← Magyarország

Kfv.37863/2024/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A központi felsőoktatási felvételi eljárás során csak akkor kell az Ákr. szabályait alkalmazni, ha azt a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyértelműen és kifejezetten előírja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.863/2024/

  1. Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) Az alperes: Oktatási Hivatal (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Hamvai Julianna kamarai jogtanácsos (cím3) Az alperesi érdekelt alperesi érdekelt (cím4) Az alperesi érdekelt képviselője Dr. Kamarás Péter kamarai jogtanácsos A per tárgya: oktatási ügyben hozott FFF/149-9396/
  2. számú közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelem benyújtó fél: alperes (
  3. sorszám alatt) A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Pécsi Törvényszék 2.K.700.819/2024/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Törvényszék 2.K.700.819/2024/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Kúria IV.Kfv.37.863/2024/9-I 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
  6. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során felsőoktatási felvételi jelentkezési kérelmet nyújtott be az alperesnél. [2] Az alperes FFF/149-9396/
  7. számú határozatával a felperest az általa megjelölt jelentkezési helyek egyikére sem sorolta be és rögzítette, hogy nem jogosult egyetlen általa megjelölt felsőoktatási intézménnyel sem hallgatói jogviszonyt létesíteni a 2024/
  8. tanév I. (őszi) félévében. Indokolásában rögzítette, hogy 1-6 helyen hova jelentkezett a felperes (egyéb1 egyéb2 egyéb3), és hogy a számított pontszám 0, mert az intézmény által meghatározott valamely felvételhez szükséges feltételt nem teljesítette, ezért az érintett jelentkezési helyre a felperes nem nyerhet besorolást. [3] A határozat indokolása a fentieken túl általános – pontszámítással, többletpontokkal, a pontszámok megismerésével, valamint az alkalmazott jogszabályokkal kapcsolatos – tájékoztatásokat tartalmazott. Többek között azt is, hogy „[a]mennyiben felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát tett, annak eredménye kizárólag az adott eljárásra vonatkozik, de az általános felsőoktatási felvételi eljárásban tett szakmai vizsga eredménye figyelembe vehető egy alkalommal a soron következő pótfelvételi eljárásban is.” A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében vitatta az alperes által megállapított 0 pontszámot, és arra hivatkozott, hogy a felsőoktatási felvételi eljárás során minden szükséges dokumentumot feltöltött, beszerezte a többletpontokhoz szükséges munkáltatói igazolást, csatolta a szakmai továbbképzéseket igazoló tanúsítványokat és okleveleket is mellékelt. Állította, hogy az első helyen megjelölt alperesi érdekelt (a továbbiakban: alperesi érdekelt) által előírt személyes elbeszélgetésen is részt vett. Mindezek alapján a felvételi pontjai felülvizsgálatát kérte. [5] Az alperes a
  9. szeptember 4-én kelt e-mailben az alperesi érdekelttől tájékoztatást kért arról, hogy milyen formában és mikor küldték ki a felperesnek a behívólevelet az alkalmassági vizsgára, illetve, hogy nem volt-e sikertelen a küldés. Az alperesi érdekelt ugyanaznap kelt válaszában közölte, hogy a május 23-i alkalmassági vizsgáról szóló értesítőt április
  10. napján a felperes által megjelölt e-mail címre küldte meg, hibaüzenet a küldésről nem érkezett. [6] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Közölte, hogy az elutasítás indoka az volt, hogy a felperes nem jelent meg a pályaalkalmassági vizsgán. Kúria IV.Kfv.37.863/2024/9-I [7] 3 Az alperesi érdekelt a perben nyilatkozatot nem tett. Az elsőfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát a közlésére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. [9] A jogerős ítélet szerint az alperes határozatának indokolása tényállást nem rögzít, abból nem lehet megállapítani, hogy miért nem teljesítette a feltételt a felperes az 1-6 helyen megjelölt intézmények esetében, ezért a felperes nem volt abban a helyzetben, hogy keresetében érdemben reagáljon a kérelme elutasítását megalapozó körülményre. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes megsértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  11. évi CL törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  12. §

(1), illetve a 81. §
(1)bekezdését. A jogerős ítélet iránymutatása szerint az alperesnek a megismételt eljárásban kellően meg kell indokolnia az elutasító tartalmú határozatot, a felperes ekkor lesz abban a helyzetben, hogy kifejthesse az indokait a keresetlevélben. A felülvizsgálati kérelem [10] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és „szükség szerint” az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. [11] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 41/A. §
(1)bekezdését, valamint 41/D. §
(2)bekezdését. [12] Felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja és
  3. b)pontja alapján kérte. Kifejtette, hogy több közigazgatási bíróság, valamint a Kúria a jogerős ítélettől eltérő határozatokat hozott abban a jogkérdésben, hogy az Nftv. 41/D. §
(1)-
(2)bekezdései szerinti besorolási döntés megfelelő indokolást tartalmaz-e, továbbá, hogy a központi felsőoktatási felvételi eljárásban az Ákr. mely rendelkezéseit kell alkalmazni. Hivatkozása szerint a besorolási döntés nem az Ákr. szerinti közigazgatási határozat, hanem az Nftv. szerinti allokációs döntés, továbbá a központi felsőoktatási felvételi eljárás nem az Ákr. szerinti közigazgatási hatósági eljárás, hanem az Nftv. és a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/
  1. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fkr.) által szabályozott adat- és dokumentumfeldolgozási, pontszámítási és ponthatármegállapítási eljárás. Kifejtette, hogy a besorolási döntés ellen azért van helye közigazgatási pernek, mert annak lehetőségét az Nftv. 41/H. §-a biztosítja. [13] Vitatta a jogerős ítélet Ákr.
  2. §-ával és
  3. §
(1)bekezdésének megsértésével kapcsolatos megállapításait és arra hivatkozott, hogy „több elsőfokú bírósági ítélet mellett a Kúria is határozatában deklarálta, miszerint az Ákr. elsődlegesen nem alkalmazható a központi felsőoktatási felvételi eljárásban. E körben felhívta a Kúria Kfv.II.37.497/2019/
  1. számú végzésének [15] bekezdését, amely szerint az „Nftv. 41/A. §-a értelmében ugyanis a felsőoktatási felvételi eljárásban az Ákr. elsődlegesen nem alkalmazandó”, továbbá a Kfv.III.37.336/2021/
  2. – Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzé nem tett – végzés [20] bekezdését, amely szerint az „Ákr. alkalmazásának csak akkor Kúria IV.Kfv.37.863/2024/9-I 4 van helye, ha azt az Nftv. kifejezetten és konkrétan előírja”. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a Kúria Kfv.37.062/2021/
  3. határozatának [23]-[25] pontjai szerint az „Ákr. csak abban az esetben alkalmazandó, ha az Nftv. kifejezetten akként rendelkezik”, továbbá a besorolási döntés tartalmára az Ákr.
  4. §
(1)bekezdése nem irányadó, mivel azt az Nftv. 41/D. §
(2)bekezdése határozza meg. E határozat [25] pontja azt is rögzítette, hogy „A perbeli közigazgatási eljárás sajátos jellegére figyelemmel ezért elfogadható, hogy az alperes a keresetre benyújtott védiratában további, a felperes egyedi esetére vonatkozó érveket és jogszabályokat (Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató is) megjelölt.” Elvi tartalma szerint pedig „Jogszabály által formalizált döntés esetén a védiratban további jogszabályok és érvek megjelölése elfogadható.”. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. [15] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálja felül. [16] A Kp. 120. §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [17] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az Nftv. 41/A. § és 41/D. §
(2)bekezdés megsértését állította, és ennek alátámasztására hívta fel a Kúria Kfv.II.37.497/2019/5., Kfv.37.062/2021/5, valamint Kfv.III.37.336/2021/
  1. számú határozatait, amelyektől a jogerős ítélet eltért. (a Kúria megjegyzi, hogy az alperes tévesen állította, hogy a Kfv.III.37.336/2021/
  2. számú határozat nincs a BHGY-ban közzétéve, mert az ott a K-KJ2021-1280 egyedi azonosító számon megtalálható.) [18] Az Nftv. 41/A. §
(1)bekezdése szerint a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv által lebonyolított központi felsőoktatási felvételi eljárásra más jogszabálynak az ügyintézés módjára vonatkozó rendelkezése alkalmazásának csak e törvény rendelkezése esetén van helye. Amint arra a Kúria Kfv.IV.37.813/2024/6. számú végzésében is rámutatott „[a] központi felsőoktatási felvételi eljárás során a nyelvhasználat tekintetében az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az
(1a)bekezdés pedig előírja, hogy a központi felsőoktatási felvételi eljárás során az Ákr. alapelveit alkalmazni kell. E rendelkezésekből kitűnik, hogy a központi felsőoktatási felvételi eljárás nem hatósági eljárás, az Nftv. csak „kölcsönveszi” az Ákr. alkalmazni rendelt nyelvhasználati szabályait és alapelveit. Az Ákr. más rendelkezéseinek alkalmazását az Nftv. azonban nem rendeli el.” (Kfv.IV.37.813/2024/
  1. Indokolás [19] bekezdés) [19] Megalapozottan hivatkozott az alperes arra, hogy a töretlen – a Kfv.IV.37.813/2024/
  2. számú végzésben összefoglalt – kúriai gyakorlat szerint a központi felsőoktatási felvételi eljárás során az Ákr. szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha azt a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyértelműen és kifejezetten előírja. (Kfv.III.37.336/2021/
  3. indokolás [20], Kfv.III.37.298/2021/
  4. indokolás [26]) A központi felsőoktatási felvételi eljárásban az Ákr. alapelveit alkalmazni kell. A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló jogszabályi rendelkezéseket a tisztességes hatósági eljárás és a rendeltetésszerű jogalkalmazás alapelvi követelmények szem előtt tartásával kell értelmezni. Kúria IV.Kfv.37.863/2024/9-I 5 (Kfv.III.37.298/2021/5.) Továbbá, hogy az Nftv-nek nincs olyan rendelkezése, amely az Ákr.nek a határozathozatal módjára, vagy a határozat tartalmára vonatkozó előírás alkalmazását tenné kötelezővé a felvételi eljárás kapcsán. (Kfv. II. 37.062/2021/
  5. indokolás [24]) Az Nftv. nem rendelkezik az Ákr.
  6. §
(1)és
(2)bekezdéseinek alkalmazásáról, ezért az Ákr. döntés tartalmára vonatkozó szabályai az alperesen nem kérhető számon, és tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor úgy ítélte meg, hogy az alperesnek az Ákr. szabályainak megfelelő, részletesen indokolt, mindenki számára érthető határozatot kellett volna hoznia. (Kfv.III.37.336/2021/5. indokolás [23]) [20] A besorolási határozat jogszerűségi vizsgálatát az elsőfokú bíróságnak az Nftv. 41/D. §
(2)bekezdésében foglaltakhoz viszonyítva kellett volna elvégeznie. Ez nem rendelkezik arról, hogy az alperesnek részletes indokolást kellene adnia, esetleg bizonyítási eljárást kellene lefolytatnia. Az alperes indokolási kötelezettsége a besorolási döntés sajátosságaihoz igazodik. (Kfv.III.37.336/2021/
  1. indokolás [24]) A Kfv.II.37.062/2021/
  2. számú határozatában a Kúria rámutatott arra, hogy jogszabály által formalizált döntés esetén a védiratban további jogszabályok és érvek megjelölése elfogadható. (Kfv.II.37.062/2021/
  3. indokolás [33]) [21] A Kúria nem lát okot arra, hogy a fenti – és egyúttal az abban felhívott bármely –, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  4. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
  5. §-a alapján a BHGY-ben közzétett határozatától jogkérdésben eltérjen, azokat továbbra is irányadónak tartja, az azokban rögzített jogértelmezéssel egyetért. A fent összefoglalt gyakorlatból pedig az következik, hogy az Nftv. alapján a felsőoktatási felvételi eljárásban az Ákr. döntés tartalmára vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a besorolási döntés formalizált tartalmát az Nftv. 41/D. §-a állapítja meg. [22] A fentiek alapján a Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének azon hivatkozását, hogy a jogerős ítélet olyan jogszabályhely megsértésén alapul, amely a perbeli eljárásban nem alkalmazható, megalapozottnak találta. [23] A Kúria a fentiekben kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Kp.
  6. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a központi felsőoktatási felvételi eljárásban az Ákr. alkalmazásának csak akkor van helye, ha azt a Nftv. kifejezetten és konkrétan előírja. Az alperesnek a besorolási döntést az Nftv. 41/D. §
(2)bekezdésének megfelelően kell megindokolnia. A döntés elvi tartalma [24] A központi felsőoktatási felvételi eljárás során csak akkor kell az Ákr. szabályait alkalmazni, ha azt a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyértelműen és kifejezetten előírja. Záró rész Kúria IV.Kfv.37.863/2024/9-I 6 [25] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése és 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában, és mivel tárgyalás tartását maga sem tartotta szükségesnek, tárgyaláson kívül járt el. [26] Az alperes a felülvizsgálati eljárásban perköltséget nem igényelt, a felperesnek és az alperesi érdekeltnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért a Kúriának a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség megállapításáról sem kellett rendelkeznie. [27] A Kúria határozatával szemben a további felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. Budapest, 2025. március 18. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Dobó Viola bíró helyett Dr. Kalas Tibor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.