyaláson kívül hozott - ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. [8] Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok megtartásával folytatta le az eljárást, az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabálysértés nem történt, így a felperesnek az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése iránti fellebbezési kérelme nem alapos. Érdemben elemezve a közérdekű adatnak az Infotv.
- §
- pontjában meghatározott fogalmát megállapította, hogy az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő adatok közül kizárólag azok a közérdekű adatok, amelyek a személyes adat fogalma alá nem esnek és egyúttal e szervek tevékenységére is vonatkoznak, illetve a közfeladatuk ellátásával összefüggésben keletkeznek. E konjunktív feltételek teljesülése esetén lehetséges az adatok közérdekű adattá minősítése, vagyis akkor, ha a közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő és egyben a tevékenységére vonatkozó vagy a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett adatról van szó. [9] A másodfokú bíróság rögzítette, hogy a megyei rendőr-főkapitányság alperes nyilvánvalóan közfeladatot lát el és kezeli a büntetőeljárásokban részt vevő személyek adatait. A rendőrség alapvető feladatait az Alaptörvény
- cikk
(1)bekezdése, illetve a Rendőrségről szóló
- évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)
- §
- pontja tartalmazza. Megállapította, hogy a rendőrség a büntetőeljárások során az általános nyomozó hatósági jogkörében eljárva kezeli az eljárásokban résztvevő személyek adatait. Kiemelte: a kézbesítést igazoló tértivevényeken, postai értesítőkön szereplő adatok, a természetes személyek vagy jogi személyek nevei, cím adatai, ugyanakkor a nyomozati cselekményektől, a büntetőeljárástól függetlenül létező adatok, azok tehát nem a közfeladat ellátása során keletkeznek. Ehhez képest ezen adatok nem minősíthetők közérdekű adatnak, és a jogszabályok helyes értelmezése szerint nem tekinthetők az alperes bűnmegelőzési, bűnüldözési tevékenységére vonatkozó adatoknak sem. Az egyes büntetőügyek intézése során szükségszerűen kezelt adatok nem az alperes általános nyomozó hatósági jogkörére vagy bármely más hatáskörére vonatkozó ügyforgalmi, statisztikai, szervezeti adatok. [10] A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy a közérdekű adatok kiadásának kötelezettségét az Infotv.
- §-ában meghatározott cél, a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek alapozza meg, a keresettel érvényesített adatigénylés tekintetében azonban ilyen közérdek nem áll fenn. Az Alkotmánybíróság 21/
- (VII. 19.) AB határozatában Kúria IV.Pfv.20.981/2021/7 4 rögzítette, hogy a közérdekű adatként való minősítés célja az átláthatóság és a közélet tisztasága elvének biztosítása, amelyhez a perben megismerni kívánt kézbesítési adatok nem járulnak hozzá. Egy konkrét ügyben hozott határozat kézbesítésével összefüggő adatok megismerését tehát nem indokolja közérdek, az nem szolgálja az alperes működésének átláthatóságát, ezért az erre irányuló közérdekű adatigénylés alaptalan. Azt is rögzítette a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalát követően az alperes egy másik eljárás eltérő szabályai alapján utóbb kiadta a felperes részére az általa igényelt adatokat. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [11] A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/
- (III. 6.) Korm. rendelet
- §
(1)bekezdése alapján a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el, erről a peres feleket tájékoztatta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és tartalma szerint az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utalását kérte. Megsértett jogszabályként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 224. §
(1)és
(2)bekezdését jelölte meg. [13] Kérelmében előadta, hogy az ítélet meghozatala előtt az alperes érdemi nyilatkozatot nyújtott be a másodfokú bírósághoz, amelyet részére
- június 10-én kézbesítettek. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság az alperes érdemi nyilatkozatának a részére történő kézbesítésekor eljárási szabályt sértett, amikor nem hívta fel nyilatkozattételre. A másodfokú bíróságnak, amennyiben úgy ítélte meg, hogy az ügy megérett a határozathozatalra, figyelmeztetnie kellett volna a feleket arra, hogy határozatot kíván hozni. Eljárási szabályt sértett akkor, amikor a határozathozatal előtt elmulasztotta a figyelmét felhívni az üggyel kapcsolatos nyilatkozatai megtételére. Előadása szerint az alperes érdemi észrevételének kézhezvételét követően
- június 14-én érdemi nyilatkozatot tett az alperes beadványára, viszont egy nappal később már az ítéletet vette kézhez, amelyből következően sem az alperes, sem pedig az ő utolsó nyilatkozata nem került figyelembe vételre. A felülvizsgálati kérelem szerint a másodfokú bíróság részéről a tárgyalás berekesztésére történő figyelmeztetés elmaradása súlyos eljárási szabálysértésnek minősül, amely az eljárás megismétlését teszi szükségessé. [14] Az alperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. Előadta, hogy a másodfokú ítélet meghozatalakor valamennyi bizonyíték, nyilatkozat rendelkezésre állt, a felek számára sem lehetett kérdéses, hogy a per határozathozatalra megérett. Ehhez képest nem történt az ügy érdemére kiható jogszabálysértés. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alaptalan. Kúria IV.Pfv.20.981/2021/7 5 [16] A felülvizsgálat a megelőző eljáráshoz kapcsolódó rendkívüli, korlátozottan igénybe vehető fellebbviteli perorvoslat, melynek kizárólag jogszabálysértésre hivatkozásra alapítottan van helye. Rendkívüli jogorvoslati jellegéből következően funkciója a kérelmet előterjesztő fél által állított jogsérelem elbírálása és megalapozottsága esetén annak orvoslása. A Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben eltérő voltát. A
(2)bekezdés szerint a felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált tényekre terjedhet ki. [17] Az 1/
- PJE határozat alapján az új Pp. hatályba lépését követően is alkalmazandó 1/
- (II. 15.) PK vélemény
- pontja szerint a felülvizsgálati kérelem egymással összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi. [18] Mindezekre figyelemmel az adott esetben a Kúria kizárólag azt vizsgálhatta, hogy a másodfokú bíróság a felperes hatályos – jogi képviselője által előterjesztett – felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabályi rendelkezést, azaz a Pp.
- §-ának
(1)és
(2)bekezdését eljárása során megsértette-e, és az esetleges eljárási szabálysértés szükségessé teszi-e a másodfokú eljárás megismétlését. [19] A Pp. 224. §-a tárgyalás berekesztésének szabályait tartalmazza. Az
(1)bekezdés szerint, ha a per vagy valamely külön eldöntésre alkalmas kérdés a határozathozatalra megérett, a bíróság a tárgyalást berekeszti. A
(2)bekezdés szerint a tárgyalás berekesztése előtt az elnök a feleket erre figyelmezteti. [20] A jelen esetben a másodfokú bíróság kötelező jogszabályi rendelkezésre figyelemmel nem tartott tárgyalást. A másodfokú eljárás időpontjában irányadó, a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet 27. §
(1)bekezdése kötelezően előírta, hogy a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a bíróság tárgyaláson kívül jár el. A
(2)bekezdés a másodfokú bíróság részére soron kívüli értesítési kötelezettséget a tárgyaláson kívüli elbírálás tényéről arra az esetre ír elő, ha a perorvoslati kérelem tárgyában tárgyalás tartásának lenne helye vagy azt bármelyik fél kérte, vagy a tárgyalást már kitűzték. Ilyen esetben az eljáró bíróságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felek nyilatkozataikat írásban előterjeszthessék. [21] A másodfokú eljárás során a peres felek lehetőséget kaptak nyilatkozataik írásban történő előterjesztésére. A másodfokú eljárásban a tárgyalás tartásának hiányában a berekesztésre történő előzetes figyelmeztetés kötelezettsége érdemben nem értelmezhető, miután erre csak a tárgyláson van lehetőség. [22] Nem sérültek tehát a peres felek eljárási jogai, mert írásbeli előkészítő irataikat előterjeszthették a döntést megelőzően. A jelen ügyben a másodfokú bíróságnak alapvetően jogkérdésben kellett döntenie, arról, hogy a felperes által kiadni kért adatok közérdekű adatnak minősülnek-e. Ennek eldöntése további bizonyítást nem igényelt, ilyet a másodfokú bíróság sem kért. Sem az alperes
- június 10-i előkészítő irata, sem a felperes négy nappal később postára adott válaszirata nem tartalmazott olyan tényt, adatot, vagy körülményt, amely az ügy érdemi eldöntésére kihatással lett volna. Mindezekre figyelemmel Kúria IV.Pfv.20.981/2021/7 6 a másodfokú bíróság nem sértett eljárási szabályt azzal, hogy határozatának meghozatalát közvetlenül megelőzően nem hívta fel a peres feleket újabb nyilatkozattételre. A felperes a felülvizsgálati kérelmében sem adott elő olyan tényt, adatot, körülményt, amelynek közlése a külön felhívás hiányában elmaradt, és az ügy érdemi elbírálását befolyásolta volna. [23] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályt, ezért azt a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [24]
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- § A döntés elvi tartalma [25] Nem sért jogszabályt a másodfokú bíróság, ha jogszabály kötelező rendelkezése folytán tárgyaláson kívül meghozott ítéletének meghozatala előtt az írásbeli előkészítés lehetőségének megadását követően külön nem figyelmezteti a peres feleket arra, hogy érdemi döntést kíván hozni. Záró rész [26] A Kúria a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amely az alperesi képviselő munkadíjából áll. Ennek összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése alapján határozta meg. [27] Az eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.)
- §
(1)bekezdés o) pontja értelmében tárgyi illetékmentes. A Kúria észlelte, hogy a felperes szükségtelenül fizetett meg 10.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket, ezért azt az Itv. 80. §
(1)bekezdés i) pontja alapján a felperes az illetékes adóhatóságtól visszaigényelheti. [28] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- március
- Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró Kúria IV.Pfv.20.981/2021/7 7