A határozat elvi tartalma: A jogi személy határozatának felülvizsgálata iránti perben azt kell eldönteni, hogy a keresettel támadott határozat jogszabályba vagy alapszabályba ütközik-e, annak nincs jelentősége, hogy a hivatkozott körülmény a tagsági jogviszony megszüntetésére más okból alapot adna-e. A perben csak az vizsgálható, hogy a határozat a keresetben megjelöltek szerint ütközik-e az alapszabály megjelölt rendelkezésébe. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.V.20.034/2024/
- A felperesek: felperes1 (cím1), I. rendű; felperes2 (cím1) II. rendű Az I.,II. rendű felperesek képviselője: Dr. Pomozi Zsanett ügyvéd (cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Gigler Izabella ügyvéd (cím4) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: az alperes (
- sorszám alatt) A per tárgya: közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Pécsi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 25.P.20.320/2023/
- sorszámú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 100.000 (százezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesek
- óta az alperesi egyesület tagjai. A tagsági jogviszonyuk alatt minden évben a tagdíjfizetési, a Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.034/2024/4 [2] [3] [4] [5] [6] 2 horgászengedélyek befizetési kötelezettségének határidőben eleget tettek.
- évben az alperes elnöksége határozatában a tagdíjfizetés végső határidejét
- április
- napjában határozta meg. E határidőt elmulasztó felpereseket az alperes díjfizetésre nem szólította fel, a felperesek a tagdíjat
- április
- napján fizették meg. Az alperes elnöke
- július
- napjára rendkívüli közgyűlést hívott össze, a napirendi pontok között szerepelt a felperesek tagsági jogviszonyának megszüntetése felmondással. A felperesek a rendkívüli közgyűlésen személyesen részt vettek, az alperes közgyűlése a felperesek tagdíjfizetési kötelezettsége késedelmes teljesítése miatt szavazással meghozták a 8/2023.(VII.20.) számú határozatot, melyben az I. rendű felperes tagsági jogviszonyát felmondással megszüntették, ugyanígy meghozták a 9/2023.(VII.20.) számú határozatot, melyben a II. rendű felperes tagsági jogviszonyának felmondással megszüntetéséről határoztak. A felperesek részére írásban megküldött határozatban a felmondás okaként az alapszabály
- § 4) pontja és a
- § 3) illetve c) pontja szerepelt. Az alperes hatályos alapszabálya
- §
- pontja szerint horgászengedélyek befizetési határideje a tárgyév március 31-e, azok a tagok, akik ezt nem teljesítik, abban az évben horgászengedélyt nem kapnak. Aki az egyesület tagdíját tárgyév március 31-ig nem fizeti be, az már csak új tagként vehető fel az egyesületbe az
- §
(4)bekezdésében feltüntetett belépési díj befizetése mellett. Az Alapszabály 8. § 1-4. pontja rendelkezik a tagság megszűnésének módjairól: 1) elhalálozás, 2) kilépés, 3) tagsági jogvita egyesület általi felmondása, 4) kizárás, az
- a)-
- d)pont pedig ezek részletes szabályait rögzíti. A
- c)pont szerint a tagsági jogviszony felmondása: ha a tag az alapszabályban leírt tagsági feltételeknek nem felel meg, az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. A felperesek keresetükben kérték, hogy a bíróság az alperes 8/2023. (VII.20) és 9/2023.(VII.20.) számú jogszabálysértő közgyűlési határozatait helyezze hatályon kívül, mert azok sértik az alapszabály 5. §
(2)bekezdését, valamint a
- §-át. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a támadott határozatok létesítő okiratba ütközőek lennének. A felperesek késedelmesen teljesítették a tagdíjfizetési kötelezettségüket, emellett a fogási naplót sem adták le, így az alapszabályban írt feltételeknek nem feleltek meg, a közgyűlés erre tekintettel mondta fel többséggel a felperesek tagsági jogviszonyát. A felperesek maguk sem vitatták a késedelmet, azt sem tudták igazolni, hogy a fogási napló leadásra került. Az, hogy a közgyűlés a felmondás vagy a kizárás szót használta az érdemi döntést nem befolyásolja, az egyesület többségi tagjai a felperesek tagsági viszonyát meg kívánta szüntetni. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes
- július
- napján meghozott 8/2023.(VII.20.) és 9/2023.(VII.20.) számú közgyűlési határozatát hatályon kívül helyezte. Kifejtette, az alapszabály
- §-a rendezi a tagság megszűnésének okait, így többek között a felmondást is. A tagsági jogviszony felmondására az alapszabály
- §-ában szabályozott tagsági feltételeknek meg nem felelés esetén van lehetőség. Az alapszabály a tagdíjfizetési kötelezettség késedelmes teljesítését nem szabályozza, ahhoz nem fűzi a tagsági jogviszony felmondhatóságát. Utalt arra, hogy az alperes tévesen hivatkozik arra, mindegy, hogy felmondással vagy kizárással szűnik meg a tagsági jogviszony. Az alapszabály ugyanis külön tagsági jogviszonyt megszüntető okként szabályozza a kizárást, illetve a felmondást, és a
- § b) pontja a kizárás, c) pontja a felmondást részletes feltételeit tartalmazza. A felperesek ugyan valóban késedelmesen, de teljesítették a tagdíjfizetési kötelezettségüket, előbb, mint ahogy a közgyűlés a tagsági jogviszonyt felmondta volna, erre hivatkozva a tagsági jogviszonyt felmondással megszüntetni nem lehet. Utalt arra is, hogy a felmondást tartalmazó okiratban indokolásként nem szerepelt, hogy a felperesek a fogási eredménynaplót nem adták le, így e kötelezettségszegés következményeit nem vizsgálta. Az alperesi határozatok sértik az Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.034/2024/4 [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] 3 alapszabály
- § c) pontját és az
- §-ban foglaltakat, határozatok hatályon kívül helyezésének van helye. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte annak anyagi jogi felülbírálata körében a megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan kérte, hogy a Ptk. 3:37.§
(3)bekezdése alkalmazásával a másodfokú bíróság mellőzze a határozatok hatályon kívül helyezését. Megsértett jogszabályhelyként a Ptk. 3:35. §-át, 3:36. §-át, a 3:37. §-át, illetve a 3:69. §-át, továbbá az alapszabály 5. §
(2)bekezdését és a 8. §
- c)pontjának rendelkezését jelölte meg. Kifejtette, a bíróság az alapszabály rendelkezéseit nem vizsgálta, nem vizsgálhatta azt, hogy ellentétesek-e a Ptk. rendelkezéseivel. Az alapszabály 8. §-a szabályozza a tagsági jogviszony megszűnését, a felmondással kapcsolatban is rögzíti a szabályokat. Az alapszabály a Pécsi Törvényszék azt elfogadó végzése folytán megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek. Az alapszabály 5. pontja rögzíti az egyesület tagjaira vonatkozó feltételeket, így a tagok befizetési kötelezettségét is. Az alapszabály 8. §
- c)pontja szerint pedig a tagsági jogviszony felmondható, ha az alapszabályban írt feltételeknek a tag nem felel meg. A felperesek késedelmesen teljesítették a befizetési kötelezettségüket, a kötelezően vezetendő és leadandó fogási naplót nem juttatták el, e két okból nem maradhattak tagjai az egyesületnek. A megszűnés módjának esetleges eltérése nem okozhat olyan jelentős érdeksérelmet, amely a határozat hatályon kívül helyezését indokolná. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. Utaltak arra, hogy alapszabály nem rögzíti a tagsági díjfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetére jogkövetkezményként a tagsági jogviszony felmondását, vagy az automatikusan megszűnést. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a határozatok jogszabálysértőek. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság nem sértette meg a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezéséket, helyesen állapította meg, hogy az alperes támadott határozatai alapszabályba ütköznek és rendelkezett a hatályon kívül helyezésről. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 383.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezéssel összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakra utal: A Ptk. 3:35.§-a szerint a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és a felügyelő bizottság tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. Az elsőfokú bíróság helyesen vizsgálta a kereseti kérelem alapján az alperes alapszabálya
- §-ának rendelkezéseit, melyek a tagsági jogviszony megszüntetésének eseteit szabályozzák. A támadott határozatok egyértelműek, az alperes közgyűlése a felperesek tagsági viszonyát – késedelmes tagdíjfizetésre hivatkozva – felmondással szüntette meg. Az alapszabály
- § c) pontja rendelkezik a tagsági jogviszony felmondásának részletes feltételeiről, a rendelkezés egyértelmű, felmondással akkor szüntethető meg a tagsági viszony, ha a tag az alapszabályban leírt tagsági feltételeknek nem felel meg. A tagsági feltételeket – ahogy az elsőfokú bíróság is helyesen ismertette – az alapszabály
- § 2), 3) és 4) pontja szabályozza. A támadott határozatokban megjelölt ok, azaz tagdíj késedelmes teljesítése a tagsági jogviszony felmondási okai között nem szerepel, ugyanígy az ellenkérelemben hivatkozott fogási napló leadásának nem teljesítése sem, azonban a határozat erre az okra nem hivatkozik, így helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor ennek feltételeit, körülményeit nem is vizsgálta. A jelen perben azt kell eldönteni, hogy a keresettel támadott határozat jogszabályba vagy alapszabályba ütközik-e, annak nincs jelentősége, hogy a hivatkozott körülmény a tagsági Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.034/2024/4 [15] [16] [17] [18] 4 jogviszony megszüntetésére más okból alapot adna-e. A jelen esetben csak az vizsgálható, hogy a határozat a keresetben megjelöltek szerint ütközik-e az alapszabály megjelölt rendelkezésébe. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi érvelésével, az alapszabály szerint a határozatokban megjelölt okból a tagsági viszony felmondással nem szüntethető meg, a határozatok alapszabályba ütköznek, az elsőfokú bíróság helyesen rendelkezett azok hatályon kívül helyezéséről. Az alperes másodlagosan a Ptk. 3:37.§-ának
(3)bekezdése alapján kérte a határozatok hatályon kívül helyezésének mellőzését. A Ptk. e rendelkezése szerint, ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős, és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg. E rendelkezés a jelen esetben nem alkalmazható, a felperesek tagsági viszonyáról rendelkező határozat létesítő okiratba ütközése jelentős, a felperesek tagsági jogviszonynak megszüntetéséről rendelkező határozat a felperesekre súlyos következménnyel jár, a jogsértés nem minősülhet jelentéktelennek. Az alperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp. 83.§
(5)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban felmerült költség a terhén marad. A Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján köteles a felperesek által a másodfokú eljárásban felszámított perköltség megfizetésére, mely áll a felpereseket képviselő ügyvéd 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján felszámított ügyvédi munkadíjból. Pécs,
- szeptember
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró