Gf.40029/2021/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)-

(3)bek. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Fekete és Társai Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Koszoru István ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen küldöttgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék

1. november 26-án kelt 5.G.42.290/2019/23-II. számú ítélete ellen a felperes
2. sorszámon benyújtott fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a rendelkező részből mellőzi a küldöttgyűlési határozatok hatályukban fenntartására és a kereset részbeni elutasítására vonatkozó rendelkezést; kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes kérelme [1] A felperes az alperes
3. november 18-án tartott küldöttgyűlésén hozott 9/2019.(XI.18.) számú és a 9/B/2019.(XI.18.) számú határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított keresetet az alperessel szemben, amelyben a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Keresete indokául egyrészt arra hivatkozott, hogy az alperes a küldöttgyűlést nem szabályszerűen hívta össze, mert a meghívóhoz nem csatolta az írásbeli előterjesztést, azt csak két nappal a küldöttgyűlés előtt küldte meg, ezzel megsértette a Polgári Törvénykönyvről szóló
4. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
5. §

(3)bekezdésében és az Alapszabály IV.1.e) pontjában foglaltakat. Ezen túlmenően az Alapszabály módosítását jelentő, tagdíjemelésről szóló határozatok jogszabálysértőek, mert a küldöttek azokról a Ptk. 3:76. §

(1)bekezdésével és az Alapszabály IV.1.o) pontjával előírt háromnegyedes szótöbbség ellenére egyszerű szótöbbséggel határoztak. Keresetét az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 3. §

(2)bekezdésére és a 4. §

(2)bekezdésére, a Ptk. 3:17. §

(3)bekezdésére, a 3:

1. §-ára, a 3:
2. §

(4)bekezdésére, a 3:71. §

(1)-

(4)bekezdésére és a 3:76. §-ára alapította, valamint megjelölte az alperes egyesület Alapszabályának III.1. pontjában, a IV.1.

1. e)pontjában és IV.1.
2. o)pontjában foglalt rendelkezéseket is. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.029/2021/6 2 Az alperes ellenkérelme [2] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azt nem vitatta, hogy a felülvizsgálni kért határozatokhoz kapcsolódó írásbeli előterjesztést nem a küldöttgyűlési meghívóval egyidejűleg, hanem 2019. november 15-én küldte meg a küldötteknek. Álláspontja szerint azonban nem szükséges minden meghirdetett napirendi ponthoz és határozati javaslathoz előzetesen írásos magyarázó anyagot küldeni, továbbá a küldötteknek a meghívó részét képező határozati javaslatból egyértelmű információjuk volt arról, hogy a küldöttgyűlés milyen mértékű tagdíjemelésről fog határozni. Az Alapszabály valóban meghatározza a tagdíj mértékét, de a tagdíj megváltoztatásához az Alapszabályt nem szükséges módosítani, ezért a 2019. november 18-án tartott küldöttgyűlés nem is döntött az Alapszabály módosításáról. Az elsőfokú bíróság határozata [3] Az elsőfokú bíróság a 2020. november 26-án kelt 5.G.42.290/2019/23-II. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal, hogy a 2019. november 18. napjára összehívott küldöttgyűlés meghívójához az írásbeli előterjesztést nem csatolta, megsértette az Alapszabály IV.1.
3. e)pontjában írt kötelezettségét. A 9/2019. (XI.18.) számú és 9/B/2019. (XI.18.) számú küldöttgyűlési határozatokat a jogsértés tényének megállapítása mellett hatályában fenntartotta, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felek a költségeiket maguk viselik. [4] A határozata indokolásában megállapította, hogy az alperes elnöke 2019. november 18-ára küldöttgyűlést hívott össze, az erről szóló meghívót a küldöttgyűlés napja előtt 15 nappal korábban megküldte a küldötteknek. A meghívó 3. napirendi pontja „A 2020. évi tagdíj mértékének meghatározása. (Döntés a LOSZ tagdíj emeléséről)” szövegezésű volt. Az alperes elnöke a meghívóval a 3. napirendi ponthoz az alábbi – a per tárgyához kapcsolódó – szövegezésű határozati javaslatokat küldte meg a küldötteknek: „A LOSZ Országos Küldöttgyűlése a LOSZ Elnökségének a LOSZ tagdíjrendszerének módosítására vonatkozó javaslatát az elhangzott szóbeli kiegészítésekkel együtt elfogadta. E körben a Küldöttgyűlés úgy határozott, hogy a LOSZ tagdíj mértékét egységesen, lakásonként (egyéb egységenként) évente 140 Ft-ra emeli 2020. január 1-től azzal, hogy a nagy lakásszövetkezetek részére minden 1000 lakásszám után öt % tagdíjkedvezményt állapít meg. A küldöttgyűlés úgy határoz, hogy a tárgyi tagdíjra irányuló döntés alapszabályban történő megjelenítésére, átvezetésére a 2020. évi rendes küldöttgyűlésen kerüljön sor.” [9/2019. (XI.18.) számú küldöttgyűlési határozati javaslat] és „A LOSZ Országos Küldöttgyűlése úgy határozott, hogy a LOSZ tagdíj mértékét üdülőszövetkezetek esetében úgy határozza meg, hogy az üdülőegységenként számított alapdíjon (2020-ban 140 Ft/egység/év, 2021-ben 190 Ft/egység/év) felül, minden 500 fő taglétszámot meghaladóan 5% díjpótlék legyen fizetendő az aktuális aktív taglétszám után. A küldöttgyűlés úgy határoz, hogy a tárgyi tagdíjra irányuló döntés alapszabályban történő megjelenítésére, átvezetésére a 2020. évi rendes küldöttgyűlésen kerüljön sor.” [9/B/2019. (XI. 18.) sz. küldöttgyűlési határozati javaslat] A meghívóval együtt a tagdíjemelésre vonatkozó napirendi ponthoz előterjesztést nem csatolt, az előterjesztést 2019. november 16-án küldte el a küldötteknek. A küldöttgyűlésen az alperes elnöke beszámolót tartott, amelyen a tagdíjemelésre is kitért. Ezt követően a jelenlevő Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.029/2021/6 3 küldöttek a tagdíjemeléssel kapcsolatos álláspontjaikat ismertették. A küldöttgyűlésen 22 küldött vett részt, akik a határozatok 54%-át képviselték. Megállapította, hogy a küldöttek a 9/2019. (XI. 18.) számú és a 9/B/2019. (XI. 18.) számú küldöttgyűlési határozati javaslatokat egyszerű szótöbbséggel elfogadták. [5] Elsőként azt vizsgálta, hogy a per tárgyát képező határozatok jogszabályba vagy az Alapszabályba ütköznek-e abból az okból, hogy a küldöttgyűlésre szóló meghívóhoz az alperes elnöke nem csatolta az írásbeli előterjesztést. Ezzel összefüggésben idézte a Ptk. 3:17. §

(3)bekezdését és ismertette az Alapszabály IV.1.

1. e)pontját, amely szerint a meghívót olyan időben kell kézbesíteni a küldötteknek, hogy a kézbesítés napjától a tervezett küldöttgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen, és a meghívóhoz csatolni kell az írásbeli előterjesztéseket, határozati javaslatokat. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint az Alapszabály nem írja elő az alperes kötelezettségeként, hogy minden, a küldöttgyűlés által tárgyalt napirendi ponthoz írásbeli előterjesztést kell csatolni, de ha készül írásbeli előterjesztés, akkor azt a meghívóhoz csatolni kell. A perbeli esetben az elkészült írásbeli előterjesztést az alperes a meghívóhoz nem csatolta, ezzel megsértette az Alapszabály IV.1.
2. e)pontja utolsó mondatában írt kötelezettséget. Azzal azonban, hogy a meghívót és a határozati javaslatokat megküldte a küldötteknek, eleget tett a Ptk. 3:17. §

(3)bekezdésével előírt kötelezettségének, mert a tagok a tagsági jogok gyakorlására felkészülhettek. A határozati javaslatok részletesen tartalmazzák, hogy az elnökség a tagdíjak emelését lakásonként és üdülőegységenként milyen mértékben javasolja, továbbá a tagok mely körére és milyen mértékű kedvezményt javasol, amelyhez képest az írásbeli előterjesztés lényeges többletinformációt nem tartalmaz. Való tényként vette figyelembe azt is, hogy a küldöttgyűlés már a 2019. május 22-én megtartott küldöttgyűlés napirendjére tűzte a tagdíjrendszer átalakítását, ahhoz előterjesztés is készült, de miután a kérdésről nem született döntés, felhívta a küldötteket a koncepciójuk előterjesztésére. A felperes a saját koncepcióját már e felhívást megelőzően elkészítette és az elnökséghez eljuttatta. [6] Nem tartotta megalapozottnak a felperesnek azt a hivatkozását, hogy a határozatok abból az okból is jogsértőek, mert a tagdíjemelést az Alapszabály módosításának kell tekinteni, amelyről egyszerű szótöbbséggel nem lehetett volna határozni. Ezzel kapcsolatban ismertette az Alapszabály IV.1.

1. r)pontját. E szerint a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az Alapszabály megállapítása és módosítása (első francia bekezdés) és az országos szövetségi tagsági díj mértékének a meghatározása (tizenhatodik francia bekezdés), amely így két eltérő ügykörként került nevesítésre. Ismertette az Alapszabály IV.1.
2. o)pontját, amely a küldöttgyűlés számára általános szabályként egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással történő határozathozatalt ír elő. Ugyanezen pont az általánostól eltérő rendelkezések között rögzíti, hogy az alapszabály elfogadásához és módosításához a küldöttgyűlésen részt vevő (szavazati joggal jelen lévő) küldöttek háromnegyedes többségének szavazata szükséges, de az általánostól eltérő rendelkezések között nincs nevesítve a tagsági díj mértékéről történő határozathozatal. Az elsőfokú bíróság ebből azt a következtetést vonta le, hogy a tagsági díj mértékéről a küldöttgyűlés egyszerű többséggel határoz. A tagsági díj mértékének a megváltoztatása annak ellenére nem minősül az alapszabály módosításnak, hogy a tagdíjra vonatkozó rendelkezést az alapszabály tartalmazza. Az Alapszabály megfelelő módosítása a küldöttgyűlés által egyszerű többséggel megállapított tagsági díj Alapszabályban történő átvezetéséhez szükséges. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.029/2021/6 4 [7] A Ptk. 3:37. §

(3)bekezdése alapján csupán a jogsértés tényét állapította meg, mert az írásbeli előterjesztés késedelmes megküldésével az alperes megsértette ugyan az Alapszabály IV.1.e) pontjában írt kötelezettségét, de az írásbeli előterjesztést a küldöttgyűlést megelőzően a küldöttek részére megküldte, a határozati javaslatok pedig kellően részletezettek voltak ahhoz, hogy a küldöttek tagsági jogaik gyakorlására felkészülhessenek, továbbá a határozat nem veszélyezteti az alperes jogszerű működését. [8] A perköltségről a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. §

(2)bekezdése alapján határozott akként, hogy a felek a költségeiket maguk viselik. Fellebbezési kérelem [9] Az ítélet elleni fellebbezésében a felperes az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a per tárgyát képező küldöttgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését kérte. [10] Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet jogszabálysértő, mert az elsőfokú bíróság annak ellenére nem helyezte hatályon kívül a felülvizsgált határozatokat, hogy a küldöttgyűlés összehívásával kapcsolatban megállapította az Alapszabály megsértését. Fenntartotta azt a hivatkozását, hogy a küldöttgyűlés összehívása jogszabálysértő is volt, mert nem felelt meg a Ptk. 3:17. §

(3)bekezdésében foglaltaknak. Az elsőfokú ítéletben megállapított tényektől eltérően a

1. májusi küldöttgyűlésen sem létezett előterjesztés a tagdíjemelésről, ekkor a küldöttgyűlés arra adott felhatalmazást az elnökségnek, hogy dolgozzon ki javaslatokat a tagdíjemelésre. Ezt az alperes nem hajtotta végre, ezért a
2. november 18-i küldöttgyűlés előtt a felperes számára nem volt világos, hogy mi alapján tesz javaslatot az alperes a tagdíj emelésére. Az alperes maga is elismerte az eljárás során, hogy a támadott határozatok előterjesztését nem az Alapszabályban megállapított határidőben küldte ki a küldötteknek, ezzel elismerte a jogszabály- és normasértést. A határozatok hatályon kívül helyezése ezért nem lett volna mellőzhető. [11] Fenntartotta azt a hivatkozását is, hogy jogsértő volt az alperesnek az az eljárása, hogy a tagdíj módosításával együtt nem módosította az Alapszabálynak a tagdíj mértékére vonatkozó rendelkezéseit. Álláspontja szerint a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően abban az esetben, ha a közgyűlési határozat közvetlenül kihat az Alapszabályban foglalt rendelkezésre, vagy az alapszabállyal ellentétes, akkor ugyanazon a közgyűlésen módosítani kell az Alapszabály vonatkozó rendelkezését is. Ez a perbeli esetben nem történt meg. Az Alapszabályt azonban csak a jelenlévő küldöttek háromnegyedes többségi szavazatával lehet módosítani, míg a támadott határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozta meg a küldöttgyűlés. Ezzel egy további garanciális szabály sérült, mert egyszerű többséggel hoztak meg olyan határozatokat, amelyek felülírják, illetve ellentétesek az Alapszabályban foglaltakkal. Ebben a részében az elsőfokú ítélet indokolása nem helytálló. Álláspontja szerint Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.029/2021/6 5 nem választhatóak külön az Alapszabály módosításáról és a tagdíj emeléséről szóló rendelkezések. Az Alapszabály IV.1.r) pontjának tizenhatodik francia bekezdése szerint valóban a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a tagsági díj mértékének a meghatározása, de ez nem jelenti azt, hogy a tagsági díj módosítása esetén nem kell módosítani az Alapszabálynak a tagsági díj mértékére vonatkozó rendelkezését. A hivatkozott pont azt sem mondja ki, hogy a tagsági díj emeléséről egyszerű szótöbbséggel lehet dönteni. Fellebbezési ellenkérelem [12] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a küldöttgyűlés összehívása során a Ptk. 3:
3. §

(3)bekezdésében foglaltakat nem sértette meg, mert a küldöttgyűlés napja előtt 15 nappal megküldött meghívóval együtt a határozati javaslatokat is megküldte a küldötteknek. A határozati javaslatokból a tagdíjemelés javasolt mértéke megállapítható volt, a küldöttek a később megküldött írásbeli előterjesztés nélkül is felkészülhettek a döntéshozatalra, álláspontjukat kialakíthatták. A tagdíjemelésről szóló döntéshozatalhoz részletesen indokolt írásbeli előterjesztésre nem volt szükség. Egyetértett az elsőfokú ítélet indokolásával abban a kérdésben is, hogy a tagdíjemeléssel egyidejűleg nem kellett az alapszabály módosításáról is dönteni. Az Alapszabályban nem is kell meghatározni a tagdíj mértékét. A másodfokú bíróság döntése és jogi indokai [13] A másodfokú bíróság a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet 27. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el a fellebbezést. [14] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott azt a rendelkezését, amellyel megállapította, hogy az alperes azzal, hogy a

1. november 18-ára összehívott küldöttgyűlés meghívójához az írásbeli előterjesztést nem csatolta, megsértette az alapszabály IV.1.e) pontjában írt kötelezettségét, ezért a 9/
2. (XI.18.) számú és a 9/B/
3. (XI.18.) számú küldöttgyűlési határozatok jogsértőek, a Pp.
4. §

(3)bekezdése alapján nem érintette. [15] A fellebbezés megalapozatlan. [16] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 370. §

(1)bekezdésében írt felülbírálati jogkörének korlátai között bírálta felül és megállapította, hogy a fellebbezésben írt anyagi jogszabálysértés nem valósult meg. [17] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével és az alábbi pontosításokkal az elsőfokú ítélet indokolásával is. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.029/2021/6 6 [18] A felperes a fellebbezésében azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a határozatok jogszabálysértő voltát nem állapította meg, a határozatok Alapszabályba ütközését nem értékelte teljeskörűen, és a jogsértés súlyához képest nem a Ptk. 3:37. §

(3)bekezdésének megfelelően alkalmazta a jogkövetkezményeket. [19] Az alperes sem az elsőfokú bíróság érdemi döntésével, sem az elsőfokú ítélet indokolásával szemben nem nyújtott be sem fellebbezést, sem csatlakozó fellebbezést. A másodfokú bíróság ezért a felperes fellebbezésében foglaltakra tekintettel egyrészt azt vizsgálta, hogy az alperes a küldöttgyűlés összehívása során megsértette-e a Ptk. 3:17. §

(3)bekezdésében foglaltakat, másrészt, hogy a keresettel támadott határozatok a felperes által hivatkozott egyéb okokból – az Alapszabály módosításának egyidejű elmaradása és a határozathozatalhoz szükséges szótöbbség hiánya miatt – is jogsértőek-e, a jogsértés súlyos-e és a határozatok hatályban maradása veszélyezteti-e az alperes további jogszerű működését. [20] Az alperes a Civil tv. alapján működő egyesület, működésére a Civil tv. és a Ptk. rendelkezései irányadók. Az alperesnél küldöttgyűlés működik, a jelen ügyben irányadó Alapszabálya 2018. március 21-én lépett hatályba. [21] A Ptk. 3:71. §

(1)bekezdése alapján az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. A 3:71. §

(4)bekezdése alapján ha az Alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, a küldöttgyűlésre a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a küldöttek választásának módját az alapszabályban kell meghatározni. A Ptk. 3:71. §

(2)bekezdése értelmében a küldött jogosult a küldöttgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a küldöttgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A Ptk. 3:72. §

(1)bekezdése alapján a küldöttgyűlési meghívó elküldése és a küldöttgyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie. A Ptk. 3:71. §

(2)bekezdése alapján a küldöttgyűlési meghívónak az általános tartalmi elemeken túl a Ptk. 3:71. §

(2)bekezdés a)-b) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia. Ennek megfelelően a küldöttgyűlési meghívóra is irányadó a Ptk.-nak az elsőfokú bíróág által helytállóan felhívott 3:17. §

(3)bekezdése. A Ptk. 3:17. §

(2)-

(3)bekezdése értelmében a küldöttgyűlési meghívóban a napirendi pontokat olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a küldöttek a küldöttgyűlésen való részvételre kellőképpen felkészülhessenek jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése érdekében, és megalapozottan dönthessenek arról, hogy a küldöttgyűlésen részt kívánnak-e venni. A döntéshozó szervtől akkor várható, hogy megalapozott döntést hozzon, ha a döntésre jogosultaknak módjuk van az ülésen eldöntendő kérdésekhez kapcsolódó információkat előzetesen beszerezni, azokat feldolgozni és a döntésre felkészülni, ehhez időben ismerniük kell a napirendre kerülő kérdéseket is. Ennek nemcsak abból a szempontból van jelentősége, hogy a döntéshozatalban résztvevőknek ne az ülésen kelljen rögtönözniük, kockáztatva ezzel a hibás döntést, hanem abból a szempontból is, hogy minden küldött az azzal kapcsolatos álláspontját előzetesen kialakíthassa, vagy a napirend kiegészítésére és részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelően javaslatot tehessen. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.029/2021/6 7 [22] A küldöttgyűlésre szóló meghívó és az azzal együtt megküldött, a

1. napirendi pontra vonatkozó határozati javaslatok a fenti követelményeknek együttesen megfeleltek. Helytállóan fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy a meghívóval együtt megküldött határozati javaslatok részletesen tartalmazták, hogy az elnökség a tagdíjak emelését lakásonként és üdülőegységenként milyen mértékben javasolja, továbbá a tagok mely körére és milyen mértékű kedvezményt javasol. Ehhez képest az írásbeli előterjesztés lényeges többletinformációt nem tartalmazott, csupán számpéldával illusztrálta a tervezett emelést. Mindezek alapján a meghívó és a
2. napirendi pontra vonatkozó határozati javaslatok együttesen kellően részletezettek voltak ahhoz, hogy a küldöttek a küldöttgyűlésen való részvételre a jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése érdekében kellőképpen felkészülhessenek, a 9/
3. (XI.18.) számú és a 9/B/
4. (XI.18.) számú határozati javaslatokkal érintett témakörökben az álláspontjukat kialakíthassák. Ennek megítélése során nincs jelentősége annak, hogy korábban, a
5. májusában megtartott küldöttgyűlésen napirendre tűzték-e a tagdíjrendszer átalakítására vonatkozó elképzelések megtárgyalását. Mindezek alapján a keresettel érintett határozatok felülvizsgálta során helytálló következtetésre jutott az elsőfokú bíróság annak megállapításával, hogy az alperes a küldöttgyűlés összehívása során a Ptk. 3:
6. §

(3)bekezdésében foglaltakat nem sértette meg. [23] Az elsőfokú bíróság az Alapszabály helytálló értelmezésével, megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a keresettel támadott küldöttgyűlési határozatok meghozatala során az Alapszabály IV.1.

1. o)pontjában foglaltakat nem sértették meg. A tagsági díj mértékének meghatározása az Alapszabály IV.1.
2. r)pontjának tizenhatodik francia bekezdése alapján a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik, ahogyan az Alapszabály elfogadása és módosítása is. Míg azonban a IV.1.
3. o)pont alapján a Ptk. 3:76. §

(1)bekezdésében foglalt kógens rendelkezéssel összhangban az Alapszabály elfogadásához és módosításához a küldöttgyűlésen részt vevő (szavazati joggal jelen lévő) küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges, addig az alapszabályban foglalt, általánostól eltérő rendelkezés hiányában a tagdíj módosításáról a küldöttgyűlés az általános szabályok szerint, egyszerű szótöbbséggel szavaz [Ptk. 3:19. §

(3)bekezdés első mondat]. Az Alapszabály III.

1. pontja ugyan rendelkezik a tagsági díj mértékéről, de a tagdíjfizetési kötelezettség előírása nem tekinthető az alapításkor vagy a tagsági jog keletkezésekor a Ptk. 3:
2. §

(1)bekezdése szerint teljesítendő vagyoni hozzájárulásnak. Így a Ptk. 3:

1. §-ában foglaltakból következően a tagsági díj mértékének a meghatározása az Alapszabálynak nem kötelező tartalmi eleme, és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló
2. évi CLXXXI. törvény
3. §-a és a
4. §-a alapján nem kötelező nyilvántartási adat. Mindezek alapján a küldöttgyűlés anélkül határozhatott a tagdíj mértékének a megváltoztatásáról egyszerű szótöbbséggel, hogy ezzel egyidejűleg napirendre kellett volna tűznie az Alapszabály módosítását és arról az Alapszabály IV.1.o) pontjában és a Ptk. 3:
5. §

(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelő szótöbbséggel határozatot kellett volna hoznia. [24] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal a döntésével is, hogy a felülvizsgált határozatok hatályon kívül helyezése nélkül csupán a jogsértés tényét állapította meg. A határozatok meghozatala során jogszabálysértés nem történt, az Alapszabályba ütközés nem volt jelentős és a felülvizsgált határozatok hatályban maradása Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.029/2021/6 8 nem veszélyezteti az alperes további jogszerű működését. A kifejtettek szerint a meghívó és a 3. napirendi pontra vonatkozó, kellően részletezett határozati javaslatok megküldésével az alperes eleget tett annak a törvényi elvárásnak, hogy a küldöttek a határozati javaslatok tárgyalására való felkészülés során kialakíthassák álláspontjukat, eldönthessék, hogy a határozati javaslattal egyetértenek-e. A Ptk. 3:71. §

(2)bekezdése értelmében a küldöttek jogosultak a küldöttgyűlésen kifejteni a véleményüket, a küldöttgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, és ennek megfelelően a szavazati jogukat gyakorolni. A küldötteket e joguk gyakorlásában nem korlátozta, hogy az alperes az Alapszabály IV.1.e) pontjában foglaltak ellenére a

1. november 18-ára összehívott küldöttgyűlés meghívójához nem csatolta az írásbeli előterjesztést, hanem azt két nappal a küldöttgyűlés előtt küldte meg a küldöttek részére. Az alperes további jogszerű működését nem veszélyezteti, hogy a felülvizsgált határozatok értelmében a tagdíj mértéke a korábbi tagdíjmértékhez képest magasabb összegű. [25] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a jogsértés súlyára és a felülvizsgált határozatok tartalmára tekintettel a jogkövetkezményeket a jogszabályoknak megfelelően alkalmazta, ennek eltérő értékelésére és a Ptk. 3:
2. §

(1)bekezdésének alkalmazására a másodfokú bíróság sem látott lehetőséget. [26] A felülvizsgált határozatok hatályukban fenntartásáról és a kereset részben elutasításáról azonban az elsőfokú bíróságnak az alábbiak miatt nem kellett rendelkeznie az ítéletében. A Ptk. 3:

1. §-a meghatározza, hogy a jogi személy határozatának bírósági felülvizsgálata iránti perben a kereseti kérelem a jogi személy határozatának hatályon kívül helyezésére irányulhat. A Ptk. 3:
2. §

(1)bekezdés második fordulatában, illetőleg a

(3)bekezdésében foglaltak feloldják a bíróság kötöttségét a kereseti kérelem korlátai alól [Pp. 2. §

(2)bekezdés], és meghatározzák a bíróság döntésének kereteit. A jogi személy határozatának bírósági felülvizsgálata iránti perben a bíróság a kereseti kérelemben és az ellenkérelemben alkalmazni kért döntéstől függetlenül, hivatalból alkalmazza a jogsértés súlyára és annak a jogi személy jogszerű működését veszélyeztető jellegére figyelemmel a jogkövetkezményeket. [27] Abban az esetben, ha a bíróság a Ptk. 3:

1. §-ára alapított kereseti kérelem esetén a keresettel támadott határozatot jogszabálysértőnek vagy a létesítő okiratba ütközőnek találja, azonban arra a következtetésre jut, hogy a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős, a jogsértés tényének megállapítása mellett nincs helye a kereset részbeni elutasításának. A taggyűlési határozat bíróság általi hatályon kívül helyezésére irányuló, a Ptk. 3:
2. §-ára alapított, jogot alakító keresetnek ugyanis nincs olyan része, amely a jogsértés tényének ítélettel való megállapítását követően elutasítható lenne. A bíróság mérlegelései jogkörébe tartozik, hogy a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perben a felperes által a keresetben megjelölt jogszabálysértést vagy létesítő okiratba ütközést milyen súlyúnak értékeli, és ennek eredményeként milyen jogkövetkezményt alkalmaz. Ha a jogszabálysértést vagy a létesítő okiratba ütközést úgy értékeli, hogy az nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy működését, akkor csupán megállapítja a jogsértés megtörténtét. Ezzel a döntésével a keresetet kimeríti, ezért nincs szükség a kereset részbeni elutasítására, de határozatok hatályban fenntartására sem. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.029/2021/6 9 [28] A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
3. §

(2)bekezdése alapján a rendelkező rész és az indokolás fentiek szerinti pontosításával helybenhagyta. [29] A felperes fellebbezése sikertelen volt, ezért köteles a Pp. 83. §

(1)bekezdése alapján az alperes javára a 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet
2. §

(3)és

(5)bekezdése és a 4/A. §-a alapján az alperes képviseletében eljárt ügyvéd képviseleti tevékenységével arányban álló, áfával növelt összegű ügyvédi munkadíj mint másodfokú perköltség megfizetésére. Budapest, 2021. április 7. Dr. Pusztai Anita a tanács elnöke Dr. Lupóczné dr. Krammer Edit Dr. Gráner Zsófia előadó bíró bíró