A határozat elvi tartalma: A beavatkozni szándékozó kérelmező fellebbezési joga létének körében az annak előfeltételeként kikötött ún. „önálló beavatkozói minőség” fennálltának, azaz annak vizsgálata szükséges, hogy a perben hozandó ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed-e, ami a beavatkozás feltételeként meghatározott „jogi érdek” fennálltától elkülönülő jogkérdés. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Pkf.V.24.737/2023/
- Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Cseh Attila előadó bíró Dr. Csesznok Judit bíró Dr. Puskás Péter bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: felperes neve cím1 A felperes képviselője: Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Regős Attila ügyvéd cím2 A kérelmező: kérelmező neve cím3 A kérelmező képviselője: Dr. Fábián Olivér ügyvéd cím4 Az alperes: név1 cím1 név cím5 Az alperes képviselője: Dr. Csizmás Artúr ügyvéd cím6 A per tárgya: Kártérítés megfizetése A fellebbezést benyújtó fél: Kérelmező A fellebbezéssel támadott határozatot meghozó bíróság neve és határozat száma: Győri Ítélőtábla Pkf.II.25.275/2023/
- számú végzés Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezi és az ítélőtáblát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Kúria V.Pkf.24.737/2023/2 2 A felperes másodfokú eljárási költségét 37.500 (harminchétezer-ötszáz) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes keresetében az alperes 105.011.000 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kötelezését kérte, tekintettel arra, hogy az alperes bűnösségét a Körmendi Járásbíróság a 6.B.17/2021/
- számú jogerős ítéletében a felperes terhére folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében megállapította, a felperes magánfélként előterjesztett polgári jogi igénye érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. [2] A felperes a keresetlevél benyújtását követően felszámolás alá került. A kérelmező beavatkozás iránti kérelme, a felek nyilatkozatai [3] A kérelmező – mint a felperes tagja, vezető tisztségviselőinek egyike és hitelezője – a 28.P.20.036/2023/
- számú beadványában kérte beavatkozásának engedélyezését, hivatkozva arra, hogy a felsorolt körülményekre tekintettel közvetlen jogi érdeke fűződik a felperes pernyertességéhez. Közvetlen jogi érdekeltségét megalapozza továbbá az is, hogy a per megszüntetése vagy a kereset elutasítása esetén a felperes által érvényesített kötelmi jogi igény biztosítására elrendelt biztosítási intézkedés megszűnik, ami által az igény alperes elleni későbbi érvényesítése is ellehetetlenül, és fennáll a veszélye, hogy az alperes a lefoglalt pénzeszközöket kiadásuk után eltünteti, az esetleges végrehajtás során azokat elérhetetlenné teszi. [4] A felperes a beavatkozás iránti kérelem teljesítését nem ellenezte, az alperes annak elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság határozata [5] A Szombathelyi Törvényszék 28.P.20.036/2023/25/II. számú végzésében a kérelmező beavatkozás iránti kérelmét a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdés alapján elutasította. [6] Indokolása szerint a beavatkozó által felhozott indokok nem olyan jogi érdekek, amely alapján a jelen perben való beavatkozást engedélyezni lehetne. Kifejtette, hogy a Kúria V.Pkf.24.737/2023/2 3 beavatkozó nyilvántartásba vett, illetve el nem ismert, vitatott követelése a felperessel szemben áll fenn a beavatkozó tagságából eredő megbízás, kölcsönnyújtás miatt, mely követelése nem ugyanabból a ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból ered, mint a perbeli követelés. Az a tény, hogy a felperesi társaságnak tagja a beavatkozó, nem olyan jogi érdek, amely alapján a perben való beavatkozást engedélyezni lehet. A felszámolási eljárás során a felszámoló a jogszabályoknak megfelelően osztja fel a vagyont és a hitelezők kielégítése, a felszámolási költségek stb. levonása után fennmaradó vagyonból az üzletrésszel arányosan nemcsak a beavatkozót, hanem a többi tagot is pénzbeli igény illeti meg. A felszámolási eljárás során a felszámoló a jogszabályoknak megfelelően jár el, a döntései, intézkedései ellen a jogszabályoknak megfelelően jogorvoslati jog illeti meg az arra jogosultat. Arra a feltételezésre pedig, hogy ha a biztosítási intézkedés megszűnése esetén a lefoglalt pénzeszközök kiadásra kerülnek az alperesnek, ő azt eltüntetheti, a végrehajtás során elérhetetlenné teszi, a beavatkozást megengedni nem lehet. A kérelmező fellebbezése és az alperes észrevétele [7] A végzés ellen előterjesztett fellebbezésében a kérelmező elsődlegesen annak megváltoztatásával a beavatkozás engedélyezését, másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a felperes tagjaként és hitelezőjeként is fennáll a jogi érdeke a beavatkozásra. Közvetlen érdeke fűződik ahhoz, hogy a társaság hozzájusson a jelen perben érvényesített, jogalapját tekintve a Körmendi Járásbíróság ítélete alapján a felperest megillető polgári jogi igényhez, ezáltal juthatnak ugyanis a hitelezők (így a beavatkozó is) az őket megillető hitelezői igényeikhez. Hivatkozott arra is, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:117. §
(3)bekezdés alapján a tagot is megilleti kártérítési igény a vezető tisztségviselővel, így az alperessel szemben is, a perben érvényesített kártérítési igény tehát kihatással van a tagot megillető kár- és egyéb igényekre is. Fenntartotta, hogy jogi érdekeltsége a harmadlagosan megjelölt okból is fennáll, mert a per megszüntetése vagy alperes marasztalása nélkül történő elintézése esetén a perben érvényesített igény alperessel szembeni későbbi érvényesítése ellehetetlenül. [8] Az alperes észrevétele az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását célozta. A fellebbezéssel támadott határozat [9] A fellebbezés folytán eljárt Győri Ítélőtábla a Pkf.II.25.275/2023/2. számú végzésében a fellebbezést a Pp. 389. § alapján alkalmazandó 367. §
(1)bekezdésre utalással, a Pp. 366. §
(1)bekezdése alapján visszautasította. [10] Indokolásában felhívta a Pp. 43. §
(3)bekezdését, amely szerint, ha a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó a beavatkozás iránti kérelmet elutasító, valamint a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen külön fellebbezéssel élhet. [11] Rámutatott: főszabály szerint a beavatkozás tárgyában hozott végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye. E főszabály alóli kivételt a Pp. 43. §
(3)bekezdése tartalmazza, amelynek értelmében csak a beavatkozást elutasító, valamint a beavatkozót a perből kizáró Kúria V.Pkf.24.737/2023/2 4 végzés ellen és kizárólag az ún. önálló beavatkozó jogosult fellebbezéssel élni. Önálló beavatkozóról abban az esetben van szó, ha a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed. Az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezési jog szempontjából az, hogy az ítélet jogereje mikor terjed ki a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára, nem alapulhat bírói mérlegelésen, hanem kizárólag jogszabály rendelkezéséből következhet. [12] Az ítélőtábla álláspontja szerint a kérelmező által előadottak nem felelnek meg e törvényi elvárásnak. A kérelmező a felperes tagja és hitelezője is, de önmagában ebből az önálló beavatkozói minősége nem következik, az ügyben hozandó érdemi döntés Pp. 360. §-a szerinti anyagi jogerőhatása a kérelmezőnek az alperessel szembeni jogviszonyára nem hat ki. A Ptk. 3:117. § szerinti ügyvezetői felelősség akkor kerülhet előtérbe, ha bebizonyosodik, hogy a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok, vagy hiányosak voltak, ilyenről azonban a perben nincs szó. Minderre tekintettel a kérelmezőt nem illette meg a Pp. 43. §
(3)bekezdése szerinti fellebbezési jog. Az ítélőtábla végzése elleni fellebbezés [13] Az ítélőtábla végzése ellen a kérelmező terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen a végzés megváltoztatását és a fellebbezés visszautasításának mellőzését, másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [14] Álláspontja szerint az ítélőtábla a Pp. 41. §
(1)bekezdésébe ütközően állapította meg jogi érdekének hiányát, ezért határozata jogszabálysértő. Fenntartotta, hogy jogi érdeke vezető tisztségviselőként, hitelezőként és tagként egyaránt fennáll. [15] Idézte azt a jogirodalmi álláspontot, amely szerint a jogi érdekeltség akkor közvetlen és konkrét, ha a mások közötti per eredménye a beavatkozni kívánó személy jogszabály vagy jogügylet, illetőleg bármiféle kötelem folytán fennálló anyagi jogi jogosultságát vagy kötelezettségét érinti, befolyásolhatja. [16] Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság BH+2002.3.
- számon megjelent Gf.VI.30.517/2001/
- számú határozatára is, amely szerint a felszámolás alatt álló korlátolt felelősségű társaság által jelentős vagyoni értékre indított per eredménye a felperes vagyonának jelentős változását eredményezheti, így a per mikénti elbírálásához a felperes tulajdonosának (tulajdonosainak) is jogi érdeke fűződik, ezért a tulajdonos beavatkozását meg kell engedni. [17] Véleménye szerint a jogi érdeke hitelezőként is fennáll: közvetlen érdeke fűződik ahhoz, hogy a Körmendi Járásbíróság büntetőügyben hozott ítélete alapján a felperes hozzájusson az őt megillető polgári jogi igényhez, ugyanis ezáltal juthatnak a hitelezők is az őket megillető hitelezői igényhez. [18] Közte, az alperes és felperes között jelenleg is – a társasági jogi szabályok által szabályozott – jogviszony áll fenn, amelyekre e per kihatással van, például a Ptk. 3:
- §-a szerinti kárigényen keresztül, amely egyben a vezető tisztségviselő tagokkal szembeni felelősségét is jelenti. [19] A per megszüntetése vagy a kereset elutasítása esetén a felperes által érvényesített polgári jogi igény biztosítására elrendelt biztosítási intézkedés is megszűnik, ezáltal a perben érvényesített igény alperessel szembeni későbbi érvényesítése is ellehetetlenül. E körülmény Kúria V.Pkf.24.737/2023/2 5 közvetlenül érinti a jogait, akár úgy, hogy ezáltal a felperes igényérvényesítése, akár úgy, hogy a saját jogán, tagként indított igényérvényesítése lehetetlenül el. Jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a biztosítási intézkedés fennmaradjon, a jogi érdekeltsége ennek okán is fennáll. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A kérelmező fellebbezése az alábbiakra tekintettel részben alapos. [21] Az ítélőtábla végzésében a kérelmező fellebbezését helytállóan vizsgálta az önálló beavatkozói minőség fennálltából kiindulva eljárásjogi okból, és a kérelmező kérelmét az ún. önálló beavatkozói minősége hiányára tekintettel utasította el. A fellebbezés elbírálásakor a Kúriának is a kérelmező önálló beavatkozói minősége szempontjából kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező által előadott, egyrészről a személyéhez köthető okokra (tagi/tulajdonosi, vezető tisztségviselői, illetve hitelezői minősége), másrészről a hivatkozott további indokokra (biztosítási intézkedés esetleges megszűnése esetén a további igények fedezetének elérhetetlenné válása, illetve a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdése szerinti eljárás lehetősége) tekintettel megállapítható-e, hogy a jelen perben hozandó ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a kérelmezőnek mint beavatkozónak az alperessel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, mert ez a törvényi előfeltétele a beavatkozást elutasító végzés elleni fellebbezési jognak. [22] Elöljáróban a Kúria rögzíti, hogy az ítélőtábla végzésének felülbírálata a kérelmező fellebbezési joga létének, e körben a Pp. 43. §
(3)bekezdésében a fellebbezési jog előfeltételeként kikötött önálló beavatkozói minősége fennálltának vizsgálatát jelentette, nem a beavatkozás Pp. 41. §
(1)bekezdésében szabályozott jogi érdek fennálltának vizsgálatát, mely ettől elkülönülő jogkérdés. Erre tekintettel és ebből a szempontból a kérelmező által hivatkozott, a Legfelsőbb Bíróság BH+2002.3.
- számon megjelent Gf.VI.30.517/2001/
- számú határozata nem volt referenciahatározatnak tekinthető, figyelemmel arra, hogy abban az ügyben csak a beavatkozó tagi/tulajdonosi minőségen alapuló jogi érdekének fennálltát kellett megítélni. A fellebbezési jog szempontjából az önálló beavatkozói minőség vizsgálata azonban abban az ügyben nem merült (nem merülhetett) fel, tekintettel arra is, hogy a határozat meghozatalakor hatályos, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (régi Pp.) a fellebbezési jog szempontjából megszorító feltételt nem tartalmazott, azt a jogalkotó – lényegét tekintve a hatályos Pp.
- §
(3)bekezdésével azonos normatartalommal – csak
- június 1-jei hatállyal iktatta be a régi Pp.
- §
(4)bekezdésébe a
- évi LXIX. törvény
- §-a által. [23] A Kúria – a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján e körben azok megismétlése nélkül egyetértőleg visszautalva a fellebbezett végzésben foglalt helyes indokokra – egyetért az ítélőtábla jogi álláspontjával abban, hogy a Pp. 43. §
(3)bekezdése szerinti, az ügyben hozandó ítélet anyagi jogerőhatása a kérelmező és az alperes relációjában értelmezendő jogviszonyra önmagában sem a tagi/tulajdonosi, sem a vezető tisztségviselői, sem a hitelezői minőségre tekintettel nem terjed ki, rámutat továbbá, hogy a biztosítási intézkedéssel kapcsolatos hivatkozás ebben a vonatkozásban nem értelmezhető. [24] Ugyanakkor az ítélőtábla – bár határozata [5] pontjában a kérelmező fellebbezési hivatkozását pontosan rögzítette – jogi indokolásában {határozata [11] pontjában} nem a Ptk. 3:117. §
(3)bekezdésének, hanem ugyanezen jogszabályhely [1] bekezdésének rendelkezéséből indult ki, és a kérelmező által nem hivatkozott felmentvény létének, illetve erre vonatkozó peradat hiányának tulajdonított jelentőséget. Kúria V.Pkf.24.737/2023/2 6 [25] Elmulasztotta azonban annak vizsgálatát, hogy a kérelmező fellebbezésében megjelölt Ptk. 3:117. §
(3)bekezdésében meghatározott jogi helyzet megteremti-e a Pp. 43. §
(3)bekezdésében megkövetelt önálló beavatkozói minőséget. Ezzel összefüggésben határozata jogi indokolást nem tartalmaz, ami miatt az ítélőtábla a kérelmező fellebbezési jogának fennálltának körében nem merítette ki teljeskörűen a fellebbezést. Így végzése – a jogorvoslati jog biztosításának alapvető követelményére is figyelemmel – e hivatkozás szempontjából felülbírálatra nem alkalmas. A kérelmezőnek a Ptk. 3:117. §
(3)bekezdésére alapított fellebbezési hivatkozása vizsgálata nélkül az ügy érdemében hozandó határozat anyagi jogerőhatásának e jogszabályhely alapján a kérelmező és az alperes közötti jogviszonyra való kiterjedése, ezáltal pedig e jogszabályhely alapján a fellebbezési jogot biztosító önálló beavatkozói minőség fennállta nem dönthető el. [26] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Pp.
- §,
- § szerint eljárva, a Pp.
- §-a alapján az ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezte, és az ítélőtáblát ebben a keretben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította azzal, hogy a megismétlendő eljárásban a kérelmező fellebbezésében a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdésében foglaltakkal kapcsolatos indokokat kell vizsgálni, és annak eredményétől függően lehet az önálló fellebbezési jog, annak fennállta esetén a fellebbezés érdeme tárgyában megalapozottan állást foglalni. [27] A hatályon kívül helyezésre tekintettel a Kúria a kérelmező fellebbezési eljárási költségét a Pp. 386. §
(3)bekezdése alapján csak megállapította. [28] A Kúria végzése elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. A döntés elvi tartalma [29] A beavatkozni szándékozó kérelmező fellebbezési joga létének körében az annak előfeltételeként kikötött ún. „önálló beavatkozói minőség” fennálltának, azaz annak vizsgálata szükséges, hogy a perben hozandó ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed-e, ami a beavatkozás feltételeként meghatározott „jogi érdek” fennálltától elkülönülő jogkérdés. Alkalmazott jogszabályok [30] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 41. §
(1)bekezdés, 43. §
(3)bekezdés. Budapest,
- szeptember
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró, Dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró, Dr. Puskás Péter s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró Kúria V.Pkf.24.737/2023/2 7