← Magyarország

Kf.700574/2023/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: 1) A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör ellátásnak rendszeressége megállapítható akkor, ha az havonta több szolgálat alkalmával ismétlődően előfordul. 2) A veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások az eredeti szolgálati beosztás mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 9.Kf.700.574/2023/

  1. A felperes: felperes neve (címe) A felperes képviselője: képviselő neve (jogtanácsos 1 neve) kamarai jogtanácsos (címe) Az alperes: alperes neve (székhelye) Az alperes képviselője: (jogtanácsos 2 neve) kamarai jogtanácsos A per tárgya: illetménnyel kapcsolatos közszolgálati jogviszonyból származó per A fellebbezéssel támadott Pécsi Törvényszék határozat: 10.K.700.442/2023/
  2. A fellebbezést benyújtó fél: Alperes 10.K.700.442/2023/ . Ítélet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.574/2023/4 2 Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 23 000 (huszonháromezer) forint másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy a 72 209 (hetvenkettőezer-kettőszázkilenc) forint másodfokú fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes az alperes neve (város 1 neve)-i Rendőrkapitányság (település 1 neve) Rendőrőrs állományában körzeti megbízotti beosztásban teljesít szolgálatot, működési körzete (település 2 neve) és (település 3 neve) településekre terjed ki, amely része a (város 1 neve)-i Rendőrkapitányságon kialakított, további 21 településre kiterjedő körzeti megbízotti csoportnak (a továbbiakban: KMB Csoport). [2] A felperes
  3. november
  4. és
  5. július
  6. között 128 esetben látott el beosztásához nem tartozó, körzeti megbízotti működési körzetén, illetve körzeti megbízotti csoport működési körzetén kívül is járőri feladatokat, járőrszolgálatokat, TIK küldetéseket, elővezetéseket, átkíséréseket, kísérői beosztási feladatokat, rendezvény biztosításokat és sebességméréseket. [3] A felperes
  7. november 24-én a fenti szolgálatok ellentételezéseként megbízási díj megfizetése iránt szolgálati panaszt terjesztett elő, amelynek az állomány illetékes parancsnok nem adott helyt, azt elbírálásra felterjesztette az alperes vezetőjéhez. [4] Az alperes a (határozatszám) Szü. számú határozatával a felperes szolgálati panaszát elutasította. A felperes keresete és az alperes védirata [5] A felperes keresetében a
  8. november
  9. és
  10. július
  11. közötti időtartam vonatkozásában mindösszesen 927 616 forint elmaradt megbízási díj és ezen összeg után
  12. április
  13. napjától, mint középarányos időponttól járó késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. [6] Keresete jogalapjaként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  14. évi XXXXII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  15. §

(1)-
(5)bekezdését jelölte meg. Alapvetően arra hivatkozott, hogy a részéről végzett többletfeladatok vonatkozásában kétséget kizáróan működési körzeten kívüli tevékenységet kellett ellásson, adott esetben a csoport működési körzeten kívüli tevékenységeket is el kellett lássa, illetve a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  1. Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.574/2023/4 3 (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB szabályzat) 2., 21.,
  2. és
  3. pontjai szerint a körzeti megbízotti beosztásba nem tartozó (pl. járőri és egyéb) feladatokat. A megbízási díjra való jogosultságot álláspontja szerint megalapozta, hogy körzeti megbízotti feladatai ekkor háttérbe szorultak, azokat nehézségekkel tudta ellátni, valamint több különböző típusú feladatot kellett ellásson, ezek időben is jelentős terjedelműek voltak és el kellett lásson olyan feladatot (pl. átkísérés) amelyek tilalmazottak voltak számára. [7] A követelés összegszerűsége körében a
  4. november 1-től
  5. július 31ig terjedő időszakra az illetményalap 75 %-ának megfelelő havi 28 988 forint megbízási díj megfizetésére kérte az alperes kötelezését. [8] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. [9] Nem vitatta a felperes részéről csatolt tevékenységi lista kimutatását, azonban vitatta azok rendszeresen visszatérő jellegét, valamint álláspontja szerint ezen feladatokat a felperes a KMB szabályzat alapján is elláthatta. [10] Hivatkozott arra, hogy a KMB szabályzat
  6. pontja alapján a KMB Csoport kialakításával a csoport tagjaként a csoport megbízottjainak a működési körzete összeadódott, bővült, ezzel az érintett települések a felperes működési területének részévé váltak. A felperes csupán eseti jelleggel végzett olyan tevékenységet, amely a csoport működési körzetének elhagyásával járt. [11] A körzeti megbízottak feladatkörébe a közterületi/járőri tevékenység is beletartozik, azok párhuzamosak, átfedik egymást. [12] A körzeti megbízott bizonyos esetkörökben megbízási díjra jogosultság nélkül eljárhat működési területén kívül is. [13] A KMB szabályzat
  7. pontja alapján a körzeti megbízotti szolgálatteljesítés idejének 70 %-át közterületi tevékenységgel tölti, ami nem jelenti azt, hogy ezt a mértéket a működési körzetében kell, hogy eltöltse. [14] További érvelése szerint a KMB szabályzat
  8. pont c) alpontja alapján a különleges jogrend ideje alatt lehetőség volt a körzeti megbízotti munkakörtől eltérő feladatok ellátására, működési körzetből való elvonásra. Ezek eseti jelleggel, nem rendszeresen fordultak elő, többletterhet nem jelentettek. [15] Kifejtette továbbá, hogy a vitatott feladatellátás nem értelmezhető rendszeresnek. [16] A keresetet összegszerűségében is vitatta, a figyelembe vehető feladatok eseti jellegére, a szélesebb szaktudás igényének hiányára, alacsonyabb besorolású szolgálati beosztáshoz tartozására figyelemmel. Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.574/2023/4 4 Az elsőfokú bíróság ítélete [17] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 927 616 forint megbízási díjat és annak
  9. április
  10. napjától járó késedelmi kamatát, továbbá perköltséget. Megállapította, hogy a feljegyzett elsőfokú eljárási illeték az állam terhén marad. [18] Annak vizsgálata során, hogy a felperest a Hszt.
  11. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja alapján megilleti-e beosztásához nem tartozó feladatkör többletfeladatkénti ellátása miatt megbízási díj, abból indult ki, hogy egyrészt a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet [a továbbiakban: 1. BM rendelet] 2. számú melléklete szerint külön szolgálati beosztás a járőr, illetve a körzeti megbízott; másrészt a KMB szabályzat 2. pontja értelmében a körzeti megbízotti szolgálat célja a körzeti megbízotti működési körzetben található településeken a szabályzat e pontjában felsorolt feladatok ellátása; harmadrészt a KMB szabályzat 3. pont
  2. d)alpontja alapján a körzeti megbízotti működési körzet: a körzeti megbízottnak a körzeti megbízotti székhely szerinti, valamint a körzeti megbízotti besorolt települések közigazgatási területének, illetve részterületeinek együttese. [19] A működési körzettel kapcsolatos álláspontja körében kifejtette, a KMB szabályzat 15. pontja szerinti körzeti megbízotti csoport létrehozása nem eredményezheti a körzeti megbízott eredeti működési körzetének a megváltoztatását, annak az alperes által állított – a KMB csoport működési körzetére történő – kibővülését. Ekörben hivatkozott a szabályzat 72. pont
  3. c)alpontjára is, amely szerint a körzeti megbízotti csoport létrehozása esetén a csoport körzeti megbízotti működési körzetének leírását a csoportba besorolt körzeti megbízotti működési körzetek elkülönítésével kell megállapítani. [20] Rámutatott, a KMB szabályzat 21. pontja meghatározza azokat az esetköröket, amikor a körzeti megbízottat a körzeti megbízotti működés körzetéből – eseti jelleggel – el lehet vonni. Azonban az alperes a perben nem igazolta, hogy a felperes által megjelölt szolgálatok ellátása megfelelt volna a szabályzat 21. pontja szerinti feltételeknek, ezért azok ellátása részéről többletfeladatnak minősült. A felperes ezen feladatait nem a saját működési körzetén belül, hanem azokon kívül kellett, hogy ellássa. [21] A bírói gyakorlatra hivatkozással rámutatott, hogy ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat saját beosztása alóli mentesítés nélkül többletfeladatként látja el, a Hszt. 71. §
(5)bekezdése szerinti megbízási díjra jogosult (Kfv.III.45.033/2022/6., Kfv.VII.45.115/2022/4., Kfv.VII.45.078/2022/4., Kfv.VII.45.077/2022/4.). [22] A vizsgált feladatok felperes szolgálati beosztásához tartozásának vizsgálata körében kiemelte, hogy a körzeti megbízotti beosztás elsődleges célja a rendőrség állandó közvetlen kapcsolatának kialakítása és fenntartása az állampolgárokkal, települési Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.574/2023/4 5 önkormányzatokkal, a helyi lakossági civil és gazdálkodó szervezetekkel, továbbá emellett biztosítani a rendőri jelenlétet. [23] Az alperes egyoldalú utasítása alapján ellátott járőrszolgálat és egyéb feladtok azonban nem tartoznak a felperes kinevezése szerinti beosztásához. Hangsúlyozta, a per során ennek a kérdésnek volt jelentősége. [24] Rámutatott, e körben az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban rögzítheti, ez azonban nem lehet önkényes, csak a kinevezés szerinti beosztás keretein belül történhet. Jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör feladatának akár átmeneti, akár tartós ellátását. [25] A rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a felperes tartósan, visszatérő jelleggel látta el a működési körzetén kívül is a körzeti megbízotti beosztáshoz nem tartozó feladatokat, amely alapján ellentételezésre jogosult. [26] További érvelése szerint a megbízási díj megilleti a felperest a különleges jogrend időszakában történt hasonló feladatellátásra tekintettel is, mivel ez a körülmény nem képezheti kellő indokát annak, hogy a körzeti megbízottat egyébként azzal össze nem függő feladatra ellentételezés nélkül igénybe vegyék. [27] A feladatellátás rendszerességének vizsgálata körében arra a megállapításra jutott, hogy a felperes visszatérő, rendszeres jelleggel látott el beosztásba nem tartozó többletfeladatokat működési körzetén kívül is, ezért megbízási díjra való jogosultsága a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja alapján fennáll. [28] Kiemelte, hogy függetlenül attól, hogy a járőr feladatok egy alacsonyabb beosztáshoz tartozó feladatokat jelentett, ezek többletfeladatként jelentkeztek, így a megbízási díjra való jogosultság szempontjából ennek volt döntő jelentősége. A felperes – alperes által bizonyítékkal alátámasztottan nem cáfolt – állítása alapján megállapította, hogy a felperes a körzeti megbízotti feladatait is el kellett lássa, a járőri többletfeladatok teljesítése során azzal együttesen. Nyilvánvalónak minősítette, hogy a körzeti megbízotti feladatai ebben az időszakban háttérbe kellett szoruljanak és több különböző típusú feladatot látott el a többletfeladatok pedig nem beosztásához kapcsolódó feladatokat jelentettek, amelyeket működési körzetén kívül is el kellett lásson. [29] Az összegszerűség tekintetében értékelte, hogy a tevékenységeket a felperes rendszeres, visszatérő jelleggel látta el, azok beosztásához nem tartozó feladatok voltak, amelyeket igen hosszú időszakot érintően végzett, így a kereseti kérelem vonatkozásában az illetményalap 75 %-os mértéket megalapozottnak találta. [30] Pernyertesség-pervesztesség arányában rendelkezett a perköltség viselése felől. Az alperes fellebbezése és a felperes fellebbezési ellenkérelme Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.574/2023/4 6 [31] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása, a felperes keresetének elutasítása, valamint a felperes perköltségben történő marasztalása érdekében. [32] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontját és a
  1. BM rendelet [nyilatkozatát a korábbi nyilatkozatai fényében tartalma szerint értelmezve helyesen:
  2. BM rendelet]
  3. számú mellékletét, valamint a mérlegelési szempontok tekintetében a
  4. BM rendelet
  5. §
(6)bekezdését, továbbá a KMB szabályzat hivatkozott rendelkezéseit helytelenül értelmezte, azokból helytelen jogi következtetést vont le. [33] Fellebbezési hivatkozásaival lényegében az elsőfokú bíróság ítéletének a körzeti megbízotti működési körzet fogalmával, a rendezvénybiztosítás, meccsbiztosítás, körzeti megbízotti feladatokból való kirekesztésével, a perbeli feladatellátás rendszerességével, a különleges jogrendi időszakkal, illetve a megbízási díj mértéke vonatkozásában a mérlegelési szempontokkal kapcsolatos megállapításait, következtetéseit támadta. [34] A körzeti megbízotti működési körzet fogalmával kapcsolatos érvelése szerint az elsőfokú bíróság értelmezése a KMB szabályzat
  1. pontját sérti. A norma biztosította lehetőséggel élve azért hozta létre a KMB Csoportot, hogy a csoportkörzetben a rendőri lefedettség folyamatos legyen. Így került a felperes a csoportba beosztásra. Az alperesi álláspont szerint tehát a felperes jogszerűen látott el a csoport működési körzetébe tartozó településeken akár járőr feladatokat is. E körben sérelmezte a KMB szabályzat
  2. pont c) alpontjának értelmezését is, állítása szerint ugyanis ez pusztán technikai jellegű előírás. KMB szabályzat [35] Vitatta, hogy a rendezvénybiztosítás nem tartozna a körzeti megbízotti feladatok közé és megbízási díj alapjául szolgálhatna. E körben hivatkozott a KMB szabályzat
  3. pontjának rendelkezésére, mely alapján a közterületi szolgálat fogalom körébe nem tartozó közterületen töltött időt, így különösen helyszíni biztosítás, csapatszolgálati tevékenység, rendezvény, szállás, útvonal, programhely biztosítás, elővezetés idejét a körzeti megbízotti tevékenység idejébe be kell számítani. [36] A perbeli feladatellátás rendszeressége körében fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felperes által elvégzett feladatok nem minősülnek rendszeres feladatellátásnak és nem értékelendő többletfeladatként, ezért nem alapozza meg a Hszt.
  4. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja alapján megbízási díjra való jogosultságot. [37] A különleges jogrenddel kapcsolatosan kifejtette, hogy a KMB szabályzat 21. pont
  2. c)alpontja ezen időszakban általános jelleggel teszi lehetővé a körzeti megbízott működési körzetéből történő elvonását eseti jelleggel és nem határozza meg, hogy csak a különleges jogrenddel szorosan összefüggő feladatokat láthat el, vagy egyéb a munkaköréhez tartozó feladatokra is igénybe vehető. Korlátozás hiányában tehát a vitatott feladatok ellátását is meghatározhatta a felperes részére. További érvelése szerint a Hszt. 71. § és a KMB szabályzat hivatkozott pontja alapján csak eseti jelleggel vonta el a felperest a működési körzetéből. A felperes tehát nem végzett olyan jellegű és annyi többletfeladatot, amely Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.574/2023/4 7 megteremtené a megbízási díj jogalapját. A különleges jogrend idejére a megbízási díj jogalapja ezért sem áll fenn. [38] A megbízási díj mértéke vonatkozásában a mérlegelési szempontok körében hivatkozott a BM rendelet 35. §
(6)bekezdésére. A 75 %-os megbízási díj mértékét eltúlzottnak ítélte, egyrészt azért mert az eseti jelleggel elvégzett egyéb feladatok nem jelentettek többletterhet, nem nehezítették meg a körzeti megbízotti feladatok ellátását, másrészt mert a beosztáshoz nem tartozó feladatok ellátása szélesebb szaktudást nem igényeltek, harmadrészt a felperes által elvégzett feladatokat lefedő beosztások a felperes beosztásánál alacsonyabb besorolásúak voltak, a beosztáshoz tartozó illetmény alacsonyabb, ehhez mérten a felperes e feladatokat mindvégig magasabb illetményért látta el. [39] Utalt továbbá arra, hogy a körzeti megbízott és a járőr is alapvetően rendészeti feladatokat látnak el, a feladatok párhuzamosak, azonosak, átfedik egymást, ezért ténylegesen komoly többlet terhet nem jelentettek a felperesnek. [40] Mindezekre tekintettel a 75 %-os megbízási díjra való jogosultság nem megalapozott. [41] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Hivatkozott arra, hogy az alperes fellebbezésében nem adott elő olyan körülményt, amelyet az elsőfokú bíróság ne vizsgált volna. [42] A KMB szabályzat 15. és 24. pontjára hivatkozással rámutatott, hogy a körzeti megbízott járőrszolgálatra csak kivételesen osztható be, azonban nem vehető igénybe a csoport működési körzetén kívül, valamint ha a járőr pár másik tagja mellette nem járőr, járőrszolgálati feladatokra. E körben hivatkozott a Kúria Kf.VIII.45.156/2021/4. számú ítéletében foglaltakra. [43] A megbízási díj mértékével kapcsolatosan utalt a következetes bírói gyakorlat körében arra, hogy a körzeti megbízotti és járőri beosztások különbözőek, a Hszt. 71. §
(5)bekezdése szerinti mérlegelés körében a jogszabályi minimumtól való eltérést, így a magasabb összegű megbízási díjat indokolja az, hogy a járőr és egyéb feladatok ellátása ténylegesen komoly többlet terhet jelentettek, a felperes több különböző típusú feladatot látott el, ezek időben jelentős terjedelműek voltak, az átkísérés kifejezetten tiltott a KMB szabályzat
  1. a) alpontja alapján és hogy a jelenlegi értékviszonyokra tekintettel a jogszabály minimum szerinti bruttó 19 325 forintos megbízási díj nem alkalmas egy reális, jelentős többletfeladat kompenzálására, azzal nem lehet arányos. Az ítélőtábla döntése és jogi indokai [44] A fellebbezés alaptalan. [45] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  3. §
(1)bekezdése értelmében a fellebbezés és a Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.574/2023/4 8 fellebbezési ellenkérelem keretei között – a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.
  1. §-a alapján tárgyaláson kívül eljárva – bírálta felül. Ennek során figyelembe vette, hogy az alperes az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem vitatta, az ítélet jogi indokolását támadta a jogalap és az összegszerűség tekintetében. Megállapította, hogy a támadott részben az elsőfokú bíróság jogi következtetése és érdemi döntése is helytálló; azzal ítélőtábla egyetértett. A fellebbezésben foglaltakkal összefüggésben a következőket emeli ki. [46] A fellebbezés alapjának vizsgálata [Kp.
  2. §
(1)bekezdés, 108. §
(1)bekezdés] körében ítélőtábla rögzíti, hogy az alperes fellebbezésében ugyan hivatkozott a
  1. BM rendelet [a fentiek szerint helyesen
  2. BM rendelet]
  3. melléklete megsértésére, ezzel összefüggésben azonban jogszabálysértésre való hivatkozásai indokait – a rendezvénybiztosítás, meccsbiztosítás feladatokra vonatkozó érvelés kivételével – nem adta elő, ezért az ítélőtábla a Kp.
  4. §
(1)bekezdésére, 100. §
(2)bekezdés b) pontjára és
  1. § §-ára figyelemmel ebben a körben – az említett kivételtől eltekintve – nem vizsgálódhatott. [47] A KMB szabályzat nem jogszabály, ezért annak sérelme önmagában nem lehet a fellebbezés alapja, az azzal kapcsolatos hivatkozások csak a fellebbezés alapjához kapcsolódó jogi érvelés körében vehetők figyelembe. [48] A fellebbezés alapjaként tehát csak a Hszt.
  2. §
(1)bekezdés c) pontjának, valamint a 2. BM rendelet 35. §
(6)bekezdésének megsértése volt értékelhető. [49] A Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja azt írja elő, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. [50] Ezen jogszabályi rendelkezésben szereplő tényállási elemek fennálltát az elsőfokú bíróság azért állapította meg, mert álláspontja szerint a felperes a munkáltató utasítása alapján rendszeresen egyrészt a saját körzeti megbízotti működési körzetén kívül járt el, másrészt a járőri és egyéb perbeli feladatok ellátásakor beosztásához nem tartozó feladatokat végzett, amelyek többletfeladatot jelentettek számára, ezt pedig a különleges jogrend sem írta felül. [51] A fent kifejtettek szerint – a törvényi követelményeknek megfelelő fellebbezési hivatkozás hiányában – az ítélőtábla – egy kivétellel – a perbeli feladatok felperes szolgálati beosztásába nem tartozását nem vizsgálhatta, ezért csupán kiindulópontként megjegyzi a következőket: A Kúria követendő határozataiban (pl. Kf.VII.45.155/2021/6., Kf.VII.45.004/2022/4., Kf.VII.45.117/2022/4.) már állást foglalt – a Hszt. 44. §
(1)bekezdés, 45. §
(1)bekezdés és egyéb normák (az ORFK utasítás és a Járőr- és Őrszolgálati szabályzat) alapján – a körzeti megbízott és a járőr beosztás elhatárolása és különbözősége tekintetében. A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) 69. § és 70. § elkülöníti egymástól a körzeti megbízotti szolgálati formát és a járőr szolgálati formát. Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a KMB szabályzatban a körzeti megbízott feladatai között nem szerepel a járőrszolgálat ellátása, a 24. pont csak azt a lehetőséget teremti meg, hogy a körzeti megbízott – alapvetően a működési körzetében – járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható legyen. (Kúria Kf.III.45.110/2022/4-I.) Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.574/2023/4 9 [52] Az előbbi kúriai álláspont a perbeli feladatok jelentős részét kitevő járőri feladatok, a megfelelő fellebbezési hivatkozás hiánya pedig mind a járőri, mind a további perbeli feladatok tekintetében önmagában megalapozza a beosztáshoz nem tartozó feladatok ellátásának megállapítását függetlenül attól, hogy azokat a felperes a saját körzeti megbízotti működési körzetében, ezen kívül, de a KMB csoport körzetében, vagy a KMB csoport körzetén kívül látta-e el. [53] E körben az alperes fellebbezése annyiban alapos, hogy a KMB szabályzat 37. pont
  1. b)alpontja alapján a rendezvénybiztosítást, így a meccsbiztosítást a körzeti megbízotti szolgálati forma közterületi tevékenység idejébe be kell számítani, azonban e körben nem adta elő, hogy álláspontja szerint hány ilyen esetszám került beállításra. Az F/7 alatt csatolt kimutatás szerint azonban csupán egy alkalommal, 2022. január 21-én állapítható meg ilyen jellegű tevékenység, ezen egyetlen pedig nem befolyásolja a további perbeli feladatellátások minősítését. [54] A fentiekre tekintettel nincs jelentősége az alperes körzeti megbízotti működési körzet fogalmával kapcsolatos okfejtéseinek. Ennek ellenére az ítélőtábla megjegyzi, az alperes tévesen sérelmezte az elsőfokú bíróság KMB szabályzat 15. pontjával és 72. pont
  2. c)alpontjával kapcsolatos jogértelmezését. [55] A KMB szabályzat 15. pontja értelmében a 2. pont
  3. a)alpontjában meghatározott körzeti megbízotti feladatok összehangolása, a szolgálat ellátásának hatékonysága érdekében az egymással határos körzeti megbízotti működési körzetekben szolgálatot teljesítő körzeti megbízottak 4-10 fős szolgálati csoportokba szervezhetők. A maximális létszámot úgy kell meghatározni, hogy ezen utasításban meghatározott feladatok végrehajthatóak legyenek. A körzeti megbízotti csoport tevékenységét – akár több körzeti megbízott közös szolgálatellátásával – úgy kell szervezni, hogy a működési körzetében a rendőri lefedettség az egyes körzeti megbízotti csoportba beosztott körzeti megbízott távolléte esetén is biztosított legyen. [56] A KMB szabályzat ezen pontja az alperesi érveléssel ellentétben nem értelmezhető úgy, hogy a felperesnek a körzeti megbízotti csoport tagjaként a saját körzeti megbízotti működési körzete – valamint a megbízással érintett további körzeti megbízotti működési körzetek – KMB Csoport körzeti megbízottjainak összeadódott működési területére bővülne. A KMB szabályzat 3. pont
  4. d)alpontja határozza meg a körzeti megbízotti működési körzet fogalmát, akként, hogy az a körzeti megbízottnak a körzeti megbízotti székhely szerinti, valamint a körzeti megbízotti besorolt települések közigazgatási területének, illetve részterületeinek együttese. A 15. pont fent idézett normaszövegéből megállapíthatóan a körzeti megbízotti csoport létrehozása lehetőségének indoka az, hogy a körzeti megbízotti feladatok ellátása, a folyamatos rendőri lefedettség az egyes körzeti megbízotti csoportba beosztott körzeti megbízottak távolléte esetén is biztosított legyen. Mindezekből - az elsőfokú bíróság helyes érvelése szerint – az következik, hogy a KMB szabályzat értelmében a körzeti megbízotti csoport létrehozása nem eredményezi a körzeti megbízott eredeti működési körzetének a megváltoztatását, a körzeti megbízotti csoportba tartozó körzeti megbízottak működési körzetének kibővülését. Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.574/2023/4 10 [57] A KMB szabályzat 72. pont
  5. c)alpontja annyiban támasztja alá ezen álláspontot, hogy annak megfogalmazása egyértelműen a körzeti megbízotti csoporthoz tartozó egyes működési körzetek elkülönítésére irányuló jogalkotói szándékra utal. Rendelkezése szerint ugyanis a KMB Csoport létrehozása esetén a körzeti megbízotti csoport működési körzetleírását olyan módon kell elkészíteni, hogy az a körzeti megbízotti csoportba besorolt körzeti megbízottak működési körzetét elkülönítve tartalmazza. A körzeti megbízottnak az erről szóló okmányt a 72. pont
  6. a)és
  7. b)alpontjában rögzített okmányokkal együtt kell kezelni, és a szolgálat ellátása során magánál kell tartania. [58] A KMB Csoport létrehozása és annak a folyamatos rendőri lefedettséget biztosítani kívánó célja tehát nem eredményezi azt, hogy a felperes a jogszerűen ellátott járőri feladatokért ellenszolgáltatásra ne lenne jogosult. [59] Ahogy arra a Kúria több határozatában is rámutatott, amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, a járőrfeladatokat rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/4., Kf. VII. 45.184/2021/4.). [60] E tekintetben az alperes fellebbezésében azt vitatta, hogy az a körülmény, miszerint a felperes a 128 esetben működési körzeten kívüli, beosztásához nem tartozó feladatokat látott el, nem értelmezhető rendszeres feladatellátásnak és nem értékelendő többletfeladatként, így megbízási díjra való jogosultságot sem alapoz meg. [61] A perbeli esetben a felperes működési körzeten kívüli tevékenysége az ítélőtábla megítélése szerint is rendszeresnek volt minősíthető. A perbeli időszak 32 hónapjában a megállapított 128 esetszám is arra enged következtetni, hogy a felperes nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végzett a működési körzetén kívüli, beosztásához nem tartozó feladatokat. [62] Az alperes további védekezése kapcsán az ítélőtábla rámutat, hogy a Kúria több határozatában kifejtette azt is, hogy a veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások az eredeti szolgálati beosztás mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII. 45.159/2021/7., Kf.VII.45.184/2021/4.), így az alperesnek a KMB szabályzat 21. pont
  8. c)pontja körében, a különleges jogrendi időszak vonatkozásában kifejtett érvelése sem volt alapos. [63] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megalapozottan vont le következtetést arra, hogy a felperes a perbeli feladatokkal a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként. [64] Azt az elsőfokú bírósági következtetést pedig, hogy őt erre figyelemmel a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján illeti meg megbízási díj, az alperes fellebbezésében nem támadta. Kizárólag a mérlegeléssel megállapított százalékos mérték eltúlzottságát állította a 2. BM rendelet 35. §
(6)bekezdésének sérelmére hivatkozással. Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.574/2023/4 11 [65] Mivel az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenységének vitatása körében eljárási jogszabálysértésre nem hivatkozott, az anyagi jogszabályhelyekben foglalt szempontok általa helyesnek tartott értékelését sikerrel nem érvényesíthette; a jogsértő ítéleti mérlegelés tényének alperes általi, eljárási jogszabálysértés megjelölése hiányában történő állítása az elsőfokú bíróság ítéletét (mérlegelését) jogszerűtlenné nem tehette. [66] Ezért csupán megjegyzi az ítélőtábla az alperesi hivatkozások kapcsán a következőket: Egyrészt a korábban kifejtettek szerint a feladatellátás nem eseti jellegű, hanem rendszeres volt. Másrészt téves az az alperesi hivatkozás is, hogy a felperes nem látott el jelentős mértékben többletfeladatot. E körben az alperes érvelésével szemben nem annak van jelentősége, hogy a körzeti megbízotti és a járőri feladatok mennyiben hasonlítanak egymáshoz, illetve, hogy a járőri feladat igényel-e szélesebb szaktudást, hanem adott esetben annak, hogy milyen mennyiségben lát el az érintett szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat. Többletterhet jelenthet ugyanis nem csak a feladatok eltérő mivolta, vagy a szélesebb szaktudás-igény, hanem a többletfeladatok mennyisége is. Hszt. 71.§-a szerinti megbízási díjra való jogosultságnak az alperes fellebbezésében írtakkal ellentétben a többletfeladattal járó magasabb felelősségi kör nem feltétele, a Hszt. 71.§-a szerinti megbízási díjra való jogosultságot nem szünteti meg az a tény, ha a szolgálati beosztáshoz nem tartozó többletfeladat alacsonyabb besorolásúnak minősíthető, vagy alacsonyabb szaktudás-igényű beosztáshoz tartozik. Igaz, ezek a mérlegelési tartományon belül csökkentő tényezők lehetnek, de ezek egyikét (az alacsonyabb beosztásba tartozást) az elsőfokú bíróság – ítélete [30] bekezdésében – értékelte is. [67] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [68] A másodfokú bíróság a Kp. 35.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81. §
(1)-
(2)bekezdéseire, 82. §
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja,
(5)bekezdése alapján, a 4.§
(1)bekezdés a) pontjának alkalmazásával állapította meg. [69] Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentesség folytán a fellebbezési illeték a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdései értelmében az állam terhén marad. [70] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99.§
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 77.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Szeged,
  1. november
  2. Dr. Szőllősiné dr. Tóth Zsuzsanna s.k. s.k. Dr. Telegdy Gergely s.k. Dr. Bálind Attila Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.574/2023/4 a tanács elnöke 12 előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.