A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem csak a jogszabályban meghatározott okból fogadható be. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.099/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A felperes: név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd (cím2) Az alperes: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Pete Viktória kamarai jogtanácsos Alperesi érdekelt: név2 (cím4) Alperesi érdekelt képviselője: Dr. Magyar Balázs ügyvéd (cím5) A per tárgya: földforgalmi ügyben indult közigazgatási jogvita Kúria VI.Kfv.37.099/2022/4-1 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: Győri Törvényszék
- október
- napján kelt 6.K.700.433/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- március
- napján kelt, 571.851/3/
- iktatószámú végzésével a felperes - földtulajdon megszerzésének hatósági jóváhagyása iránti eljárásban történő határozat meghozatalára irányuló - kérelmét visszautasította. Megállapította, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §-ában,
- §-ában és
- §-ában rögzített feltételek nem állnak fenn, mert minden saját hatáskörben teljesíthető intézkedésnek feltétele, hogy a döntés bíróság által érdemben ne legyen elbírálva, ami jelen esetben megtörtént. [2] A felperes a végzéssel szemben kereseti kérelmet terjesztett elő, amelyben az alperes végzésének megsemmisítését és új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Előadta, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény)
- §
(2)bekezdése és 7. §
(1)bekezdésében foglaltak ellenére a hatóság nem folytatta le a megismételt eljárást. A felperes álláspontja szerint az I. r. alperesnek a Kamara megismételt eljárásban hozott állásfoglalása tárgyában a jóváhagyásról döntést kell hoznia. [3] Az alperes védiratában a felperes kereseti kérelmének elutasítását kérte a végzésben foglalt indokolással azonos érvelés mentén. Az alperesi érdekelt ugyancsak a felperes kereseti kérelmének elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet Kúria VI.Kfv.37.099/2022/4-1 3 [4] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az alperes jogszerűen járt el, amikor 571.851/3/2020. iktatószámú végzésével a felperes – földtulajdon megszerzésének hatósági jóváhagyása iránti eljárásban történő határozat meghozatalára irányuló - kérelmét az Ákr. 46. §
(1)bekezdés a) pontja alapján visszautasította, mert az Ákr. szabályai alapján a kialakult jogi helyzet, figyelemmel a jogerős bírósági ítéletre, hatósági eljárásban nem orvosolható. A kérelem teljesíthetőségének feltételei ezért nem álltak fenn. A befogadás iránti kérelem [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfiokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. [6] Felülvizsgálati kérelmének befogadhatósága körében külön indokolás nélkül a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontjára, mint az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre hivatkozott. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [8] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [9] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. Kúria VI.Kfv.37.099/2022/4-1 4 [11] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [12] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont –érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá a még hatályban lévő irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [13] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségi jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [14] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes felülvizsgálati kérelmében nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [15] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva - Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont - a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A felperes saját ügyében hozott határozat kapcsán társadalmi jelentőséget a Kúria nem tartott megállapíthatónak. [16] A felperes a társadalmi jelentőség körében csak utalt a közhiteles nyilvántartásba, valamint a jogerős döntésekbe vetett bizalomra, ez azonban éppen a jogerős bírósági ítélet közigazgatási szerv által felül nem bírálható volta miatt az eljárásban nem kérdőjeleződött meg. A jogszabálysértés különleges súlyára nézve az ugyancsak utalásszerűen említett tulajdonjogi érintettség önmagában nem tekinthető eleve társadalmi jelentőségűnek. [17] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. E követelménynek nem tesz eleget önmagában az eljárási jogsérelemre, illetve az eljárási szabályszegésre hivatkozás. A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. [19] Az eljárt bíróság ítéletében a Kp. 78. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 279. §
(1)bekezdése szerint állapította meg a tényállást, a döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelel. A felperes érvelése lényegében a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésére irányult, amire a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége, e tekintetben a Kúria jogértelmezése kiforrott (lásd Kúria VI.Kfv.37.099/2022/4-1 5 Kfv.VI.37.478/2017/8.). Mindezért az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok - Kp. 117. §
(4)bekezdés második mondatában írtaknak megfelelő a kérelem hiányában - érdemben nem volt vizsgálható. [21] A Kúria ezt meghaladóan a felülvizsgálati kérelem befogadását – figyelemmel a Kp. 117. §
(4)bekezdés utolsó mondatára – más okból sem találta befogadhatónak. A felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vet fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [22] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [23] A felülvizsgálati kérelem csak a jogszabályban meghatározott okból fogadható be. Záró rész [24] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp.
- §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- március
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás sk. sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Kurucz Krisztina bíró Kúria VI.Kfv.37.099/2022/4-1 tisztviselő 6