Bfv.1193/2023/8 – Kúria

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont] törvényes. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.193/2023/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. május
3. Az ügy tárgya: rablás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): II. rendű Első fok: Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 15.B.354/2019/209., ítélet, tárgyalás,
4. június
5. Fővárosi Ítélőtábla, 2.Bf.277/2021/33., ítélet, nyilvános ülés,
6. február
7. Az indítvány előterjesztője: a II. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a II. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a rablás bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati Kúria 3.Bfv.1.193/2023/8-I. 2 indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 15.B.354/2019/
8. számú, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.277/2021/
9. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Fővárosi Törvényszék a
10. június
11. napján kihirdetett 15.B.354/2019/
12. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnsegédként elkövetett rablás bűntette [Btk.
13. §

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont] miatt 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A II. rendű terheltet az ellene bűnsegédként elkövetett rablás bűntettének kísérlete [Btk. 365. §

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a

1. február
2. napján jogerős 2.Bf.277/2021/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a II. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamába az általa bűnügyi őrizetben töltött időt beszámította, valamint a bűnjelekre vonatkozó rendelkezést helyesbítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] A jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállásnak a felülvizsgálati indítvánnyal érintett 2.) pontja a következő: – Az I. rendű és a II. rendű terhelt a nehéz anyagi helyzete miatt úgy döntött, hogy az I. rendű terhelt egy kft. által üzemeltetett kis méretű ékszerüzletet fogja kirabolni. – Ennek érdekében
4. február
5. napján, a délutáni órákban az I. rendű terhelt bement az ékszerboltba, ahol vásárlási szándékot színlelve fülbevalók iránt érdeklődött, majd távozott. –
6. február
7. napján a délelőtti órákban az I. rendű és a II. rendű terhelt az utóbbi által vezetett, néhány hónapja egy ismerősétől kölcsönbe kapott gépkocsival az ékszerüzlet közelébe mentek, majd – mivel az ékszerbolt közelében szabad utcai parkolóhelyet nem találtak – egy mélygarázsba hajtottak azzal a tervvel, hogy amíg az I. rendű terhelt végrehajtja a bűncselekményt, a II. rendű terhelt a bevásárlóközpontban várakozik, majd biztosítja a gépkocsival történő menekülés lehetőségét. – Az I. rendű terhelt a leparkolás után kiszállt a járműből, kesztyűt húzott, és egy nagy méretű sporttáskát a vállán átvetve, sapkát és szemüveget viselve, egy fegyvernek látszó tárggyal a Kúria 3.Bfv.1.193/2023/8-I. 3 zsebében az ékszerbolthoz ment, és becsengetett. Az üzlethelyiségben ekkor egyedül tartózkodó eladó, a sértett a pulton lévő gomb megnyomásával kinyitotta a bejárati ajtót. – Az I. rendű terhelt az üzletbe 11 óra 30 perc körüli időben belépve ismét fülbevalók iránt érdeklődött, amire a sértett kilépve a pult mögül a kirakatból az I. rendű terhelt által két nappal ezelőtt is megnézett ékszereket kihelyezte a pultra. Eközben az I. rendű terhelt a kabátzsebéből elővette a fegyvernek látszó tárgyat és azt a sértettre fogta, közölte, hogy ez egy rablás, és felszólította a sértettet, hogy tegyen mindent úgy, ahogyan ő mondja, akkor nem lesz baja, és hozzátette, hogy ő több évig katona volt. Felszólította a sértettet, hogy menjen a pult mögé, ezután a sporttáskát a földre tette, és utasította a sértettet, hogy az eladótérben lévő arany ékszereket, a kasszában lévő bankjegyeket és a pulton lévő két mobiltelefon készüléket pakolja a sporttáskába. A sértett mindennek eleget tett, eközben az I. rendű terhelt a bejárati ajtón lévő, egyik oldalán „Nyitva”, másik oldalán „Zárva” feliratot tartalmazó táblát megfordította, az üzletben lévő lámpát lekapcsolta. – Ezután az I. rendű terhelt a sporttáskájából elővett gyorskötözővel a sértett csuklóit a teste előtt összekötözte, a sértettet az üzlethelyiség hátsó, függönnyel elválasztott részébe terelte és leültette. Közölte a sértettel, hogy csak három perc múlva kérjen segítséget valótlanul azt állítva, hogy egy társa az út túloldaláról figyeli a boltot. Az I. rendű terhelt ekkor elhagyni készült az üzletet, de a kirakatban további arany ékszereket vett észre, amelyeket szintén a sporttáskájába helyezett. – Ezt követően – a boltban összesen mintegy öt percet eltöltve – a megszerzett értékekkel, így – összesen 620,4 gramm súlyú, 8.995.800 forint értékű aranyékszerrel, – az azok bemutatására szolgáló – mintegy 80.000 forint összértékű – eszközökkel, tartókkal, – a kasszában lévő 70.000 forint készpénzzel, – a kft. tulajdonát képező, legalább 20.000 forint értékű mobiltelefon készülékkel, valamint – a sértett tulajdonát képező, 121.440 forint értékű mobiltelefon készülékkel együtt kilépett az üzletből, távozásakor a bejárati ajtót kívülről kulcsra zárta, és a kulcsot magával vitte. – Az I. rendű terhelt gyalogosan visszatért a mélygarázsba, eközben telefonon értesítette a II. rendű terheltet, hogy siessen vissza az autóhoz. Ennek megfelelően a II. rendű terhelt kiegyenlítette a parkolási díjat, majd a mélygarázsban parkoló autóhoz futott, és amikor az I. rendű terhelt is megérkezett, együtt elhajtottak. – A sértett a falon dörömbölve kért segítséget a szomszédos fodrászüzletben tartózkodó személyektől, amelyet követően az ékszerbolt vezetője a helyszínre érkezett és a saját kulcsával kinyitotta az üzlet bejárati ajtaját, valamint értesítette a rendőrséget. – Az I. rendű és a II. rendű terhelt a megszerzett ékszereket rövid idő alatt,
8. február
9. és február
10. napja között ékszerüzletekben értékesítette, illetve az ékszerek nagyobb részét a II. rendű terhelt barátja által ajánlott, külföldön lévő zálogházban szintén törtaranyként adták el. – A nyomozó hatóság a fenti ékszerek közül együttesen 20,04 gramm súlyú arany ékszert, melyeket az I. rendű és a II. rendű terhelt 99.358 forintért értékesített, az üzletben lefoglalt, majd azokat a kft. részére kiadta, így az okozott kár kis részben megtérült, míg a biztosító a kft.-nek 5.500.000 forintot térített meg. A sértett kára nem térült meg. II. Kúria 3.Bfv.1.193/2023/8-I. 4 [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
11. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára, a
3. b)pont
4. ba)alpontjára és a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjára hivatkozással a II. rendű terhelt felmentése érdekében. [5] Álláspontja szerint az indokolás ellentétes a rendelkező résszel, ugyanis az indokolás a II. rendű terhelt tudattartalma és szándékossága tekintetében nem tartalmazza azon megállapításokat, melyek a II. rendű terhelt terhére rótt bűncselekmény minősítésének alapvető feltételei. Az elsőfokú ítélet indokolásában foglalt azon megállapítás, hogy a II. rendű terhelt tudott arról, hogy az I. rendű terhelt milyen cselekményt tervez elkövetni és ehhez a II. rendű terhelt segítséget nyújtott, az iratok tartalmával ellentétes. [6] Indokai szerint az ítélet nem tartalmaz olyan tényt, amely alapján arra lehet következtetést levonni, hogy a II. rendű terhelt ismerte az I. rendű terhelt szándékát, amihez segítséget nyújtott. Az, hogy a terheltek együtt mentek el a bevásárlóközpontba, illetve, hogy onnan együtt jöttek el, és az ítéletben szereplő „előzetesen megegyeztek az elkövetésben” megállapítás nem bizonyítja a II. rendű terhelt bűnösségét. [7] A fizikai bűnsegély azért sem állapítható meg, mert a II. rendű terhelt az elkövetés helyétől jóval messzebb tartózkodott, és nem is volt a jármű közelében. [8] Kifejtette, hogy a II. rendű terhelt azon magatartása, hogy segített az ékszerek eladásában, legfeljebb a bűnpártolás bűntettének megállapítására lehet alkalmas. [9] A Legfőbb Ügyészség BF.538/2023/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [10] Álláspontja szerint az ún. büntetőjogi főkérdésekben kell a határozat indokolása és a rendelkező rész között az ellentétnek fennállnia. A jelen ügyben azonban ez nem állapítható meg, ilyenre a II. rendű terhelt védője sem hivatkozott. [11] Indokai szerint az irányadó tényállás a II. rendű terhelt által tanúsított, a külvilágban megjelenő cselekvőségére vonatkozó tényeket, illetve a szándékos bűnrészesi bűnösségre vonható jogi következtetés alapjául szolgáló tudati tényeket is tartalmazza. [12] Az irányadó tényállás 2.) pontja szerinti, az I. rendű terhelt tettesi minőségben tanúsított tényállásszerű cselekvőségéhez a II. rendű terhelt úgy nyújtott tevőleges segítséget, hogy az I. rendű terheltnek az ékszerüzlet kirablására irányuló szándékát ismerte. Tudta, hogy közös szándékuk alapján milyen bűncselekményt követ el az I. rendű terhelt, ennek érdekében miket vitt magával, miként öltözött fel, és amelynek végrehajtása érdekében őt a bűncselekmény elkövetési helyszínének közelébe szállította, majd onnan a gyors eltávozást biztosította. [13] Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet a II. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. [14] A II. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
2. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. Kúria 3.Bfv.1.193/2023/8-I. 5 [16] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – az eljárási szabálysértések kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be.
3. §

(5)bekezdés]. [17] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg a terhelt bűnösségét, míg a
3. b)pont
4. ba)alpontja szerint, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [18] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a II. rendű terhelt bűnösségét bűnsegédként elkövetett rablás bűntettében [Btk. 365. §

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont; 2.) tényállási pont] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [19] A Btk. 365. §

(1)bekezdése szerint rablást követ el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy e végből

1. a)valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
2. b)öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. [20] A Btk. 365. §

(3)bekezdés a) pontja szerint minősül a rablás, ha azt az elkövető fegyveresen követi el, valamint a

(4)bekezdés b) pontja értelmében a büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást jelentős értékre a

(3)bekezdés a)-

1. d)pontjában meghatározott módon követik el. [21] Jelen ügyben – értelemszerűen – az
2. a)pontnak van jelentősége, hiszen a tényállásból kitűnően az I. rendű terhelt egy fegyvernek látszó tárgyat a sértettre fogott és közölte vele, hogy „ez egy rablás”. [22] E bűncselekmény védett jogi tárgya kettős, védi a tulajdonviszonyokat és a cselekvési, személyi szabadságot. Az elkövetési tárgya az idegen, ingó és értékkel rendelkező dolog. [23] A rablás összetett bűncselekmény, egyrészt vagyon, másrészt személy elleni bűncselekmény. Az elkövető számára idegen dolog jogtalan eltulajdonítása a lopáshoz képest akként történik, hogy a mástól elvétel végett személy elleni erőszakos cselekményt is elkövet, azaz az elvétel módja az, amely a rablást megkülönbözteti a lopástól. [24] A II. rendű terhelt védője kifogásolta, hogy a II. rendű terhelt konkrét cselekvősége kapcsán a bűnsegédi elkövetői minőségének, és így a bűnösségének megállapítására tévesen került sor, legfeljebb a bűnpártolás bűntettét lehetett volna a II. rendű terhelt terhére megállapítani. [25] A tettesi alapcselekményre vonatkozó tényeket az irányadó tényállás felülvizsgálati indítvánnyal támadott 2.) pontja tartalmazza, ehhez képest vizsgálandó a II. rendű terhelt bűnsegédi magatartása, és ezzel összefüggő tudattartalma. [26] A védő által hivatkozott Btk. 282. §

(1)bekezdés c) pontja szerint, aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna, közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, a bűnpártolás vétségét követi el. A

(2)bekezdés alapján, ha a bűnpártolást haszonszerzés végett követik el, a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés. [27] A bűnpártolás a bűnkapcsolat egyik formája. Az különbözteti meg a bűnsegélytől [Btk. 14. §

(2)bekezdés], hogy csupán utólag, a bűncselekmény elkövetése után fejthető ki. [28] A bűnpártolás alanya tettesként bárki lehet, kivéve az alapbűncselekmény tettesét, vagy részesét. Kúria 3.Bfv.1.193/2023/8-I. 6 [29] Jelen ügyben azonban nem erről van szó. [30] A Btk. 14. §

(2)bekezdése szerint bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt. [31] A bűnsegély szándékos segítségnyújtás, azaz olyan cselekmény, amely előmozdítja vagy megkönnyíti a szándékos bűncselekmény elkövetését. A bűnsegéd felelősségének az az alapja, hogy elősegíti a szándékos bűncselekmény törvényi tényállásának a tettes által történő megvalósítását. A segítő magatartás nem csak fizikai, hanem pszichikai jellegű is lehet. A bűnsegély továbbá nem csak tevékenységben, hanem mulasztásban is megnyilvánulhat. [32] További kritériumai a bűnsegélynek a segítségnyújtás szándékossága és a tettesi alapcselekmény szándékossága. [33] Kétségtelen, hogy bűnösség – azaz ún. alanyi okozatosság – nélkül nincs tényállásszerűség, nincs felróhatóság, s ez megkívánt a részesi elkövetés esetében is. [34] A részes, így a bűnsegéd a tényállásszerű cselekményt nem megvalósítja, hanem ahhoz járul. A részes tetteshez társulása a tettes szándékához történik. A részesi szándék a tettesi szándékkal mutat egyezőséget, azt kiváltja vagy a véghezvitel végett erősíti. Ezért büntetendő a részes. [35] A szándékegységre vont következtetés alapja, hogy az irányadó tényállás kellő pontossággal rögzítse mind a tettesi cselekményt, mind a részesi magatartást, illetve megismerhetően tartalmazza a tettesi és részesi magatartás közötti oksági kapcsolatot (EBH 2015.B.14.II.). [36] A részesi tudat tartalma önálló, önmagában vett bűnösségvizsgálat tárgya, e szempontból a járulékosság közömbös, a részesi tudat tartalma pedig nem a törvényi tényálláson belüli magatartáshoz feltétlen szükségesség, hanem az ilyen magatartás bárminemű előmozdítása, (egyidejű) könnyítése, azaz a segítés. [37] Ami a II. rendű terhelt bűnsegédi magatartásához kapcsolódó tudati oldal vizsgálatát illeti, ezt az eljárt bíróság elvégezte, az ehhez szükséges tényeket a tényállás tartalmazza, az e tényekből levont jogkövetkeztetés pedig helyes. [38] A tényállásban ezt megalapozó körülmény: – az I. rendű és a II. rendű terhelt a nehéz anyagi helyzete miatt úgy döntött, hogy az I. rendű terhelt az ékszerüzletet kirabolja; – a helyszínre történő utazáshoz a II. rendű terhelt biztosította a járművet; – a II. rendű terhelt fuvarozta az I. rendű terheltet a helyszín közelébe; – a tervük az volt, hogy amíg az I. rendű terhelt végrehajtja a rablást, addig a II. rendű terhelt a bevásárlóközpontban várakozik, majd biztosítja a gépkocsival történő menekülés lehetőségét; – az I. rendű terhelt a leparkolás után kiszállt a járműből, kesztyűt húzott, és egy nagy méretű sporttáskát a vállán átvetve, sapkát és szemüveget viselve, egy fegyvernek látszó tárggyal a zsebében az ékszerbolthoz ment; – az I. rendű terhelt a tettesi cselekményt megvalósította; – a helyszínről történő távozásukhoz is a II. rendű terhelt által biztosított jármű szolgált, amit ekkor is a II. rendű terhelt vezetett; – a sértettől megszerzett ékszerekből a II. rendű terhelt is részesült. [39] Mindezek alapján nem kétséges, hogy a II. rendű terhelt és a társa (az I. rendű terhelt) célja a sértett pénzének erőszakos megszerzése volt, ebben előzetesen megállapodtak, majd ennek megfelelően cselekedtek, és hajtották végre eredményesen a bűncselekményt. A Kúria 3.Bfv.1.193/2023/8-I. 7 terheltek kezdettől együtt, szándékegységben cselekedtek, a II. rendű terhelt cselekvősége – a pszichikain túl fizikai bűnsegélyt is megvalósítva – az I. rendű terhelt tettesi magatartását segítette, előremozdította, ezzel ellentétes következtetés levonására alkalmas tény, körülmény az irányadó tényállásban nincs. [40] A tényállásból kitűnően tehát a II. rendű terhelt pontosan tudta, hogy az I. rendű terhelt milyen bűncselekményt visz véghez, azzal egyetértett, és annak sikeréhez – azáltal, hogy a helyszínre szállította az I. rendű terheltet, majd a cselekményt követően biztosította a gyors távozást – szándékosan tevőleges segítséget nyújtott. [41] Következésképpen a II. rendű terhelt bűnösségének megállapítása bűnsegédként elkövetett rablás bűntettében [Btk. 365. §

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont] törvényes. [42] Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. [43] A felülvizsgálati indítványban megjelölt, a rendelkező rész és az indokolás ellentétes volta a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok. [44] A Be. szerint feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértést – egyben felülvizsgálati okot – az indokolás egyetlen hibája valósíthat meg, nevezetesen, ha az ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes [Be. 608. §

(1)bekezdés f) pont]. [45] A Be. 451. §

(5)bekezdése értelmében a határozat részét képező indokolás a bíróság által megállapított, a döntése alapjául szolgáló, jelentős tényeket és körülményeket, valamint a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat tartalmazza. [46] Eljárási szabálysértés megállapítását csak az eredményezi, ha az ellentét a büntetőjogi főkérdések – a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása – tekintetében áll fenn a rendelkező rész és az indokolás között. [47] A jogerős ítélet rendelkező részének és indokolásának feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértésként értékelhető ellentétére azonban ténylegesen az indítványozó sem hivatkozott. [48] Az indítvány csupán felhívja ezen felülvizsgálati okot, e körben azonban kizárólag a mérlegelés hibás voltára és az indokolás hiányosságára vonatkozó érveket tartalmaz. [49] Az elsőfokú ítélet rendelkező része szerint a bíróság a 2.) tényállási pont vonatkozásában bűnösnek mondta ki a II. rendű terheltet a Btk. 365. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és figyelemmel a

(3)bekezdés a) pontjára, a

(4)bekezdés b) pontja alapján minősülő bűnsegédként elkövetett rablás bűntettében, és ezért vele szemben büntetést szabott ki. Az indokolás pedig ennek megfelelő tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékok elfogadását indokoló mérlegelést, a II. rendű terhelt bűnösségének megállapítását, valamint a cselekmény minősítésének, a büntetés kiszabásának és egyéb rendelkezéseinek a jogi indokolását tartalmazza. [50] Így a rendelkező rész és az indokolás között nem csupán a Be. 608. §

(1)bekezdés f) pontjában előírt – ekként a felülvizsgálati eljáráshoz is szükséges – teljes mértékű ellentét nem feszül, de még annak kisebb foka sem állapítható meg. [51] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §

(1)bekezdés alapján a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. Kúria 3.Bfv.1.193/2023/8-I. 8 IV. [52] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [53] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. május
2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ