← Magyarország

Bfv.494/2023/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A másodfokú bíróság jogerős ítéletének a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre felfüggesztéséről szóló rendelkezése törvényi tilalomba ütközik, ezért törvénysértő. A terhelt a szándékos bűncselekményt a vele szemben korábban kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el; a végrehajtandó szabadságvesztésből a beszámítás folytán ugyanis annyi időt töltött ki, amelyre tekintettel a feltételes szabadságra bocsátása esedékessé vált, azonban a kedvezményről a büntetés végrehajtási bíró még nem döntött. A végrehajtandó szabadságvesztés végrehajtása még nem fejeződött be, amely idő alatt a terhelt a támadott határozatban írt bűncselekményt elkövette. A felülvizsgálati indítványa alapján a jogerős ítélet megváltoztatása; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzése, a terhelt kizárása a feltételes szabadságra bocsátásból, és a végrehajtás felfüggesztésére tekintettel megállapított pártfogó felügyelet mellőzése. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Kúria ítélete Bfv.II.494/2023/

  1. felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Budapest tanácsülés
  2. október
  3. garázdaság bűntette és más bűncselekmények I. rendű Dabasi Járásbíróság, 15.B.6/2021/97., ítélet, előkészítő ülés, Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Elsőfok:
  4. április
  5. Másodfok: Budapest Környéki Törvényszék, 3.Bf.448/2022/13., ítélet, nyilvános ülés,
  6. október
  7. Az indítvány előterjesztője: Pest Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a garázdaság bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pest Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Dabasi Járásbíróság 15.B.6/2021/
  8. számú, és a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.448/2022/
  9. számú ítéletét I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja. I. rendű terhelttel szemben a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére, valamint a pártfogó felügyeletre vonatkozó rendelkezését mellőzi. Megállapítja, hogy az I. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Az I. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztés tartamába beszámítja. Kúria 2.Bfv.494/2023/9-I 2 Egyebekben a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. Indokolás [1] I. A Dabasi Járásbíróság a
  10. április 26-án kihirdetett 15.B.6/2021/
  11. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság bűntettében [Btk.
  12. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont], közlekedés biztonsága elleni bűntettében [Btk. 232. §
(1)bekezdés], járművezetés bódult állapotban vétségében [Btk. 237. §
(1)bekezdés] és kábítószer birtoklása vétségében [Btk. 178. §
(6)bekezdés], és ezért őt, mint visszaesőt – halmazati büntetésül – 1 év 2 hónap börtönbüntetésre, 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. [2] Az I. rendű terhelt és védője a kiszabott büntetés enyhítése végett bejelentett fellebbezése folytán másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2022. október 6-án – a másodfokú ítélet bevezető részében rögzítettektől eltérően, helyesen nyilvános ülésen – meghozott 3.Bf.448/2022/13. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta; a garázdaság bűntettét a Btk. 339. §
(1)bekezdés
(2)bekezdés d) pont szerint minősítette, az I. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette és megállapította, hogy a próbaidő tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Mellőzte a közügyektől eltiltást és megállapította, hogy a feltételes szabadságra vonatkozó és az előzetes fogvatartásban töltött időnek a szabadságvesztés tartamába történő beszámítására vonatkozó rendelkezések a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére vonatkoznak, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] II. 1. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Pest Vármegyei Főügyészség Bf.604/2023/1-I. számon felülvizsgálati indítványt terjesztett elő az I. rendű terhelt terhére a Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontját megjelölve, mely szerint a bíróság a Btk. 86. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott kizáró ok ellenére függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását. [4] Indokolása szerint a megtámadott határozatban elbírált bűncselekmények elkövetésére
  1. május
  2. napján és
  3. április
  4. napján került sor, melyet megelőzően az I. rendű terheltet a Dabasi Járásbíróság 8.B.247/2018/
  5. számú – a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.548/2019/
  6. számú határozata folytán –
  7. október
  8. napján jogerős ítéletével kábítószer-kereskedelem bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre, valamint 3 év közügyektől eltiltásra ítélt. Ezen előzményi ügyben az I. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időnek a kiszabott szabadságvesztésbe való beszámítása folytán a feltételes szabadságra bocsátás esedékessé vált, azonban arról döntés nem született, így az I. rendű terhelttel szemben az előzmény ügyben kiszabott Kúria 2.Bfv.494/2023/9-I 3 szabadságvesztés büntetés végrehajtása sem fejeződött be a megtámadott ügyben elbírált cselekmények elkövetéséig. [5] Miután az I. rendű terhelt a megtámadott határozattal elbírált szándékos bűncselekményét, a vele szemben korábban jogerős ítélettel kiszabott 1 év 8 hónap szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el, ezért a Btk.
  9. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a szabadságvesztés végrehajtása nem lett volna próbaidőre felfüggeszthető, illetve az újabb büntetésből a Btk. 38. §
(4)bekezdés d) pontja alapján feltételes szabadságra sem bocsátható. [6] Mindezek alapján a jogerős ítélet megváltoztatását, az I. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre felfüggesztésére vonatkozó rendelkezésének mellőzését indítványozta azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizártságának megállapítása egyszerűsített felülvizsgálat keretében orvosolható. [7]
  1. A Legfőbb Ügyészség a BF.472/2023/
  2. számú átiratában a Pest Vármegyei Főügyészség indítványát annak helyes indokai alapján fenntartotta. A jogerős ítélet megváltoztatására vonatkozó indítványt annyiban egészítette ki, hogy a Kúria állapítsa meg az I. rendű terhelt feltételes szabadságra bocsátásból kizártságára vonatkozó rendelkezést is. [8] III. A Pest Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [9]
  3. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  4. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, kizárólag a Be.
  5. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [10] A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Btk.
  6. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását [Be. 649. §
(1)bekezdés c) pont]. [11] A főügyészség a Be. 651. §
(1)bekezdése alapján az I. rendű terhelt terhére a felülvizsgálati indítványt a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat közlésétől –
  1. október 19-től – számított hat hónapon belül –
  2. április 5-i érkezéssel – nyújtotta be, így az a Be.
  3. §
(3)bekezdése alapján joghatályos. [12] 2. A Btk. 86. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. [13] Az ügyiratok alapján megállapítható, hogy bár az elsőfokú bíróság a személyi körülmények körében rögzítette az I. rendű terhelt büntetőjogilag releváns előéleti adatait, azonban a jelen ügy szempontjából lényeges adat tekintetében az helytelen, mely a másodfokú eljárásban sem került módosítására és végül törvénysértő büntetés kiszabására vezetett. [14] Az I. rendű terhelt tekintetében beszerzett bűnügyi nyilvántartási adatok alapján kétségkívül megállapítható, hogy őt a Dabasi Járásbíróság a
  1. április 24-én meghozott és a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.548/2019/
  2. számú határozata folytán –
  3. október
  4. napján jogerős 8.B.247/2018/
  5. számú ítéletével kábítószer-kereskedelem bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönre, valamint 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság rendelkezett arról is, hogy az I. rendű terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, valamint beszámítani rendelte az előzetes fogvatartásban eltöltött időt. [15] Az elsőfokú bíróság ezen végrehajtandó szabadságvesztés tekintetében azt rögzítette, hogy az I. rendű terhelt a büntetését
  6. április 25-én kitöltötte. Ez a megállapítás azonban Kúria 2.Bfv.494/2023/9-I 4 téves, amellett, hogy mind az első-, mind a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy az általunk az eljárás során több esetben is beszerzett bűnügyi nyilvántartási adatok éppen ezen végrehajtandó szabadságvesztés tekintetében nem tartalmazták a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó adatokat. Ilyen esetben pedig nélkülözhetetlen a végrehajtást érintő adatok hiteles beszerzése. [16] Az előzményi üggyel összefüggő ügyiratok alapján pedig az is megállapítható, hogy a Dabasi Járásbíróságon 8.B.247/
  7. számon folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt
  8. április
  9. napjától
  10. május
  11. napjáig, majd
  12. április
  13. napjától
  14. április
  15. napjáig előzetes fogvatartásban volt. Ennek a jogerős ítélet szerinti beszámításával az I. rendű terhelt az ítélet jogerőre emelkedésekor már kitöltötte a szabadságvesztés büntetése kétharmad részét, ekként feltételes szabadságra bocsátása esedékessé vált. A kedvezmény tekintetében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet tett a Budapest Környéki Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportjához
  16. május 5-én érkezett beadványában előterjesztést. [17] A Budapest Környéki Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja a
  17. december 2-án meghozott és
  18. február
  19. napján végleges 5.F.391/2022/
  20. számú végzésével a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában folyamatban lévő büntetés-végrehajtási ügyben az iratokat a Kecskeméti Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportjához tette át, miután megállapította, hogy az eljárás lefolytatására az I. rendű terhelt lakcíme alapján e törvényszék jogosult. [18] A Kecskeméti Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja több alkalommal, legutóbb
  21. június
  22. napjára tűzött meghallgatást, melyen az I. rendű terhelt szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. Erre tekintettel a büntetés-végrehajtási bíró az I. rendű terhelt rendőri elővezetését rendelte el
  23. június
  24. napjára a tartózkodási helyéről, ami nem vezetett eredményre. [19] Az I. rendű terhelt tehát a Dabasi Járásbíróság 8.B.247/2018/
  25. számú, a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.548/2019/
  26. számú határozata folytán jogerős ítéletével kiszabott 1 év 8 hónap szabadságvesztéből a beszámítás folytán hátralévő részt – az arról való döntés hiányában – nem kezdte el letölteni. [20] A szabadságvesztés végrehajtása akkor fejeződik be, amikor a terhelt a szabadságvesztést teljes egészében kitöltötte. A feltételes szabadságra bocsátással érintett szabadságvesztés végrehajtása pedig mindaddig nem tekinthető befejezettnek, amíg fennáll a lehetősége a feltételes szabadság megszüntetésének; amennyiben ugyanis erre utóbb sor kerül, úgy a büntetés végrehajtása folytatódik, és csupán a tényleges teljes kitöltéssel zárul le (6/
  27. Büntető jogegységi határozat). [21] Helytállóan hivatkozott a főügyészség az egységes joggyakorlatra annak megítélése körében is, hogy a Btk.
  28. §
(1)bekezdés c) pontjának alkalmazása szempontjából a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt elkövetettnek kell tekinteni azt a bűncselekményt, amelyet az elkövető a korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélésének jogerőre emelkedése után és a végrehajtás foganatba vétele előtt követett el. Jellegét és a büntetés végrehajtási stádiumát tekintve ennek feleltethető meg a korábbi jogerős végrehajtandó szabadságvesztésre ítélést követő azon időszak és az az alatti szándékos bűnelkövetés is, amikor az előzetes fogvatartás beszámításából fakadóan a büntetés foganatba vételére nem kerül sor és a feltételes szabadságról történő döntés még nem történt meg. [22] Mindez pedig azt jelenti, hogy az I. rendű terhelttel szemben az előzményi ügyben kiszabott 1 év 8 hónap szabadságvesztés végrehajtása – a megtámadott ügyben elbírált szándékos bűncselekményei közül a bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége és a Kúria 2.Bfv.494/2023/9-I 5 kábítószer birtoklása vétsége 2021. április 2-i elkövetési idejére figyelemmel – a megtámadott jogerős határozattal érintett cselekmény elkövetéséig nem fejeződött be. [23] Mindezek alapján a másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék büntető anyagi jogszabályt sértett, amikor az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a fennálló törvényi kizáró ok – a Btk. 86. §
(1)bekezdés c) pontja – ellenére függesztette fel az I. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását. [24] A Be. 662. §
(2)bekezdés c) pontja értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben eljárt bíróság a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. [25]
  1. A törvénynek megfelelő határozatot egyrészt a végrehajtás felfüggesztéséről szóló, mint törvénysértő rendelkezés mellőzését jelenti, azonban a másodfokú bíróság ezen rendelkezése további törvénysértéseket is eredményezett. [26] A másodfokú bíróság a Btk.
  2. §
(2)bekezdés b) pontja és a Btk. 86. §
(6)bekezdés második mondata szerinti kötelező rendelkezések alapján állapította meg azt, hogy a visszaeső I. rendű terhelt a próbaidő tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll. A végrehajtás próbaidőre felfüggesztésének törvénysértő alkalmazása folytán azonban az I. rendű terhelt pártfogó felügyeletére vonatkozó rendelkezés is törvénysértő, ekként annak mellőzésének van helye. [27] Téves a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezés is. Ugyanazon okból, amelyre tekintettel a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre felfüggesztése törvénysértő, az I. rendű terhelt feltételes szabadságra bocsátásból való kizártságát is meg kellett állapítani. [28] A Btk. 38. §
(4)bekezdés d) pontja alapján ugyanis nem bocsátható feltételes szabadságra, akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el. [29] Az immáron végrehajtandó szabadságvesztésbe a Btk. 92. §
(1)és
(2)bekezdése alapján be kell számítani az I. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban eltöltött időt; a Kúria az erre vonatkozó rendelkezést is pótolta. [30] A Be. 650. §
(1)bekezdés c) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak, ha az esetleges törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás (Be. XCIV. Fejezet) lefolytatása útján orvosolható. Ez azonban csak a felülvizsgálat kezdeményezését zárja ki az egyszerűsített felülvizsgálatra tartozó kérdésekben, nem jelenti azonban a Kúria döntési jogkörének korlátozását akkor, ha a felülvizsgálattal támadható terheltre hátrányos törvénysértés kiküszöbölése – következményesen – érint egyébként egyszerűsített felülvizsgálatban is orvosolható rendelkezéseket is (Kúria Bt.III.646/2017/5.). [31] A Be.
  1. §-a alapján pedig egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésről (Be.
  2. §
  3. pont), az előzetes fogva tartás és a bűnügyi felügyelet beszámításáról (Be.
  4. §
  5. pont), a pártfogó felügyelet elrendeléséről (Be.
  6. §
  7. pont). [32] Minderre figyelemmel a Kúria – miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a támadott jogerős ügydöntő határozatot a Be.
  8. §
(2)bekezdés c) pontja alapján megváltoztatva az I. rendű terhelt tekintetében a törvénynek megfelelő határozatot hozott. Ennek keretében az I. rendű terhelt tekintetében a jogerős ítéletnek a szabadságvesztés Kúria 2.Bfv.494/2023/9-I 6 büntetés végrehajtása felfüggesztésére, továbbá a pártfogó felügyeletre vonatkozó rendelkezést mellőzte, megállapította, hogy az I. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható, továbbá rendelkezett az előzetes fogvatartás kiszabott szabadságvesztébe való beszámításáról, egyebekben a megtámadott határozatot az I. rendű terhelt tekintetében a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [33] 4. A Be. 660. §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálja el. E főszabály alóli kivételként a Kúria nyilvános ülésen határoz a felülvizsgálati indítványról, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza [Be. 660. §
(2)bekezdés a) pont]. E figyelmeztetés után az arra jogosultak nem indítványozták nyilvános ülés kitűzését, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. [34] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban – a Kúria elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
  1. pontjában írt rendelkezés nyomán – öttagú tanácsban járt el. [35] IV. A Kúria ítélete elleni fellebbezést a Be.
  2. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [36] Az ugyanazon jogosult általi ismételt indítvány előterjesztésének tilalma, illetve az azonos tartalmú indítvány ismételt előterjesztésének tilalma a Be. 652. §
(6)és
(7)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdése alapján az ilyen indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.