Bf.407/2026/6 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés 4. fordulat és

(3)bekezdése szerint minősül. A szabadságvesztés büntetést és a közügyektől eltiltást egyaránt 7 (hét) évre súlyosítja. A motorkerékpár típusának neve1, a motorkerékpár típusának neve2 motorkerékpárokra, a gépkocsi neve gépkocsira és tartozékaikra, a 2 179 000 (kettőmillió-egyszázhetvenkilencezer) Ft-ra és a 4 (négy) darab ékszerre vonatkozó vagyonelkobzás Terhelt1 I. r. vádlottal szemben lett elrendelve. Egyéb részekben az elsőfokú ítéletet Terhelt1 I. r. vádlottra nézve helybenhagyja. A másodfokú bíróság határozata ellen fellebbezésnek már nincs helye. Indokolás [1] Az Egri Törvényszék a bizonyítási eljárás lefolytatása után tárgyaláson a 2025. december 4. napján kihirdetett 6.B.19/2023/322. számú ítéletében Terhelt1 I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 176. §

(1),

(3)bekezdés], ezért 6 év szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani. Megállapította, hogy a vádlottak legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. Határozott az érintett vádlottaknál az előzetes fogvatartásban, illetve bűnügyi felügyeletben töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról. Terhelt1 I. r. vádlottal szemben 5 341 000 Ft, vagyonelkobzást rendelt el, miként a lefoglalt motorkerékpárokra és gépkocsikra, készpénzre, műszaki eszközökre és ékszerekre is. Külön Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.407/2026/6/II 2 kötelezte a vádlottakat a személyükhöz kapcsolódó bűnügyi költség megfizetésére, megállapítva, hogy 249 644 Ft bűnügyi költséget az állam visel. [2] Az elsőfokú ítélet ellen két irányban jelentettek be fellebbezést. [3] Az ügyészség a nyilatkozattételre fenntartott törvényes határidőben Terhelt1 I. r., vádlott terhére a büntetés súlyosítása, a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamának felemelése érdekében terjesztett elő jogorvoslatot. Indokai szerint a bűnösségi körülmények helyes értékelése mellett a vádlottal szemben lényegesen súlyosabb büntetés lehet alkalmas a büntetési célok elérésére, biztosítva egyben az ítélet belső arányosságát is (vármegye neve Vármegyei Főügyészség B.8./2022/287.) [4] Másfelől a törvényszék határozata ellen Terhelt1 I. r. vádlott és védője a három munkanapi határidő alatt (

1. és
2. számú elsőfokú iratok), a büntetés enyhítése iránt éltek perorvoslattal. [5] A védő a fellebbezése írásbeli indokolásában tételesen kitért a releváns bűnösségi körülményekre, így a vádlott egészségi állapotára és az időmúlásra, de értékelte a súlyosító tényezőket is, elemezte az elkövetés időtartamát, az ún. zéró toleranciát, a terhelt elkövetői szerepét, a hasonló bűncselekmények elszaporodott voltát. Érvei szerint e tényezők helyes értékelése mellett mód van a büntetés enyhítésére a büntetési tétel alsó határának megfelelően, és fennállnak az eggyel enyhébb végrehajtási fokozat megállapításának előfeltételei is. [6] A D.-i Fellebbviteli Főügyészség a B.3../2023/
3. számú észrevételében – a védelmi nyilatkozatokat nem találva alaposnak ügyészségi fellebbezést és indokait fenntartva Terhelt1 I. r. vádlottat illetően az elsőfokú ítélet tanácsülésen történő megváltoztatására, egyéb részekben helybenhagyására tett indítványt, melyben konkréten a büntetés súlyosítását, a lefoglalt dolgokra elrendelt vagyonelkobzásnál pedig az érintett vádlott megjelölését tartotta szükségesnek. [7] Az ítélőtábla a szankciós fellebbezéseket Terhelt1 I. r. vádlottra nézve a büntetőeljárásról szóló
4. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.
5. §

(1)bekezdése alapján a védelmi indítványra tekintettel nyilvános ülésen bírálta el, melyen az ügyészség képviselője nem jelent meg. [8] A nyilvános ülésen az I. r. vádlott és védője a fellebbezést fenntartva, annak indokai szerint kérték a büntetés enyhítését. [9] Az ügyészségi fellebbezés alapos. [10] Figyelemmel arra, hogy a perorvoslatokat kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja alapján jelentették be, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezésekkel sérelmezett részét bírálta felül a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján (korlátozott felülbírálat). [11] A Be. 590. §

(5)bekezdésének szabályai azonban a felülbírálatot kiterjesztik a szankciós fellebbezésnél is az eljárási szabályok betartására, az abszolút és súlyos relatív hibából eredő hatályon kívül helyezési okok esetleges fennállására, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésre, ha a vádlottat fel kell menteni vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, valamint a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezésre [Be. 590. §

(5)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontok –
4. c)pont,

(5a)bekezdés]. Értelemszerűen a mértékes fellebbezésnél a büntetés kiszabása a fellebbezés oka és a cél: a büntetésre vonatkozó rendelkezés megváltoztatása, ezért a Be. 590. §

(5)bekezdés d) pontban foglaltak, jelen esetben a Be. 590. §

(3)bekezdésében írtaknak feleltethetők meg. Ezen kívül a másodfokú bíróság hivatalból vizsgálta a Be. 590. §

(7)bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezéseket is. Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.407/2026/6/II 3 [12] Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárást a perrendi szabályokat betartva folytatta le. Nem vétett sem abszolút [Be. 608. §

(1)bekezdés a)-h) pont], sem olyan relatív perjogi hibát [Be. 609. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a)-d) pont], ami az eljárás törvényességét befolyásolva az érdemi felülbírálatot kizárta volna és az ítélet hatályon kívül helyezését, így az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását eredményezné. [13] A felülbírálat kiterjesztése során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság – büntethetőségi akadály hiányában – törvényesen vont következtetést Terhelt1 I. r. vádlott bűnösségére. Nem volt észlelhető olyan körülmény, amely e terhelt felmentését vagy az eljárás megszüntetését tette volna szükségessé. [14] A vádlott cselekményének jogi minősítése megfelel az anyagi jognak, azonban a bíróság a követett gyakorlattól (lásd Kúria 61.BK vélemény útmutatása) eltérve a kábítószerkereskedelemnél nem tüntette fel az alapeseti törvényi tényállásban [Btk. 176. §

(1)bekezdés] az elkövetés jellegét meghatározó fordulatot, ezért azt a másodfokú bíróság pótolta, megjelölve, hogy az érintett vádlott a Btk. 176. §

(1)bekezdés

1. fordulata, szerint kereskedéssel valósította meg a kábítószer-kereskedelem bűntettét. A büntetési tétel ugyan azonos, de a büntetéskiszabás során nem hagyható figyelmen kívül, hogy a kereskedés a legveszélyesebb forma a társadalomra, már ezen okból sem mellőzhető a pontosítás. [15] Terhelt1 I. r. vádlottnál a büntetés kiszabása során irányadó bűnösségi körülményeket a törvényszék döntően helyesen feltárta, azonban a büntetési tétel középmértékére is tekintettel túl enyhe büntetést szabott ki, melynek lényeges súlyosítása volt indokolt, elsősorban a terhelt központi szerepére a cselekménysorban, másrészt a kábítószer mennyiségére, mely meghaladta a különösen jelentős mértéket is. E tárgyi tényezők a nem vitásan fennálló alanyi enyhítőket nagyrészt semlegesítik és a büntetés súlyosítását alapozták meg, ezért a másodfokú bíróság az ügyészségi fellebbezést alaposnak tartva a szabadságvesztést és a közügyektől eltiltást egyaránt 7 évre súlyosította. [16] Értelemszerűen a súlyosítás szükségessége miatt a büntetés enyhítésére nem kerülhetett sor, miként a törvényben irányadónál eggyel enyhébb végrehajtási fokozat alkalmazásának feltételei sem álltak fenn. [17] Általában az enyhébb végrehajtási fokozatot [Btk.
2. §

(2)bekezdés] a vádlott idősebb életkora, vagy igen komoly, a büntetés elviselését érdemben érintő betegsége esetén állapítja meg a bíróság, Az I. r. vádlottnál a védői okfejtéssel szemben olyan körülmények nem igazoltak, melyek lehetővé tenné a törvényi főszabálytól való eltérést. [18] Az ítélet egyéb, az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezései alapvetően törvényesek. [19] A vagyonelkobzást illetően viszont azon rendelkezéseket pontosítani kellett, ahol elmaradt annak feltüntetése, hogy mely vádlottakat érintette az intézkedés. A vagyoni jellegű joghátrány jelen esetben konkrétan személyhez köthetően került alkalmazásra a lefoglalt dolgokat érintően is, ezért az ítéletben meg kell határozni, hogy mely terhelttel szemben mely dologra történt a bűnös eredetű vagyon elvonása (95. számú BK vélemény I. pont). [20] A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a szükséges részben a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, egyéb, törvényes rendelkezéseit pedig a Be. 605. §

(1)bekezdés alkalmazásával helybenhagyta Terhelt1 I. r. vádlott vonatkozásában. [21] Ellentétes döntés hiányában a másodfokú ítélet ellen a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdése értelmében nincs helye fellebbezésnek. Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.407/2026/6/II 4 Debrecen,

1. június
2. Dr. Háger Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Bakó József s.k. előadó bíró, Dr. Diószegi Attila s.k. bíró Záradék: Az Egri Törvényszék 6.B.19/2023/
3. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.407/2026/
4. számú ítéletében írt változtatással Terhelt1 I. r. vádlott esetében a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
5. június
6. Dr. Háger Tamás s.k. a tanács elnöke