Balassagyarmati Törvényszék 43.G.20.171/2022/
- szám A Balassagyarmati Törvényszék Dr. Gács Attila ügyvéd (cím1) által képviselt felperes1 (cím2) felperesnek – dr. Nyírán Gergely ügyvéd (cím3) által képviselt alperes1 (cím4) alperes ellen szállítmányozási díj és költségek megfizetése iránt indított perében meghozta a következő Ítéletet A törvényszék kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek tizenöt napon belül 1.315.911,- (egymillióháromszáztizenötezer-kilencszáztizenegy) forintot, továbbá ezen tőkeösszeg után
- január
- napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékkal növelt értékét, mint késedelmi kamatot, 14.126,- (tizennégyezer-egyszázhuszonhat) forint behajtási költségátalányt és 204.396,- (kettőszáznégyezer-háromszázkilencvenhat) forint összegű perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, amely fellebbezést a Balassagyarmati Törvényszéken elektronikus úton kell benyújtani. Az ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy az ítélőtábla azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. Az ítélőtábla a felek kérelme alapján sem tart tárgyalást, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- és
- §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, vagy a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére, a teljesítési határidőre vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Indokolás [1] A bíróság az alábbi tényállást állapította meg. név, az cég1 képviselője, az alperessel fennálló szerződéses kapcsolata alapján a felperestől az alperes nevében árajánlatot kért
- március 19-én egy Kínából származó kollagén szállítmány tengeri úton Magyarországra történő szállítmányozására. Az e-mail-re a felperes
- március 23-án árajánlatot adott, amelyre az alperes kapcsolattartójaként név1 „Tisztelt Urak! Rendben! Mehet!” választ küldött. Paritásváltozás okán a felperes
- március 29-i ajánlatát név1 „Sziasztok! Rendben! Mehet!” válasszal ismételten elfogadta. Az emailben küldött árajánlatban ügyfélként az alperes került megjelölésre. A szállítással érintett kollagénszállítmány behozatalára az alperes nem rendelkezett engedéllyel, illetve a kínai gyártó cég sem szerepelt az engedélyezett gyártók listáján, ezért a szlovén hatóságok nem engedélyezték a termék Európai Unióba történő beléptetését. A behozatali akadályról az alperes írásban többször tájékoztatva lett, Balassagyarmati Törvényszék 43.G.20.171/2022/20-III 2 utasítást kérve az áru sorsára vonatkozóan.
- szeptember
- napján név1 azt válaszolta, hogy „..a szállítmányozónak kell tudnia, mit lehet és honnan behozni az EU-ba, nem nekem. Ha nem képesek erre, azt csinálnak vele, amit akarnak, vagy vigyék vissza a Kínai cégnek.”
- november 1-jén az alperes arra hivatkozott, hogy a felek között nem áll fenn semmilyen jogviszony, az alperes az I.T.C. cég2 társasággal áll szerződéses jogviszonnyal, ezért a felperesi társasággal szemben az alperesnek nincs elszámolni valója. [2] A felperes a küldeményt név1 levele alapján megsemmisíttette, annak költségét a tengeri fuvardíjjal együtt az alperesre terhelve számlát állított ki, amely számlát
- január 08-án az alperes visszautasított. Az eredménytelen felszólításokat követően a felperes fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett az alperessel szemben, amely eljárás név2 budapesti közjegyző előtt indult 1.315.911,- forint megfizetése iránt, nemzetközi szállítmányozási szerződés díjának megfizetése jogcímen. A fizetési meghagyás
- február
- napján került kibocsátásra 15025/Ü/30205/2022/
- szám alatt, a „nem kereste” postai jelzés okán a kézbesítési fikció
- március
- napján beállt, és a fizetési meghagyást
- március
- napján jogerősítő záradékkal látta el
- sorszám alatt a közjegyző. Az ügyben végrehajtási eljárás indult, a végrehajtható okiratot az alperes meghatalmazottja
- április
- napján vette át. A kötelezetti nyilatkozat tartalmának rögzítése és az ellentmondásról értesítő
- május
- napján került előterjesztésre, így a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését megállapító végzés hatályát vesztette a közjegyző
- szám alatti irata alapján. A felperes
- május
- napján keresetlevelet terjesztett elő fizetési meghagyásos eljárásban előterjesztett rendkívüli ellentmondásra tekintettel. Ebben kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 1.315.911,- forint, ezen belül 203.504,- forint szállítmányozási díj, valamint 1.112.407,- forint szállítmányozáshoz szükségesen kapcsolódó összeg megfizetésére és ezen tőkeösszeg után
- január
- napjától a kifizetésig a vállalkozások közötti törvényes késedelmi kamat megfizetésére, valamint 14.126,- forint behajtási költségátalány megfizetésére, továbbá perköltségként a fizetési meghagyásos eljárásban felmerült 39.477,forint eljárási illeték és 41.780,- forint ügyvédi munkadíj megfizetését, a peres eljárásban pedig a kiegészítő eljárás 39.478,- forintos illeték, továbbá a 32/
- (VIII.22) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pont szerinti 65.798,- forint + áfa ügyvédi munkadíj megtérítését kérte. Érvényesíteni kívánt jogként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:302.§-át, valamint a 6:63.§ és 6:69.§-t, továbbá 6:309.§-ból következően a 6:287.§ utaló szabálya folytán a 6:276.§
(4)bekezdését, a késedelmi kamat tekintetében a 6:155.§
(1)bekezdését, a behajtási költségátalány tekintetében pedig a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3.§
(1)bekezdését jelölte meg. [3] A tényállás tekintetében levezette a felek közötti szerződés létrejöttére vonatkozó tényeket, jogi érvelésében pedig a szerződés létrejöttére a Ptk. 6:66.§ és a 6:
- § szabályait hivatkozta. Keresetéhez csatolta a közjegyző végzését;
- március
- és
- közötti e-mail üzenetváltásokat, a
- március 29-i, alperes nevére szóló árajánlatot, a
- november 1jei alperesi ügyvédi tájékoztatólevelet, a HCP362631/
- számú számlát, a felperes jogi képviselőjének felszólítólevelét, az alperes jogi képviselőjének a követelést elutasító levelét, valamint név
- február 03-i e-mail üzenetét. Előadta, hogy a mellékletek bizonyítják azt, hogy a felek között a szerződés létrejött és hogy mi annak a tartalma. [4] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes kötelezését kérte a perköltség megfizetésére. Előadta, hogy a felperes nem az alperessel, hanem az I.T.C. cég2 társasággal áll jogviszonyban, mivel az alperes megbízási szerződést kötött a társasággal arra, hogy szervezze meg részére a szükséges kollagén szállítmány beszerzését Kínából. Ezt Balassagyarmati Törvényszék 43.G.20.171/2022/20-III 3 meghaladóan mást szerződést nem kötött sem szállításra, sem vámkezelésre, sem egyéb hatósági ügyintézésre. Továbbá az alperes alkalmazottja, név1 nem jogosult cégjegyzésre, és az akadály folytán a kollagén szállítmányhoz nem jutott hozzá. Az ebből származó kára 3.330 USD. De mivel a kikötőben tárolt áru megsemmisítése újabb költségeket vetett fel és a felperes és alperes között nincs közvetlen jogviszony, így a követelés érvényesítésével a felperes nem fordulhat az alperes felé. név a szállítmányozási szerződést az alperes képviseletében nem köthette meg, mivel nem volt felhatalmása, név1 pedig szintén nem a képviselője, hanem alkalmazottja az alperesi cégnek. Ő kizárólag figyelemmel kísérte a szállítmányozó munkáját, azért vett részt a levelezésben, hogy legyen információja. Bizonyítási indítványában kérte meghallgatni név1et, valamint névt, továbbá okirati bizonyítékként csatolta az alperes és a cég2 között kelt szerződést, valamint név szerződést elismerő nyilatkozatát. [5] A felperes válasziratában az alperesi tényállításokat ellentétesnek találta az iratokkal, kiemelve azt, hogy az alperes tényállítását semmilyen jogi érvvel nem kísérelte meg alátámasztani, érdemben nem reagált a keresetre sem. Továbbá előadta, hogy név1 cégaláírásra való jogosultsága a szállítmányozási megbízás, közreműködés és képviselet körében nem bír jelentőséggel. Semmilyen jogi érvvel nem tudta valószínűsíteni, hogy miért a felperes felelőssége az, hogy az alperes nem kapta meg a kollagén szállítmányt, illetve miért terhelné a felperest az áru megsemmisítésének a költsége. Annak alátámasztására, hogy az alperes volt a vásárló, csatolta a kínai társaság által kiállított kereskedelmi számlát. A felperes, mint szállítmányozó az akadályközlési kötelezettségének is eleget tett, a szerződéses jogszabályok rendelkezései szerint járt el. Indítványozta név3 felperesi munkavállaló tanúként történő meghallgatását. [6] A perfelvétel során az alperes ismételten hivatkozott rá, hogy nem állt jogviszonyban a felperessel, közöttük szerződés nem jött létre, mivel a szerződés lényegesnek minősülő kérdéseiben nem történt megállapodás. Az áru megsemmisítése körében pedig a felperesi szakvállalatnak tudnia kellett volna, hogyan lehet a szállítmányt bejuttatni az országba Kínából, illetve, hogy ez ütközik-e valamilyen akadályba. Hivatkozott továbbá arra is, hogy milyen költségeket nem tartalmaz a felperes által adott árajánlat. Mivel a szállítmány megsemmisítési költsége a taxatív felsorolásban nem szerepel, ebből az következik, hogy ez a felperes terhére esik. Véleménye szerint ennek tartalmaznia kellett volna a rendkívüli eseményre vonatkozó felelősségviselési szabályt is. [7] A felperes a szerződés tartalmának értelmezése körében előadta, hogy az a jogszabályok alapján lehetséges, és az árajánlatban rögzített általános szerződési feltétek között az árajánlatban nem szereplő költségek felsorolása semmiképpen nem tekinthető taxatív felsorolásnak. A másra nem hárítható kárt pedig mindenkinek magának kell viselnie. A kollagén pedig behozható Kínából, csak nem abból a gyárból és nem abban a minőségben, amiben az alperes megvette. A szakvállalatnak nem volt kötelezettsége az áruvizsgálat elvégzése. [8] A felperes keresete a lefolytatott bizonyítási eljárásban megállapítottak alapján az alábbiak szerint alapos. Balassagyarmati Törvényszék 43.G.20.171/2022/20-III 4 [9] A Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, a 6:66. §
(1)bekezdés szerint az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező nyilatkozattal lehet elfogadni. A 6:
- § alapján a szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik. 6:
- § szerint a szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére és jognyilatkozatok megtételére, a megbízó díj fizetésére köteles. A Ptk. 6:
- § értelmében eltérő rendelkezésének hiányában a szállítmányozó és a megbízó jogviszonyára a bizományi szerződés, a küldeménnyel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre, a küldemény kezelésére, megóvására, továbbítására, a szállítmányozót megillető zálogjogra, továbbá a fuvarozási szerződésből fakadó követelések elévülésére a fuvarozási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Ptk. 6:
- § alapján e fejezet eltérő rendelkezésének hiányában a bizományi szerződésre a megbízási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni, így a Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése szerint a megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el. A
(4)bekezdés szerint a szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokolt költségeit megtéríteni. [10] A felperes által adott árajánlat a felek közötti e-mail levelezéssel együtt megküldésre került. Az árajánlat ügyfélként az alperest jelölte meg, kapcsolattartóként név1 feltüntetve. Az általános szerződési feltételekben felsorolásra kerültek az árajánlatban foglalt költségek, valamint egy felsorolás, amelyben az árajánlatban nem szereplő költségek kerültek rögzítésre, azonban a megsemmisítési költségek egyik felsorolásban sem voltak megtalálhatóak. A levelezés név1 jóváhagyását tartalmazta, valamint abból megállapítható volt a behozatali akadály közlése és az arra adott válasz. [11] A bíróság az alperesi ügyvezető meghallgatását követően tanúként hallgatta meg az alperes munkavállalóját, név1et, aki elmondta, hogy a cég képviseletére és szerződés kötésére nincs jogosultsága, a szerződést gyógyszerész szakmai szemmel kellett megnéznie, erre írta, hogy részéről rendben, hogy az árajánlat erre a termékre rendben volt. Az egyebeket névnak kellett intéznie, megbízási díj ellenében. Vele arra szerződtek, hogy az általa kiválasztott kollagén terméket behozza az országba. Arra, hogy a kapott árajánlatot továbbította-e az ügyvezetőjének, nem emlékezett. [12] név tanúként történő meghallgatása során előadta, hogy az cég1 képviselőjeként jellemzően piackutatással foglalkozik, az alperes
- március 20-án adott megbízást a cégnek, a piackutatás már nem jöhetett szóba, mivel addigra az alperes az árut kifizette, így az áru szállítmányozásának megszervezése képezte a köztük létrejött szerződés tárgyát. Ő kereste meg a felperest, szerződéskötés céljából hozzá irányítva az alperest. Az alperes nevében kért árajánlatot a felperestől, az alperesnek érkező árajánlatot látta, a saját szerződése szerint nyomon követte az áru útját, és behozatali akadályt közösen próbálták megoldani. Mivel a piackutatást nem ő végezte, ezért csak utólag derült ki, hogy az árut nem lehet behozni az országba. [13] név3, a felperes alkalmazásában álló tanú elmondása szerint az árajánlat az alperes részére került megküldésre, ennek elfogadása a kapcsolattartó részéről megtörtént. A megkeresés tartalmazta ki a feladó, ki a vevő. Balassagyarmati Törvényszék 43.G.20.171/2022/20-III 5 [14] A becsatolt iratok tartalma alapján az árajánlat szerint név1 elfogadásával a szerződés a felek között létrejött. A szerződés létrejötte körében alaptalan az az alperesi hivatkozás, amely szerint a szerződés lényeges körülményeiben nem történt megállapodás, mivel a felek személye, a szerződés tárgya és az ellenérték összege az árajánlatban pontosan meghatározásra került. A bíróság alaptalannak találta azt az alperesi hivatkozást, amely szerint az alperesnek nem volt tudomása arról, hogy a szállítmányozási szerződést megrendelőként fogadta el, és ebből fakadóan fizetési kötelezettsége keletkezett. Az, hogy a szerződésre a kapcsolattartó mondott igent, és nem pedig a társaság ügyvezetője, a szerződés létrejöttét nem érinti, a vállalt kötelezettség alól nem mentesíti az alperest, főleg annak fényében, hogy ameddig a behozatali akadály az áru vonatkozásában nem következett be, az alperes szándéka a szerződés teljesülése volt. Az a név1 által tett megállapítás, hogy az ő jóváhagyása gyógyszerész szakmai szemmel történt, a perben nem volt elfogadható, mivel az áru korábbi kifizetése az alperes által a kínai gyár részére már megtörtént, a szállítmányozás körében adott ajánlat pedig gyógyszerészeti szempontú körülményeket a jellegéből fakadóan nem is tartalmazhatott. [15] A behozatali akadály felmerültekor a felperes ennek közlésével a kötelezettségének eleget tett, az alperes nyilatkozatát követően pedig intézkedés történt az áru sorsára nézve, annak megsemmisítése érdekében. [16] A bíróság a perben arra a következtetésre jutott, hogy az eredménytelen megbízás ellenére a megbízási díj megilleti a felperest, mivel a felróható eljárása az alperesi hivatkozás ellenére nem volt megállapítható. A behozatali akadály következtében felmerülő költségek ugyan a felperesnél jelentkeztek, de ezek nem a felperes, hanem az alperes érdekkörében merültek fel. Ugyanis az áru behozatali akadálya nem a felperes eljárásához kapcsolódott, hanem az teljes egészében az alperes által már kifizetett áruhoz, illetve a gyártó és a vevő engedélyeinek hiányához volt köthető, így a költségek megtérítésére az alperes köteles a Ptk. 6:
- §
(1)és
(4)bekezdése alapján. A Ptk. szabályai egyértelműen rendezik az eredménytelen megbízás esetét és a felmerülő költségek megtérítésének kötelezettségét is. Így a bíróság ezeket a szabályokat alkalmazva döntötte el a jogvitát, nem pedig az alperes által levezetett szerződés értelmezési módon, miszerint a felperes viseli a kárt, mivel az árajánlat nem tartalmazza a megsemmisítési költséget. [17] Az alperes a perfelvételi szakban a kereset összegszerűségét a behajtási költségátalány összegét és jogalapját, a kamatfizetés kezdő időpontját és mértékét nem vitatta. Az az alperesi hivatkozás, amely a vámkezelési költség felszámítására vonatkozott, az érdemi szakban már nem volt vizsgálható. [18] A kamatkövetelés a Ptk. 6: 155. §
(2)bekezdésén, a behajtási költségátalány összege pedig a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3.§
(1)bekezdésén alapult. [19] A perben a felperes pernyertes, az alperes pervesztes lett. [20] A perben a felperes 39.477,- forint eljárási díjat, és 41.780,- forint ügyvédi munkadíjat fizetett meg a közjegyzői eljárásban, illetékként 39.478,- forintot rótt le, a bírósági eljárásban Balassagyarmati Törvényszék 43.G.20.171/2022/20-III 6 megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdése alapján 65.796,- forint + ÁFA, tehát 83.561-, forint ügyvédi munkadíjból álló, mindösszesen 204.296,- forint perköltség megfizetésére a pervesztes alperes a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83.§
(1)bekezdése alapján köteles. [21] Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp. 365.§
(2)bekezdés b) pontján alapul. Balassagyarmat,
- április
- dr. Kovács Anita s.k bíró