Bt.1552/2023/7 – Kúria

(2)bekezdésébe ütközően az előkészítő ülésen beismerő, a tárgyalásról lemondó vádlott esetében a közúti járművezetéstől eltiltást az ügyészi indítványt meghaladóan, a közúti járművekre vonatkozó korlátozás nélkül - ezáltal súlyosabb büntetést kiszabva -, határozta meg. A törvénysértő büntetés csak a legfőbb ügyésznek a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványára változtatható meg a Kúria részéről, a Kúria az ügyészi indítványnak megfelelően a járművezetéstől eltiltást a közúti járművekre korlátozta. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Első fok: Bt.II.1.552/2023/

1. törvényességi jogorvoslat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Budapest tanácsülés
2. április
3. közúti veszélyeztetés és más bűncselekmény … Sárvári Járásbíróság, 7.B.115/2021/12., ítélet, tárgyalás,
4. március
5. Szombathelyi Törvényszék, 6.Bf.72/2022/11., végzés, nyilvános Másodfok: ülés,
6. november
7. Az indítvány előterjesztője: a legfőbb ügyész Az indítvány iránya: a törvénysértés megállapítása és megváltoztatás Rendelkező rész A Kúria a közúti veszélyeztetés bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt elbírálva megállapítja, hogy a Sárvári Járásbíróság 7.B.115/2021/
8. számú ítéletének és a Szombathelyi Törvényszék mint másodfokú bíróság 6.Bf.72/2022/
9. számú végzésének a járművezetéstől eltiltásra vonatkozó rendelkezése törvénysértő. Az ítélet ezen rendelkezését megváltoztatja és a terhelttel szemben kiszabott járművezetéstől eltiltás büntetést a közúti járművekre korlátozza. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria 2.Bt.1.552/2023/7-I 2 [1] I.
10. A Sárvári Járásbíróság 7.B.115/2021/
11. számú,
12. március 31-én kihirdetett ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki közúti veszélyeztetés bűntettében [Btk.
13. §

(1)bekezdés], és segítségnyújtás elmulasztásának bűntettében [Btk. 166. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés első tétel], ezért őt – halmazati büntetésül – 1 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 3 év járművezetéstől eltiltás büntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a kiszabott szabadságvesztés kétharmad részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [2] A védelmi fellebbezések nyomán eljárt Szombathelyi Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. november 22-én kihirdetett 6.Bf.72/2022/
2. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] II. A jogerős ügydöntő határozat ellen a legfőbb ügyész BF.1573/2023/
3. szám alatt jelentett be jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében, a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján. [4] Indokai szerint a terhelttel szemben a Szombathelyi Járási Ügyészség Közl.2421/2019/

1. számon,
2. szeptember
3. napján nyújtott be vádiratot a Sárvári Járásbírósághoz a Btk.
4. §

(1)bekezdésébe ütköző közúti veszélyeztetés büntette, valamint a Btk. 166. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés

1. tétele szerint minősülő segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt. A vádiratban a járási ügyészség – a Be.
2. §

(3)bekezdése alapján – indítványozta, hogy abban az esetben, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmények elkövetését beismeri, és a tárgyalás tartásához fűződő jogáról lemond, vele szemben a bíróság halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztést, 3 év időtartamú közúti járművezetéstől való eltiltást és 3 év közügyektől eltiltást szabjon ki. [5] Kifejtette, hogy a 2022. március 31. napján tartott előkészítő ülésen az ügyész a Be. 502. §

(1)bekezdése szerinti indítványát a vádiratban írtakkal egyezően terjesztette elő. A terhelt az előkészítő ülésen a bűnösségét a vádiratban foglaltak szerint beismerte, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát a járásbíróság végzésével elfogadta. A Sárvári Járásbíróság azt ezt követően meghozott 7.B.115/2021/

1. számú,
2. március
3. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki a vád szerinti bűncselekményekben és ezért őt – halmazati büntetésül – 1 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 3 év járművezetéstől eltiltásra és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az elsőfokú ítélettel szemben a terhelt és védője – a kiszabott büntetés enyhítése, illetve a kiszabott szabadságvesztés büntetés próbaidőre történő felfüggesztése érdekében – fellebbezést jelentettek be. A másodfokon eljárt Szombathelyi Törvényszék a 6.Bf.72/2022/
4. számú,
5. november
6. napján kelt végzésével az első fokon eljárt bíróság ítéletét helybenhagyta, így az
7. november
8. napján jogerőre emelkedett. [6] Álláspontja szerint a Sárvári Járásbíróság 7.B.115/2021/
9. számú ítélete és a Szombathelyi Törvényszék 6.Bf.72/2022/
10. számú végzése törvénysértő. [7] Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy a Be.
11. §

(2)bekezdésének – a határozat meghozatalának idején hatályos – rendelkezése szerint, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve a Be. 502. §

(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. A „súlyosabb” büntetés vagy intézkedés fogalmát a Be. – súlyosítási tilalomról rendelkező –

1. §-a tölti ki tartalommal. Kúria 2.Bt.1.552/2023/7-I 3 [8] Ezzel összefüggésben hivatkozott Kúria – 2/
2. (VII. 5.) BK véleményével felülvizsgált –
3. BK véleményére, amely szerint a járművezetéstől eltiltás körének kiterjesztésénél érvényesül a súlyosítási tilalom. [9] Erre figyelemmel – álláspontja szerint – a súlyosabb büntetés kiszabásának Be.
4. §

(2)bekezdésében írt tilalma kiterjed a járművezetéstől eltiltás érvényesülési körének az ügyészség által a vádiratban és az úgynevezett mértékes indítványban foglaltaktól szélesebb körben történő meghatározására is. [10] Mindezek alapján akként érvelt, hogy az eljáró bíróságok törvényt sértettek, amikor a bűnösség beismerését, a tárgyaláshoz való jogról történő lemondást, és annak bíróság általi elfogadását követően a mértékes indítványnál szélesebb körű, általános jellegű járművezetéstől való eltiltás büntetést szabtak ki a terhelttel szemben. [11] Hivatkozott arra, hogy a törvénysértő jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható. Az ügyészség által az előkészítő ülésen indítványozottnál súlyosabb büntetés kiszabása nem tekinthető a súlyosítási tilalom megsértésének, így nem minősül a Be. 649. §

(2)bekezdésében szereplő eljárási szabálysértésnek, ezért felülvizsgálati eljárás alapja sem lehet. [12] Mindezekre tekintettel azt indítványozta, hogy a Kúria a törvénysértést állapítsa meg, a jogerős ítéletet változtassa meg, a terhelttel szemben kiszabott járművezetéstől eltiltás érvényesülési körét korlátozza a közúti járművekre. [13] A bejelentett rendkívüli jogorvoslat alapján a Kúria az indítvány tanácsülésen való elbírálását tartotta indokoltnak. Az e tájékoztatással kézbesített jogorvoslati indítványra a terhelt és védője nem tett észrevételt. [14] III. A törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslati indítvány alapos. [15] A Kúria a Be. 666. §

(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból vizsgálja a Be. 649. §

(2)bekezdésében írt eljárási szabályok megtartását. [16] A Sárvári Járásbíróság a 7.B.115/2021/12 számú ítéletét a

1. március 31-én előkészítő ülésen hozta meg. Az előkészítő ülés megkezdése után a bíróság felhívására az ügyész fenntartotta a vádiratban foglalt, a vádat alátámasztó bizonyítási eszközeit és a büntetés mértékére, illetve tartamára tett indítványát arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri. A terhelt a bűnösségét beismerte és a tárgyaláshoz való jogáról lemondott, és a bíróság a Be.
2. §

(3)bekezdése szerint elfogadta a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát (12.B.115/2021/12-I. számú végzés). [17] Ha a bíróság az előkészítő ülésen a terhelt beismerését végzéssel elfogadja és nem látja akadályát az ügy előkészítő ülésen való elintézésének, a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre is kihallgatja, majd az ügyész és a védő felszólalását követően az ítéletét az előkészítő ülésen is meghozhatja [Be. 504. §

(4)-

(6)bekezdés] [18] A Be. 565. §

(2)bekezdése értelmében, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. §

(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. E törvényhely korábbi hatályos szövege a hátrányosabb büntetés, illetve intézkedés fogalmát tartalmazta. A törvény szövegének ezen módosítása azonban nem érintette e rendelkezés [Be. 565. §

(2)bekezdés] változatlan lényegét, mely szerint a bíróság számára az alkalmazható szankció korlátja a vádirat, illetve az előterjesztett indítvány tartalma. [19] Mindezek alapján a következőkre mutat rá a Kúria. [20] Eljárási szabálysértés miatt a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye [Be. 648. § b) pont] a Be. 649. §

(2)Kúria 2.Bt.1.552/2023/7-I 4 bekezdésében felsorolt esetekben. E törvényhely d) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [21] A Be. 608. §

(1)bekezdése a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéseket tartalmazza, azonban ezek között nem szerepel az előkészítő ülésen elfogadott beismerő vallomás alapján meghozott ítéletben, a vádiratban, illetve a Be. 502. §

(1)bekezdése alapján előterjesztett indítványban megjelölt szankciónál akár súlyosabb, akár hátrányosabb büntetés, illetve intézkedés alkalmazása. [22] A Be. 649. §

(2)bekezdés e) pontja a súlyosítási tilalom megsértése esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A súlyosabb büntetés, illetve intézkedés fogalma kétségtelenül a súlyosítási tilalom (Be.

1. §) rendelkezéseihez kapcsolódik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hatályos szövegezés szerinti súlyosabb jogkövetkezmény Be.
2. §

(2)bekezdése szerinti tilalma azonosítható lenne a súlyosítási tilalommal. Ugyanis a bűnösséget beismerő nyilatkozat előkészítő ülésen való elfogadása esetén – valójában változatlan tartalommal – irányadó a Be. 565. §

(2)bekezdése szerinti tilalom, melynek lényege az, hogy ebben az esetben a terhelt terhére beterjesztett ügyészi fellebbezés által megnyílt súlyosítás korlátját kifejezetten a vonatkozó eljárási szabályok szerint előterjesztett konkrét ügyészi indítvány (vádirat) képezi. Ekként a súlyosítási tilalom nyilvánvalóan nem azonosítható – eddig sem volt azonosítható – a hátrányosabb, illetve a hatályos szabályozás szerint a súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazásának tilalmával. [23] A súlyosítási tilalom az eljárási törvény garanciális rendelkezése és a jogorvoslat során kivételt határoz meg a felülbírálat terjedelmének általános szabályai alól. Alapvető tartalma, hogy a terhelt és a védő részére lehetővé teszi a fellebbezési jog kockázat nélküli gyakorlását és kizárja azt, hogy ha az elsőfokú bíróság ítéletét csak a terhelt javára szóló fellebbezés támadta, a fellebbezés folytán alapvető érdemi kérdésekben a terheltre hátrányosabb másodfokú bírósági határozat születhessen (Be. 595. §) [24] A Be. a súlyosítási tilalom megsértésének esetére lehetővé teszi a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálati indítvánnyal történő támadását. A felülvizsgálat azonban a Be. 565. §

(2)bekezdése szerinti súlyosabb, illetve hátrányosabb jogkövetkezményt tartalmazó törvénysértő határozat orvoslására nem vehető igénybe. [25] Mindezek tükrében a legfőbb ügyész által nevesített eljárási szabálysértés kiküszöbölésére kizárólag a törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslat alapján nyílik törvényes lehetőség. [26] A Kúria az iratok alapján megállapította, hogy a Szombathelyi Járási Ügyészség a Közl.2421/2019/

1. számú,
2. szeptember 28-án kelt vádiratában közúti veszélyeztetés bűntette és segítségnyújtás elmulasztása bűntette miatt emelt vádat a (korábbi neve) terhelttel szemben. A Sárvári Járásbíróságon a
3. március 31-én tartott előkészítő ülésen eljáró ügyész a terhelt beismerése esetén alkalmazandó szankció vonatkozásában a terhelttel szemben – halmazati büntetésül – 1 év 6 hónap börtön, 3 év közügyektől eltiltás és 3 év közúti járművezetéstől eltiltás kiszabására tett a vádirattal egyező indítványt (7.B.115/2021/
4. számú tárgyalási jegyzőkönyv
5. oldal). [27] A Sárvári Járásbíróság a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta és a 12.B.115/2021/
6. számú ítéletét a
7. március 31-én tartott előkészítő ülésen hozta meg. E szerint a terheltet – halmazati büntetésül – 1 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 3 év járművezetéstől eltiltás büntetésre és 3 év közügyektől eltiltás ítélte azzal, hogy a kiszabott szabadságvesztés kétharmad részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Kúria 2.Bt.1.552/2023/7-I 5 [28] A másodfokon eljárt Szombathelyi Törvényszék a
8. november 22-én kihirdetett 6.Bf.72/2022/
9. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [29] Ezzel az eljárt bíróságok a járművezetéstől eltiltást illetően túllépték a joghátrány mértékére tett konkrét ügyészi indítványt, és megsértették a súlyosabb büntetés kiszabásának tilalmát rögzítő, a Be.
10. §

(2)bekezdésében írt azon szabályt, miszerint a terhelttel szemben az ügyészi indítványban megjelölt szankciónál súlyosabb jogkövetkezmény nem alkalmazható. Ez kizárólag a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat keretében orvosolható. [30] A kifejtettek alapján a Kúria a Be. 669. §

(1)bekezdés első fordulatának megfelelően, a legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványát alaposnak tartva megállapította, hogy a megtámadott határozat a terhelttel szemben kiszabott járművezetéstől eltiltás tekintetében törvénysértő. [31] A törvénysértést a Kúria a Be. 669. §

(2)bekezdése szerint akként orvosolta, hogy a jogerős ítélet megváltoztatásával – az előkészítő ülésen tett beismerésére figyelemmel előterjesztett konkrét ügyészi indítvány kereteit meg nem haladó – a járművezetéstől való eltiltást a közúti járművekre korlátozta. [32] IV. A Kúria elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §

(2)bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kúria ügyelosztási rendjének IV.

1. pontjában jelen ügytípusra öttagú tanács eljárását rendelte el. [33] A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elbírálása során meghozott ítélet ellen a Be.
2. §

(4)bekezdése szerint nincs helye fellebbezésnek. Az ítélet felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont harmadik fordulata zárja ki. Budapest,

1. április
2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró