← Magyarország

Bfv.1257/2022/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A törvénysértő minősítés nem önmagában felülvizsgálati ok, hanem abban az esetben, ha a törvénysértő minősítéshez törvénysértő büntetéskiszabás is kapcsolódik. A kiszabott büntetés akkor tekinthető törvénysértőnek, ha annak neme vagy mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik, így a bűncselekmény minősítéséhez kapcsolódó büntetési tételkeret megsértésével kiszabott, avagy az irányadó büntetési tételkereten belüli ugyan, de az anyagi jogszabálysértés kiküszöbölése mellett tartalmában eltúlzottan súlyos, vagy eltúlzottan enyhe. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.257/2022/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. szeptember
  3. Az ügy tárgya: rablás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): II. rendű Első fok: Másodfok: Keszthelyi Járásbíróság, 9.B.100/2018/34., ítélet, tárgyalás,
  4. december
  5. Zalaegerszegi Törvényszék, Bf.42/2019/12., ítélet, nyilvános ülés,
  6. július
  7. Az indítvány előterjesztője: a II. rendű terhelt Az indítvány iránya: a II. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a rablás bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Keszthelyi Járásbíróság 9.B.100/2018/
  8. számú és a Zalaegerszegi Törvényszék Bf.42/2019/
  9. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. Kúria 3.Bfv.1.257/2022/8 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Keszthelyi Járásbíróság a
  10. december
  11. napján kihirdetett 9.B.100/2018/
  12. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett rablás bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés c) pont] és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettében [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés]. Ezért a II. rendű terheltet halmazati büntetésül 6 év 9 hónap fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a II. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, vagyonelkobzásról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. július
  2. napján kihirdetett Bf.42/2019/
  3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta. A II. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 5 év 9 hónapra enyhítette, valamint a II. rendű terheltet terhelő bűnügyi költség összegét pontosította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] A Kúria a
  4. október
  5. napján meghozott Bfv.II.554/2021/
  6. számú ítéletében a jelen büntetőügy I. rendű terheltje által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Keszthelyi Járásbíróság 9.B.100/2018/
  7. számú, valamint a Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság Bf.42/2019/
  8. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta: az I. rendű terhelt erőszakos vagyon elleni bűncselekményét rablás bűntettének minősítette [Btk.
  9. §
(1)bekezdés a) pont], a vele szemben kiszabott halmazati büntetést, így a 6 év 9 hónap fegyház fokozatú szabadságvesztést 5 év 10 hónap szabadságvesztésre, valamint a 7 év közügyektől eltiltást 6 évre enyhítette, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. Egyebekben a megtámadott határozatot az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a kiszabott büntetés mérséklése érdekében. Kúria 3.Bfv.1.257/2022/8 3 [5] Indokai szerint a Kúria – az I. rendű terhelt tekintetében meghozott – Bfv.II.554/2021/
  1. számú ítéletére tekintettel szükséges a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés enyhítése. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.1375/2022/
  2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. [7] Kifejtette, hogy téves minősítés miatt akkor van helye felülvizsgálatnak, ha az eljárt bíróság annak következtében törvénysértő büntetést szabott ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmazott. Amennyiben a minősítésbeli tévedés következtében az alkalmazott joghátrány nem válik törvénysértővé, a felülvizsgálati indítvány nem vezethet eredményre. A kiszabott büntetés a téves minősítés következtében akkor törvénysértő, ha annak neme vagy mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik, ugyanakkor a kiszabott büntetés kisebb megváltoztatandósága a büntetést nem teszi sem törvénysértővé, sem pedig eltúlzottan súlyossá. [8] Mindezek alapján az ügyészség indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot a II. rendű terhelt vonatkozásában hatályában tartsa fenn. III. [9] A II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
  3. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [11] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – az eljárási szabálysértések kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be.
  4. §
(5)bekezdés]. [12] A Be. 659. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [13] A Be.
  1. § a) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt. [14] A II. rendű terhelt indítványában a Kúria Bfv.II.554/2021/
  2. számú ítéletében foglaltakra hivatkozva tartotta törvénysértőnek a vele szemben kiszabott szabadságvesztést. A Kúria ezen döntése értelmében ugyanis a II. rendű terhelt társának, az I. rendű terheltnek a rablási cselekménye nem a jogerős ítélet szerinti rablás minősített esetét, hanem annak alapesetét valósította meg, ezért a Kúria enyhítette az I. rendű terhelttel szemben kiszabott büntetést. Ekként a felülvizsgálati indítvány a Be.
  3. §
(1)bekezdés b) pont első fordulata alapján előterjesztett, az indítvány tartalmában ennek megfelelő. [15] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. A
  3. b)pont első fordulata szerinti felülvizsgálati ok akkor valósul meg, ha a terheltnek a jogerős ítéleti tényállásban rögzített magatartása a Btk. Különös Részének nem a bíróság jogerős ítéletében megjelölt, hanem más rendelkezését Kúria 3.Bfv.1.257/2022/8 4 meríti ki, és ennek következtében a kiszabott büntetés – a helyes minősítés alapulvételével – törvénysértő. [16] A törvénysértő minősítés ekként nem önmagában felülvizsgálati ok, hanem abban az esetben, ha a törvénysértő minősítéshez törvénysértő büntetéskiszabás is kapcsolódik. [17] A kiszabott büntetés akkor tekinthető törvénysértőnek, ha annak neme vagy mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik, így a bűncselekmény minősítéséhez kapcsolódó büntetési tételkeret megsértésével kiszabott, avagy az irányadó büntetési tételkereten belüli ugyan, de az anyagi jogszabálysértés kiküszöbölése mellett tartamában eltúlzottan súlyos, vagy eltúlzottan enyhe. [18] Ekként kétségtelen, hogy felülvizsgálati eljárásban megállapított törvénysértő minősítés esetén a büntetés abban az esetben is lehet törvénysértő, ha a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között került kiszabásra (BH 2011.97.). A Be. 649. §
(1)bekezdés b) pontja esetében – a
  1. július
  2. napját megelőző, a büntetőeljárásról szóló
  3. évi XIX. törvényhez hasonlóan – a Be. nem tartalmaz a büntetőeljárásról szóló,
  4. június
  5. napjáig hatályos
  6. évi I. törvény
  7. §
(2)bekezdése szerinti szabályt, ami kizárta a felülvizsgálatot, ha a büntetést a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között szabták ki. [19] Ez azt jelenti, hogy a téves minősítést kifogásoló, és egyben a kiszabott büntetést is sérelmező felülvizsgálati indítvány esetében a felülvizsgálat nem kizárt pusztán azért, mert a kiszabott büntetés a helyes minősítés szerint is az arra vonatkozó törvényes büntetési tételkeretek közé esik. [20] Következésképpen, ha a minősítés valóban törvénysértő, akkor mindig vizsgálni kell, hogy a kiszabott büntetés – a helyes minősítéshez képest – törvényes-e. Ez – éppen a korábbi törvényi rendelkezés elhagyása folytán – azt jelenti, hogy a Kúriának az új minősítéshez képest vizsgálnia kell az adott büntetés kiszabásának valamennyi törvényi feltételét; nem elegendő tehát önmagában arra szorítkozni, hogy a téves minősítés alapján kiszabott büntetés a helyes minősítéshez tartozó törvényi kereten belüli-e. A Be. szerinti szabályozás értelme éppen az, hogy a törvénysértő minősítés esetében akkor is szükséges a kiszabott büntetés vizsgálata, ha az a helyes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretén belüli, és a vizsgálat eredményétől függ, hogy a kiszabott büntetés is törvénysértővé vált-e, eltúlzottan súlyos, vagy eltúlzottan enyhe. [21] Jelen ügyben a bíróság a II. rendű terheltet társtettesként elkövetett rablás bűntette [Btk. 365. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés c) pont] és társtettesként elkövetett testi sértés bűntette [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés] miatt halmazati büntetésül 5 év 9 hónap szabadságvesztés büntetésre ítélte. [22] A Kúria Bfv.II.554/2021/
  1. számú ítéletében a II. rendű terhelt társával szemben felülvizsgálatban megállapított, a Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti rablás bűntette két évtől nyolc évig, míg a Btk. 164. §
(1)és
(3)bekezdés szerinti testi sértés bűntette három évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntethető. [23] Ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát [Btk. 81. §
(3)bekezdés]. [24] Ekként a helyes minősítés alapján, a halmazati büntetésre vonatkozó szabályokra tekintettel a II. rendű terhelttel szemben kiszabható büntetés tartama két évtől tizenegy évig terjedő (de azt el nem érő) szabadságvesztés, a középmérték pedig hat év hat hónap lenne. Kúria 3.Bfv.1.257/2022/8 5 [25] Felülvizsgálatban a jogerős ítélet belső arányossága vizsgálatának nincs helye, kizárólag azt kell és lehetséges figyelembe venni, hogy a törvényes minősítés mellett a kiszabott büntetés a felülvizsgálat adott alanyi jogosultjával – így a II. rendű terhelttel – szemben törvényes vagy sem. [26] Ehhez képest viszont a többszörös bűnismétlő II. rendű terhelttel szemben a jogerős ítélettel kiszabott, a középmértéket el nem érő 5 év 9 hónap szabadságvesztés büntetés, miként a 7 év közügyektől eltiltás nem eltúlzott, nem törvénysértő. [27] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [28] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [29] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.