Kfv.35093/2025/2 – Kúria

(1)bekezdésben szereplő befogadási okok valamelyike teljesül. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I. 35.093/2025/

1. A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke; Dr. Figula Ildikó előadó bíró; Dr. Heinemann Csilla bíró; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró; Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Grósz és Bobák Ügyvédi Iroda (ügyintéző: név ügyvéd) (Cím4) Az alperes: Alperes1 Cím1 Az alperes képviselője: név1 kamarai jogtanácsos Kúria I.Kfv.35.093/2025/2 2 Cím1 A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
2. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Debreceni Törvényszék 15.K.702.068/2024/
3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzéssel szemben felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, mint a cég1 importőr nevében eljáró közvetett vámjogi képviselő
4. december 5-én szabadforgalomba bocsátásra irányuló 58 tételsort tartalmazó, a GAOU6349243 számú konténerben lévő, nem az Európai Unióból származó árucikkekre vonatkozó vámárunyilatkozatot nyújtott be az elsőfokú vámhatósághoz. Az elsőfokú vámhatóság a konténer tartalmát először részleges, majd tételes áruvizsgálat alá vonta, és ennek eredményeként megállapította, hogy a vámárunyilatkozat összesen 58 tételsorából 31 db tételsor adata, a mennyiség, vagy súly szempontjából, a
5. tételsor adata súly és vámtarifa, valamint árumegnevezés vonatkozásában helytelen, míg a vámárunyilatkozat
6. tételsorában feltűntetett nem uniós árucikkek nem voltak megtalálhatóak a szállítmányban. A konténerben 27 tétel be nem jelentett nem uniós árucikk is fellelhető volt. Miután a felperes benyújtotta a konténerben lévő árucikkek ellenértékét rögzítő számla másolati példányát, és becsatolta a be nem jelentett, nem uniós árukra vonatkozó számlát is, ezért az elsőfokú vámhatóság a konténerben lévő mind a bejelentett, mind a be nem jelentett árucikkeket szabad forgalomba bocsátotta véglegessé vált határozataival. Az árucikkek után a vám összege megfizetésre került. Kúria I.Kfv.35.093/2025/2 3 [2] Ezek után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága, mint elsőfokú vámhatóság, 3345911040 iktatószámú,
7. június 13-án kelt határozatával a felperest 150.000, Ft vámigazgatósági bírság megfizetésére kötelezte, majd a felperes fellebbezése eredményeként eljárt alperes, mint másodfokú vámhatóság – az indokolás részbeni módosításával – 1682580521 számú határozatával azt helyben hagyta. Az alperes határozata indokolása szerint a felperes, mint közvetett vámjogi képviselő, saját nevében terjesztette elő a vámárunyilatkozatot, azaz nyilatkozattevő személynek minősült, és az árunyilatkozat adattartalma helyességéért felelősség terhelte, függetlenül a felróhatóságától. Az árunyilatkozatban foglalt információk pedig helytelenek és hiányosak voltak, ezért a felperes vámigazgatási bírság megfizetésére kötelezett. [3] A felperes kereseti kérelmére eljárt Debreceni Törvényszék, mint elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmét alaptalannak találta, ezért azt a közigazgatási perrendtartásról szóló
8. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.)
9. §

(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával elutasította. [4] Az ítélet indokolása szerint az uniós vámkódex létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és Tanács által 2013. október 09-én hozott 952/2013/EU rendelete (továbbiakban: Vámkódex) 15. cikk

(2)bekezdése szerint a vámárunyilatkozat vámhatóságoknak történő benyújtásával az érintett személy felelősséggel tartozik az árunyilatkozatban megadott információk pontossága és teljessége tekintetében. Az ítélet indokolása megállapította, hogy a Vámkódex 5. cikk 6. pontja, valamint a Vámkódex 18. cikk

(1)bekezdése szerint a felperes közvetett vámjogi képviselőnek minősült. A Vámkódex

1. cikk
2. pontja pedig meghatározza, hogy a felperes a vámárunyilatkozat benyújtása szempontjából nyilatkozattevőnek minősült. [5] Az ítélet indokolása szerint a Vámkódex
3. cikk

(2)bekezdése utolsó fordulatából következően, amennyiben a közvetett vámjogi képviselő nyújtja be a vámárunyilatkozatot, a Vámkódex 15. cikk

(2)bekezdés a) pontjában megállapított kötelezettség, azaz az árunyilatkozatban megadott információk pontossága és teljessége miatti felelősség a közvetett vámjogi képviselőre, azaz a felperesre is vonatkozott. [6] Az ítélet utalt az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (továbbiakban: Vámtv.) 84. §

(1)bekezdés a) pontjára, és a Vámtv. 84. §

(2)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára, mely szerint kötelező a vámigazgatási bírság kiszabása az árunyilatkozat adatainak helytállóságával összefüggő jogsértés esetén, mely jogsértés valósul meg különösen, ha a nyilatkozattevő a vámárunyilatkozat benyújtásakor nem biztosítja az árunyilatkozatban megadott információk pontosságát és teljességét. [7] Az ítélet indokolása szerint a felperes felelőssége kimentésére alaptalanul hivatkozott, miután közvetett vámjogi képviselőként saját nevében terjesztette elő a Kúria I.Kfv.35.093/2025/2 4 vámárunyilatkozatot, így nyilatkozattevő személynek minősült, ezért felelősséggel tartozott az árunyilatkozatban megadott információk pontosságáért és teljességéért. Utalt arra, hogy sem a Vámkódex, sem a Vámtv. nem tulajdonít jelentőséget a felróhatóság kérdésének. Az ítélet indokolása a döntés helyessége alátámasztásaként a Kúria gyakorlatára is hivatkozott. (Kfv.VI.35.406/2022/10, Kfv.V.35.107/2024/6) Az ítélet indokolása utalt arra, hogy a felperes keresetében nem kifogásolta a bírság összegszerűségét, ezért a Törvényszék a bírság összege meghatározása körében a mérlegelés szempontjait érdemben nem vizsgálta. Utalt arra, hogy a mérleg hitelességének hiányára a felperes a vámeljárás során nem hivatkozott, ezért a Kp. 78. §

(4)bekezdése alapján e körülményt a közigazgatási bíróság sem vizsgálta. A felülvizsgálati kérelem [8] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja, és
3. ad)alpontjára hivatkozással kérte. [9] Felülvizsgálati kérelem befogadása indokaként előadta, hogy vámigazgatási bírság ügyekben nem egységes a joggyakorlat, figyelemmel arra, hogy bár a Vámkódex és a Vámtv. nem tartalmazza az objektív felelősség elvét, azonban a vámhatóságok gyakorlata, és a felülvizsgálni kért ítélet is annak talaján áll. Álláspontja szerint kérdésként merül fel, hogy felróható-e a nyilatkozattevőnek, hogy olyan nem uniós áruról is adjon vámárunyilatkozatot, amelynek adatai semmilyen vámeljáráshoz kötelezően benyújtandó okmányon vámhatósági adatbázisban nem található. További kérdésnek jelölte, hogy van-e a vámhatóságnak a Vámtv. 48. §-ban meghatározott tényállástisztázási kötelezettsége, vagy elegendő csupán azt megállapítania, hogy ki a nyilatkozattevő. További kérdésként nevesítette, hogy a vámhatóságnak a Vámtv. 35. §-ban foglaltakkal összefüggésben van-e vizsgálati kötelezettsége az importőr és a képviselő közötti meghatalmazás, azaz polgárjogi szerződés tartalmát és annak kiterjedését illetően, illetve értelmezheti-e azt a felek akaratától eltérően. [10] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára történő hivatkozással összefüggésben a Kúria Kfv.I.35.361/2014/7 és Kfv.V.35232/2021/10.számú döntésére és az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozott, amelyben a Kúria arra mutatott rá, hogy a Kp. 84. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó, polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.)
2. §

(4)és

(5)bekezdése értelmében az ítélet indokolása a bíróság által megállapított tényeket, a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, illetve nyilatkozatát és azok alapjának rövid ismertetését, az érdemi rendelkezés tartalmára történő utalást, továbbá a jogi indokolást kell tartalmaznia. Kúria I.Kfv.35.093/2025/2 5 A felülvizsgálati kérelem részletes érvelése szerint az ítélet indokolása egyrészt nem tartalmazza, hogy a felperes által benyújtott vámárunyilatkozat mennyiben nem felelt meg az egységes vámokmány kitöltéséről szóló 3008/2021 számú útmutatónak és a rendelkezésre álló okmányoknak, másrészt nem tartalmaz indokolást a meghatalmazással és az importőr nyilatkozatával kapcsolatban, holott a meghatalmazásból az derül ki, hogy az csak a számlán szereplő áruk szabadforgalomba bocsátására terjed ki, másrészt a kereset tartalmazza, hogy a felperes benyújtotta azt az importőri nyilatkozatot a megelőző eljárásban, mely szerint az áru feladója figyelmetlenül rakodott. [11] Hivatkozott továbbá a Kúria Kfv.I.35.273/2020/5. számú határozata elvi tartalmára, mely szerint a bíróság köteles a keresetben előadott jogi érvelés figyelembevételével dönteni a vámigazgatási bírság törvényességéről, amely a felperes felülvizsgálati kérelme szerint nem történt meg. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem befogadása feltételei a Kúria szerint nem állnak fenn az alábbiak miatt. [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kp. 117. §

(4)bekezdése a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelezettségévé teszi, hogy jelölje meg a kérelem befogadáságának okát, annak fennállását azonban bizonyítani, és a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadás esetében azonban Kúria I.Kfv.35.093/2025/2 6 meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadási okhoz a Kúria nincs kötve. [15] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont és aa), valamint
2. ad)alpontjaira hivatkozott, ezért a Kúria elsőként ezt vizsgálta. [16] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor van helye, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, míg a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, azonban annak követése a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [17] A felülvizsgálati kérelem a joggyakorlat egységességének igényét a közvetett vámjogi képviselő vámárunyilatkozat helyessége és teljessége körében fennálló felelősség vizsgálata körében vetette fel. Ugyanakkor a Kúria gyakorlata ebben a kérdésben egységes, mint ahogy erre a felülvizsgálni kért ítélet indokolása is hivatkozott. A Kúria a Kfv.VI.35.406/2022/10. számú határozatában kifejezetten a közvetett vámjogi képviselő vámárunyilatkozat kitöltéséért fennálló felelősségét vizsgálta, és az ítélet elvi tétele az indokolás [40] pontjában kimondta, hogy a közvetett vámjogi képviselő Vámtv. 84. §

(1)bekezdés a) pont, és

(2)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján elkövetett jogsértés esetén, mint nyilatkozattevő, vámigazgatási bírság fizetésére köteles. A Vámtv. 84. §-a és a Vámkódex 15. cikk

(1)és

(2)bekezdése szerint a vámigazgatási eljárásokban benyújtott információk pontossága, teljessége, hitelessége egyaránt elvárás, amelynek megsértése szankcionálandó. A Kúria ezen jogértelmezését a Kúria Kfv.V.35.107/2024/

1. számú határozata is követte, a határozat indokolás [34] pontja kiemelte, hogy a közvetett vámjogi képviselő, mint nyilatkozattevő, felelősséggel tartozik a benyújtott vámárunyilatkozatban megadott információk pontosságáért és teljességéért. A Kúria határozata indokolása [42] pontjában szereplő elvi tétele pedig kimondta, hogy a közvetett vámjogi képviselő a Vámtv.
2. §

(1)bekezdés a) pont és

(2)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a vámárunyilatkozatban megadott információk, adatok helytállóságával összefüggően elkövetett jogsértés esetén, mint nyilatkozattevő, vámigazgatási bírság fizetésére köteles. [18] A fentiek alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára hivatkozással sem a joggyakorlat egységének, sem annak továbbfejlesztése érdekében nincs helye. Kúria I.Kfv.35.093/2025/2 7 [19] A felülvizsgálati kérelem érvelésére tekintettel a Kúria ezt követően a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára történő befogadási ok kérdését vizsgálta. A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés körében a kialakult kúriai gyakorlat szerint a kérelmezőnek azt kellene bemutatnia, hogy az eljárási szabályszegés a konkrét ügy érdemére kihatással volt, továbbá annak ténybeli alapja kétséget ébresszen a jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül megítélhető legyen (Kfv.II.38.030/2021/2, Kfv.VII.45.269/2022/2, Kfv.II.37.690/2023/2). A felülvizsgálati kérelem a felperes eljárásjogi jogsérelmeként az ítélet indokolási kötelezettsége elmulasztását nevesítette. A Kúria előre bocsátja, hogy a kúriai gyakorlat szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásakor a Kúria nem végezheti el a támadott ítélet esetében annak érdemi felülvizsgálatát, csak azt vizsgálja, hogy a kérelem alkalmas-e az ügy érdemére kiható anyagi, vagy eljárásjogi jogszabálysértés észlelésére, vagy kimutatható-e a jogkérdésben a Kúria határozatától való eltérés (Kfv.I.35.392/2022/3). A Kúria álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem az ítélet indokoltsága hiányára, az Alkotmánybíróság és a Kúria döntéseiben is megjelenő jogszerűségi követelmények megsértésére alaptalanul hivatkozott. A felülvizsgálni kért ítéletben az alperes határozata jogszerűsége szempontjából releváns kérdés a közvetett vámjogi képviselő vámárunyilatkozat helyessége, pontossága és teljessége hiánya miatt fennálló felelősség kérdése volt, amelyről a felülvizsgálni kért ítélet számot adott. A Kúria az indokolási kötelezettséggel összefüggésben követi az Alkotmánybíróság 7/2013. (III.1) AB határozat {indokolás 34} és 30/2014. (IX.30) {indokolás 89}AB határozatban megjelenő azon elvárását, hogy a bíróságnak nincs a felek által felhozott, minden érvre egyenként való megcáfolási kötelezettsége az indokolási kötelezettség teljesítésével, ugyanis az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdéséből az a minimum követelmény vezethető le, hogy a felek ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit a bíróság kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről az ítéletében számot adjon. [20] A Kúria megjegyzi, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme az indokolással összefüggésben alaptalanul hivatkozott a Kúria Kfv.I.35.273/2020/

1. számú végzése elvi tételére, mert a hivatkozott ügy vonatkozásában az ügyazonosság nem állapítható meg, mert az a felperes által hivatkozott jogvitában a vámigazgatási bírság kiszabásának a tényállásbeli alapja az volt, hogy az árutovábbítási eljárásban meghatározott, vám elé állítás határidejét 4 nappal elmulasztotta a követett vámjogi képviselő. [21] A Kp.
2. §

(4)bekezdéséből is következően a Kúriának nem kellett vizsgálnia – felperesi hivatkozás hiányában – a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okot. Kúria I.Kfv.35.093/2025/2 8 [22] A Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján a Kúria hivatalból megvizsgálta a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)és
3. ac)alpontja szerinti befogadási okokat is. Társadalmi jelentőségű vagy különleges súlyú jogkérdésre figyelemmel csak akkor kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kúria gyakorlata szerint, amennyiben az adott elvi jogkérdésben a Kúria még nem foglalt állást (Kfv.I.37.471/2023/2; Kfv.II.37.590/2023/2; Kfv.V.35.269/2023/4). A jelen ügyben felmerült jogkérdésben azonban egységes kúriai gyakorlat áll rendelkezésre, ezért a felülvizsgálati kérelem a Kp.118.§

(1)bekezdés a.) pont ab.)alpontja szerinti okból sem volt befogadható. Az ügyben nem merült fel az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége sem, ezért a befogadás ez okból sem volt indokolt. [23] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a befogadást megtagadta. A döntés elvi tartalma [24] Felülvizsgálati kérelem befogadására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a Kp. 118. §

(1)bekezdésben szereplő befogadási okok valamelyike teljesül. Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [26] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes volt. [27] A végzéssel szembeni további felülvizsgálat lehetőségét Kp. 116. §
2. d)pontja zárja ki. Budapest, 2025. május 08. Dr. Hajnal Péter s.k. Kúria I.Kfv.35.093/2025/2 9 a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó s.k. Dr. Heinemann Csilla s.k. előadó bíró bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró Dr. Tóth Kincső s.k. bíró