Kfv.35589/2021/2 – Kúria

(1)bek.

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjaira és b ) pontjára alapított felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.35.589/2021/2. A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke Dr. Drávecz Margit előadó bíró Dr. Márton Gizella bíró A felperes: felperes (cím1.) A felperes képviselője: dr. Gáldi Nóra ügyvéd (cím2) Az alperes: Magyar Államkincstár (cím3.) Az alperes képviselője: dr. Horváth Linda Katalin jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott határozat elleni közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes, 9. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 2021. szeptember 03. napján kelt 37.K.703.347/2021/8. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. Kúria V.Kfv.35.589/2021/2 2 A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú hatóság a BPM-ÁHI/5024-2/2020. számú határozatával a felperesnek mint köznevelési közfeladatot ellátó nem állami intézményfenntartónak a 2020. szeptember 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó, a bevett egyházat megillető működési támogatás megállapítására irányuló pótigénylését elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2021. január 29. napján kelt ÖNKFO/63-2/2021. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [2] Az elsőfokú bíróság a felperesnek az adóhatóság határozatával szemben előterjesztett keresetét a 37.K.703.347/2021/8. számú jogerős ítéletével elutasította. [3] Indokolásában rögzítette, a Kúria számos alkalommal [Kfv.IV.35.352/2015/5., Kfv.III.35.367/2014/5., Kfv.II.37.893/2015/2., Kfv.IV.35.285/2015/5., Kfv.IV.35.305/2017/3., Kfv.IV.35.060/2021/5; Kfv.IV.35.022/2021/4.] foglalt állást abban kérdésben, hogy a felperes az Alkotmánybíróság 6/2013. (III.6.) számú AB határozatában (a továbbiakban: AB határozat) foglaltakra figyelemmel státuszánál fogva jogosult-e működési támogatásra fenntartóként, mely gyakorlatot a bíróság döntése meghozatala során irányadónak tekintett. [4] Az elsőfokú bíróság – figyelemmel az irányadó jogszabályokra és a Kúriának azonos jogkérdésben kialakított gyakorlatára – megállapította, hogy a felperes által hivatkozott AB határozatból nem vezethető le a működési támogatás igénybevételére feljogosító bevett egyházi jogállása, ugyanis a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 40. §

(1)bekezdése b) pontja alkalmazása szempontjából bevett egyháznak csak az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló

1. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 9/E. §a alapján bejegyzett és így az állammal átfogó megállapodást kötött, az Ehtv. 9/G. §-a szerinti, az Ehtv. mellékletében felsorolt vallási közösségek minősülnek. Hangsúlyozta, hogy a 3194/
2. (VI. 11.) AB határozat is ezt támasztja alá, mely egyrészt kimondja, hogy „az Ehtv. rendszerében a bevett egyház a vallási közösségek egyetlen kategóriája, amelyről nem bíróság, hanem az Országgyűlés dönt”, másfelől „a bevett egyház és a többi vallási közösség megkülönböztetése közvetlenül az Alaptörvényen alapul. ([29] [41]). A felperes tehát a kérelem benyújtásakor nem minősült bevett egyháznak, sem annak belső jogi személyének, ezért a támogatás feltételei nem álltak fent. Kúria V.Kfv.35.589/2021/2 3 [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében befogadási okként ó a közigazgatási perrendtartásról szóló
3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
4. §

(1)bekezdésének

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontját és
4. b)pontját jelölte meg. [6] A felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy az AB határozat szerint 2012. január 1. napjára visszamenőleges hatállyal egyháznak minősül, ezért az egyházi kiegészítő támogatásra is jogosult. Az elsőfokú bíróság a keresetét többek között a Kúria Kfv.IV.35.310/2020/5. számú ítéletére figyelemmel utasította el, ugyanakkor a Kúria a státuszával összefüggésben a Kfv.V.35.719/2016/5. számú és a Kfv.I.35.004/2017/8. számú döntésében – a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásáról szóló adózói nyilatkozat érvényessége kérdésében – kimondta, hogy a jogalkalmazó szerveknek tekintettel kell lenniük AB határozat rendelkezéseire, ugyanis az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező. Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadása indokolt a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. b)pontja szerint, továbbá az
2. a)pont
3. aa)alpont alapján is, a joggyakorlat ugyanis nem egységes az ítéletek közötti ellentmondás miatt. [7] Emellett álláspontja szerint az AB határozat rendelkezésinek gyakorlati alkalmazásával összefüggő jogkérdés különleges súlya és társadalmi jelentősége is alátámasztja kérelme befogadhatóságát, mert ő az ország egyik legnagyobb nem állami köznevelési és szociális intézményfenntartója. A kiegészítő támogatásra való jogosultsága kiemelkedő társadalmi jelentőséggel bír a 20 köznevelési intézmény tanulói és a 10 szociális intézmény ügyfelei ellátása szempontjából. [8] A felperes felülvizsgálati kérelemének befogadásra – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [9] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [10] A Kp. 118. §

(1)szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés Kúria V.Kfv.35.589/2021/2 4 miatt indokolt. [11] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [12] A joggyakorlat egységének, illetve a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása befogadási okok elkülönülnek egymástól. A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítására érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a bírói gyakorlat nem egységes, illetve a befogadási kérelemben megjelölt okokból a jogerős ítélet folytán a jogegység sérült, vagy sérülhet. A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására akkor kerül sor, amennyiben a kialakult és egységes bírói gyakorlat a befogadási kérelemben megfogalmazott elvi ok(ok)ból történő változtatása indokolt lehet, vagy olyan új jogkérdés merült fel a perben, amely a Kúria állásfoglalását igényli. [13] A Kúria rögzíti, hogy azonos felek között azonos jogkérdésben már számos, az elsőfokú bíróság által is hivatkozott és alkalmazott döntést hozott. A Kúria a Kfv.IV.35.310/2020/5. számú ítéletében kifejezetten vizsgálta az AB határozat erga omnes hatályát és a döntés [41] pontjaiban kimondta, hogy: „Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatalát követően az Alaptörvénynek az ügy megítélését illetően releváns rendelkezései azonban módosultak. A 3310/2018. (X. 16.) AB határozat és a 3047/2019. (III. 14.) AB határozat (a továbbiakban: Abh. 2019.) foglalkozik is ennek kapcsán az AB-határozatok erga omnes hatályával. Eszerint figyelembe kell venni az Alaptörvény változását is (Abh 2019., [21]), azaz jelen esetben azt, hogy az Abh. után hatályba lépett az Alaptörvény negyedik módosítása, amely már sarkalatos törvényi elismeréshez kötötte az egyházi státuszt. Majd pedig – 2013. október 1-jén – hatályba lépett az Alaptörvény ötödik módosítása is, amely a sarkalatos törvényben elismert egyházakat bevett egyházzá nevezte át.”. [14] Ezt követően a Kúria a Kfv.IV.35.310/2021/4. számú ítéletében vizsgálta a felperes által megjelölt kúriai döntésektől való eltérést, és megállapította, hogy: A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Kfv.V.35.719/2016/5. és Kfv.I.35.004/2017/8. számú ítéletek a felperes, mint kedvezményezett javára történő 1%-os felajánlásokat érvénytelenné nyilvánító adóhatósági határozatok kérdésben születtek. [...] A Kúria a hivatkozott döntésekben mindössze azt állapította meg, hogy a felperes jogállásával kapcsolatos függő jogi helyzet fennállásáig a technikai szám hiánya miatt az adózói nyilatkozat érvénytelensége sem állapítható meg, mert magának a technikai számnak a hiányát is a jogállás kérdése eredményezi. Érdemi megállapításokat arra nézve egyik döntés sem tartalmaz, hogy a felperes jogosult-e a kedvezményezetti státuszra, időben miként alakult az egyházi státusza, illetve bevett egyháznak minősül-e. Mindezen döntések tehát az elsőfokú bíróság által is alapul vett kúriai döntéshez képest nem minősülnek eltérő joggyakorlatnak.”. Kúria V.Kfv.35.589/2021/2 5 [15] A Kúria tehát korábbi döntéseiben már vizsgálta a felperesi hivatkozásokat, ezzel összefüggésben egységes gyakorlatot alakított ki. Az elsőfokú bíróság a Kúria és az Alkotmánybíróság döntéseiben foglaltakat követve értelmezte a kiegészítő támogatással kapcsolatos joggyakorlatot, és döntése indokolásában részletesen ismertette álláspontját. Az elsőfokú bíróság eljárása tehát megfelel az egységes bírósági joggyakorlatnak, és a jelen ügyben a Kúria nem észlelt olyan releváns eltérést, mellyel összefüggésben a kialakított joggyakorlat megváltoztatása vagy az attól való eltérés, ezáltal annak továbbfejlesztése lenne indokolt. [16] A felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. Társadalmi jelentősége az olyan jogkérdésnek, illetve ügynek van, amely a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti. A felvetett jogkérdés különleges súlya pedig kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – a különleges súlyára tekintettel – túlmutat. A befogadáshoz továbbá az is szükséges, hogy általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható legyen a befogadás indoka. [17] A felperesi álláspont szerint a jogkérdés kiemelkedő társadalmi jelentőséggel bír a köznevelési intézmények tanulóinak és a szociális intézmények ügyfeleinek ellátása miatt, azonban a társadalmi jelentőség megállapításához igazolni kell, hogy az a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti, melynek alátámasztására a felperesi állítás nem alkalmas, valamint a kérelméből nem állapítható meg, hogy az ügyben felmerült jogkérdés a saját egyedi ügyén túlmutatna, melynek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. Az egyéni érdekek és érdeksérelmek önmagukban nem alapozzák meg a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont szerinti befogadását, továbbá a [15] pontban rögzítetteknek megfelelően a Kúria által – az azonos jogkérdésben – meghozott döntésétől való eltérés nem indokolt. [18] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti, a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés esetében a rendkívüli perorvoslat iránti kérelemben állított jogszabálysértés felülvizsgálatára akkor kerülhet sor, ha a kérelmező a „Kúria által közzétett” eseti döntésre hivatkozik. A Bírósági Határozatok Gyűjteménye (BHGY) a https://birosag.hu/birosagi-hatarozatok-gyujtemenye webhelyen található. [19] A Kúria a felperes által hivatkozott Kfv.V.35.719/2016/

1. számú és Kfv.I.35.004/2017/
2. számú döntésekkel összefüggésben a [14] pontban részletezettekre is figyelemmel nem tárt fel eltérő joggyakorlatot sem most, sem a Kfv.I.35.471/2021/
3. számú végzésében, melynek [9] pontjában ismételten kimondta, hogy: „Ezekben a döntésekben nem az volt a kérdés, hogy a felperes jogosult-e a kedvezményezetti státuszra, illetve hogy bevett egyháznak minősül-e, hanem kizárólag a technikai számmal összefüggő eljárás felfüggesztésével kapcsolatos kérdésekről döntött a Kúria.”. Kúria V.Kfv.35.589/2021/2 6 [20] A Kúria egyebekben hangsúlyozza, hogy a Kfv.V.35.719/
4. számú és a Kfv.I.35.004/
5. számú ügyekben a 3310/
6. (IX.16.) AB határozat és a 3047/2019.(III.14.) AB. határozat meghozatala előtt döntött, melyekben az Alkotmánybíróság az AB határozatok erga omnes hatályával foglalkozott. A 3047/
7. (III.14.) AB. határozatban az Alkotmánybíróság rávilágított arra, hogy: „Ha azonban az Alkotmánybíróság határozatának meghozatalát követően az Alaptörvény releváns rendelkezése módosul, akkor a bírói döntés megsemmisítésére nem kerülhet sor automatikusan a korábbi határozattal való ellentét alapján, hanem figyelembe kell venni az Alaptörvény változását is.”. [21] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálata alapján egyéb, közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést maga sem észlelt, és a Kp.
8. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)és
3. ad)alpontok szerinti befogadási okok alapján sem találta a felülvizsgálati kérelem befogadását indokoltnak. [22] Mindezek folytán nincs jogszabályi lehetőség az előterjesztett befogadási kérelem alapján a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ezért a Kúria annak befogadását a Kp. 118. §

(1)–

(2)bekezdései alkalmazásával megtagadta. [23] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [25] A végzés elleni perorvoslatot a Kp. 112. §

(1)-

(2)bekezdései és

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. december
3. Dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Drávecz Margit s.k. előadó bíró,Dr. Márton Gizella s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő