Bfv.490/2023/7 – Kúria

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjára hivatkozással – anyagi szabály megsértését állítva - kérte a jogerős ítélet felülvizsgálatát, mivel álláspontja szerint a fiatalkorú terhelttel szemben a pénzbüntetés kiszabásának Btk. 130.§

(1)bekezdésében írt feltételének fennállása a jogerős ítélet tényállásából nem következett. A fiatalkorú terhelt jövedelmi, vagyoni viszonyait az eljáró bíróság nem vizsgálta kellő mértékben, erre vonatkozó megállapítása a pénzbüntetés kiszabásának lehetőségét nem támasztotta alá egyértelműen. Erre tekintettel – a Legfőbb Ügyészség által módosítottan – a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására tett indítványt. A Kúria a tényállás alapján arra következtetésre jutott, hogy a pénzbüntetés - jelen ügyben kiszabott mértékét is figyelembe véve – a tényállás tartalmaz arra vonatkozó megállapítást, hogy a fiatalkorú terhelt rendelkezett a megfizetéshez szükséges, önálló rendelkezése alatt álló vagyonnal. Ennek alapján a Kúria a támadott ítéleteket hatályában fenntartotta. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.490/2023/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. szeptember
3. Az ügy tárgya: kábítószer birtoklásának vétsége Terhelt: fiatalkorú … Elsőfok: Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság, 3.B.II.1253/2022/4., ítélet, előkészítő ülés,
4. szeptember
5. Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Főügyészség Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer birtoklásának vétsége miatt fk. … ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 3.B.II.1253/2022/
6. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 12.000 (tizenkettőezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 3.B.II.1253/2022/
7. számú,
8. szeptember 27-én kihirdetett ítéletében fiatalkorú … terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer Kúria 2.Bfv.490/2023/7-I 2 birtoklásának vétségében [Btk.
9. §

(6)bekezdés], és ezért őt 50 napi tétel – napi tételenként 1.000 forint – összesen 50.000 forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy a pénzbüntetés behajthatatlansága esetén azt közérdekű munkára vagy szabadságvesztésre kell átváltoztatni. [2] Az elsőfokú ítélet jogorvoslat hiányában

1. szeptember 27-én jogerőre emelkedett. [3] II.
2. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Fővárosi Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
3. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjára történő hivatkozással. [4] Indokai szerint a Büntető Törvénykönyv fiatalkorúakra vonatkozó XI. Fejezete a pénzbüntetés kiszabására, annak mértékére és az átváltoztatására vonatkozóan speciális rendelkezéseket tartalmaz. Ugyanis a Btk. 113. §

(1)bekezdése szerint fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van. [5] Kifejtette, hogy fiatalkorú terhelt előkészítő ülésen tett nyilatkozata szerint a családja tartja el, vagyona nincs, nyáron dolgozott. A bíróságnak ezen terhelti nyilatkozaton kívül más adat nem állt rendelkezésére az ítélet meghozatalakor a fiatalkorú terhelt anyagi helyzetével kapcsolatban. A bíróság nem derítette fel, hogy a fiatalkorú terhelt a nyári munkából milyen összegű jövedelemre tett szert, illetve azt sem tisztázta, hogy az az ítélethozatalkor még rendelkezésére állt-e. [6] A főügyészség álláspontja szerint a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság mint fiatalkorúak bírósága megsértette a Btk. 113. §

(1)bekezdésében írt szabályt, amikor fiatalkorú terheltet önálló kereset, jövedelem vagy megfelelő vagyon hiányában pénzbüntetésre ítélte. [7] Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a támadott határozatot változtassa meg akként, hogy a fiatalkorú terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés helyett a Btk. 112. §-ára figyelemmel a Btk. 47. §

(1)-

(4)bekezdése alapján közérdekű munka büntetést szabjon ki. [8] A Legfőbb Ügyészség az Fk.Bf.552/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt módosított tartalommal, a Be.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában írt okból alaposnak tartotta. [9] Indokai szerint a főügyészség felülvizsgálati indítványát bár a terhelt terhére irányulóan terjesztette elő, ugyanakkor az tartalma szerint a terhelt javára szól. Ennek oka nem csupán az, hogy a felülvizsgálati indítvány elsőfokú bírósághoz érkezésének időpontjában (2023. április 20. napja) a Be. 652. §

(3)bekezdésében meghatározott határidő már eltelt, hanem az, hogy a megjelölt felülvizsgálati ok tartalmát kitevő anyagi jogi szabálysértés kiküszöbölése egyértelműen a terhelt javára esik. Ezen felül a közérdekű munka az anyagi jogi és az eljárási szabály értelmében is differenciálás nélkül áll egy sorban a pénzbüntetéssel. [10] Kifejtette, hogy a jogerős határozatban megtett ténymegállapítások alapján nem lehet állást foglalni abban, hogy az ügydöntő határozat meghozatalának időpontjában a fiatalkorú terhelt rendelkezett-e olyan saját jövedelemmel, amely képessé tette arra, hogy a pénzbüntetést önerőből megfizesse. Ezért az sem ítélhető meg a Legfőbb Ügyészség szerint, hogy a fiatalkorú terhelt tekintetében a pénzbüntetés Btk. 113. §

(1)bekezdésében írt törvényi feltételei fennálltak-e, mert az ahhoz szükséges adatokat a tényállás kétértelműen, illetőleg nem tartalmazza, következésképpen nem bírálható felül a vele szemben kiszabott büntetés törvényessége sem. Kúria 2.Bfv.490/2023/7-I 3 [11] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a jogerős határozatot helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. [12] A védő a felülvizsgálati indítványra tett észrevételében kifejtette, hogy a terhelt anyagi helyzete megfelelően feltárt volt az eljárás során, továbbá a kiszabott pénzbüntetést megfizette. Vele szemben a prevenciós célok maradéktalanul érvényesültek, büntetése arányos és méltányos. [13] Erre figyelemmel indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot hatályában tartsa fenn. [14] III. A felülvizsgálati indítvány alaptalan. [15] 1. Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése, valamint eljárási szabálysértés miatt is helye van [Be. 648. § a) és b) pont]. [16] A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság – a bűncselekmény minősítésén túl – a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpont]. Erre hivatkozott felülvizsgálati indítványában a Btk. 113. §

(1)bekezdése tekintetében a Fővárosi Főügyészség. [17] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati ok jogszabályi hivatkozását módosította, és azt a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában jelölte meg. [18] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a terhelt büntetőjogi felelősségét a büntető anyagi jogi szabályok megsértésével állapította meg. [19] E felülvizsgálati ok akkor valósul meg, ha a jogerős ítéleti tényállásban foglalt terhelti magatartás nem meríti ki bűncselekmény törvényi tényállási elemeit, avagy – ugyancsak az irányadó tényállásból kitűnően – büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok ellenében került sor a terhelt elítélésére. Ilyen esetben az indítvány célja a terhelt felmentése vagy vele szemben az eljárás megszüntetése. [20] A felülvizsgálati indítvány, illetve a Legfőbb Ügyészség által arra tett észrevétel a bűnösség megállapítását, a fiatalkorú terhelt terhére rótt bűncselekmény minősítését nem sérelmezte, így a felülvizsgálat okaként a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja nem jöhet szóba. [21] A Be. 650. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. Ennek megfelelően a Be. 659. §

(1)bekezdése rögzíti, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. [22]

1. A jogerős határozatban megállapított tényállás szerint fiatalkorú terhelt személyi körülményei a következők: általános iskolát végzett, jelenleg is tanul. Idényjellegű munkavégzésből önálló jövedelemre tett szert, ezen felül a családja biztosítja a megélhetését. Büntetlen előéletű. [23]
2. A Büntető Törvénykönyv fiatalkorúakra vonatkozó XI. Fejezete a pénzbüntetés kiszabására, annak mértékére és az átváltoztatására vonatkozóan speciális rendelkezéseket tartalmaz. [24] A Btk.
3. §

(1)bekezdése szerint fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van. Ilyen feltételt a Kúria 2.Bfv.490/2023/7-I 4 pénzbüntetés kiszabása körében a Btk. 50. §

(1)bekezdése általános érvénnyel nem követel meg. [25] A pénzbüntetés lényege az elkövetőnek vagyoni hátrány okozása, ezért a törvény szerint fiatalkorú esetén e büntetési nem csak akkor alkalmazható, ha a vagyoni hátrány ténylegesen a fiatalkorú elkövető, és nem más személy (szülő, gondozó, gyám) oldalán jelentkezik. [26] Rámutat a Kúria, hogy önálló keresetnek, jövedelemnek a munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó munkabér, így a rendszeres (például nyári vagy szerzonális) alkalmi munkából származó bevétel tekinthető. [27] Az önálló keresetével a fiatalkorú saját maga rendelkezik, ami ekként lehetővé teszi, hogy önerejéből fizesse meg a vele szemben kiszabott pénzbüntetést. [28] Jelen ügyben erről van szó. [29] A jogerős határozatból kitűnően a 2003. június 14-én született terhelt a bűncselekmény 2020. június 2-i elkövetésének időpontjában a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, őt a bíróság a Btk. 105. §

(1)bekezdése szerint fiatalkorúként marasztalta el. [30] A jogerős határozat indokolása a Be. 561. §

(3)bekezdés b) pontjának megfelelően tartalmazza a fiatalkorú terhelt személyi körülményei tekintetében megállapított tényeket, így a keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat is. [31] A Kúria törvényen alapuló következetes gyakorlata szerint a tényállás körébe tartozik a bűncselekmény elkövetésével összefüggő, valamennyi körülményre vonatkozó ténymegállapítás, így a terhelt személyi körülményeivel összefüggő adatok is. [32] Ennek megfelelően a jelen ügyben a fiatalkorú terhelt személyi körülményei körében a jövedelmi viszonyaira vonatkozó adatok a bíróság ténymegállapításán alapult. [33] Ez alapján úgy foglalt állást a bíróság, hogy a pénzbüntetés Btk. 113. §

(1)bekezdésben írt feltétele a fiatalkorú terhelt tekintetében fennállt. Bár kétségtelen, hogy ebben a fiatalkorú terhelt keresetének, jövedelmének pontos összegét ugyan nem jelölte meg a bíróság, azonban a kiszabott pénzbüntetés mértéke az idénymunkából szerezhető jövedelem lehetőségével összevetve nem veti fel, hogy az önerejéből ne lett volna képes megfizetni. [34] Erre figyelemmel a felülvizsgálati indítvány nem foghatott helyt. [35] A Kúria annyiban azonban osztotta a felülvizsgálati indítványban kifejtetteket, hogy a Be. 693. §

(2)bekezdése szerint, ha az előkészítő ülésen ügydöntő határozat meghozatalára kerülhet sor, akkor azon ismertetni kell a fiatalkorú terhelt tekintetében készült környezettanulmányt. A bíróság a környezettanulmány ismertetését – az iratokból megállapíthatóan – elmulasztotta, ez az eljárási szabálysértés azonban a Be. 649. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálatra nem ad alapot. [36] A Kúria a Be. 649. §

(2)bekezdése szerinti olyan felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. [37] IV. Ekként a Fővárosi Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatokat a Be. 660. §

(1)bekezdés szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §

(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. [38] A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 664. §

(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. [39] A Kúria elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §

(2)bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kúria ügyelosztási rendjének IV.

1. pontjában jelen ügytípusra öttagú tanács eljárását rendelte el. Kúria 2.Bfv.490/2023/7-I 5 [40] A Be.
2. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró