A határozat elvi tartalma: Kizárási per kétszemélyes társaságnál nem indítható. Győri Ítélőtábla Gf.II.20.026/2022/7/I. A Győri Ítélőtábla a dr. Kovács Péter András ügyvéd (Cím5.) által képviselt Felperes1 (cím2) felperesnek a Dr. Réder Ügyvédi Iroda (Cím6; ügyintéző: Dr. Réder Erika ügyvéd) által képviselt Alperes1 (Cím1.) alperes ellen tag kizárása iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék 2021. december 1. napján kelt 34.G.40.123/2021/7. számú ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán – megtartott tárgyalás alapján – meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.400 (huszonötezernégyszáz) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az 1997. április 1-én alapított, a cégnyilvántartásba 1998. január 26-án Cg.Cégjegyzékszám2. cégjegyzékszámon bejegyzett felperes – a hatályos cégnyilvántartási adatai, és a cégbírósághoz benyújtott legutolsó egységes szerkezetű társasági szerződése szerint – törzstőkéje 650.000.000 forint. A felperesi társaság egyik tagja az alperes, míg a társaság másik tagja az tag1 által képviselt közös üzletrész, melynek tulajdonosa az cég1, az cég2 és az tag1. [2] Az alperes egyedüli részvényese önkormányzat1. [3] A felperes keresetében az alperest kizárását kérte a felperesi társaságból a Ptk. 3:107. §-a alapján a 2021. június 18. napján megtartott taggyűlésen meghozott 2/2021.06.18. taggyűlési határozat alapján. E határozat szerint: „A társaság eldönti a alperes. tag társaságból való kizárását, utasítja az ügyvezetőt, hogy a tag kizárására irányuló pert indítsa meg, azzal, hogy kezdeményezze a alperes. tag tagsági jogainak felfüggesztését.” A határozat ezt követően részletezte azokat a magatartásokat, amelyekre a felperes a keresetét is alapította, lényegében megismételve azokat. A jegyzőkönyv rögzítette, hogy a Ptk. 3:19. §
- c)valamint
- f)pontjai alapján az a, b illetőleg c jelű határozatok meghozatalakor a alperes. tag nem szavazhat, az cég3 tag a „c” jelű határozat meghozatalakor kerül kizárásra a szavazásból. Rögzítésre került a szavazás eredménye is, mely szerint: „alperes. nem szavazhat, cég1 igen, Győri Ítélőtábla II.Gf.20.026/2022/7/I. 2 cég3 igen, tag1 igen. A taggyűlés a határozatot 6500 szavazattal elfogadta”. A felperes előadta, hogy a felperesi társaság tagjai a alperes., az cég1, cég3 és az tag1. Ennek igazolására egy 2021. május 27-én kiállított tagjegyzéket csatolt, és hivatkozott arra, hogy a „közös üzletrészt a tagok felbontották”. [4] Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen az eljárás megszüntetését, míg érdemi védekezésében a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a felperesi társaságnak csak két tagja van. A felperes keresetét arra a valótlan tényre alapítja, hogy 2021. május 13. és 2021. május 27. között a közös tulajdonú üzletrész megszűnt. Ennek azonban a közhiteles cégnyilvántartás adatai ellentmondanak, mert annak alapján az állapítható meg, hogy a felperesnek csak két tagja van, az egyik az alperes, míg a másik üzletrész közös tulajdonban álló, amely vonatkozásában az tag1 a közös képviselő, és az általa képviselt közös üzletrész tulajdonosai, az cég1., az cég2 és az tag1. Annak megállapításánál pedig, hogy ki tekinthető a társaság tagjának, a közhiteles nyilvántartás adatait kell figyelembe venni. Hangsúlyozta, hogy a Ptk. 3:165. § szerint a közös üzletrész tagjai a társaság felé egy tagnak számítanak így a Ptk. 3:107. §
(2)bekezdés alapján kizárt a kizárási per indítása. Hivatkozott arra is, hogy a kizárásról rendelkező társasági határozat jogsértő is, továbbá a megjelölt kizárási okok alaptalanok, azok alapján a kizárására nem kerülhet sor. [5] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában idézte a Ptk. 3.107. §-át, valamint 3:165. §
(1)bekezdését. Rögzítette, hogy elsődlegesen az alperes azon hivatkozását vizsgálta mely szerint két tagú társaságnál kizárási per nem indítható. Rámutatott, hogy az alperes érdemi ellenkérelmében állított tényt a felperes nem vitatta. Így nem vitatta, hogy a cégjegyzék szerint a felperesi társaság két tagú, továbbá azt sem vitatta, hogy valótlan az a tényállítás, hogy 2021. május 13. és 2021. május 27. között a közös tulajdonú üzletrész megszűnt. Ezért a polgári perendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 203. §
(2)bekezdése és Pp. 266. §
(1)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság valósnak tekintette azt az alperesi állítást – amely egyébként a cégjegyzékből is megállapítható –, hogy a felperesi társaság kéttagú. A felperes nem bizonyította azt az általa állított tényt, hogy valójában a tagok megszűntették a közös üzletrészt, továbbá nem igazolta, hogy a cégnyilvántartásban ez átvezetésre került volna. Az elsőfokú bíróság alaposnak találta ezért az alperes hivatkozását a Ptk. 3:
- §-ára, mely szerint kétszemélyes társaságnál kizárási per nem indítható. Ez azonban nem ok az eljárás megszűntetésére, a tagsági jogviszony ugyanis a társaság és a tagjai között anyagi jogi jogviszony, melyet érdemben kell elbírálni, és a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy az anyagi jog alapján fennáll-e a felperesnek az a joga, hogy az alperes kizárását kérheti. (Fővárosi Ítélőtábla Gpkf.13.43.664/2019/4.) Miután az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes nem jogosult a per megindítására, így a felperes által előadott további hivatkozásokat már nem vizsgálta. [6] Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatásával a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy tévesen rögzíti az elsőfokú ítélet, hogy az alperes érdemi ellenkérelmében állított tényt a felperes nem vitatta, így ennek körében nem vitatta, hogy a cégjegyzék szerint a társaság két tagú, és azt sem vitatta, hogy valótlan az a tényállítás, hogy
- május
- és
- május
- között a közös tulajdonú üzletrész megszűnt. A felperes fellebbezési érvelése szerint ugyanis a tagok a közös üzletrészt valóban megszüntették
- május
- napjával, ahogy az a csatolt tagjegyzékből is kitűnik. Az „tag
- tag üzletrészek átruházásával létrehozott közös tulajdonú üzletrész szerződés felbontása; az cég3 tag üzletrészének átruházása csere Győri Ítélőtábla II.Gf.20.026/2022/7/I. 3 jogcímen; az cég1 tag üzletrészek átruházásával létrehozott közös tulajdonú üzletrész szerződés felbontása”. Ezt meghaladóan érdemben megismételte a már a keresetében is részletesen előadott indokokat, amelyek alapján álláspontja szerint az alperes kizárásának van helye. [7] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak helyes indokai alapján. [8] A fellebbezés nem alapos. [9] Az elsőfokú bíróság az általa lefolytatott bizonyítási eljárásban beszerzett bizonyítékokat a Pp. 279.§-a szerint helyesen, okszerűen, összességükben értékelve a perben releváns tényeket helyesen állapította meg, és az abból helytálló jogi következtetéseket levonva érdemben helytállóan utasította el a keresetet. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és annak indokolásával is egyetértett az alábbiak szerint. [10] Arra a felperes önmagában helytállóan hivatkozott a fellebbezésében, hogy eltérő tartalmú tényelőadást tett a keresetében, mint az alperes az ellenkérelmében arra vonatkozóan, hogy kik a felperes tagjai, illetve arra vonatkozóan, hogy változatlanul fennáll-e a közös tulajdon a felperes egyik üzletrészén. [11] Azt ugyanakkor a felperes az elsőfokú bíróság felhívása és figyelmeztetése ellenére (Pp.
- §
(2)bekezdés) sem vitatta, hogy a felperes közhiteles cégnyilvántartási adatai szerint a felperesi társaság kéttagú. Egyik tagja az alperes, míg a társaság másik tagja az tag1 által képviselt közös üzletrész (Ptk.3:165. §
(1)bekezdése), azzal, hogy a közös üzletrész tulajdonosa az cég1., az cég2 és az tag
- A felperes az alperes azon jogállítását sem vitatta, hogy annak megállapításánál, hogy ki tekinthető a társaság tagjának, a közhiteles nyilvántartás adatait kell figyelembe venni. A felperes még csak nem is állította, hogy az általa a keresetben hivatkozott „tagváltozást”, bejelentették volna a cégbíróság felé. A felperes cégjegyzéke – az alperes helyes hivatkozása szerint – 2020.május
- napja, az említett közös üzletrész bejegyzése óta tagváltozás bejegyzése iránti kérelmet nem tartalmaz. [12] Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra is, hogy a felperes nem bizonyította azt az általa állított tényt, hogy valójában a tagok megszűntették volna a közös üzletrészt. Ennek a bizonyítására a felperes által csatolt tagjegyzék a közhiteles cégnyilvántartási adatokkal szemben alkalmatlan, az alperes helytálló érvelése szerint. [13] A fentiek alapján helyesen indult ki az elsőfokú bíróság a közhiteles cégnyilvántartási adatokból. Ezek alapján pedig helyesen jogkövetkeztetéssel állapította meg a Ptk. 3.
- §
(2)bekezdése, valamint 3:165. §
(1)bekezdése alapján, hogy kereset alaptalan, hiszen kétszemélyes társaságnál kizárási per nem indítható. [14] Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.026/2022/7/I. 4 [15] A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú eljárásban is pervesztes felperes a Pp. 364.§-a folytán alkalmazandó Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján viselni köteles a másodfokú eljárásban felmerült saját, valamint az alperes ügyvédi munkadíjból álló perköltségét. Az alperes jogi képviselőjének munkadíját az ítélőtábla a Pp. 82.§
(1),
(2)és
(3)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (továbbiakban: R.) 3. §
(1),
(3)és
(5)bekezdése alapján az alperes által felszámított összeggel egyezően, áfával növelten a rendelkező részben foglaltak szerinti összegben állapította meg. Győr,
- május
- Dr.Ferenczy Tamás s.k. Dr.Bajnok István s.k. Dr.Mészáros Zsolt s.k előadó bíró bíró . a tanács elnöke