Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.033/2022/
- szám A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: ügyvéd1, Az alperes: alperes1 (cím2) Az alperes képviselője: ügyvéd2 A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: felperes
- sorszám alatt A per tárgya: személyiségi jogi igények érvényesítése Az elsőfokú bíróság: Szekszárdi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 6.P.20.075/2021/
- számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget, valamint az államnak – az állami adóhatóság felhívására – 48.000 (negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] A felperes rendezvény szervezéssel foglalkozó helység1i vállalkozó. Az alperes közhasznú civil szervezet, melynek célja helység1on az egészséges életmód, a kultúra, a szabadidő, az oktatás, a környezetvédelem, a településfejlesztés és a nemzetközi kapcsolatok feltételeinek biztosítása. Az egyesület jelölő szervezetként részt vett az utolsó három önkormányzati Pécsi Ítélőtábla III.Pf.20.033/2022/5/I [2] [3] [4] [5] [6] [7] 2 választáson. Elnöke egyéb1, további képviselőként bejegyzett személyek egyéb2 és egyéb
- egyéb2 politikus, több választáson indult különböző jelölő szervezetek jelöltjeként, 2010 óta többször volt az alperes polgármesterjelöltje, illetve képviselőjelöltje az önkormányzati választásokon, 2002-től 2019-ig helység1 város polgármesteri tisztségét töltötte be, jelenleg is önkormányzati képviselő. Polgármesterjelöltként jellegzetes kampány szövege volt a "Természetesen helység1", amely megválasztását követően az önkormányzat egyik jelszava lett. A „Természetesen helység1” megnevezésű facebook oldal annak ismertetője szerint helység1 város legnépszerűbb közéleti oldala, 2012 évtől polgármester polgármesteri időszakában a város hivatalos közösségi oldala volt, az internetes oldalon mind az önkormányzat, mind polgármester polgármester megosztott tartalmakat. A „Természetesen helység1” nevű facebook fiókot nem az alperes hozta létre, a facebook profilnak nem ő a fenntartója, működtetője. A facebook-oldalon
- június
- napján egyéb2 aláírással jelent meg a felperes által kifogásolt szöveges tartalom, amelyben gyermekének sportegyesületi tagdíjára vonatkozó vitáját bemutatva a „Virradó helység1” megnevezésű facebook-oldalon megosztott tartalmat kritizálta. Az e weboldal moderátorának tartott felperesről az alábbiakat közölte: „felperes1…dicső tette volt még kanosabb korábban, hogy nőverő és nőalázó volt. (Arról nem is beszélve, hogy ő maga mesélte helység2ban, hogy egyszer feleségül kellett vennie egy kubai színes bőrű nőt, akit nem is ismert, hogy helység3on tudjon röplabdázni. Ha ez igaz volt, nem kis bűncselekményt követett el!) Állítólag több erőszakos esete is volt, egynek viszont fültanúja lehettem. Mai napig szörnyű rá visszaemlékezni, ahogy többen végighallgattuk, hogy a szerencsétlen nő hogyan könyörög, hogy ne bántsa. Az a sok puffanás, jajveszékelés örökre belém égett. Egyszer ez a személy írt nekem, hogy ha nem fejezem be azt, hogy róla elmondom a történteket, feljelent…Ugye ezt csak abban az esetben lehet érdemben megtenni, ha valaki valótlant állít. Mivel több tanú is van és a nőverő aztán a fogdán töltött több napot a lovagias tette után, vaskos kis dosszié hever valamelyik rendőrségi szekrényben az ügyről…” A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a facebook-oldalán közzétett fenti valótlan, indokolatlanul bántó és sértő közlésekkel megsértette a becsülethez és jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. A súlyos jogsértés magánéletében és szakmai tevékenységében is jelentős hátrányt okozott, ezért kérte az alperes kötelezését 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére. Hivatkozott arra, hogy az alperes és a facebook profil neve megegyezik, a facebook-oldalon az egyesületnek számos közleménye megosztásra került, a kifogásolt tartalmat aláíró személy pedig az alperes törvényes képviselője, így a jogsértésért az alperes felelős. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a kifogásolt közlés nem tőle származik, annak közzétevője nem az ő képviseletében járt el, a facebookoldal, ahol az írást megosztották, nem az ő facebook-oldala, azt nem is kezeli, egyébként pedig sem facebook-oldallal, sem más internetes weblappal nem rendelkezik. Kétségbe vonta azt is, hogy a közéleti, politikai tartalmú közlés, amelynek a véleménynyilvánítás szabadsága fokozott védelmet biztosít, alkalmas lett volna arra, hogy a közszereplő felperes személyiségi jogát megsértse. A sérelemdíj iránti igényt mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatta. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest 80.000 forint perköltség, valamint az államnak 36.000 forint feljegyzett elsőfokú eljárási illeték megfizetésére. Pécsi Ítélőtábla III.Pf.20.033/2022/5/I [8] [9] [10] [11] [12] [13] 3 Az alperes védekezésére figyelemmel elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az alperest mint jogi személyt terheli-e a felelősség a személyiségi jogsértésért. Rögzítette, hogy bár a felperes érdekében állt annak a bizonyítása, hogy az alpereshez köthető a sérelmezett megjelenés, ezt a perben sikerrel teljesíteni nem tudta. Azt igazolta ugyan, hogy a facebook-oldal és az alperesi egyesület neve is "Természetesen helység1", és az oldalon megosztásra kerültek az alperes mint jelölő szervezet kampány eseményeit és jelöltjeit – köztük polgármesterot – a választópolgárok figyelmébe ajánló választási plakátok és kampány üzenetek, mindezzel azonban azt nem bizonyította, hogy a „Természetesen helység1” facebook-oldal felhasználója, illetve kezelője az alperes lenne. Értékelte, hogy a facebook profilban megosztott, a felperes által igazolt alperesi közleményeken mindig szerepelt az egyesület neve és logója, tartalmuk is az alpereshez mint jelölő szervezethez volt köthető. A sérelmezett írás tartalma azonban az alperes tevékenységéhez semmilyen módon nem kapcsolódik, rá vonatkozó azonosító adatot, megjelölést nem tartalmaz. A felperes által bizonyítékként csatolt, a területi választási bizottság előtt
- szeptember
- napján meghozott határozat alapján sem találta megállapíthatónak, hogy a facebook oldal felhasználója az alperes lenne. A helység1 Város Önkormányzatának hivatalos honlapján megjelent tartalomhoz kapcsolódó kifogást elbíráló határozat indokolása szerint ugyan az alperes facebook-oldalán
- szeptember
- napján közzétételre került egy kampányfilm, de nem jelölte meg a határozat, hogy ez pontosan melyik facebook-oldal, illetve az sem tűnik ki belőle, hogy érdemben vizsgálta volna a választási szerv, hogy a kampányfilmet megjelenítő facebook-oldalt ki hozta létre, illetve ki működteti, az valóban köthető-e az alpereshez. Figyelembe vette, hogy polgármester, akinek nevében az írás megjelent, az alperes törvényes képviselőjeként úgy nyilatkozott a perben, hogy a felperesre vonatkozó, hasonló tartalmú írást jelentetett meg, a kifogásolt közlemény nem az alperes képviseletében íródott, nem az alperes jelentette meg, a facebook-oldal nem az alperesé. Ezen az oldalon maga is megosztott közleményeket, de annak során nem az alperes képviseletében járt el. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság arra vont le következtetést, hogy a kifogásolt közlemény megírása, közzététele nem az alperes képviseletében, és nem is annak facebookoldalán történt, így felelőssége a személyiségi jogsértésért nem állapítható meg. Erre figyelemmel a keresetet elutasította, és a pervesztes felperest kötelezte a perköltség és a feljegyzett elsőfokú eljárási illeték megfizetésére. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett, elsődlegesen annak megváltoztatását és a kereset teljesítését, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak az ügy érdemi eldöntésére kiható megsértése miatt. Megsértett jogszabályhelyként jelölte meg a Ptk. 2:43.§ d) pontját, a 2:45.§
(1)és
(2)bekezdését, a 2:51.§
(1)bekezdés
- e)és
- c)pontját, a 2:52.§
(1)bekezdését, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 265.§
(1)bekezdését és a 276.§
(1)bekezdését. Fellebbezésének indokolása szerint a perben igazolt, hogy a sérelmezett közleményt megjelentető facebook profil neve megegyezik az alperes nevével, a közleményt az alperes törvényes képviselőjének aláírásával osztották meg. Az ellenkérelemben vitatott tény kapcsán tizennyolc okirati bizonyítékkal igazolta, hogy a facebook-oldalt az alperes használja közleményei megjelentetésére, a csatolt választási kifogást elbíráló határozatból is kitűnik, hogy a facebook-oldal kezelője az alperes, a civil szervezetek névjegyzékében az alperes szervezeti képviselői között egyéb2 is szerepel, azaz az általa tett nyilatkozatot az alperesnek kell betudni. Erre figyelemmel az alperest terhelte volna annak bizonyítása, hogy a közleményt megjelentető facebook profilnak nem ő a felhasználója, a közlemény nem köthető Pécsi Ítélőtábla III.Pf.20.033/2022/5/I [14] [15] [16] [17] [18] [19] 4 hozzá. Az általa előadottakat azonban egyéb2 nem tanúként, hanem az alperes törvényes képviselőjeként kívánta cáfolni, az alperes egyéb bizonyítási eszközt nem ajánlott fel. Bizonyítási kötelezettségének így nem tett eleget, amit az elsőfokú bíróság a Pp. 265.§
(1)bekezdésének és 276.§
(1)bekezdésének megsértésével nem értékelt a terhére. Utalt arra is, hogy a Pécsi Ítélőtábla korábban meghozott Pf.III.20.020/2021/4. szám alatti ítéletében is rögzítette, hogy egyéb2 más személyiségi jogát megsértő nyilatkozatáért az alperes egyesületet terheli a felelősség. Fellebbezésében fenntartotta a közlés személyiségi jogait sértő jellegére, és az őt ért nem vagyoni hátrányok miatt indokolt sérelemdíjra vonatkozó jogi érvelését is. Perköltségként másodfokú ügyvédi munkadíjat számított fel. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Másodfokú perköltségként az őt képviselő ügyvéd munkadíját számította fel. A fellebbezés nem alapos. Fellebbezési kérelmében a felperes a Pp.381.§-a alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását is kérte, eljárási szabálysértésként hivatkozva a Pp. 265.§
(1)bekezdésének a bizonyítási érdekről és bizonyítási teherről rendelkező, valamint a Pp. 276.§
(1)bekezdésének a bizonyítás elrendelésével kapcsolatos szabályaira. A másodfokú bíróság Pp. 369.§
(1)bekezdése szerinti eljárásjogi felülbírálati jogkörét lényegében abban a kérdésben kérte gyakorolni, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte az alperes terhére annak bizonyítatlanságát, hogy a „Természetesen helység1” facebook profil nem az ő weboldala, illetve ebben a körben az alperest bizonyításra nem hívta fel. Ez a hivatkozás lényegében a Pp. 237.§
(2)bekezdése szerinti anyagi pervezetési hibára utalást jelenti, mert a felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a 11. sorszámú jegyzőkönyvbe foglaltan tévesen tájékoztatta a feleket arról, hogy az alperes vitatására tekintettel a felperes érdekében áll annak a bizonyítása, hogy az internetes oldal az alpereshez köthető, és a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ő viseli. A Pp. 369.§
(4)bekezdése szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének, illetve eljárásának az anyagi pervezetéssel összefüggő részét csak az anyagi jogi felülbírálat részeként vizsgálhatja, és minősítheti úgy, hogy egyúttal köteles elvégezni a saját anyagi jogi álláspontja szerint helyes anyagi pervezetést és az ezzel összefüggő intézkedéseket megtenni. Ebből következik, hogy a Pp. 369.§
(1)bekezdése szerinti eljárásjogi felülbírálati jogkörében mindez nem értékelhető, a bizonyítási érdekkel kapcsolatos, a felperes által tévesnek értékelt anyagi pervezetés ezért a Pp. 381.§-a szerinti lényeges eljárási szabálysértés miatti hatályon kívül helyezésnek nem lehet az alapja. A Pp. 384.§
(1)bekezdése külön is rendelkezik arról, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére önmagában nem szolgálhat alapul, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság anyagi pervezetésével nem ért egyet. Kizárólag ebből okból a felek sem kérhetik az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését megalapozó eljárási szabálysértés hiányában a másodfokú bíróság azt érdemben bírálta felül. Ennek során az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényekből eltérő következtetés levonására, a tények másként minősítésére nem látott indokot. Az elsőfokú bíróság a felperes személyiségi jogsértés megállapítására és sérelemdíj megfizetésére irányuló keresetét azért utasította el, mert nem találta bizonyítottnak, hogy a sérelmezett kijelentéseket az alperes képviseletében, nevében eljáró személy tette, és így eljárását az alperes jogi személynek kell betudni, másrészt a perben az sem került bizonyításra, hogy a „Természetesen helység1” facebook profilt az alperes hozta létre, illetve tartja fenn, vagyis jogosultsággal rendelkezik arra nézve, hogy azon milyen tartalom kerüljön megosztásra illetve eltávolításra. Pécsi Ítélőtábla III.Pf.20.033/2022/5/I [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] 5 A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítéletet megváltoztató és a keresetet teljesítő döntés érdekében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság e következtetése alapvetően azért téves, mert nem egyéb2 tanúvallomásán, hanem alperesi képviselőként tett nyilatkozatán alapul, amelyet félként az eljárás során csupán állított, az alperes pedig a felperes releváns tényállításával ellentétes bizonyítási eszközt a perben nem bocsátott rendelkezésre. A felperes álláspontjával szemben azonban az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a perben a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy igénye az alperesként megjelölt jogi személlyel szemben érvényesíthető, mert a személyiségi jogsértést – tagja, illetve képviselője útján – ez a személy követte el, vagy a „Természetesen helység1” facebook profil létrehozójaként, felhasználójaként a működésének feltételeit megteremtette, és az ellenőrzés gyakorlása révén az ott megjelent közleményekért lényegében objektív felelősséggel tartozik. Ennek bizonyítása azonban az elsőfokú bíróság helyes értékelése és következtetése szerint sikertelen volt. Kétségtelen, hogy az írás egyéb2 neve alatt jelent meg, aki az alperes képviselője, azonban ebből még nem következik, hogy a nyilatkozatot ebben a minőségében tette. Maga az írás is alapvetően személyes jellegű, abból a polémiából indul ki, hogy a felperes szerint egyéb2 gyermekét annak ellenére versenyeztették, hogy utána a szülők az egyesületi tagdíj hozzájárulást nem fizették meg. A facebook-oldalon megosztott közlemény semmilyen formában nem tartalmaz utalást az alperesi egyesületre, annak tevékenységére. A facebook egy olyan szolgáltatás, amely a profilt (fiókot) az általuk kiválasztott megnevezéssel létrehozó regisztrált felhasználóinak lehetőséget nyújt egyebek mellett arra, hogy egy, a profilhoz tartozó internetes weboldalt – facebook-oldalt – hozzanak létre, amelyen kommunikálhatnak más regisztrált felhasználókkal a profiljukban különböző tartalmakat megosztva. A facebook-oldalt a kezelőjének rendelkezése szerint a facebook felhasználók vagy azok meghatározott csoportja megismerheti, kommentálhatja vagy akár maga is megoszthat tartalmat. Az ítélkezési gyakorlat szerint a facebook profil fenntartója, működtetője önmagában a sértő tartalmú közlések facebook oldalán történő közzétételével is jogsértést követ el, függetlenül attól, hogy az érintett bejegyzés honlapján való elhelyezéséről tudott-e vagy sem (Kúria Pfv.IV.20.794/2016/4. számú ítélete). A perben azonban nem volt megállapítható, hogy az egyesület nevéhez hasonló megnevezésű „Természetesen helység1” facebook profil létrehozója, fenntartója az alperes lenne. Ehhez nem elegendő, hogy azon az alperesi egyesület nevével, logójával ellátott közlemények, felhívások közzétételre kerültek. A facebook profil beállítható úgy, hogy arra mások is közléseket tölthessenek fel, a facebook profil működtetője is feltöltheti saját facebook oldalára más, általa támogatott személyek, szervek közléseit, felhívásait. Akár a „Természetesen helység1” facebook profil felhasználója, akár az ő feljogosítása alapján az alperes tette közzé a facebook oldalon az egyesület nevével és logójával ellátott kampányüzeneteket, ezek megosztásával az alperes nem kerülhetett olyan helyzetbe, hogy a facebook profilon megosztott egyéb tartalmak közzétételét vagy eltávolítását befolyásolhassa, így mások ott közzétett nyilatkozatának személyiségi jogokat sértő tartalmáért objektív jellegű felelőssége sem állapítható meg. A Területi Választási Bizottság a felperes által hivatkozott 42/2019. (X.7.) TVB határozatában nem jelölte meg a „Természetesen helység1” facebook-oldalt, mint az alperes facebook-oldalát. Azon túlmenően, hogy a Pp. 263.§
(2)bekezdése alapján egy ilyen tartalmú megállapítás sem kötné a polgári per bíróságát, a határozatból a másodfokú bíróság sem vonta le azt a következtetést, hogy a perbeli facebook profil az alpereshez tartozik. A Pf.III.20.020/2021/4. számú ügyben pedig az alperes perben állását nem az indokolta, hogy a „Természetesen helység1” facebook-oldal fenntartója és működtetője, hanem maga a Pécsi Ítélőtábla III.Pf.20.033/2022/5/I [27] [28] [29] [30] 6 sérelmezett bejegyzés származott az alperestől, illetve képviselőjétől a sérelmet szenvedett felperes, az alperesi egyesület és az őt képviselő természetes személy egyező előadása szerint. Végül utal még arra a másodfokú bíróság, hogy a felperes személyes előadásában – a tárgyalás berekesztését megelőzően – maga adta elő, hogy a „Természetesen helység1” facebook-oldal egyértelműen egyéb2 facebook-oldala, azt kizárólag ő kezeli, a bejegyzések tőle származnak, a bejelentkezésekre ő válaszol és ő törölhet onnan tartalmakat, vagyis a felperes szerint sem az alperes befolyásolja az ott közzétett vagy eltávolított tartalmak körét. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság a Pp. 369.§
(3)bekezdés
- a)és
- c)pontja szerinti felülbírálati jogkörében eljárva nem látott indokot annak megállapítására, hogy a sérelmezett kijelentéseket az alperes tette, illetve a kérdéses facebook-oldal kezelőjeként, felhasználójaként felelősséggel tartozik az ott megjelent írás tartalmáért. A keresetben foglalt kijelentések, az azokkal elkövetett jogsértések érdemi vizsgálatára ezért a jelen per alperesével szemben indított perben nem kerülhetett sor. Az így kifejtett indokokra figyelemmel a másodfokú bíróság elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján köteles megtéríteni az alperes másodfokú eljárásban felszámított perköltségét, amelyet a másodfokú bíróság a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alapján 40.000 forintban állapított meg. A sikertelen fellebbezés feljegyzett 48.000 forint illetékét a Pp. 102.§
(1)bekezdése alapján köteles a felperes az államnak megfizetni. Pécs,
- július
- Dr. Kutasi Tünde s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács János s.k. előadó bíró, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. bíró