← Magyarország

Bf.83/2022/10 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A büntetéskiszabás szempontjai az életveszélyt és halált okozó testi sértés elbírálása során. Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.83/2022/

  1. szám A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Győrött,
  2. november
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő v é g z é s t: A testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen indult büntetőügyben a Tatabányai Törvényszék
  4. június
  5. napján kihirdetett 3.B.104/2022/
  6. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a börtönbüntetésbe a vádlott által
  7. június
  8. napjáig előzetes fogvatartásban töltött idő számít be. I n d o k o l á s: [1] A Tatabányai Törvényszék a
  9. június
  10. napján megtartott nyilvános előkészítő ülés alapján meghozott és kihirdetett, 3.B.104/2022/
  11. számú ítéletével Terhelt1 vádlott bűnösségét 2 rb testi sértés bűntettében (Btk.
  12. §

(3)bekezdés,
(8)bekezdés I. fordulat, és Btk. 164. §
(3)bekezdés,
(8)bekezdés II. fordulat) állapította meg, és ezért őt – halmazati büntetésül – 5 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a feltételes szabadságra bocsáthatóság legkorábbi időpontjáról, a terhelttel szemben korábban kiszabott, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtásának elrendeléséről, a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelek további sorsáról, illetőleg a felmerült bűnügyi költség terhelt általi viseléséről. [2] A törvényszék fenti ítélete ellen a vádlott és védője az elsőfokon kiszabott szankciók enyhítése érdekében jelentett be jogorvoslati kérelmet. [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.213/2022/1. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket alaptalannak ítélve arra mutatott rá, hogy a felülbírálat terjedelme a Be. 580. §
(2)bekezdésére, illetőleg 590. §
(3)bekezdésére figyelemmel korlátozott, az elsőfokú bíróság az előkészítő ülésen a perrendi szabályok megtartása mellett fogadta el a beismerő és a tárgyalásról lemondó nyilatkozatot, az általa megállapított tényállás a vádiratival egyező. Törvényes a bűnösség megállapítása, és nem tévedett a törvényszék a vádlott terhére rótt bűncselekmény jogi minősítését illetően sem. A büntetés kiszabása során irányadó körülményeket az elsőfokú bíróság megfelelően értékelte, tettarányos büntetést szabott ki, amelynek enyhítése sem indokolt. A fentiekre figyelemmel az ügyészi indítvány arra irányult, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket elbírálva az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján hagyja helyben. [4] A fellebbviteli nyilvános ülésen megtartott perbeszédében a vádlott védője az enyhítésre irányuló fellebbezésében foglaltakat maradéktalanul fenntartva továbbra is azt Győri Ítélőtábla II.Bf.83/2022/10.. 2 hangsúlyozta, hogy mindkét bántalmazással összefüggésben kiemelkedő enyhítő nyomatékot kell tulajdonítani az érintett sértett provokatív magatartásának, hiszen előbbi esetben sértett1 engedély nélkül, a kapun átmászva járt be rendszeresen a terhelt ingatlanára, sértett2 pedig ugyancsak engedély nélkül, jogellenesen szerezte meg és vitte el a vádlott gépjárművét, majd azt jelentős kárt okozva összetörte. Ugyancsak nyomatékos enyhítő körülmény, hogy a sokszervi megbetegedésben szenvedő sértett2 sértett halála csupán közvetett és részleges okozati összefüggésben állt a vádlottól elszenvedett bántalmazás során szerzett sérüléseivel. Mindemellett hangsúlyosan értékelendő a teljeskörű vádlotti beismerő vallomás, és az eljárás során mindvégig jól érzékelhető mély megbánás. Utóbbi körülményekre figyelemmel továbbra is szükségesnek és indokoltnak tartotta az elsőfokon kiszabott büntetés jelentős mérséklését. A fellebbviteli főügyészség képviselője a fellebbviteli nyilvános ülésen tartott perbeszédében maradéktalanul fenntartotta az ügyészi átiratban foglalt indítványát. [5] A másodfokú felülbírálat során az ítélőtábla a Be. 580. §
(2)bekezdésében, az 583. §
(3)bekezdés a) pontjában, az 590. §
(3)és
(5)bekezdéseiben, továbbá az 591. §
(2)bekezdésében, valamint a 606. §
(3)bekezdésében foglaltak szerint korlátozott felülbírálatot folytatott le. Ekörben megállapítható volt, hogy a törvényszék a fellebbviteli eljárásban megalapozottságában nem vizsgálható ítéleti tényállást a váddal egyezően állapította meg, a terhelt felmentésére, illetőleg vele szemben az eljárás megszüntetésére nem volt ok, a cselekmény minősítése a büntető anyagi jog szabályainak megfelelő. [6] A rendelkezésre álló iratok tartalma alapján a felülbírálat során megállapítható volt, hogy az elsőfokon eljárt törvényszék a megtartott előkészítő ülésen a terhelt beismerő vallomását és a tárgyaláshoz való jogáról lemondó nyilatkozatát a törvényi előírásoknak mindenben megfelelő módon elfogadva hozta meg az elsőfokú ítéletet. [7] A fentiek szerinti felülbírálat során a másodfokú bíróság az elsőfiokú ítélet fellebbezéssel sérelmezett rendelkezéseit, illetőleg részeit vizsgálta felül, ezen túlmenően a támadott határozat fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülvizsgálta az elsőfokú bírósági eljárást, a Be. 607. §
(1), továbbá a 608. §
(1)és 609. §
(1)bekezdéseiben foglaltakkal összefüggésben a perrendi szabályok megtartását, továbbá a bűncselekmények minősítésére vonatkozó, illetőleg a szankció alkalmazásával kapcsolatos rendelkezéseket. A másodfokú felülbírálat eredménye összességében azt igazolta, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok megtartása mellett folytatta le, ennek során a fentebb hivatkozott hatályon kívül helyezést megalapozó eljárási hibát, illetőleg mulasztást nem vétett, okszerűen foglalt állást a terhelt büntetőjogi felelőssége tárgyában, és az anyagi jog rendelkezéseinek megfelelően minősítette a vádlott terhére rótt cselekményeket is. Megfelelően eleget tett az indokolási kötelezettségének is. [8] A büntetés kiszabása körében irányadó releváns körülmények felülvizsgálata során a másodfokon eljáró bíróság is vizsgálta és értékelte a törvényszék által feltárt bűnösségi és büntetéskiszabási tényezőket, ezzel összefüggésben a törvényszék az enyhítő körülmények mellett helytállóan volt figyelemmel a terhelt büntetett előéletére, az elkövetéskori ittas állapotára, valamint a terhére rótt bűncselekmények felfüggesztett szabadságvesztés hatálya, próbaideje alatt történt elkövetésére, és utóbbiakat az egyéb tényezőkkel való összhatásában, megfelelő nyomatékkal értékelte. Győri Ítélőtábla II.Bf.83/2022/10.. 3 A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság osztotta a törvényszék azzal kapcsolatos álláspontját, hogy a terhelttel szemben a büntetési célok eléréséhez feltétlenül végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása szükséges, nem vitásan a vádlott személyi körülményeire és a súlyosító körülményekkel szemben jelentősebb nyomatékkal érvényesülő enyhítő körülmények okán az elsőfokú bíróság okkal és kellő alappal látott lehetőséget a halmazati szabályokra figyelemmel 2-12 éves büntetési tételkeretben az irányadó büntetési középmértéknél némiképpen enyhébb tartamú szabadságvesztés büntetés alkalmazására, ugyanakkor az elsőfokon tettarányosan alkalmazott szankciórendszer enyhítésére, annak egyes elemeinek mérséklésére az ítélőtábla nem látott törvényes lehetőséget. [9] Figyelemmel pedig arra, hogy az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezései is törvényesek és megalapozottak, az ítélőtábla a Be. 599. §
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülés keretében elbírálva az előterjesztett védelmi fellebbezést a Tatabányai Törvényszék jogorvoslati kérelemmel támadott határozatát a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy az elsőbírói mulasztást pótolva, az előzetes fogvatartás beszámítására vonatkozó rendelkezést érintően a vádlott által letartóztatásban töltött idő utolsó napját is feltüntette. Győr,
  1. november
  2. Dr. Zólyomi Csilla s.k. s.k. a tanács elnöke Dr. Németh Balázs s.k. előadó bíró Szalainé dr. Joánovits Krisztina bíró Záradék: Ezzel a végzéssel a Tatabányai Törvényszék
  3. június
  4. napján kelt 3.B.104/2022/
  5. számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
  6. november
  7. Dr. Zólyomi Csilla s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.