Gf.30177/2022/2 – Kúria

(7)bekezdésében írtak betartásával - kérelemre, ügygondnok kirendelésével - dönthet a félbeszakadt eljárás megszüntetéséről, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja. A KÚRIA mint fellebbezési bíróság végzése Az ügy száma: Gf.VI.30.177/2022/

1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró Az I. rendű felperes: felperes1 A felperes képviselője: Bisztrai Ügyvédi Iroda cím1 A II. rendű felperes: felperes2 A II. rendű felperes képviselője: dr. Varga Márton Ferenc ügyvéd cím2 A III. rendű felperes: felperes3 A III. rendű felperes képviselője: Bisztrai Ügyvédi Iroda cím1 Az alperes: alperes1 Az alperes képviselője: Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Iroda cím3 A per tárgya: tagi felelősség A fellebbezést benyújtó fél: I. és II. rendű felperesek, alperes Kúria VI.Gf.30.177/2022/2 2 A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozat száma: Győri Ítélőtábla Gf.II.20.017/2022/
2. számú végzés Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezi, és az ítélőtáblát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Megállapítja, hogy az I. rendű és a II. rendű felperesnek, valamint az alperesnek személyenként 21.350 (huszonegyezer-háromszázötven) forint másodfokú perköltsége merült fel. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. és III. rendű felperesek keresete az alperes korlátlan és teljes tagi felelősségének megállapítására és a megjelölt összegben követeléseik megfizetésére irányul a gazdasági társaságokról szóló
3. évi IV. törvény (Gt.)
4. §

(2)bekezdése, 143. §

(2)bekezdés a) pontja, a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 63. §

(2)bekezdése alapján: az I. rendű felperes 60.500.000 forint megfizetésében is kéri az alperes marasztalását, a III. rendű felperes – a II. rendű felperes perbeli jogutódjaként – a felszámolás eredményeként törölt E. Kft. "f.a." adóssal szemben a V. Kft. 149.593.649 forint és 100.000 Ft regisztrációs díj, valamint a M. Kft. 22.392.865 forint hitelezői követelését megszerezve azokat érvényesíti az alperessel szemben. [2] Az ügyben első fokon eljárt Székesfehérvári Törvényszék 15.G.40.095/2014/

1. számú ítéletével szemben, melyben a felperesek keresetét elutasította, az I. rendű és a III. rendű felperesek terjesztettek elő fellebbezést: az I. rendű felperes egyedül az őt perköltségben marasztaló rendelkezést, míg a III. rendű felperes a keresetét elutasító részében támadta az elsőfokú ítéletet. [3] A másodfokú eljárás alatt a III. rendű megszűnt: kényszertörlési eljárás eredményeként a cégjegyzékből
2. október 2-ával törlésre került. Kúria VI.Gf.30.177/2022/2 3 A fellebbezéssel támadott határozat [4] Az ítélőtábla végzésével a polgári perrendtartásról szóló
3. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
4. § h) pontja és
5. §

(1)bekezdése alapján a III. rendű felperes és az alperes között a pert megszüntette, egyben az elsőfokú bíróság ítéletét részben, a III. rendű felperes keresetét elutasító és a III. rendű felperest – a II. rendű felperessel egyetemlegesen – elsőfokú perköltség és illeték megfizetésére kötelező rendelkezésére nézve hatályon kívül helyezte. [5] Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a III. rendű felperes cégjegyzékből történő törlésére a kényszertörlési eljárás befejezésével, a cégbíróság kényszertörlést elrendelő végzése alapján került sor a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 118. §

(6)bekezdése alapján. Kiemelte, hogy a kényszertörlést elrendelő végzés szerint a III. rendű felperes kényszertörlés során fellelt egyetlen vagyonelemét 701.288 forint bankszámla követelés jelentette, amelyet a cégbíróság a társaság tagjának, L. I. S.nak adott át. Rámutatott továbbá, hogy a kényszertörlési eljárás alatt nem merült fel adat a III. rendű felperes perben érvényesített követelésére és perbeli helyzetére a Ctv. 118. §

(5)bekezdése szerint. Mindebből az ítélőtábla arra következtetett, hogy a III. rendű felperesnek a kereseti követelése tekintetében – a társaság megszüntetésére irányuló eljárásban való átadása hiányában – nincs különös jogutódja, ezért a fél megszűnése miatt nem az eljárás félbeszakadásának [rPp. 111. §

(1)bekezdés], hanem a per megszüntetésének volt helye [rPp.

1. § h) pont]. Fellebbezés [6] Az ítélőtábla végzésével szemben az I. és a II. rendű felperes, valamint az alperes is fellebbezést terjesztett elő. [7] Fellebbezéseikben – azonos irányban és tartalommal – elsődlegesen az ítélőtábla végzésének megváltoztatását és a félbeszakadás megállapítását, másodlagosan az ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla utasítását kérték új eljárás lefolytatására. [8] Arra hivatkoztak, hogy az ítélőtábla végzése az rPp.
2. § §-ába,
3. §

(1)és

(7)bekezdésébe, 157. §

1. h)pontjába ütközően jogszabálysértő. Kifogásolták, hogy a másodfokú bíróság a felek meghallgatása és bizonyítás felvétele, idetartozóan a III. rendű alperes tagjának megkeresése és a cégiratok beszerzése nélkül zárta ki a különös jogutódlás lehetőségét, illetve hogy az rPp.-ben megkövetelt kérelem nélkül döntött a megszüntetésről. Felvetették a perbeli követelés kényszertörlést megelőző engedményezését, amelyre a kényszertörlés irataiból nem lehet következtetni. Hangsúlyozták, hogy a perbevitt jogviszony természete a jogutódlást nem zárja ki – a III. rendű felperes pozícióját is engedményezés alapozta meg –, továbbá hogy a III. rendű felperes megszűnése miatt a törlését bejelentő jogi képviselő nyilatkozata már nem volt a féltől származónak tekinthető, illetve hogy az rPp. 157. §
2. h)pontja a 111. §

(7)bekezdésével együtt értelmezhető. Kúria VI.Gf.30.177/2022/2 4 A Kúria döntése és annak jogi indokai [9] A Kúria a fellebbezéseket az rPp. 233/A. §-a alapján bírálta el, és az alábbiak szerint alaposnak találta. [10] Az rPp. 111. §

(1)bekezdése arra az esetre, ha valamelyik fél az eljárás alatt meghal vagy megszűnik – nem értve ide azt, ha a jogviszony természete miatt a jogutódlás kizárt – az eljárás félbeszakadását mondja ki az adott fél jogutódjának perbelépéséig, illetve perbevonásáig (61-

1. §). [11] A perbevitt anyagi jogviszony természetét tekintve jelen ügyben nem volt kizárt a jogutódlás a felperesi pozícióban. Ezzel ellentétes megállapítást a fellebbezett határozat maga sem tartalmaz, hiszen ennek megfelelően vizsgálta is a jogutódlás kérdését. [12] Leszögezi a Kúria, hogy az eljárás félbeszakadása a törvény erejénél fogva, magával a félbeszakadást előidéző okkal beáll – a bíróság félbeszakadást megállapító végzése [rPp.
2. §

(4)bekezdés] azt csupán deklarálja –, és a fél halála vagy megszűnése esetén a jogutód perbelépéséig, vagy perbevonásáig, illetve amennyiben a megszűnt félnek nincs jogutódja, az rPp. 111. §

(7)bekezdésében foglalt kivételszabály alkalmazásával, kérelemre a per megszüntetése érdekében történő ügygondnok kirendeléséig tart. [13] Az rPp. 111. §-ának

(1)és

(7)bekezdéséből, valamint a 157. §

1. g)és
2. h)pontjából együttesen következik az az alábbiakban részletezett zárt szabályozási struktúra, amelyet az egyes jogintézmények, a félbeszakadás és a különböző megszüntetési okok együttesen határoznak meg. [14] Peres eljárásban a fél eljárás alatti halála vagy megszűnése esetén az elsődlegesen tisztázásra váró kérdést az adott per tárgyává tett jogviszony természete határozza meg. A bíróságnak elsőként abban kell állást foglalnia, hogy az ügyben irányadó anyagi jogi szabályok szerint kizárt-e, avagy megengedett a jogutódlás. Ha a jogviszony természete a jogutódlást nem zárja ki, a peres eljárás félbeszakadását kell megállapítani [rPp. 111. §

(1)bekezdés]; amennyiben viszont a jogutódlást az anyagi jogszabályok kizárják, az rPp. erre az esetre külön megszüntetési okot intézményesít. Az rPp.

1. § g) pontja szerint kell a pert megszüntetni a fél halála vagy megszűnése esetén, ha a jogviszony természete a jogutódlást kizárja. [15] A vizsgált szabályozási logika második lépcsője a félbeszakadt eljáráshoz kapcsolódik: míg korábban a fél megszűnésével (halálával) félbeszakadt eljárás a megszűnt fél jogutódja nélkül nem volt folytatható, sem megszüntethető, az rPp.
2. január 1-jei módosítása eredményeként, a
3. §

(7)bekezdésében foglalt külön rendelkezéssel lehetővé vált, hogy a fél kérelmére a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen folytatódjon a félbeszakadt per, és azt a bíróság az rPp. ezzel egyidejűleg beiktatott 157. § h) pontja alapján megszüntesse. Kúria VI.Gf.30.177/2022/2 5 [16] Az rPp. 2006. január 1-jétől hatályos 111. §

(7)bekezdése kimondja ugyanis, hogy a fél a per megszüntetése érdekében akkor is kérheti a félbeszakadt eljárás folytatását, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja. Erre válaszul szól az rPp. 157. §

1. h)pontja úgy, hogy a bíróság a pert a fél kérelmére megszünteti, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja. [17] Az rPp. 157. §
2. h)pontjában szabályozott megszüntetési ok nem alkalmazható a vele kapcsolatos és szorosan összefüggő részletszabályok nélkül: a bíróság az rPp. 111. §

(1)bekezdése szerint félbeszakadt eljárás alapján a

(7)bekezdésben írtak betartásával – kérelemre, ügygondnok kirendelésével – dönthet a félbeszakadt eljárás megszüntetéséről a 157. §

1. h)pontja alkalmazásával, a megszűnt fél jogutódjának hiánya miatt. [18] Tévedett ezért a másodfokú bíróság, amikor az eljárása alatt jogutód nélkül megszűnt III. rendű felperes esetében az általános és a különös jogutódlás lehetőségét egyaránt kizárva anélkül találta alkalmazhatónak – hivatalból – az rPp. 157. §
2. h)pontját, hogy figyelembe vette volna az eljárás félbeszakadásának tényét, annak joghatását és az erre lehetővé tett speciális megszüntetési szabályokat. [19] A fentiekből következett egyben az is, hogy a III. rendű alperes megszűnésével a törvény erejénél fogva félbeszakadt eljárásban a fellebbezéssel támadott határozat – amelyet indokolásából is kitűnően a másodfokú bíróság a félbeszakadás félretételével hozott meg – nem volt sem a félbeszakadással, sem annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezésnek tekinthető, ezért az rPp. 112. §

(2)bekezdése alapján hatálytalannak minősült. [20] A kifejtettekre tekintettel a Kúria az ítélőtábla végzését az rPp. 258. §

(2)bekezdésének alkalmazásával hatályon kívül helyezte, és az ítélőtáblát új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [21] A megismételt eljárásban az ítélőtáblának az előzőek figyelembevételével kell eljárnia a félbeszakadt eljárásban. Záró rész [22] Jelen másodfokú eljárásban a fellebbezést benyújtó felperesek és az alperes jogi képviseletével felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(5)bekezdése, 4/A. §

(1)bekezdése alapján áfával növelt összegben meghatározott ügyvédi munkadíjból, valamint az általuk külön-külön megfizetett 15.000 forint fellebbezési eljárási illetékből álló másodfokú perköltséget a Kúria csak megállapította, viselésükről a megismételt eljárásban kell döntenie a bíróságnak. [23] el. A Kúria a fellebbezést az rPp. 257. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta Budapest,

1. június
2. Kúria VI.Gf.30.177/2022/2 6 Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: