A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálat nem engedélyezhető olyan hivatkozás alapján, amely az érdemi felülvizsgálat körében nem vizsgálható. Az eltérő joggyakorlat fennállását ellentétes jogi álláspontot tartalmazó, másodfokon jogerőre emelkedett határozatok igazolhatják. A csekély jelentőségű, a gyakorlatban kis számban előforduló jogkérdés esetén a felülvizsgálatot nem indokolt engedélyezni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.V.21.210/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Magosi Szilvia előadó bíró Dr. Puskás Péter bíró A felperes: felperes1 A felperes képviselője: ügyvédi iroda dr. Marján István ügyvéd) Az alperes: alperes1 Az alperes képviselője: jogtanácsos kamarai jogtanácsos A per tárgya: Kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Kaposvári Törvényszék 2.Pf.20.132/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kaposvári Járásbíróság 11.P.21.363/2019/20-I. Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A le nem rótt 317.300 (háromszáztizenhétezer-háromszáz) forint eljárási illeték az állam terhén marad. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás szerint a cég1, mint támogató a program keretén belül „Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése (..1.1./F)” tárgyú pályázati felhívást tett közzé. A Kúria V.Pfv.21.210/2021/2 2 felzárkózásra irányló program többek között a foglalkoztatási kapacitások fenntarthatósága, illetve mérsékelt bővítése érdekében a versenyképesség és annak egyik fő elemeként a termelékenység fokozását célozta. A felperes a benyújtott pályázatában olyan projekt megvalósítását vállalta, amelynek célja a vállalkozás működési helyszínéül szolgáló infrastruktúra fejlesztésével az üzleti környezet javítása, a telephely modernizációja, a társaság versenyképességének megőrzése és további erősítése, a foglalkoztatottak megtartása, tőkeellátottság növelése. [2] Az alperes jogelődje a pályázati kiírás és a benyújtott pályázat alapján
- február 22-én támogatási szerződést kötött a felperessel. A támogatási szerződés alapján a felperes 13.575.766 forint támogatásban részesült. A szerződés
- számú mellékletében a rögzítettek szerint vállalást tett a megtartott munkahelyek száma vonatkozásában. A vállalási időszak
- október 20-tól
- december 31-ig tartott. [3] A zárótámogatási jelentés elkészítését követően a felperessel szemben szabálytalansági eljárás indult. Az alperes a szabálytalansági eljárást a
- szeptember 26án kelt határozatában szabálytalanság megállapításával zárta le, mert a megtartott munkahelyekre tett vállalás nem teljesült. A
- október 30-án kelt határozatában megállapította, hogy a felperes a szabálytalansági döntéssel szemben nyitva álló jogorvoslati határidőn belül jogorvoslati kérelemnek minősülő dokumentumot nem terjesztett elő. Az alperes intézkedett a támogatás és a kamatok (összesen 17.355.915 forint) visszaköveteléséről. A felperes részletfizetési megállapodást kötött a cég2 és megfizette a visszakövetelt összeget. [4] A felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- §
(1)bekezdésére, 339. §
(1)bekezdésére és a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 92. §
(1),
(2),
(4)bekezdésére, 93. §
(3)bekezdésére alapított keresetében kötelezni kérte az alperest 17.379.159 forint és késedelmi kamata megfizetésére. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest 15.865.396 forint és késedelmi kamata megfizetésére kötelezte; egyebekben a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság ítéletével – azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással – helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. [6] A jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint a perbeli támogatási szerződésre alkalmazni kellett a Rendelet
- és
- alcímében foglalt rendelkezéseket. A döntés szempontjából a Rendelet szabálytalanság kezeléséről szóló
- alcímének volt jelentősége. A támogatási szerződés elválaszthatatlan részét képező általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF)
- évi módosítására tekintettel a megtartott munkahely indikátor vonatkozásában az FTE értéket kellett alapul venni. A felperes azáltal, hogy nem érte el a vállalt indikátor értéket, megszegte a pályázati felhívás C5 pontjában, a támogatási szerződés 3.
- pontjában, az ÁSZF 9.1.K és N pontjában foglaltakat. [7] A felek között nem volt vitás, hogy a vállalt telephelyfejlesztési és bővítési infrastruktúrális beruházások megvalósultak, míg a megtartott munkahelyek tekintetében csak 91,28 %-os teljesítés történt. A pályázati felhívásban és a támogatási szerződésben foglaltak szerint a foglalkoztatottak számának megtartása és növelése volt a támogatási szerződés egyik célja, a másik célja pedig az, hogy mindezeket az eredményeket a pályázó telephely fejlesztéssel járó beruházások útján valósítja meg. A támogatási szerződés nem teljeskörűen hiúsult meg, az abban megfogalmazott részcélok egy része teljesült, így az alperes által alkalmazott elállás jogkövetkezmény nem tekinthető a jogszabály szerint arányos szankciónak. Kúria V.Pfv.21.210/2021/2 3 [8] A jogerős ítélet értelmében a Rendelet
- §
(4)bekezdése szerint a jogkövetkezményt úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a szabálytalanság súlyához. Az adott esetre analóg módon alkalmazható volt a Rendelet 80. §
(6)bekezdésében írt számítási módszer, mivel azzal kiszabható a preventív arányos és méltányos szankció. E számítással azonos végeredményre lehet jutni úgy is, ha a megvalósult teljesítés arányát figyelembe véve történik a visszafizetés összegének kiszámítása. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen számolta ki a szabálytalanság súlyához igazodó szankció mértékét. A felperes ennek megfelelően csak 1.513.763 forint megfizetésére volt köteles. A megfizetett összegből ezt levonva 15.865.396 forint adódik, amit az alperes köteles a felperesnek megfizetni. [9] Az alperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálattal élt, és a felülvizsgálati kérelmével együtt kérelmet nyújtott be a felülvizsgálat engedélyezése iránt. [10] A felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító határozat hozatalát kérte. A másodlagos felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítására irányult. [11] Arra hivatkozott, hogy a szabálytalanság súlya olyan kérdés, amelynek megítélése során a felek szerződésének tartalma, az ÁSZF és a jogviszonnyal kapcsolatos szabályozók vehetők figyelembe. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a szabályozókban írtak ellenére, azokat félreértelmezve oszthatónak tekintette a felek által meghatározott kötelezettségeket. Figyelmen kívül hagyta a támogatás valós céljait. A felek részéről nem volt vitás, hogy az infrastruktúra fejlesztésének a foglalkoztatottság megtartásához kellett volna hozzájárulnia. A felperes a támogatási összeget számszerűsíthető eredmények elérése érdekében volt jogosult és köteles felhasználni. A megtartott munkahelyek száma azonban nem teljesült a szerződésben vállaltak szerint. E szabálytalanság esetén az elállás helyett más jogkövetkezmény nem alkalmazható, mert az a pályázati felhívás céljaival lenne ellentétes. A pályázati felhívás részét képező útmutató meghatározta azt a feltételt, amely alapján eldönthető, teljesítettnek tekinthető-e az indikátor. Ez alapján a teljesülés feltétele az volt, hogy a munkahelyek számának tényértéke nagyobb vagy egyenlő legyen a bázisértékkel. A feltétel jellege okán nem lehet részteljesülési arányt meghatározni, így az analóg módon alkalmazott számítás sem értelmezhető. A munkavállalókra vonatkozó vállalás be nem tartásával a finanszírozás alapvető célja hiúsult meg, amelynek következménye nem lehet más, mint a teljes támogatási összeg visszafizetése. [12] Az alperes álláspontja szerint a felülvizsgálat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 409. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja alapján engedélyezhető. [13] Előadta, hogy országos hatáskörrel jár el a felperes pályázatával érintett Operatív Programok tekintetében a támogatási jogviszonnyal kapcsolatban keletkezett perekben, ezért tapasztalattal bír a különböző illetékességi területen eljáró bíróságok jogviszonnyal összefüggésben hozott döntéseiről. Mindezek alapján állítja, hogy az egyes illetékességi területen eljáró bíróságok a támogatási jogviszonnyal kapcsolatos perekben nem képviselnek egységes joggyakorlatot, amellyel jogbizonytalanságot teremtenek és az irányadó szabályzókban rögzítettektől eltérő álláspontjukkal jogszabálysértő módon avatkoznak be a felek jogviszonyába. [14] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 26.P.26.281/2019/3. számú ítéletében nem értett egyet a per felperesének az arányosság követelményére vonatkozó érvelésével. Megállapította, hogy a felperes nem tartotta be a munkavállalókra vonatkozó vállalásait, így a finanszírozás alapvető célja hiúsult meg, amelynek csakis a teljes támogatási összeg visszafizetése lehet a következménye. Nem fogadta el a bíróság a per felperesének a szerződésszegésre vonatkozó kimentéssel kapcsolatos okfejtéseit sem. A Pesti Központi Kúria V.Pfv.21.210/2021/2 4 Kerületi Bíróság ítéletét a Fővárosi Törvényszék a 117.P.632.269/2020/5. számú ítéletével – a Pp. 383. §
(2)bekezdés első fordulatát, 386. §
(4)bekezdését alkalmazva – helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű és teljeskörű mérlegelésével helyesen rögzítette a tényállást, amelyből levont jogkövetkeztetéseivel, érdemi döntésével és annak kifejtett indokaival a másodfokú bíróság egyetértett, ezért az indokok szükségtelen megismétlése nélkül csak visszautalt az elsőfokú ítéletben foglaltakra. A másodfokú bíróság a fellebbezésre figyelemmel hangsúlyozta: a szerződésszegés objektív jogkövetkezménye volt a támogatási szerződéstől való elállás. A Miskolci Törvényszék az elsőfokon jogerőre emelkedett 13.G.40.137/2018/
- számú ítéletében ugyancsak megalapozatlannak találta a kereseti kérelmet. Álláspontja szerint is a támogatási konstrukció alapvető célja a foglalkoztatás megtartása, növelése volt, ezért a szabálytalanság a projekt meghiúsulásában áll. [15] Az alperes szerint a jelen esetben a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége azért indokolja a felülvizsgálat engedélyezését, mert a felülvizsgálattal támadott másodfokú határozat „felülírja” a Rendeletben rögzített önálló eljárási és jogorvoslati rendet, a szabálytalansági eljárások több éves szervezeti működését kérdőjelezi meg, ezzel esetlegesen hivatkozási alapot teremtve a támogatások szabálytalan felhasználásából eredő jogkövetkezmények elkerülésére. A támogatási jogviszonyban a támogatót jogszabályokban rögzített ellenőrzési és szankcionálási jogkörök illetik meg, amelyek visszatartó ereje által biztosítható, hogy a kedvezményezett szerződés- és jogszabályszerűen használja fel a támogatást. A kedvezményezettet a szerződés megszegése esetén a jogkövetkezmények viselésének kötelezettsége terheli. E szabályok nem öncélúak, hiszen a szabálytalan felhasználással érintett összegek nem számolhatók el a forrást biztosító Európai Unió felé, a visszafizetés elmaradása esetén pedig a támogatót – végső soron a központi költségvetést – terhelik. A szabálytalanság gyanúja esetén a szabálytalansági eljárás megindítása és elállás esetén a már kifizetett támogatási összeg visszakövetelése az alperes jogszabályi kötelezettsége. [16] A Kúria kiemeli, hogy a felülvizsgálat engedélyezése körében is érvényesül a Pp.
- §
(2)bekezdésének az a szabálya, amely szerint a bíróság – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. [17] A Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja alapján a Kúria akkor engedélyezheti a felülvizsgálatot, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [18] A Kúriának a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021. (VII. 12.) PK véleményben (a továbbiakban: PK vélemény) adott értelmezése szerint a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont első fordulata alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor engedélyezhető a felülvizsgálat, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban – ideértve a Legfelsőbb Bíróság által 2012. január 1jét megelőzően meghozott és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 195. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint továbbra is „alkalmazható” irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban vagy a kollégiumi véleményben értelmezett jogkérdéseket is – a Kúria jogegységi határozatban vagy az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy az eltérő bírói döntés megismétlődésének (ezáltal a jogegység megbomlásának) a veszélye áll fenn. Ha a fél erre az engedélyezési okra hivatkozik, az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő bírói döntéseket az engedélyezés iránti kérelmében egyértelműen azonosítható módon – legalább a határozatot hozó bíróság nevének és a határozat számának feltüntetésével – meg kell jelölnie. A fél kizárólag másodfokon jogerőre Kúria V.Pfv.21.210/2021/2 5 emelkedett vagy legfelsőbb bírósági döntésekre hivatkozhat engedélyezés iránti kérelmében, kizárva ezzel annak lehetőségét, hogy a nem végleges, a perorvoslati bíróság hatására utóbb változó ítéletek alapozzák meg a felülvizsgálat engedélyezését. [19] Az alperes az engedélyezés iránti kérelmében egyetlen másodfokon jogerőre emelkedett határozatra hivatkozott, ezzel azonban nem igazolta eltérő joggyakorlat fennállását, mivel annak megállapításához egymással ellentétes jogi álláspontot tartalmazó határozatok szükségesek. [20] A hivatkozott másodfokú ítéletben a bíróság nem érintette az arányosság követelményét [Rendelet 90. §
(4)bekezdés]. A fellebbező fél ugyanis a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(3)bekezdés c), d) pontjában jelölte meg, és az elsőfokú bíróságnak a lehetetlenülés körében kifejtett álláspontját, valamint azt az elsőfokú ítéleti megállapítást vitatta, miszerint a Ptk.
- §-ában szabályozott szerződésszegésért való felelősség kizárólag kártérítési felelősség esetén irányadó. A támogatási szerződésben vállalt cél teljesülésének hiányát elismerte, azonban arra hivatkozott, hogy mindent megtett a munkavállalók megtartása és alkalmazása érdekében, ezért a szerződésszegésért való felelősségre alkalmazandó Ptk.
- és
- §-ára tekintettel mentesül. Jóhiszeműen, az alperessel együttműködve, kellő gondossággal járt el, így nem terheli felróható magatartás. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet csak ebben a körben bírálhatta felül. Nem vizsgálta, hogy a szabálytalanság kihatott-e a teljes szerződésre, a jogkövetkezmény igazodott-e a megvalósult szabálytalanság súlyához. A fellebbezésre figyelemmel azt hangsúlyozta, hogy az elállás objektív jogkövetkezmény, ezért a jogvita elbírálása során nem volt jelentősége, milyen súlyú volt és mi okozta a szerződésszegést, amely alól a jogszabály kimentési lehetőséget nem biztosít. [21] A Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontja második fordulatának alkalmazását megalapozó körülményekre az alperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében nem hivatkozott. [22] A PK véleményben adott értelmezés szerint a Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontja alapján akkor engedélyezhető a felülvizsgálat, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. [23] A jogerős ítélet felülvizsgálata e jogszabályi rendelkezés első fordulata szerint akkor lehetséges, ha a felülvizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – különleges súlyára tekintettel – túlmutat. A rendelkezés második fordulatának megfelelően pedig a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége miatt indokolt. [24] Az alperes a felülvizsgálati kérelemben megsértett jogszabályi rendelkezésként jelölte meg a Rendelet 92. §-át, de a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag nem írta körül, és az arra vonatkozó jogi álláspontját sem fejtette ki, ezért a felülvizsgálati kérelme ebben a részében a Pp. 272. §
(2)bekezdésében és a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II. 15.) PK véleményben foglaltakra figyelemmel érdemi vizsgálatra alkalmatlan. Olyan hivatkozás alapján, amely az érdemi felülvizsgálat körében nem vizsgálható, a felülvizsgálat nem engedélyezhető (BH
- 136). Az alperes engedélyezési kérelmében előadottak alapján nem állapítható meg, hogy a jogerős ítéletben felvetett jogkérdés az egyedi ügyön – különleges súlyára tekintettel – túlmutatna. Az alperes nem állította az ügyben felmerült jogkérdés nagyszámú előfordulását. Nem igazolta, hogy a jogalanyok széles körét érintené az adott ügy, továbbá nem fejtette ki, hogy pontosan milyen jogsértő gyakorlat folytatására ösztönözhet. A csekély jelentőségű, a gyakorlatban kis számban előforduló jogkérdés esetén a felülvizsgálatot nem indokolt engedélyezni. Kúria V.Pfv.21.210/2021/2 6 [25] Az alperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemében előadottak alapján a Pp.
- §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjában foglalt követelmények – figyelemmel a hivatkozott PK véleményben írtakra is – nem teljesülnek. [26] A Kúria mindezekre tekintettel a Pp. 411. §
(1)-
(2)bekezdése szerint megtagadta a jogerős ítélet felülvizsgálatát. [27] Az alperes illetékmentessége folytán le nem rótt eljárási illeték a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [28] A végzés ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
- január
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, dr. Magosi Szilvia s.k. előadó bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró