Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 7.Kf.700.198/2024/
- A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet (ügyintéző: dr. Oláh Tamás kamarai jogtanácsos; cím2) Az alperes: alperes (cím3) Az alperes képviselője: alperes (cím3, ügyintéző: Dr. Horváth Eszter Anita kamarai jogtanácsos) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: az alperes (
- sorszám alatt) A per tárgya: közszolgálati jogviszonyból származó igény (megbízási díj) Az elsőfokú bíróság: Győri Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 5.K.700.076/2024/
- számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperes hivatásos állományú tagja körzeti megbízotti beosztásban, beosztási helye a helység1 Rendőrkapitányság, körzeti megbízotti szolgálatteljesítési helye helység2, helység3 és helység
- Körzeti megbízotti feladatai mellett
- július
- és
- július
- közötti időszakban munkáltatói utasításra rendszeresen látott el a körzeti megbízotti működési Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.198/2024/5 [2] [3] [4] [5] [6] 2 körzetén kívül járőri beosztás feladatot, járőrszolgálatot, átkíséréseket, kísérőőri beosztási feladatokat, rendezvénybiztosításokat és csapatszolgálati feladatokat. Az ezek után járó megbízási díj iránti felperesi szolgálati panaszt az alperes elutasította. A felperes keresetében kérte az alperest 1.072.556 forint megbízási díj és ennek
- március
- napjától számított kamata megfizetésére kötelezni. Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (Hszt.) 71.§
(1)bekezdés a), b), c) pontjára és a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/2015.(XII.9.) ORFK utasítás (KMB Szabályzat)
- pontjára alapította. A megbízási díj havi mértékét az illetményalap 75%-ában jelölte meg, 37 hónapra igényelve azt. Az alperes védiratában a követelés jogalapját vitatva az elsődleges kereset elutasítását, másodlagosan a megbízási díj mértékének az illetményalap 50%-ban történő megállapítását kérte. Álláspontja szerint a felperes eseti jelleggel látott el a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó feladatokat, a rendezvénybiztosítások és egyéb feladatok ellátására történő elvonásokra pedig a felperes által teljesített szolgálatok kevesebb, mint felében került sor. Nem vitatta a felperes által csatolt kimutatás adattartalmát, kiemelte azonban, hogy a felperes nem többletfeladatként, hanem a munkakörébe tartozó feladatellátás helyett végezte el e feladatokat, amelyre tekintettel megbízási díj nem illeti meg. Hivatkozott arra is, hogy az elvonások során végzett feladatok ellátása olyan mértékű elmaradást a körzeti megbízotti munkában nem eredményezett, amely megalapozná az illetmény 75%-ában megjelölt megbízási díjra való jogosultságot. A másodlagos kérelme alátámasztására hivatkozott a BM rendelet előírására, mely szerint a fő szempont a végzett feladattal való arányosság, ezért a megbízási díj mértékét az illetményalap 75%-ában eltúlzottnak találta. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest 1.072.556 forint megbízási díj és ennek
- március
- napjától a kifizetés napjáig járó kamata megfizetésére. Ítéletének indokolásában felhívta a Hszt. 71.§
(1)bekezdése a),b),c) pontját, valamint az
(5)bekezdést, továbbá a belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint folyósítás szabályairól szóló 33/2015.(VI.16.) BM rendelet 10.§
(2)bekezdését, és a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI.16.) BM rendelet 35. §
(6)bekezdését. Kifejtette, hogy a felperes perbeli feladatellátása többletfeladat-ellátást jelentett, mivel a keresetben megjelölt feladatokat rendszeresen látta el - a KMB szabályzat
- és
- pontjában foglaltaktól eltérően - a körzeti megbízotti körzetén kívül (járőri beosztási feladat, járőrszolgálat, átkísérések, kísérőőri beosztás feladatai, rendezvénybiztosítás, csapatszolgálati). Álláspontja szerint, mivel a peresített tárgyidőszakban a felperest a körzeti megbízotti beosztása ellátása alól nem mentesítették, a többletfeladatokat nem az eredeti körzeti megbízotti beosztása helyett, hanem mellette látta el. A megbízási díj mértéke kapcsán kifejtette, hogy a felperes a többletfeladatot a perbeli hónapokban a napi szolgálatteljesítés ideje közel felében látta el, a körzeti megbízotti feladatai háttérbe szorultak, mivel jelentős időre elvonták a működési körzetéből, különböző típusú többletfeladatokat kellett ellátnia, ami nagyobb megterhelést jelentett, szélesebb szaktudást igényelt, így a felperes által igényelt összegű megbízási díj a többletfeladatért nem eltúlzott. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte elsődlegesen annak megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperest megillető megbízási díj mértékének a rendvédelmi illetményalap 50%-ában történő megállapítását. Megsértett jogszabályhelyként a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontját és az
(5)bekezdését, továbbá a 33/2015.(VI.16.) BM rendelet 10.§
(2)Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.198/2024/5 [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] 3 bekezdését és a 31/2015.(VI.16.) BM rendelet 35.§
(6)bekezdését jelölte meg. Változatlanul arra hivatkozott, hogy a felperes a munkakörébe nem tartozó feladatokat nem többletfeladatként, hanem munkaköri feladatai helyett hajtotta végre, a szolgálatteljesítés ideje alatt. Amennyiben más feladatra elvonták, noha külön írásos döntés a beosztásához tartozó feladatok ellátása alóli mentesítésről nem született, a munkaköréhez tartozó feladatok ellátásában volt akadályoztatva, ez többletszolgálatot nem eredményezett, és többnyire alacsonyabb beosztáshoz kötődő feladatokat látott el, amelyhez kisebb fokú felelősség társult. A másodlagos fellebbezési kérelme kapcsán utalt a 33/2015.(VI.16.) BM rendelet 10.§
(2)bekezdésére, mely szerint a megbízási díj mértékének megállapításakor figyelemmel kell lenni a többletfeladat nagyságára, a megbízással járó többletterhekre, többletteherről azonban a felperes esetében nincs szó, ezért az arányos megbízási díj az illetményalap 50%-ában határozható meg. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 108.§
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének alapjául szolgáló Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontját és az
(5)bekezdését is megjelölte jogszabálysértésként, így a másodfokú bíróság elsődlegesen e rendelkezések alkalmazását vizsgálta. A Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. A Hszt. 71.§
(5)bekezdése szerint a hivatásos állomány tagját, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosítja fel abban az esetben, ha a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi el. Az alperes a fellebbezésében nem tette vitássá, hogy a felperesnek a körzeti megbízotti működési körzeten kívül végzett tevékenysége a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör volt, ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy e tevékenységeket a felperes a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett, és nem mellette végezte. A Kúria következetes gyakorlata szerint (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/
- Kf.45.033/2022/6) a szolgálati beosztáshoz tartozó feladatok alóli mentesítést nem lehet az egyes szolgálati napokra lebontva vizsgálni, az csak a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető, a felperest pedig a körzeti megbízotti szolgálat ellátása alól az alperes nem mentesítette a peresített időszakban. Ebből pedig az következik, hogy mentesítés hiányában a többletfeladatokat a felperes a körzeti megbízotti feladatok ellátása mellett végezte. A Kúria több hasonló ügyben hozott ítéletében rámutatott arra is, hogy amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgáltatásnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/
- szám, Kf.VII.45.184/2021/
- szám). A Hszt. 71.§-a szerinti megbízási díjra való jogosultságnak az alperes fellebbezésében írtakkal ellentétben a többletfeladattal járó magasabb felelősségi kör nem feltétele, a Hszt. 71.§-a szerinti megbízási díjra való jogosultságot nem szünteti meg az a tény, ha a szolgálati beosztáshoz nem tartozó többletfeladat alacsonyabb besorolásúnak minősíthető beosztáshoz tartozik. Az alperes fellebbezésében a megbízási díj mértékét is vitatta, álláspontja szerint az illetményalap 75%-ában megállapított megbízási díj eltúlzott. A megbízási díj azért jár, mert a hivatásos állomány tagja az eredeti munkaköri feladatoktól eltérő többletfeladatokat végez, Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.198/2024/5 [15] [16] [17] [18] 4 amit a Hszt. 71.§
(5)bekezdésében a jogalkotó az illetményalap 50-200%-áig terjedő összeggel kompenzált. A mérlegelés szempontjait a 33/2015. (VI.16.) BM rendelet 10. §
(2)bekezdése és a 31/2015.(VI.16.) BM rendelet 35. §
(6)bekezdése szabályozza, mely szerint a díjazás mértékét a feladattal, valamint a feladat ellátására beosztottak számával arányosan kell megállapítani és a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített szolgálati besorolás alapján kell meghatározni. A mérlegelés akkor okszerű, ha valamennyi mérlegelési szempont a döntés meghozatalánál értékelésre kerül. Egyetlen mérlegelési szempont kiragadása - alacsonyabb beosztásban végzett többletfeladat-ellátás - a komplex mérlegelést nem teszi okszerűtlenné, abból a többletfeladatok nagyságára, az okozott többletteher mértékére következtetés nem vonható le. A munka bonyolultsága, az eredeti munkaköri feladatokhoz viszonyított időigénye, annak gyakorisága, az arra előírt többlettudás birtokában, valamennyi szempont összességében való mérlegelése szükséges, továbbá a rendvédelmi szerv tagja által elvégzett feladatok egyedi vizsgálata alapján kell arról dönteni, hogy a ténylegesen ellátott többletfeladatért milyen mértékű megbízási díj jár. Az elsőfokú bíróság a szempontokat figyelembe véve, helyesen határozta meg a felperest megillető megbízási díjat az illetményalap 75%-ában. A fentiek okán az elsőfokú bíróság nem sértette meg a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Kp. 35.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a felszámítással egyezően - a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja, illetve az
(5)bekezdés alapján állapított meg. Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentességben részesül, így a fellebbezési illeték a Pp. 102.§
(1)bekezdése és a
(6)bekezdés értelmében az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99.§
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 77.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
- november
- Dr. Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva bíró