A határozat elvi tartalma: Korlátozott felülbírálat esetén a kiszabott pénzbüntetés súlyosítása. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 4.Bf.86/2022/
- A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- szeptember
- napján tartott tanácsülésen kihirdette a következő í t é l e t e t: A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján megtartott előkészítő ülésen kihirdetett 3.B.605/2020/
- számú ítéletét megváltoztatja. Terhelt29 XXIX. rendű vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek számát 350re (háromszázötven), az egy napi tételre eső összeget 1500,- (ezerötszáz) forintra felemeli, így a pénzbüntetés teljes összegét 525.000,- (ötszázhuszonötezer) forintra, míg a foglalkozástól eltiltást 5 (öt) évre súlyosítja. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: törvényszék) a
- február 25-én tartott előkészítő ülésen kihirdetett 3.B.605/2020/
- számú ítéletében Terhelt29 XXIX. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki közokirat-hamisítás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés c) pont]. [2] A vádlottat 200 napi tétel, napi tételenként 1000,- forint összegű, összesen 200.000,- forint pénzbüntetésre és 3 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelő bizottsági tagja foglalkozástól eltiltásra ítélte. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.86/2022/
- 2 [3] Megállapította, hogy meg nem fizetése esetén a pénzbüntetést, illetve annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. [4] Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből a vádlottat 39.150,- forint megfizetésére kötelezte. [5] Az ítélet ellen – amelyet a vádlott és a kirendelt védője tudomásul vettek – az ügyészség a vádlott terhére súlyosításért, a pénzbüntetés napi tételei számának és a foglalkozástól eltiltás tartamának felemelése érdekében jelentett be fellebbezést. [6] Az ügyészség fellebbezése írásos indokolásában kifejtette, hogy a törvényszék a pénzbüntetés napi tételei számának és a foglalkozástól eltiltás tartamának meghatározásakor nem vette figyelembe a Btk.
- §
(1)bekezdésében rögzített büntetéskiszabási elveket, illetőleg a vádlott javára feltárt enyhítő tényezőket az indokoltnál lényegesen nagyobb súllyal értékelte. Figyelmen kívül hagyta a vádlott terhére megállapított bűncselekmény tárgyi súlyát, amely abban áll, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények teszik lehetővé más, kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények elkövetését. [7] Az ügyészség álláspontja szerint a büntetési célok maradéktalan érvényesülése csak a pénzbüntetés napi tételszámának és a foglalkozástól eltiltás tartamának felemelésével biztosítható. [8] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a felterjesztett ügyirattal együtt megküldött BF.104/2021/
- számú átiratában – fenntartva az ügyészség jogorvoslatának céljait és indokait – indítványozta, hogy a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla (a továbbiakban: ítélőtábla) a pénzbüntetés napi tételeinek számát és a foglalkozástól eltiltás tartamát az ügyészség által az előkészítő ülésen előterjesztett indítványban megjelölt mértékig emelje fel, egyebekben hagyja helyben. [9] Az átirat szerint a törvényszék a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket helyesen vette számba, azonban azokat nem kellő nyomatékkal értékelte, és – a vád tárgyává tett bűncselekmény tárgyi súlyához képest – az ügyész „mértékes” indítványától olyan méltányosan tért el, amely még a vádlott beismerése mellett is ellenkezik a büntetési célokkal. [10] A vádlott terhére bejelentett fellebbezés alapos. [11] Az ítélőtáblának a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
- §
(3)bekezdése alapján – figyelemmel a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontjára is – az elsőfokú ítélet rendelkezéseit a büntetések súlyosítását célzó fellebbezés által meghatározott kereteken belül kellett felülbírálnia. Ebből következően az ítélőtábla a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja szerint a határozatát az első fokon eljárt törvényszék által megállapított tényállásra alapította, ahhoz kötve volt. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.86/2022/
- 3 [12] Az ily módon korlátozott felülbírálat során is vizsgálni kellett az eljárási szabályok megtartását [Be.
- §
(5)bekezdés a) pont]. [13] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú eljárásban nem történt olyan abszolút eljárási szabálysértés, amely megalapozná az elsőfokú ítéletnek a Be. 607. §
(1)bekezdése és 608. §
(1)bekezdése szerinti hatályon kívül helyezését. [14] A törvényszék helyesen és törvényesen járt el, amikor elfogadta a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát, a Be. 504. §
(2)bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltételek csakugyan fennálltak. [15] A felülbírálat során nem volt megállapítható olyan ok, amely a vádlott felmentését vagy az eljárás megszüntetését indokolná [Be. 566. §
(1)bekezdés, 567. §
(1)és
(2)bekezdés, 590. §
(5)bekezdés b) pont]. [16] A törvényszék a tényállásban rögzített tényekből okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, a terhére megállapított bűncselekmény jogi minősítése is törvényes. [17] Az ítélőtábla a büntetés súlyosítását célzó fellebbezés kapcsán az alábbi, a büntetés céljára és a büntetés kiszabásának elveire vonatkozó anyagi jogi rendelkezéseket hívja fel. [18] A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el [Btk. 79. §]. [19] A büntetést a Btk.-ban meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez [Btk. 80. §
(1)bekezdés]. [20] Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke az irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele [Btk. 80. §
(2)bekezdés]. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap [Btk.
- §]. [21] Ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvény látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható [Btk.
- §
(4)bekezdés]. [22] A fenti büntető anyagi jogi rendelkezések alapján a vádlott esetében a büntetési tételkeret három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, a középmérték egy év hat hónap tartamú szabadságvesztés. Figyelemmel arra, hogy a közokirat-hamisítás bűntette büntetési tételének alsó határa három hónap szabadságvesztés, a vádlottal szemben enyhítő Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.86/2022/
- 4 szakasz alkalmazás nélkül lehetőség van – szabadságvesztés helyett – más büntetés (elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás) kiszabására is. [23] Az ügyészség az előkészítő ülésen előadott perbeszédében a vádlottal szemben 350 napi tétel, napi tételenként 1000,- forint összegű, összesen 350.000,- forint pénzbüntetés és 5 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelő bizottsági tagja foglalkozástól eltiltás kiszabására tett indítványt. Ennek rögzítését az ítélőtábla a fellebbviteli ügyészség átiratának tartalmára tekintettel látta szükségesnek. [24] A büntetés kiszabása során figyelembe vett enyhítő és súlyosító tényezők az alábbiak szerint szorulnak helyesbítésre. [25] A vádlott esetében csakugyan kisebb a nyomatéka az időmúlásnak, figyelemmel arra, hogy a cselekmény elkövetésétől az elsőfokú ítélet meghozataláig mindössze két év kilenc hónap, míg a jogerős elbírálásáig három év három hónap telt el, amely időtartam az ítélkezési gyakorlatban – figyelemmel a jelen eljárás tárgyát képező bűncselekmények jellegére és a vádlottak nagy számára is – hosszúnak nem tekinthető. A törvényszék helyesen értékelte kisebb súllyal a vádlott terhére a büntetett előéletét, mivel valóban igen sok idő telt el korábbi elítélése óta. [26] Az ügyészség az eljárás során nem csatolt bűnügyi statisztikai adatokat arra vonatkozóan, hogy a közbizalom elleni bűncselekmények száma a jelen ügy tárgyát képező cselekmény elkövetésekor – az azt megelőző időszakhoz képest – lényeges emelkedést mutatott, illetve az ilyen bűncselekmények száma Budapesten az országos átlagnál lényegesen magasabb volt. Erre vonatkozó adatok köztudomásúnak sem tekinthetők, ezért az ítélőtábla az elbírált bűncselekmények elszaporodottságát a súlyosító tényezők közül mellőzte. [27] Kiemelendő az is, hogy a közbizalom elleni bűncselekmények, ezen belül a közokirat-hamisítás bűntettének büntetési tételkerete nem mondható súlyosnak, azonban a jelen ügyben is elbírált cselekménynek (gazdasági társaságok fiktív ügyvezetői pozíciójának elvállalása) a társadalomra veszélyessége kifejezetten nagy, mivel egyrészt alkalmas a cégnyilvántartási adatok hitelességének megkérdőjelezésére, amely a gazdasági élet biztonságát is veszélyezteti, másrészt – az ún. strómanok által is egyértelműen felismerhető módon – lehetővé teszi a kérdéses gazdasági vállalkozásokkal való visszaélést, amely akár az állami költségvetésnek, akár a gazdasági élet más szereplőinek komoly vagyoni hátrány is okozhat. Ezért az ügyészségnek a vád tárgyát képező bűncselekmény nagyobb tárgyi súlyára vonatkozó megállapítása alapos. [28] Az ítélőtábla – az előbbi bekezdésben írtakra is figyelemmel – úgy ítélte meg, hogy a vádlottal szemben első fokon kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek száma és foglalkozástól eltiltás tartama nem igazodik a büntetett előéletű vádlott társadalomra veszélyességéhez, és nem alkalmas a büntetési célok, különösen az egyéni visszatartás elérésére. [29] A vádlott jövedelmi viszonyaira, egzisztenciális körülményeire nem állnak rendelkezésre adatok, ezekre vonatkozóan az eljárás során nyilatkozatot nem tett, ugyanakkor Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.86/2022/
- 5 az Egyesült Királyságban munkát vállaló vádlott esetében alappal feltételezhető olyan nagyságrendű kereset, amely a pénzbüntetés napi tételösszegének a törvényes minimum (1.000,- forint) felett történő megállapítását indokolja. [30] Ezért az ítélőtábla a pénzbüntetés napi tételeinek számát 350-re, az egy napi tétel összegét 1500,- forintra, míg a foglalkozástól eltiltás tartamát 5 évre felemelte. [31] A törvényszék – a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére – törvényesen hívta fel a szabadságvesztésre történő átváltoztatásra vonatkozó rendelkezéseket. [32] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla – a Be.
- §
(2)bekezdése szerint tanácsülésen – a fellebbezéssel támadott elsőfokú ítéletet a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján a büntetések tekintetében részben megváltoztatta, egyebekben a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [33] Az ítélőtábla határozata elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 615. §
(1)és
(2)bekezdései zárják ki. Budapest,
- szeptember
- Dr. Hrabovszki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Lőrinczy Attila István s.k. előadó bíró, Dr. Németh Nándor s.k. bíró A Fővárosi Törvényszéknek
- február
- napján kihirdetett 3.B.605/2021/
- számú ítélete – Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 4.Bf.86/2022/
- számú határozata folytán –
- szeptember
- napján jogerőre emelkedett. Budapest,
- szeptember
- Dr. Hrabovszki Zoltán s.k. a tanács elnöke