A határozat elvi tartalma: Kijavítás és kiegészítés iránti kérelmet elutasító végzéssel szembeni fellebbezés elbírálása Az ügy száma: A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Kpkf.VI.39.316/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A felperes: Név1 (cím1) Szabóné dr. Sipos Gabriella ügyvéd (cím2) A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (cím3) dr. Medgyesy Marianna jogtanácsos A fellebbezést benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Miskolci Törvényszék 21.K.700.469/2021/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Törvényszék 21.K.700.469/2021/
- számú végzését hatályon kívül helyezi, továbbá a Miskolci Törvényszék 21.K.700.469/2021/
- számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Kúria VI.Kpkf.39.316/2022/2-1 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Kúria a
- május
- napján kelt Pfv.II.21.762/2015/
- számú ítéletével a Miskolci Törvényszék 1.Pf.20.078/2015/
- számú jogerős ítéletét a Miskolci Járásbíróság 12.P.20.242/2014/
- számú ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a felperesi ügyész – felperes gondnokság alá helyezésére irányuló - keresetét elutasította. [2] A Miskolci járási Hivatal, mint elsőfokú hatóság a BO-08C/GY/118-257/
- számú határozatával a Kúria ítélete alapján a gondnoki tisztségéből felmentette a felperes részére kirendelt hivatásos gondnokot, megállapítva, hogy a gondnoki tisztségből eredő jogok és kötelezettségek a Kúria ítéletének kelte napjával megszűntek. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- október hó
- napján kelt BOC/01/308-59/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [4] A felperes keresettel támadta az alperesi határozatot. A Miskolci Törvényszék
- június
- napján kelt 21.K.700.469/2021/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Határozatát a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) XX. fejezetében szabályozott közigazgatási per alapján hozta meg. [5] A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melynek alapján eljárt Kúria a
- október
- napján kelt Kfv.III.37.767/2021/
- számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. [6] A felperes
- július
- napján az elsőfokú ítélet kiegészítése és javítása iránt kérelmet terjesztett elő, melyben előadta, hogy a hivatásos gondnoknak a tevékenységéről jelentést kell benyújtani. Ezzel összefüggésben hivatkozott a KGD 2018.
- számú esetre. Hivatkozott arra is, miszerint az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57.§
(1)bekezdés g) pontja alapján a határozat kijavítása, kiigazítása, illetve kiegészítése iránti kérelem illetékmentes. Perköltség igényt is előterjesztett nyomtatás címén, összegét 100 forintban jelölte meg. [7] Az elsőfokú bíróság a
- július
- napján kelt 21.K.700.469/2021/
- számú végzésével elutasította az ítélet kijavítására, valamint kiegészítésére irányuló kérelmet. Határozatát a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése, valamint 355. §
(1)és
(7)bekezdéseire hivatkozással hozta meg. Végzésében hangsúlyozta, hogy a határozat kijavítására, névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, illetve más hasonló elírás esetén van lehetőség. A felperes kérelme ugyanakkor a bíróság ítéletének érdemére vonatkozott, kijavítás keretében nem volt teljesíthető. Az ítélet kiegészítése iránti kérelem tekintetében utalt arra, hogy a hivatásos gondnok vagyonkezelése tárgyában a bíróság felperesnek ezen kereseti hivatkozását vizsgálta, azt nem találta helytállónak, ítéletében erre kitért, e tekintetben indokolást adott, így a felperes kiegészítés iránti kérelme sem volt megalapozott. [8] A végzéssel szemben a felperes 2021. július 19. napján 9. sorszám alatt, papír alapon, személyesen eljárva fellebbezést terjesztett elő. Kérte a 6. számú végzés megváltoztatását és az ítélet kijavítása, kiegészítése iránti kérelmének helyt adását. Megsértett Kúria VI.Kpkf.39.316/2022/2-1 3 jogszabályként a Kp. 86. §
(1)bekezdését, a Pp. 335. §
(1)bekezdését és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 159/A. §
(5)bekezdését jelölte meg. Lényegében megismételte a kérelmében foglalt érveket. [9] Az elsőfokú bíróság a
- augusztus
- napján kelt
- számú végzésében tájékoztatta a felperest, hogy a Kp. 27.§
(1)bekezdés a) pontja értelmében
- július
- napjától a Kúria előtt a jogi képviselet kötelező a végzések elleni fellebbezési eljárásban is, erre tekintettel határidő tűzésével felhívta a felperest, hogy fellebbezése visszautasítása terhe mellett gondoskodjon jogi képviselet igénybevételéről és a jogi képviselő részére adott meghatalmazást csatolja. [10] A felperes
- augusztus
- napján
- sorszám alatt fellebbezését ismételten – a
- számú beadványával azonos tartalommal – előterjesztette, ezúttal jogi képviselővel eljárva, elektronikus úton a P23-20-01 számú „egyéb beadvány” űrlapon. Az elsőfokú bíróság végzése [11] Az elsőfokú bíróság a
- november
- napján kelt 21.K.700.469/2021/
- számú végzésével a Kp.
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján a felperes fellebbezését visszautasította. [12] Indoklása szerint a bíróságok központi honlapján
- július
- napjától elérhető P20-20-
- számú, „űrlap fellebbezés/bírósági meghagyással szemben ellentmondás előterjesztéséhez” megnevezésű űrlap szolgál a közigazgatási, polgári, gazdasági és munkaügyi peres eljárásokban a bíróság által hozott határozatokkal szemben történő fellebbezés, illetőleg a bírósági meghagyással szembeni ellentmondás előterjesztésére. Az iratok alapján azonban megállapítható volt, hogy a felperes fellebbezését elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott terjesztette elő a P23-20-
- számú „egyéb beadvány benyújtására” szolgáló űrlapon használatával. A fellebbezés [13] A felperes a végzéssel szemben fellebbezést terjesztett elő
- december
- napján jogi képviselő útján eljárva, a P20-20-01 számú űrlap használatával. Fellebbezésében elsődlegesen a végzés megváltoztatását és a
- számú végzés ellen előterjesztett fellebbezésének érdemi elbírálását kérte. Másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára való utasítását kérte. [14] Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság végzése megsértette a Kp.
- §
(1)bekezdését, mert a jelen eljárásban még a rPp. rendelkezéseit kell alkalmazni, a keresetlevelet ugyanis a Kp. hatálybalépése előtt,
- december
- napján terjesztette elő. A nem megfelelő eljárási szabály alkalmazásával álláspontja szerint sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdésében rögzített tisztességes eljáráshoz fűződő joga is. Álláspontja szerint a
- sorszámú végzésben őt a bíróság arra hívta fel, hogy a jogi képviselő részére adott meghatalmazást csatolja, amely szabályszerűen benyújtásra került az „egyéb beadvány” benyújtására szolgáló űrlappal. Amennyiben a felet hiánypótlás keretében arra nem hívja fel, Kúria VI.Kpkf.39.316/2022/2-1 4 hogy a fellebbezést jogi képviselő által elektronikusan nyújtsa be ismét, vele szemben annak jogkövetkezménye nem alkalmazható. [15] Érvelése szerint az elsőfokú bíróság megsértette továbbá a rPp.
- §
(2)bekezdését és 221. §
(1)bekezdését, valamint az elektronikus ügyintézésre vonatkozó több rendelkezését – így különösen a rPp. 394/B. §
(3)bekezdését, 394/G. §
(6)és
(8)bekezdéseit, 394/I. §
(1)bekezdés b) pontját, valamint 394/J. §
(4)bekezdését – ekörben azonban indokolást nem terjesztett elő, csupán idézte a hivatkozott rendelkezéseket. Felhívta továbbá a Kp. 102. §
(1)bekezdés d) pontját, a Pp. 346. §
(5)bekezdését, a Kp. 28. §
(2)-
(3)bekezdéseit és a Pp. 115. §
(1)bekezdését is, tekintettel arra, hogy a támadott végzésében az elsőfokú bíróság már ezen perrendi szabályokat alkalmazta. [16] Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felperes fellebbezése az alábbiak szerint részben alapos. [18] A Kúria az elsőfokú bíróság végzéseit a rPp. 259. § szerint alkalmazandó 253. §
(3)bekezdés alapján a fellebbezés keretei között vizsgálta felül. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság érdemben helyesen döntött a kijavítás és a kiegészítés iránti kérelem elutasításáról, indokolása helytálló. [19] Az iratok alapján ugyanakkor az is megállapítható volt, hogy a felperes 2016 decemberében terjesztette elő keresetlevelét. A Kp. 157. §
(1)bekezdése alapján a Kp. rendelkezéseit a
- január
- napján vagy azt követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban kell alkalmazni, ennélfogva az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta a Kp. rendelkezéseit a kijavítás és kiegészítés iránti kérelem elbírálásakor, valamint a fellebbezés visszautasítása során is. [20] A Kúria rámutat azonban arra is, hogy a Kp. és a Pp. tartalmilag azonosan szabályozza a rPp.-vel a ítélet kijavításának és kiegészítésének eseteit. A rPp.
- §
(1)bekezdése szerint kijavításnak névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén van helye. Kiegészítés a rPp. 225. §
(1)bekezdése alapján akkor rendelhető el, ha a bíróság valamely kereseti kérelem vagy ellenkérelem felől, vagy a kereseti kérelem vagy az ellenkérelem valamely része felől akár a fő-, akár a mellékkötelezettség tekintetében nem határozott, avagy a perköltség viselése vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől, habár annak helye lett volna, nem rendelkezett. A Kp. 84. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó, a Pp. 352. §
(1)bekezdése alapján kijavításnak van helye, ha a határozat névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, illetve más hasonló elírást tartalmaz, míg a Pp. 355. §
(1)bekezdése alapján ítéletének kiegészítését a bíróság akkor rendelheti el, ha abban nem határozott valamely kereseti kérelemről vagy annak valamely része felől, továbbá - habár annak helye lett volna - a perköltség viseléséről vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől. [21] A felperes sem a kérelmében, sem a fellebbezésében nem jelölt meg olyan hibás névírást, szám-, vagy számítási hibát, mely a kijavítás iránti kérelem teljesítését megalapozhatta volna, valamint a Kúria nem talált olyan kereseti kérelmet sem, amely elbírálatlan maradt volna, továbbá az elsőfokú bíróság a perköltség viseléséről is határozott, így kiegészítésnek sem volt helye. Kúria VI.Kpkf.39.316/2022/2-1 5 [22] A felperes azon hivatkozása sem foghatott helyt, hogy a hivatásos gondnoknak a tevékenységéről jelentést kell készítenie, hiszen az elsőfokú bíróság ítéletének [28] bekezdése erre vonatkozóan indokolást tartalmaz, amely kifejti, hogy a felperes esetében vagyonkezelésre nem volt jogosult a hivatásos gondnok, így jelentést, beszámolót, számadást készítenie nem kellett. [23] A fentiek okán – habár az alkalmazandó perrendi jogszabály kiválasztásában tévedett az elsőfokú bíróság –, azonban tartalmában azonos jogszabályi rendelkezésre hivatkozással, jogszerűen utasította el a kijavítás és kiegészítés iránti kérelmet. [24] A fellebbezésben foglaltakra reagálva a Kúria utal arra is, hogy az elsőfokú bíróság a
- sorszámú végzésben – tévesen – arról tájékoztatta a felperest, hogy a Kúria előtti fellebbezési eljárásban kötelező a jogi képviselet, hiánypótlási felhívása pedig ehhez kapcsolódóan nem pusztán a jogi képviselő meghatalmazásának csatolására, hanem kifejezetten a jogi képviselet pótlására irányult. A hiánypótlási felhívás hiánytalan teljesítéséhez tehát a felperesnek elő kellett volna terjesztenie a jogi képviselője által ellenjegyzett és a jogszabályoknak megfelelő módon benyújtott fellebbezését és a jogi képviselőnek adott, a Pp.
- §-ának megfelelő meghatalmazást is. A felperes is észlelte ezt, hiszen ismételten előterjesztette a jogi képviselő által ellenjegyzett fellebbezést, ugyanakkor azt nem a jogszabályban foglalt módon, „egyéb beadvány” előterjesztésére szolgáló űrlapon tette meg. [25] Ennek okán nem volt elfogadható a felperes azon érvelése sem, hogy jogszerűen terjesztette elő a felperesi képviselő meghatalmazását „egyéb beadvány” űrlapon és a hiánypótlási felhívás nem teljesítésének jogkövetkezménye vele szemben ezért nem volt alkalmazható. A jelen eljárásban nem volt ugyan perdöntő jelentőségű, de megjegyzi azt is a Kúria, hogy a jogi képviselő bejelentéséhez és meghatalmazásának előterjesztéséhez a „P1322-02” számú, „Űrlap jogi képviselő bejelentéséhez, továbbá a jogi képviselet megszűnésének bejelentéséhez” megnevezésű űrlap van rendszeresítve. [26] Egyébiránt rávilágít arra is a Kúria, hogy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
- évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eügyintézési tv.)
- január 1.-je óta hatályos
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A fellebbezés előterjesztésére szolgáló űrlapot a bíróságok központi igazgatását végző szervezet, az Országos Bírósági Hivatal rendszeresítette és a bíróságok központi honlapján elérhetővé tette, ezáltal az elektronikus eljárás módja e tekintetben kötött, az csak a kötelező formanyomtatvány használatával váltja ki a kívánt joghatást. Az E-ügyintézési tv. 9. §
(5)bekezdése, valamint a rPp. 394/C. §
(2)bekezdés c) pontja alapján a nem a törvényben meghatározott követelményeknek nem megfelelő nyilatkozat hatálytalan, melynek jogkövetkezménye a rPp. 394/I. §
(1)bekezdése megfelelő alkalmazásával a fellebbezés hivatalbóli elutasítása. [27] A fentiek figyelembe vételével az elsőfokú bíróság helyes döntést hozott, amikor a felperes fellebbezését nem vizsgálta érdemben. Ugyanakkor
- sorszámú végzésének rendelkező részében helytelenül rendelkezett, amikor a felperes fellebbezését visszautasította, holott azt a rPp.
- §-a szerint alkalmazandó rPp.
- §-a alapján hivatalból el kellett volna utasítania. [28] A rPp.
- §
(1)bekezdése szerint amennyiben a fellebbezéssel megtámadott végzés jogszabályt sért, a megváltoztatásához szükséges adatok pedig nem állapíthatók meg, a másodfokú bíróság a végzést hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasítja. A Kúria a jelen ügyben nem észlelt olyan körülményt, amely az elsőfokú Kúria VI.Kpkf.39.316/2022/2-1 6 bíróság új eljárásra utasítását indokolta volna. Ekörben különösen figyelembe vette a Kúria azt a tényt is, hogy az eljárást megindító keresetlevelét mintegy öt és fél évvel ezelőtt terjesztette elő a felperes és az ügy érdemében már a felülvizsgálati eljárás is lezárult a Kfv.III.37.767/2021/6. számú ítélettel. [29] Különösen figyelemmel volt a Kúria Magyarország Alaptörvényének XXIV. cikk
(1)bekezdésére is, mely rögzíti a tisztességes eljárás és az észszerű időn belül történő döntés követelményét. A Kúria a jogkérdést egyszerű megítélésűnek látta és nem észlelt olyan körülményt, amely felvetette volna az elsőfokú bíróság új eljárásra utasításának szükségességét. E helyett azt látta célszerűnek – tekintettel a
- sorszámú végzésben foglalt döntés érdemének helyességére és az ügy időszerű elbírálásának szükségességére –, ha a jogkérdés érdemében dönt és az eljárást lezárja az elsőfokú bíróság visszautasító végzésének hatályon kívül helyezésével a kijavítási és kiegészítési kérelmet elutasító végzésének helybenhagyásával. [30] A Kúria mindezek alapján az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzését a rPp.
- §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a
- sorszámú végzését a rPp.
- §-a alapján alkalmazandó rPp.
- §
(2)bekezdése alapján helyes indokai folytán helybenhagyta. A döntés rövid tartalma [31] Kijavítás és kiegészítés iránti kérelmet elutasító végzéssel szembeni fellebbezés elbírálása. Záró rész [32] A Kúria a fellebbezést a rPp. 257. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [33] Az alperesnek a fellebbezési eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának döntenie nem kellett. [34] Az eljárás az Itv. 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
- április
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás sk. sk. előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Kúria VI.Kpkf.39.316/2022/2-1 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 7