Kbf.44/2025/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének törvényi tényállási elemeit. Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.44/2025/

1. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a
2. november
3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt Terhelt1 volt szerződéses tizedes vádlott ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának
4. május
5. napján kihirdetett 41.Kb.64/2025/
6. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az eljárás során lefoglalt bűnjeleket a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala Bűnjel Csoportjánál Bj.529/
7. számon kezelik. Indokolás [1] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a
8. május
9. napján kihirdetett 41.Kb.64/2025/
10. számú ítéletével Terhelt1 volt szerződéses tizedes vádlottat bűnösnek mondta ki foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében [Btk.
11. §

(1)bekezdés], ezért 200 napi tétel, napi tételenként 1.500 forint pénzbüntetésre ítélte. Az így kiszabott 300.000 forint pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett, meg nem fizetése esetére pedig rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Rendelkezett továbbá az eljárás során lefoglalt bűnjelekről. [2] Az ítélet ellen a katonai ügyész a vádlott terhére, a kiszabott pénzbüntetés napi tételszámának súlyosítása érdekében terjesztett elő fellebbezést, míg a vádlott tudomásul vette azt. [3] Az ügyész a fellebbezése írásbeli indokolásában arra hivatkozott, hogy a jelen ügyben felmerülő enyhítő és súlyosító körülmények alapján a katonai tanácsnak nemcsak a speciálprevenciós, hanem nyomatékos mértékben a generálprevenciós célokat is figyelembe kell vennie. Kiemelte, hogy a honvédség állományát érintő, lőfegyverek kezelésével kapcsolatos szabályszegések szinte minden esetben magasabb tárgyi súlyúnak tekinthetők, különösen, ha a cselekményt külföldi misszió során követik el, hiszen ezzel a egyéb érdekelt1 szövetséges erők előtti megítélését is hátrányosan befolyásolják. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vádlottnak a gondatlanság súlyosabb alakzata, a tudatos gondatlanság róható fel. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.44/2025/5/II 2 Kiemelte, hogy súlyosító körülményként kell értékelni, hogy jelen ügyben nagy tűzerejű lőfegyver lövedéke több lakókonténeren áthatolva, három katona életét is közvetlen veszélynek tette ki, továbbá azt, hogy bár a parancsnoki jellemzés alapján a vádlott szolgálatteljesítése átlagosnak volt mondható, azonban túlzott magabiztossága időnként a fegyelmezettség rovására ment. Ezzel szemben enyhítő körülmény a vádlott beismerő nyilatkozata, amihez azonban megbánó magatartás nem párosult, valamint az, hogy katonatársainak okozott kárt megtérítette, továbbá az időmúlás. Érvelt azzal, hogy ügy tárgyát képező eset egyáltalán nem elszigetelt, egyszeri cselekmény, hanem ugyanezen bázison pár órával később egy másik magyar katona is a fegyverkezelési szabályokat szintén súlyosan megszegve, ugyanezen bűncselekményt elkövette, figyelemmel a 42.Kb.9/2025. számon indult, lényegében azonos eljárásra. Ezen eljárások ténye önmagában mutatja azt, hogy olyan büntetés kiszabása indokolt, amely kellő mértékben visszatartó hatást képes kifejteni a katonai állományra és a láthatóan fegyelmezetlen fegyverkezelést a helyes irányba tereli. [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.490/2025/3. számú átiratában kifejtette, hogy az elsőfokú katonai tanács a perrendi szabályok betartásával járt el. Felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényszék a büntetéskiszabás keretében helyesen a Btk. 33. §

(4)bekezdésének indokolt felhívásával pénzbüntetést szabott ki, melynek mértékét azonban indokolatlanul alacsonynak tartotta, mert álláspontja szerint a napi tételszám nem tükrözi azt a körülményt, hogy a vádlott tudatos gondatlansága folytán több katonatársa életét, testi épségét tette ki közvetlen veszélynek a fegyverkezelési szabályok megsértésével. Érvelt azzal, hogy a egyéb érdekelt1 állományához tartozó honvédek irányába kifejtendő generálprevenció elérése érdekében a kiszabott pénzbüntetés napi tételszámát felemelni szükséges, míg a napi tételhez rendelt összeg méltányosan került megállapításra, az tükrözi a vádlott egyéni anyagi teherbíró képességét. Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletét változtassa meg és a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek számát emelje fel. [5] A katonai ügyész által bejelentett fellebbezés alapján a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján – korlátozottan – bírálta felül, figyelemmel arra, hogy a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be. A felülbírálat ezért kizárólag a vádlottal szemben alkalmazott büntetésre vonatkozó sérelmezett rendelkezést, valamint a Be. 590. §

(5)bekezdés c) pontja alapján a bűncselekmény jogi minősítését érintette. A fellebbviteli bíróság a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [6] A fellebbviteli bíróság azonban a Be. 590. §

(5)bekezdése a) pontjában írtakra figyelemmel az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálta az elsőfokú eljárást. Így vizsgálta azt is, hogy a törvényszék nem vétett-e a Be. 608. §

(1)bekezdésében írt, az ítélet abszolút hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértést. A másodfokú bíróság a Be. 598. §

(2)bekezdése alapján tanácsülésen járt el. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.44/2025/5/II 3 [7] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa előzményként megállapította, hogy a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség 3.Nyom.121/2022/

1. szám alatt,
2. december
3. napján nyújtott be vádiratot foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt Terhelt1 volt szerződéses tizedessel szemben. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a
4. december
5. napján hozott 41.Kbpk.195/2024/
6. számú büntetővégzésével Terhelt1 volt szerződéses tizedes vádlottal szemben foglalkozás körében elkövetet gondatlan veszélyeztetés vétsége [Btk.
7. §

(1)bekezdés] miatt 150 napi tétel, napi tételenként 1500 forint összegű pénzbüntetést szabott ki. Az összesen 225.000 forint pénzbüntetést megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett és rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról és az eljárás során lefoglalt bűnjelekről. A katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész a törvényes határidőn belül tárgyalás tartását indítványozta. [8] Törvényesen járt el az elsőfokú katonai tanács, amikor – a vádirati indítványnak megfelelően, a jogszabályi feltételek fennállása mellett hozott büntetővégzéssel szemben a katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész által előterjesztett tárgyalás tartására irányuló indítványra – az ügyben előkészítő ülést tűzött ki. Az előkészítő ülésen a katonai ügyész az előterjesztett indítványt fenntartotta, így a törvényszék katonai tanácsa a Be. 746. §-ának megfelelően a büntetővégzés és a tárgyalás tartása iránti indítvány lényegének ismertetését követően büntetővégzését hatályon kívül helyezte. [9] Az előkészítő ülésen az elsőfokú katonai tanács által teljeskörűen foganatosított törvényes figyelmeztetéseket követően a vádlott a bűnösségét beismerte és a tárgyaláshoz való jogáról lemondott. Az elsőfokú katonai tanács a Be. 504. §

(1)-

(3)bekezdésében írtak szerint járt el, a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadó végzése törvényes. Törvényesen hallgatta ki a vádlottat a személyi körülményeire is. [10] Az elsőfokú bíróság a vádirati tényállással egyezően az ítéletének [4]-[8] bekezdésében terhelő tartalmú történeti tényállást rögzített. Az elsőfokú bíróság törvényesen minősítette a vádlott élet, testi épség és az egészség elleni bűncselekményét. A vádlott azzal a magatartásával, hogy a vonatkozó intézkedés kifejezett tiltása ellenére a fegyverkarbantartást és markolatbeállítást a lakókonténerben végezte, majd miután a töltött tárat figyelmetlensége miatt a lőfegyverben hagyta és így egy vétlen lövés leadásával 3 katonatársa életét, testi épségét közvetlen veszélynek tette ki, maradéktalanul megvalósította a Btk. 165. §

(1)bekezdésébe ütköző foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének törvényi tényállási elemeit. [11] A katonai ügyésznek a büntetés súlyosítása érdekében bejelentett fellebbezése nem alapos. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.44/2025/5/II 4 [12] Az elsőfokú katonai tanács a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket az ítélete [14] bekezdésében helyesen tárta fel és értékelte. Az ítélőtábla mindenben osztotta az elsőfokú katonai tanács ítéletének [16] bekezdésében kifejtett indokolást. A másodfokú bíróság szerint nem tévedett a törvényszék, amikor a cselekmény óta eltelt hosszú időre tekintettel a törvénnyel első alkalommal összeütközésbe került, bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tevő, katonai szolgálatot már nem teljesítő, megbánást tanúsító vádlottal szemben az egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétség elkövetése miatt a Btk. 33. §

(4)bekezdésének alkalmazásával pénzbüntetést szabott ki. Az ítélőtábla katonai tanácsa szerint a kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek száma arányos a vádlott terhére rótt cselekmény tárgyi súlyával, a bűnössége fokával, a vádlott személyiségében és a cselekményében rejlő társadalomra veszélyességgel, igazodik az enyhítő és súlyosító körülmények számához és nyomatékához, míg az egynapi tétel összege jövedelmi és vagyoni viszonyaival, anyagi teherbíró képességével arányos. A másodfokú katonai tanács álláspontja szerint nincs olyan nyomatékos, bírói értékelés körébe nem vont bűnösségi körülmény, amely a vádlott büntetésének súlyosítását indokolná, figyelemmel a Be. 605. §

(2)bekezdésében írt szabályra is, amely a büntetés kisebb megváltoztatásának lehetőségét kizárja. [13] Összességében a másodfokú katonai tanács álláspontja szerint a Btk.

1. § -ban írt büntetési célok, a generális és a speciális prevenció eléréséhez az így kiszabott pénzbüntetés tettarányos, szükséges és egyben elégséges joghátrány. Mindezek alapján a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés eredményre nem vezethetett. [14] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének további – a pénzbüntetés átváltoztatására és az eljárás során lefoglalt bűnjelekre vonatkozó – rendelkezései is törvényesek, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet – annak helyes indokai alapján – teljeskörűen helybenhagyta azzal, hogy az eljárás során lefoglalt bűnjeleket a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala Bűnjel Csoportjánál Bj.529/
2. számon kezelik. [15] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.
3. §

(1)és

(4)bekezdésén alapul. Budapest,

1. november
2. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Szabó Éva hb. ezredes s.k. előadó bíró Dr. Belovai Henriette hb. százados s.k. bíró Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.44/2025/5/II 5 A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 41.Kb.64/2025/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.44/2025/
4. számú végzése folytán
5. november
6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Budapest,
7. november
8. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke