Pf.20567/2022/3 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése szerinti, a Belügyminiszter egyedi mentesítése alapján a közbeszerzési és beszerzési szabályoktól eltérő módon megvalósult beszerzések vonatkozásban – a BM fejezet kivételével – az ajánlatkérő megnevezését, a beszerzés tárgyát, a szerződés bruttó összegét forintban, valamint a szerződéses partner megnevezését. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja. A peres felek az első- és másodfokú költségeiket maguk viselik. Az eljárás illetékmentes. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt adja ki felperes részére a e-mail címre történő megküldéssel és számítógéppel feldolgozható formában az alábbi közérdekű adatokat: azon költségvetési szervek nevét (nevének felsorolását), melyek – az egészségügyi válsághelyzet idején a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatos, a válsághelyzettel összefüggő, vagy a védekezést irányító állami szervek hatékony működését szolgáló beszerzéseiknél – az alperestől a beszerzési/közbeszerzési szabályok alól egyedi mentesítést igényeltek; a beszerzési/közbeszerzési szabályok alóli egyedi mentesítést igénylő költségvetési szervek igényléseit tartalmazó adatlapokat-kérelmeket, és az Operatív Törzs ezekre vonatkozó javaslatait, a beszerzési/közbeszerzési szabályok alóli egyedi mentesítést igénylő költségvetési szervek kérelmeire vonatkozó alperesi döntések listáját, amelyből kitűnik a kérelmező szervezet neve, az igénylés tárgya, típusa, mennyisége, a beszerzés értéke, alperes döntése és döntésének időpontja. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg felperes javára 15 nap alatt 40.000 forint perköltséget. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.567/2022/3/II 3 [2] Határozatának indokolásában hivatkozott Magyarország Alaptörvényének I. cikkének

(3)bekezdésére, a VI. cikk

(2)bekezdésére, a 39. cikk

(2)bekezdésére, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. CXII. törvény (Info tv.) 3. § 5. pontjára, a 26. §

(1)bekezdésére, a 28. §

(1)bekezdésére és a 31. §

(3)bekezdésére, valamint az egészségügyről szóló

1. évi CLIV. törvény (Eütv.) 232/E. §-ára, valamint a polgári perrendtartásról szóló
2. évi CXXX. törvény (Pp.)
3. §

(1)bekezdésére és a 176. §

(1)bekezdés c), g), és i) pontjára. [3] Az alperes alaki védekezésére tekintettel elsődlegesen a perindítási határidő megtartását vizsgálta. Rögzítette, hogy az alperes tévesen hivatkozott arra, miszerint a felperes

1. június 22-ei ismételt adatkérése a határidőt nem hosszabbította meg, mivel abban felhívta az alperes figyelmét, hogy az adatok közlését csak részben teljesítette és további adatok kiadását kérte. Az alperes a
2. augusztus
3. napján kelt levelében tájékoztatta a felperest arról, hogy az adat közlését megtagadja, így a felperes a 30 napos perindítási határidőt megtartotta. Az alperes tévesen érvelt azzal, hogy a felperes
4. június 22-ei levele új, önálló adatigénylésnek minősül, és erre tekintettel a kereset visszautasításának lett volna helye, mert a felperes a
5. április 15-ei adatigénylési kérelmében az egyes (azaz minden) költségvetési szervektől az alperes felé benyújtott igénylések adatlapjait, az azokat kísérő feljegyzéseket, az Operatív Törzs beszerzési igényekkel kapcsolatos javaslatait, az egyes beszerzésekre vonatkozó döntéseket, és azok meghozatalának dátumára vonatkozó adatok kiadását kérte, vagyis az eredeti kérelme is valamennyi költségvetési szerv alpereshez benyújtott egyedi mentesítési kérelmére vonatkozott. A felperes helyesen utalt arra, hogyha az általa igényelt adatok köre az alperes számára nem volt kellően pontosan megfogalmazva, vagy az igényét nem tudta értelmezni, akkor az Info tv. alapján fel kellett volna hívnia a kérelme pontosítására, ilyen felhívást az alperes azonban nem tett. A keresetlevélhez csatolt ügyvédi meghatalmazás joghatás kiváltására alkalmas volt, abban megjelölésre került, hogy az az alperessel szembeni, közérdekű adatok kiadása iránti perre vonatkozik és nyilvánvalóan a mellékelt adatigénylési kérelemhez kapcsolódik. A kereset benyújtása előtt a perszám megjelölésére nincs lehetőség, mert az csak a benyújtást követően keletkezik. A felperes a keresetlevélben feltüntette a bizonyítékait, bizonyítási indítványait, a pertárgyérték megjelölésének hiánya nem visszautasítás ok, legfeljebb hiánypótlásnak van helye. [4] Az alperesi érdemi védekezés vonatkozásában rögzítette, hogy nem volt vitatott, miszerint az alperes közfeladatot ellátó szerv, a kiadni kért adatok pedig közérdekű adatok. Nem volt vitatott továbbá, hogy az Eütv. 232/E. §-ában meghatározott döntési jogkör gyakorlására a belügyminiszter jogosult, aki a válsághelyzet kezelésére létrehozott Operatív Törzs vezetője is. A belügyminiszter a tevékenységét az általa irányított minisztériumon, az alperesen keresztül látja el. A belügyminiszter az általa irányított szervezet, tehát az alperes segítségével döntött, e jogkör gyakorlása közben keletkezett adatok nyilvánvalóan rendelkezésre kell, hogy álljanak, ezen adatoknak az alperes nyilvánvalóan a kezelője. A perköltségről a Pp.
6. §

(1)bekezdése alapján határozott. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.567/2022/3/II 4 [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását, harmadlagosan annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. [6] Az elsődleges kérelmével kapcsolatosan előadta, hogy az elsőfokú bíróságnak három különböző ok miatt is meg kellett volna szüntetnie az eljárást. A felperes igazolási kérelme nem volt alkalmas a mulasztás kimentésére, nem adta elő az igazolási kérelmében a Pp. 151. §

(2)bekezdésének megfelelően azokat a körülményeket, amelyek a mulasztásának vétlenségét valószínűvé tennék és ezt az elsőfokú bíróság sem vizsgálta. A csatolt ambuláns lap nem alkalmas a vétlenség alátámasztására, a jogi képviselők pedig akadályoztatásuk esetére kötelesek helyettesítésükről gondoskodni, ezt meghaladóan a joggyakorlat a jogi képviselők esetén magasabb elvárhatósági körülményt támaszt a mulasztás kimentése körében. A felperes a perindítási határidőt elmulasztotta, ugyanis a neki megküldött adatokat nem fogadta el, a perindítási határidőt így

1. június
2. napjával kell számítani. Nem bír relevanciával a felperes
3. június 22-i levele, az nem hosszabbítja meg a perindítási határidőt, annak jogszabályi alapja nincsen. Amennyiben a
4. június 22-i levél a
5. április 15-i igényléshez képest egy új és önálló adatigénylésnek minősülne, akkor az elkésettséget a
6. április 15-ei igényléssel kapcsolatos perindítással kapcsolatban kell megállapítani. A keresetlevélhez csatolt ügyvédi meghatalmazás joghatás kiváltására nem volt alkalmas, a Pp.
7. §

(1)bekezdésének előírása ellenére abból nem derül ki, hogy mely eljárásra vonatkozik. Megjegyezte, hogy egyidejűleg több eljárás is volt folyamatban hasonló jogvitában a peres felek között. A meghatalmazás benyújtásának a tényéből nem lehet visszafelé következtetést levonni a meghatalmazás tartalmára. Sérelmezte azt is, hogy a keresetlevélben jogi képviselőként személy1 került feltüntetésre, a meghatalmazás viszont a Harsányi és Baltay Ügyvédi Irodát jelölte meg. [7] Másodlagos kérelme körében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete valódi és érdemi magyarázatot nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az érvei miért lennének megalapozatlanok, az indokolás kimerül azok egyszerű tagadásában. Nem tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályok értelmezését és nem említi meg azokat az okokat, amelyek miatt valamely tényállítást nem találta bizonyítottnak. Nem végezte el a perfelvételi iratokban szereplő hivatkozás alapján a tényállás tényleges jogi értékelését és különösen nem adott számot saját belső meggyőződéséről. [8] Harmadlagos kérelme körében előadta, hogy a felperes a 2021. április 15-én kelt közérdekű adatigénylésében az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő különös gazdálkodási és beszerzési szabályok végrehajtásáról szóló 17/2020. (VIII. 14.) BM utasítás 5. §

(4)bekezdésére utalással egyértelműen a belügyminiszternek az Eütv. 232/E. §-a szerinti, a miniszterelnök által delegált döntési jogkörében eljárva történő döntésével kapcsolatos Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.567/2022/3/II 5 adatokat kérte kiadni az egyes költségvetési szervek vonatkozásában. Az igénylés tehát a BM utasítás 5. §

(4)bekezdése szerinti delegált döntésekre vonatkozott, tehát a belügyi szervekre, nem pedig valamennyi költségvetési szervre. Ezen felperesi megismerési igénynek a

1. június 10-ei levelével eleget tett. Kiemelte, hogy amennyiben a
2. június 22-i felperesi levél a
3. április 15-ei igényléshez képest egy új és önálló adatigénylésnek minősül, akkor a felperesi kereset szerinti kérelmek nincsenek összhangban magával a közérdekű adatkérés tartalmával, így a keresetnek helyt adó döntés semmiképpen sem hozható meg. Nem igazolta azt a felperes a perben, hogy a
4. június 22-ei levelében kiegészíteni kért táblázat vonatkozásában adatkezelő lenne, azok vonatkozásában egyébként az Info tv.
5. §
6. pontja szerint adatkezelőnek nem is minősül. Az egyedi mentesítéssel történő engedélyeztetések végrehajtásával kapcsolatban nem járt el, így adatkezelőnek sem minősül. Azon tény, miszerint a belügyminiszter az operatív törzs vezetőjeként ilyen minőségében dönt, nem jelenti azt, hogy az adat a Belügyminisztérium rendelkezésére állna. Az igényelt adat kapcsán számára semmilyen jogszabályi, illetve jogi norma nem ír elő feladatot és hatáskört a számára, ilyet a felperes sem jelölt meg a keresetlevelében. A belügyminiszterhez delegált jogkör nem jelenti egyben azt, hogy a Belügyminisztérium is adatkezelőnek minősülne. [9] A felperes írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő. [10] Az alperes fellebbezése részben megalapozott. [11] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
7. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperes sem hivatkozott. [12] A Pp.
8. §-ára történő alperesi hivatkozás körében elsődlegesen azt sérelmezte az alperes, miszerint az elsőfokú bíróság megalapozatlanul adott helyt a felperes igazolási kérelmének, mivel a felperes nem igazolta, hogy önhibáján kívül nem jelent meg a határnapon. Az alperes tehát azt kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a felperes igazolási kérelmét nem utasította el. A Pp.
9. §

(1)bekezdése szerint az igazolási kérelemnek helyt adó határozat az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben támadható meg, ha az igazolási kérelmet vissza kellett volna utasítani. A Pp.

1. §-a és a
2. §-a az igazolási kérelem elbírálása körében különbséget tesz az igazolási kérelem visszautasítása, valamint az elutasítása között. A Pp. a visszautasítást a
3. §

(2)bekezdés a),

1. b)és
2. c)pontjai esetén írja elő, ilyen körülményt az alperes a fellebbezésében nem jelölt meg, ezért a Pp. 154. §

(2)bekezdése alapján az általa hivatkozott elutasítási okok esetleges fennálltát a másodfokú bíróság nem vizsgálta. Az alperesi fellebbezésben hivatkozott körülmények az igazolási kérelem elutasításának szükségességével kapcsolatos érvelések, amelyek azonban a fentiek szerint a jogorvoslatot nem teszik lehetővé. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.567/2022/3/II 6 [13] A perindítási határidő vonatkozásában hangsúlyozza a másodfokú bíróság, hogy az Info tv. 31. §

(1)bekezdése szerint az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása, vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. §

(2)bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat. A

(3)bekezdés értelmében pedig a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül kell megindítani. Ezen rendelkezések egyértelműen meghatározzák azokat a körülményeket, amelyek bekövetkezése a perindítási határidő kezdőnapjának minősülnek, amelyektől az számítandó. Az Info tv. 31. §

(1)és

(3)bekezdésében meghatározott cselekmény, illetve a határidő eredménytelen eltelte minősülnek olyan körülménynek, amelyek bekövetkezése kezdőnapnak minősül a perindítási határidő vonatkozásában, nem pedig a felperesnek az alperes részére küldött további felszólítása. Nem lehet úgy értelmezni a fenti jogszabályhelyi rendelkezéseket, hogy a felperes

1. június 22-ei kérelme, amelyben az alperes által megküldött táblázat kiegészítését kérte az összes ajánlatkérő adataira vonatkozóan, újra megnyitotta volna a perindítási határidőt. A felperesnek tehát a
2. április 15-én megküldött kérelmétől számított – az alperesnek az 521/
3. (XI. 25.) Korm. rendelet
4. §

(3)bekezdésére való hivatkozása folytán – 45 nap elteltét követő 30 napon belül kellett volna a pert megindítania, amit elmulasztott. Az alperes a teljesítésre nyitva álló 45 napos határidő eltelte után,

1. június 10-én részben teljesítette a megismerési igényt, ezen cselekménye, a teljesítési határidő utáni – részbeni – megtagadás azonban a bírósági gyakorlat szerint nem eredményezi a perindítási határidő kezdőnapjának a megváltozását, az továbbra is a teljesítésre nyitva álló határidő eredménytelen eltelte utáni első nap. (BDT
2. 3897.) [14] Nem volt azonban akadálya annak, hogy a felperes egy újabb, közérdekű adat megismerése iránti igényt nyújtson be az alpereshez. A felperes
3. június 22-ei igényében megjelölt adatok el is térnek az
4. április 15-ei adatigénylésben kértektől, mert ekkor a már megküldött, a belügyi szervek és háttérintézményeik mentesített beszerzéseit tartalmazó lista kiegészítését kérte az összes ajánlatkérő adataival. [15] Mindezek alapján a felperes
5. június 22-ei kérelme új megismerési igénynek minősül, amelyet az alperes is ekként kezelt, mivel ezen igény vonatkozásában is tájékoztatta a felperest a 521/
6. (XI. 25.) Korm. rendelet
7. §

(3)bekezdésének alkalmazásáról, majd

1. augusztus 6-án annak teljesítése megtagadásáról értesítette a felperest. A korábban már hivatkozott Info tv.
2. §

(3)bekezdésében meghatározott perindítási határidőt pedig ezen elutasítás közlésének időpontja alapján a felperes nem mulasztotta el. [16] A keresetlevélhez csatolt meghatalmazás szabályszerűsége körében a másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság indokolásában foglaltakkal azzal, hogy a meghatalmazás esetleges hiányossága nem a Pp. 176. §

(1)bekezdésében taxatíve felsorolt, a keresetlevél visszautasítását eredményező ok, hanem ebben az esetben hiánypótlási felhívás szükséges és annak elmulasztása esetén van csak helye az eljárás megszüntetésének. A Fővárosi Ítélőtábla megjegyzi, hogy a keresetlevélhez csatolt meghatalmazás név szerint is feltünteti az eljáró ügyvédet. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.567/2022/3/II 7 [17] Az alperes másodlagos fellebbezési kérelmét a Pp. 381. §-ára alapította. Az elsőfokú bíróság ítélete tartalmazza a Pp. 346. §-ában előírtakat, e körben az eljárás szabályainak megsértése nem valósult meg. [18] Az alperes harmadlagos fellebbezési kérelme körében elsődlegesen azt szükséges rögzíteni, hogy mivel az Info tv. 31. §

(1)bekezdése a megismerési igény nem teljesítése esetére teszi lehetővé a bírósághoz fordulást, az előzetes megismerési igényben megjelölt közérdekű adatok, illetve közérdekből nyilvános adatok lehetnek azok, amelyek – ha nem áll fenn az információszabadságot korlátozó körülmény – közlésére a bíróság az alperest kötelezheti. Éppen ezért a bíróságnak a perben – még akkor is, ha a felperes a keresetében a megismerési igényében megjelölt adatokon felül, további adatok közlésére is kéri kötelezni az alperest – csak a megismerési igényben szereplő adatok vonatkozásában szükséges vizsgálnia az igény megtagadásának jogszerűségét és indokait. [19] A felek között vitatott volt, hogy jelen peres eljárásban mely adatigénylés érvényesíthető. A felperes a keresetében a költségvetési szervek vonatkozásában kérte adatok közlésére kötelezését az alperesnek, amellyel a 2021. április 15-ei megismerési igényének megfogalmazását használta. A keresetlevél további érdemi részében azonban azt is megjelölte, hogy az Eütv. 232/E. §

(1)bekezdése szerinti mentesítésre vonatkozó adatokat kívánja megismerni, amely jogszabályhely a közbeszerzésekről szóló

1. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 5-
2. §-a szerinti további ajánlatkérőket is tartalmazza, akik nem csupán költségvetési szervek lehetnek. Az elsőfokú bíróságnak ezen ellentmondás feloldása érdekében a Pp.
3. §

(1)bekezdése alapján anyagi pervezetéssel közre kellett volna hatnia. A Fővárosi Ítélőtábla számára azonban a keresetlevél tartalma alapján egyértelmű volt, hogy a felperes keresete az Eütv. 232/E. §

(1)bekezdésében meghatározott ajánlatkérők esetében történő mentesítésekre vonatkozó adatok közlésére irányult. [20] A [15] pontban kifejtettek szerint a felperes 2021. június 22-ei megismerési igénye vonatkozásában megtartotta a perindítási határidőt, így a [18] pontban kifejtettek alapján a bíróság csak ezen megismerési igényben megjelölt adatok vonatkozásában vizsgálhatta az alperesi megtagadás jogszerűségét és indokait. Ezen adatok pedig az Eütv. 232/E. §

(1)bekezdése szerinti mentesítésre vonatkozó belügyminiszteri döntés esetében a fejezet, a beszerzés tárgya, a szerződés bruttó összege forintban, a szerződéses partner és intézmény megnevezése, azzal, hogy az nem vonatkozott a BM fejezet alá tartozó ajánlatkérőkre, mivel a felperes a megismerési igényében az alperes korábbi válaszának a kiegészítését kérte, amely a BM fejezet alá tartozó ajánlatkérők vonatkozásában közölte az adatokat. [21] Az adatmegismerési igény alperes által állított, a BM utasításra való hivatkozása miatti pontatlansága körében megjegyzendő, miszerint ezen utasítást a felperes a

1. április 15-ei megismerés iránti igényében jelölte meg, a
2. június 22-ei igényében azonban nem. A korábban részletezettek szerint azonban jelen perben az utóbbi megismerési igény Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.567/2022/3/II 8 teljesítésének elmaradása a vizsgálandó, ezért az alperes ez irányú védekezése relevanciával nem bír. A Fővárosi Ítélőtábla mindazonáltal hangsúlyozza, hogy az alperes az előzetes eljárás során a megismerési igény állított egyértelműségének hiánya miatti, az Info tv.
3. §

(3)bekezdésében számára előírt, pontosításra való felhívást nem tette meg, ezért a felperes ezen mulasztására a perben eredménnyel már nem hivatkozhat. A felperes

1. június 22-ei megismerési igénye egyértelmű, az általa megismerni kívánt adatok kétségkívül beazonosíthatók voltak, azok az alperes
2. június 10-én kelt, a belügyminisztériumi fejezetre közölt adatok kiegészítésére irányultak, az összes ajánlatkérő vonatkozásában. [22] A másodfokú bíróság rámutat, hogy jelen pertípusban nem bír relevanciával azon alperesi védekezés, miszerint az Info tv.
3. §
4. pontja szerinti adatkezelőnek nem minősül, ugyanis a 6/
5. (III. 11.) AB határozat [31]-[34] alapján nem azt szükséges vizsgálni az ilyen típusú perekben, miszerint az alperes az Info tv.
6. §
7. pontjában meghatározott – a jogalkotó által a személyes adatok kezelésére koncentráltan definiált, az adat kezelésének célját meghatározó – fogalommeghatározás szerinti adatkezelő-e, hanem azt, hogy vonatkozásában az Info tv.
8. §

(1)bekezdésében meghatározott feltétel teljesül-e, azaz a megismerni kívánt adat ténylegesen a kezelésében van-e. [23] Az Operatív Törzset a Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 232/B. §

(1)bekezdése alapján kifejezetten a járványügyi készültség idején felmerülő tevékenységek elvégzésére, konkrétan az egészségügyi válsághelyzet felszámolására tett intézkedések és az egészségügyi válsághelyzeti ellátás összehangolása érdekében hozta létre. A járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól szóló 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 2. §

(1)bekezdése alapján az alperest vezető miniszter az Operatív Törzs vezetője, míg a 2. §

(2)bekezdés g) pontja szerint az alperes belbiztonsági államtitkára az Operatív Törzs tagja. A 4/A. § szerint az Operatív Törzs munkáját a rendészetért felelős miniszter által irányított minisztérium segíti, amely szerv az alperes. [24] Az Info tv. 26. §

(1)bekezdésében meghatározott kötelezetti kör a kezelésében lévő adatok megismerhetőségét köteles lehetővé tenni, ezen adatkezelői minőség megállapításakor annak van jelentősége, hogy az alperes végez-e az Info tv. 3. § 10. pontja szerinti adatkezelői műveletet. A fenti jogszabályi előírásokból az alperes az Info tv. 26. §

(1)bekezdésében megkívánt adatkezelői minősége okszerűen megállapítható, mivel a belügyminiszter az Operatív Törzs vezetője, az alperes belbiztonsági államtitkár az Operatív Törzs tagja, akik az alperes képviselői és az Operatív Törzs többi tagjával együtt közös adatkezelők, míg az alperes önmagában is adatkezelőnek minősül. [25] A másodfokú bíróság a fentiek okán az elsőfokú bíróság ítéletet a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és a

1. június 22-ei megismerési igényben megjelölt adatok közlésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.567/2022/3/II 9 [26] A másodfokú bíróság döntése folytán a pernyertesség és a pervesztesség aránya megegyezik, ezért a Pp.
2. §

(2)bekezdése szerint egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére, a költségeiket maguk viselik. [27] Az eljárás az Itv. 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,

1. november
2. Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró Dr. Virág Csaba s.k. bíró