← Magyarország

Bfv.62/2025/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

  1. Törvényesen jár el a másodfokú bíróság tanácsülésen, ha a szabályszerű értesítést követően a terhelt és a védő – a törvényes határidőn belül – az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való elbírálását nem indítványozza.
  2. Kézbesítési kifogásként csak a ténylegesen megkísérelt kézbesítés során vétett szabályszegésekre történt hivatkozás bírálható el, ezzel szemben, a meg nem történt kézbesítés sérelmezése túlmutat a kézbesítési kifogás szabályain, ekként a felülvizsgálati eljárásban érdemi felülvizsgálat tárgyát képezheti. Kúria végzése Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.62/2025/
  3. felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Budapest tanácsülés
  4. október
  5. sikkasztás vétsége és más bűncselekmény I. rendű Szigetszentmiklósi Járásbíróság, 3.B.160/2020/14., ítélet, Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Első fok: tárgyalás,
  6. december
  7. Másodfok: Budapest Környéki Törvényszék, 2.Bf.111/2021/4., végzés, tanácsülés,
  8. április
  9. Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a sikkasztás vétsége és más bűncselekmény miatt I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szigetszentmiklósi Járásbíróság 3.B.160/2020/
  10. számú ítéletét és a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.111/2021/
  11. számú végzését az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 2.Bfv.62/2025/9-I 2 [1] I. A Szigetszentmiklósi Járásbíróság a
  12. december 9-én meghozott 3.B.160/2020/
  13. számú ítéletében az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli sikkasztás vétségében [Btk.
  14. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont], ezért őt – halmazati büntetésül – 1 év 2 hónap szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fogházban, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napban határozta meg. Elrendelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.B.XIV.21.141/2014/
  1. számú határozatával kiszabott 1 év 7 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását, valamint 230.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [2] A védelmi fellebbezés folytán eljárt Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  2. április 21-én meghozott 2.Bf.111/2021/
  3. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] II.
  4. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt eljárási szabálysértés okán, jogszabályi hivatkozásként a Be.
  5. §
(2)bekezdés d) pontját és a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontját megjelölve. [4] Indokolása szerint az alapügyben bejelentett védői fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban az I. rendű terhelt, annak ellenére, hogy önmaga jogorvoslattal nem élt, jelen kívánt lenni a másodfokú nyilvános ülésen annak érdekében, hogy az enyhítő körülményekre nyilatkozni tudjon és további okiratokat csatoljon be. A másodfokú bíróság azonban tanácsülésen hozott érdemi határozatot, melyről az I. rendű terhelt csak korábbi védőjétől értesült. [5] A felülvizsgálati indítványban megfogalmazott álláspont szerint megvalósult a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértés, mivel egyrészt az I. rendű terhelt nem emlékszik arra, hogy a másodfokú bíróság értesítését átvette volna, másrészt a kézbesítés megtörténtének hiányát támasztják alá az iratok is, miután nem igazolható, hogy az értesítést a terhelt átvette. Ez utóbbit érintően a postai kézbesítés 335/
  1. (XII. 4.) Korm. rendeletbe (a továbbiakban: Posta rendelet) foglalt szabályainak részletes ismertetése mellett azzal érvelt, hogy a tértivevényen az értesítés I. rendű terhelt általi átvétele, az átvevőtől származó olvasható név, cím és okmányazonosító feltüntetésének hiányában nem igazolható, továbbá azt is sérelmezte, hogy az I. rendű terhelt lakcíme név utca szám, ezzel szemben a küldemény a név út szám alá került címzésre. [6] Álláspontja szerint az I. rendű terhelt másodfokú nyilvános ülésre szóló értesítésének tértivevénye alapján az állapítható meg, hogy nem történt meg – az I. rendű terhelt emlékezetét alátámasztandóan – az I. rendű terhelt nyilvános ülés tartásának lehetőségéről szóló tájékoztatása, lehetősége sem volt a nyilvános ülésre vonatkozó indítvány megtételére, az eljárás további részében ezért nem tudott személyesen részt venni, ezáltal nem gyakorolhatta a védekezéshez fűződő alkotmányos alapjogait sem. [7] Mindezek alapján indítványozta a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását. [8]
  2. A Legfőbb Ügyészség a BF.121/2025/
  3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta, ezért az I. rendű terhelt tekintetében a jogerős ítélet hatályban fenntartását indítványozta. [9] Indokolásában az indítvány tárgyát képező kézbesítési igazolás vizsgálata mellett, a védő által hiányolt kelléket érintően egyrészt az I. rendű terhelt védője által hivatkozott Posta rendeletnek a szóban forgó kézbesítéskor hatályos, továbbá a postai szolgáltatásokról szóló
  4. évi CLIX. törvény (továbbiakban Posta tv.) rendelkezéseit idézte. Az előbbit érintően utalt rá, hogy a védő által idézett rendelkezések egészségügyi válsághelyzetben kiegészült Kúria 2.Bfv.62/2025/9-I 3 szabályozása (32/A. §) alapján a kézbesítési igazoláson a terhelt átvevőkénti személyes névaláírása nem hiányolható. A személyazonosításra szolgáló okmány típusára és számára vonatkozó adatok kapcsán pedig – a Posta törvény felhívott rendelkezései alapján – azt fejtette ki, mely szerint a kézbesítési igazoláson a címzett személy azonosítására alkalmas okmány típusának, számának feltüntetése, az azonosításra alkalmas adatok védelmével áll kapcsolatban. [10] Érvelése szerint, miután a kézbesítés időpontjában alkalmazandó előírásokra figyelemmel a terhelti értesítés során a másodfokú bíróság nem mulasztott, eljárási szabályt nem sértett. [11] III. A felülvizsgálati indítvány alaptalan. [12]
  5. A felülvizsgálat az a Be. XC. Fejezetben szabályozott rendkívüli jogorvoslati forma, amely a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben – anyagi vagy eljárásjogi kifogás által – az anyagi jogerő bekövetkeztével lezárt büntetőjogi főkérdés ismételt eldöntésének lehetőségét biztosítja. Mint rendkívüli jogorvoslat kivételes jellegét a büntetőeljárási kódex a támadható határozatok körének, a jogorvoslat okainak, a felülbírálat terjedelmének korlátozásával biztosítja, és ehhez ennek megfelelően az általános eljárástól eltérő eljárási szabályokat is alkot. [13] A felülvizsgálatnak a Be.
  6. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a Be.
  7. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe. [14] A Kúria az eljárására irányadó szabály szerint – a hivatalból vizsgálandó felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértésen túl – a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be.
  8. §
(5)bekezdés]. [15] Az I. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványa eljárási szabálysértést nevezett meg, törvényi alapjaként a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontját, és a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontját jelölte meg. [16] 2. A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont második fordulata alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [17] 2.1. A Kúria a védő tárgyalás, illetve nyilvános ülés tartására irányuló indítványtételi, és az indítvány alapján kitűzött eljárási cselekményen a terhelt és a védő által gyakorolható jelenléti joggal kapcsolatban – korábban közzétett határozatában foglaltakkal egyezően – arra mutat rá, hogy Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikk
(1)bekezdésének deklarációja szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el (tisztességes eljáráshoz való jog). [18] A Be. az Alaptörvényben deklarált, a tisztességes eljáráshoz való jog keretében érvényesülő tárgyaláshoz való jogból kiindulva rendezi a terhelt jelenlétének kérdését. Ennek során egyfelől széles körben biztosítja annak a lehetőségét, hogy a terhelt a vádemelést követően a tárgyaláson, illetve másod- és harmadfokú eljárásban a nyilvános ülésen való jelenlét jogával éljen, másrészt elismeri, hogy e jogról bármely ügyben lemondjon (fellebbviteli eljárásban: ne éljen vele), feltéve, hogy a bizonyításhoz vagy az eljárási cselekményhez nincs szükség a személyes jelenlétére és a megfelelő garanciák Kúria 2.Bfv.62/2025/9-I 4 érvényesülnek. Ennek megfelelően a bíróságnak a terhelt számára a saját ügyében, a jelenlét tekintetében érvényesülő rendelkezési jogát garantálnia kell. [19] Ennek egyik eszköze, hogy a másodfokú eljárásban, tanácsülés kitűzése esetén a terhelt és a védő (valamint az ügyészség) kikényszerítheti a fellebbezések személyes részvételükkel megvalósuló eljárási cselekményen való elbírálását. [20] A Be. 598. §
(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság tanácsülésen határoz, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontján alapszik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza. [21] A Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja kimondja, hogy fellebbezésnek kizárólag a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mértéke vagy tartama ellen is helye van. Jelen esetben az ügyészség az elsőfokú ítélet ellen a terhelt terhére ilyen tartalmú fellebbezéssel élt. [22] A Be. 598. §
(4)bekezdése előírja, hogy a tanács elnöke a Be. 598. §
(2)bekezdés szerinti esetben az ügyészséget, a vádlottat, a védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról, és tájékoztatja arról, hogy nyolc napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételeket tehetnek. [23] Ezzel összefüggésben a Be. 598. §
(5)bekezdés akként rendelkezik, hogy ha a tanács elnöke a Be. 598. §
(2)bekezdésben meghatározott esetben hivatalból nem tűzött ki nyilvános ülést vagy tárgyalást, a Be. 598. §
(4)bekezdés szerinti észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzése indítványozható. A törvény kimondja, hogy a határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye (Kúria Bfv.II.438/2024/11.). [24] A Be. 598. §
(5)bekezdésére figyelemmel tehát a Be. 598. §
(4)bekezdésén alapuló értesítés arra szolgál, hogy a terhelt és a védő olyan eljárásjogi formát indítványozhasson, amely mellett a személyes jelenléte biztosított. A nyilvános ülés tartására irányuló kérelem a fellebbezés nyilvános ülésen való elbírálásához – kizárólag ehhez – alanyi jogosultságot teremt {Bfv.II.404/2021/10. [17], Bfv.I.1035/2021/6. [17]}. [25] Amennyiben a terhelt, a védő, vagy a fellebbező él a nyilvános ülés kitűzésének indítványozásához fűződő, a Be. 598. §
(4)és
(5)bekezdésében biztosított alanyi jogosultságával, nyilatkozata egyúttal kötelezettséget jelent a másodfokú bíróság számára a nyilvános ülés kitűzésére {Kúria Bfv.II.125/2022/
  1. [52]}. [26] Az ítélkezési gyakorlat ekként következetes abban, hogy ha a másodfokú bíróság a nyilvános ülés kitűzésének mellőzésével – a törvényi feltételek hiányában – megtartott tanácsülésen hozza meg ügydöntő határozatát, az egy tekintet alá esik azzal, mintha a nyilvános ülést szabályszerű idézés hiányában tartotta volna meg a terhelt vagy a kötelező jelenléttel érintett védő távollétében (BH 2014.333., BH 2018.40., BH 2021.100., BH 2021.132., BH 2022.70.I.). [27] A másodfokú tanácsülés megtartásának feltétele, hogy a másodfokú bíróság a tanácsülésről a terheltet és védőjét szabályszerűen értesítse. A terhelt, illetve a védő kitűzött tanácsülésről szóló értesítésének tartalmaznia kell, hogy a kézbesítéstől számított nyolc napon belül nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzését kérhetik. Törvényesen jár el a másodfokú bíróság tanácsülésen, ha a szabályszerű értesítést követően a terhelt és a védő – a törvényes határidőn belül – az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való elbírálását nem indítványozza {Kúria Bfv.I.44/2025/
  2. [37]}. Kúria 2.Bfv.62/2025/9-I 5 [28] A törvényi előfeltételek hiányában másodfokon megtartott tanácsülésen való felülbírálat tehát feltétlen eljárási szabályt sért, mely egy tekintet alá esik azzal, mint amikor a Be.
  3. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározottak szerint olyan személy távollétében tartottak tárgyalást vagy nyilvános ülést, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. [29] Az I. rendű terhelt védője a felülvizsgálati indítványában ezt állította, ezen állítását alátámasztandó érvelésben jelent meg, mely szerint az I. rendű terhelt nem kapta meg a másodfokú bíróság tanácsülés kitűzéséről, egyúttal a nyilvános ülés kitűzésére indítványtétel lehetőségéről szóló értesítését, és ezt tanúsítják az értesítésről szóló kézbesítési igazolás általa pontosan megjelölt formai hibái, nevezetesen a névaláírás és az okmány számának hiánya. [30] 2.2. A rendelkezésre álló ügyiratok alapján megállapítható, hogy a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2021. február 22-én kelt 2.Bf.111/2021/3. szám alatti „Tájékoztatás” megnevezésű intézkedésével a Be. 598. §
(2)bekezdésére utalással tájékoztatta az I. rendű terheltet, az I. rendű terhelt védőjét és a főügyészséget arról, hogy – az ügyet tanácsülésen fogja elbírálni, – 15 napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételeket tehetnek, – a tanácsülés időpontja 2021. április 21. napjának 8 óra 30 perce, – a tanácsülésen csak a tanács tagjai és a jegyzőkönyvvezető vehetnek részt. [31] Mindezen túl a Be. 598. §
(5)bekezdésére hivatkozással az I. rendű terheltet és védőjét külön arról is tájékoztatta, hogy a 15 napos határidőn belül nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzése indítványozható, amely határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. [32] A szóban forgó tájékoztatás – a bírói utasítás alapján – postai küldeményként került az I. rendű terhelt részére kiadásra, az erről szóló – az ügyiratok között csatolt – kézbesítési igazolás
  1. március 5-i nappal, a címzett általi átvételt tartalmaz. Nyilvános ülés vagy tárgyalás tartása iránti indítvány nem érkezett. [33] A másodfokú bíróság
  2. április 21-én a fellebbezést tanácsülésen elbírálta, és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a másodfokú bíróság végzésével az I. rendű terhelt tekintetében jogerőre emelkedett. [34]
  3. Az eljárás ezen tényeinek rögzítését követően a jogkérdés a másodfokú eljárási cselekmény megtartásával és ezt érintően, az erről szóló tájékoztatás kézbesítésével, szabályszerűségével összefüggésben merül fel, mely a felülvizsgálati indítvány mikénti elbírálását is meghatározza. [35] 3.
  4. A büntetőeljárásban a kézbesítés szabályszerűsége meghatározó jelentőségű. A Be. kötelező jellegű rendelkezéseinek alapja, hogy az állami büntetőjogi igény érvényesítésével kapcsolatos feladat teljesítése érdekében a büntetőeljárás időszerű módon lefolytatható legyen, ezáltal a törvényi kötelezettségek megszegése különböző következményeket vonhat maga után, ennek viszont alapvető feltétele a kötelezettség ismerete, az arról való kétségtelen tudomásszerzés. [36] A Be.
  5. §
(1)bekezdése alapján a kézbesítés szabályszerű, ha a postai úton kézbesítendő ügyiratot a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette. [37] A Be. 133. §
(1)bekezdés b) pontja szerint a címzett és a címzett képviselője vagy védője a
(3)bekezdésben meghatározott okból kifogást terjeszthet elő annál a bíróságnál, ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt, Kúria 2.Bfv.62/2025/9-I 6 kézbesítési fikció alkalmazása nélkül kézbesítettnek tekintett ügyirat esetében a kézbesítésről való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül. [38] A Be. 133. §
(2)bekezdése a kifogás benyújtásának a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés napjától számított három hónap elteltével nincs helye. E határidő elmulasztása miatt nem lehet igazolással élni. [39] A Be. 133. §
(3)bekezdése szerint a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság akkor ad helyt a kifogásnak, ha a címzett az ügyiratot azért nem vehette át, mert
  1. a)a kézbesítés a postai küldemények kézbesítéséről szóló jogszabály megsértésével történt, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy
  2. b)az ügyiratot más, az
  3. a)pontban nem említett, önhibáján kívüli okból nem volt módja átvenni. [40] A kézbesítéshez fűződő eljárásjogi következményeinek elhárítására a törvény a Be. 133-134. §-ában szabályozott kézbesítési kifogás útján ad lehetőséget. A kézbesítési kifogás előterjesztése pedig csakis a Be. 133. §
(1)bekezdésében meghatározott szubjektív, illetve a
(2)bekezdésben írt objektív határidőn belül van mód, elbírálása a kézbesítést elrendelő bíróság kizárólagos, a rendkívüli jogorvoslat elbírálására jogosult bíróság által el nem vonható hatáskörébe tartozik {Kúria Bfv.II.1038/2022/
  1. [48]}. [41] A kézbesítési kifogás a „kézbesítésnek tekintettséget”, azon az alapon támadja, hogy a kézbesítés tényleges megkísérlése a Posta rendelet szabályaival ellentétesen ment végbe; ezzel párhuzamos a Be.
  2. §
(3)bekezdés a) pontjának szövegezése is, amely a jogszabály megsértésével „történt”, azaz a valósan, de szabálytalanul megkísérelt kézbesítésről szól, e feltétel teljesülése esetére biztosítja a kézbesítési kifogás előterjesztésének lehetőségét. [42] Ha tehát a valóságban nem történt kézbesítés (a tértivevény a való élet tényeivel ellentétesen igazolja a kézbesítést), akkor a meg nem történt kézbesítés határidő nélkül, és nem csak annál a bíróságnál kifogásolható, amelynek eljárásában a kézbesítésre, illetve annak megkísérlésére sor került és ha az feltétlen eljárási szabálysértéshez vezet, annak jogkövetkezményeit időhatár nélkül – akár az arra való hivatkozás hiányában is – alkalmazni kell {Kúria Bfv.II.1038/2022/7. [43], [46]}. [43] Következésképpen, amennyiben a tértivevény által tanúsított tényekkel ellentétesen a tanácsülés kitűzéséről, egyúttal a nyilvános ülés indítványozásának lehetőségéről szóló tájékoztatás kézbesítését a postai szolgáltató a valóságban meg sem kísérelte (nem történt kézbesítés), úgy a szabályszerű idézés (értesítés) hiánya a felülvizsgálati eljárásban is észlelhető (észlelendő), a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában írt következmények levonásának szükségességével. A felülvizsgálati indítvány előterjesztésének oka és az annak alapját képező érvelés pontosan ez, mely az indítvány érdemi elbírálását megalapozta. [44] Mindezek után szükséges a felülvizsgálati indítvány állítására felhozott érvelés alapján, a terhelt részére megküldött, a másodfokú bíróság
  1. sorszám alatti tájékoztatásának a
  2. március 5-ei kézbesítési igazolása és annak formai hibáinak vizsgálata. [45] 3.
  3. A bírósági ügyiratok szerint a másodfokú bíróság a 2.Bf.111/2021/
  4. szám alatti „Tájékoztatás”-át az I. rendű terheltnek a címzettnek, a név út szám alatti címre rendelte kiadni. [46] A kézbesítési igazolás szerint – a küldemény átvevő neve: I. rendű terhelt, – címe: név út szám – az átvevő jogcíme: címzett, – az átvevő aláírásánál: a „Posta” megnevezés szerepel, Kúria 2.Bfv.62/2025/9-I 7 – a kézbesítés dátuma:
  5. március
  6. – a kézbesítő posta száma …. [47] A kézbesítési igazoláson kétségkívül hibásan szerepel – utca helyett útként – a közterület jellege, azonban ez arra tekintettel nem releváns, miután a címzés irányítószámként, a lakcímmel egyezően, helyesen tartalmazza annak megjelölését. [48] 3.
  7. A kézbesítés igazolására vonatkozó – jelen ügyben – releváns normák a következők: [49] A Posta rendelet
  8. §
(5)bekezdése szerint a könyvelt küldemény kézbesítése esetén a küldemény átadásának igazolásaként a kézbesítési okiraton, vagy az aláírást rögzítő egyéb technikai eszközön –
  1. a)címhelyen történő kézbesítés esetén az átvétel jogcímének – kivéve, ha a küldeményt a címzett veszi át – feltüntetése, és a címzett vagy egyéb jogosult átvevő saját kezű aláírása, –
  2. b)kézbesítési ponton történő kézbesítés esetén az
  3. a)pontban foglaltakon túl a címzett vagy egyéb jogosult átvevő személyazonosságát igazoló okmány elnevezésének, betűjelének és számának feltüntetése szükséges. [50] A Posta rendelet 22. §
(5b)bekezdése szerint a tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldemény kézbesítésekor a küldemény átvételének igazolásaként a tértivevénynek vagy a tértivevénynek megfelelő elektronikus dokumentumnak tartalmaznia kell az átvevő személy olvasható nevét, továbbá azon az átvevő saját kezű aláírásán túl – kivéve, ha a küldeményt a címzett veszi át – fel kell tüntetni az átvétel jogcímét is. [51] A hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó 30. §
(1)bekezdése alapján a hivatalos irat kézbesítésekor a küldemény átvételének igazolásaként a kézbesítési okiraton vagy az aláírást rögzítő egyéb technikai eszközön és a tértivevényen az átvevő saját kezű aláírásán túl fel kell tüntetni az átvevő személy olvasható nevét és – kivéve, ha a küldeményt a címzett veszi át – az átvétel jogcímét, valamint helyettes átvevőnek történő átadás esetén a hozzátartozói jogcímet is, továbbá a kézbesítési okiraton vagy az aláírást rögzítő egyéb technikai eszközön ezeken túl az átvevő személyazonosságát igazoló okmány elnevezését, betűjelét, számát is. [52] Mindezen túl e szabályozás a jelen ügyben a szóban forgó kézbesítés – 2021. március 3-i – időpontjában kiegészült az egészségügyi válsághelyzet esetén alkalmazandó rendelkezésekkel. A 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 61. §-ával beiktatott és 2020. június 18-ával hatályba lépett, a Posta rendelet 32/A. §-a szerint, a postai szolgáltató egészségügyi válsághelyzet esetén a 21-22. §-ban foglaltaktól eltérően a könyvelt postai küldeményeket a címzettnek vagy az e rendeletben meghatározott egyéb jogosult átvevőnek jogosult a személyes átadás mellőzésével úgy kézbesíteni, hogy
  1. a)a kizárólag ajánlott többletszolgáltatás igénybevételével feladott levélküldeményt a levélszekrénybe helyezi, a kézbesítés tényét rögzíti, aláírást nem vesz fel,
  2. b)a tértivevény, illetve értéknyilvánítás többletszolgáltatással feladott levélküldeményt, a hivatalos iratot és a postacsomagot a címhelyen és a kézbesítési ponton is személyes kapcsolatfelvételt követően kézbesíti, az átvevővel az annak azonosításához szükséges adatokat lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartva egyezteti, és az átvevő nevét, valamint, ha szükséges, az átvevő személyazonosság igazolására alkalmas okmányának típusát és számát maga rögzíti a kézbesítés tényének egyidejű rögzítése mellett úgy, hogy aláírást az átvevőtől nem vesz fel. [53] E rendelkezésekre tekintettel tehát a jelen ügybeli kézbesítés idején az egészségügyi válsághelyzetre előírt speciális szabályozás nem ad kifogásra alapot, ha az I. rendű terhelt átvevőkénti személyes névaláírását a kézbesítési igazolás nem tartalmazza. Kúria 2.Bfv.62/2025/9-I 8 [54] 3.4. A kézbesítési igazoláson az irányadó rendelkezések szerint a címzett személy azonosítására alkalmas okmány típusának, számának feltüntetése is kötelező, a felülvizsgálati indítvány formai hibaként ennek hiányát is megnevezte. [55] A postai szolgáltatások teljesítése során a posta adatokat, közöttük a személyazonosításra szolgáló okmány típusára és számára vonatkozó adatokat kezel, különösen a személyes átadásnál az átvevő személyének igazolásához. [56] Az ezzel összefüggő jogszabályi rendelkezések a következők: [57] A Posta tv. 41. §
(10)bekezdése szerint amennyiben a könyvelt postai küldeményt a postai szolgáltató személyes átadással kézbesíti, a személyazonosságot igazoló okmány elnevezését, betűjelét és számát vagy az átvevő által az átvétellel egyidejűleg megadott azonosító kódot a postai szolgáltató – kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a kézbesítési okiraton vagy annak elektronikus helyettesítőjén megfelelő módon rögzíti. Ha az okirat tulajdonosa ez ellen tiltakozik, a szolgáltató ezt – mint a kézbesítést meghiúsító körülményt – a kézbesítési okiraton rögzíti, és a postai küldeményt az ok megjelölésével visszaküldi a feladónak. [58] A Posta tv. 55. §
(2)bekezdés c) pontja szerint a postai szolgáltató a postai szolgáltatása keretében a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatot – a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a
(6)bekezdésben említett szervezetek kivételével – mással nem közölhet. [59] A Posta tv. 55. §
(6)bekezdése szerint a postai szolgáltatónak és a postai közreműködői tevékenységet végző személynek vagy szervezetnek megfelelő szervezési és műszaki intézkedésekkel biztosítania kell a postai szolgáltatás teljesítése során kezelt küldemények, szöveges közlemények vagy közlések titkosságát. A postai szolgáltató és a postai közreműködői tevékenységet végző személy vagy szervezet – a jogszabályi feltételek fennállása és erre irányuló megkeresés esetén – köteles a postai küldeményt, szöveges közleményt vagy közlést átadni vagy bemutatni az annak megismerésére külön törvényben feljogosított szervezeteknek, továbbá azok megfigyelését, tárolását vagy a küldeménybe, szöveges közleménybe más módon történő beavatkozást lehetővé tenni. [60] E rendelkezések alapján a postai szolgáltatás teljesítése során, a címzett/átvevő személyazonosságának ellenőrzése során jut a postai szolgáltató tudomására a személyazonosságot igazoló okmány típusa és száma, ekként az azonosításra alkalmas adatok védelmével áll kapcsolatban az, hogy a bírósági iratok között fellelhető kézbesítési igazoláson ezek az adatok nem láthatók. [61] A felülvizsgálati indítványban hivatkozott formai hibákkal összefüggésben tehát összegezhető, hogy azok alaptalan hivatkozások, miután a jelen ügyben a másodfokú értesítés átvételének időpontjában érvényben volt előírások szerint az átvételt személyes névaláírással nem volt szükséges teljesíteni, míg a személyazonosság igazolása során felhasznált okmány típusának és számának rögzítése nem a bírósági iratok között fellelhető kézbesítési igazoláson ellenőrizhető. [62] Nem sértett tehát eljárási szabályt a másodfokú bíróság akkor, amikor a terhelt és a védő jelenléte nélkül, tanácsülésen bírálta el másodfokon az ügyet, hiszen a nyilvános ülés kezdeményezésére nyitva álló határidő alatt a védő és más arra jogosult – annak ellenére, hogy arról tudomással bírt – sem élt ezen jogával. [63] A Kúria – mivel nem észlelt más olyan eljárási szabálysértést sem, aminek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva, Be. 662. §
(1)bekezdése alapján az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. Kúria 2.Bfv.62/2025/9-I 9 [64] A döntés elvi tartalma
  1. Törvényesen jár el a másodfokú bíróság tanácsülésen, ha a szabályszerű értesítést követően a terhelt és a védő – a törvényes határidőn belül – az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való elbírálását nem indítványozza.
  2. Kézbesítési kifogásként csak a ténylegesen megkísérelt kézbesítés során vétett szabályszegésekre történt hivatkozás bírálható el, ezzel szemben, a meg nem történt kézbesítés sérelmezése túlmutat a kézbesítési kifogás szabályain, ekként a felülvizsgálati eljárásban érdemi felülvizsgálat tárgyát képezheti. [65] IV. A végzés ellen a Be.
  3. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [66] Az ugyanazon jogosult általi ismételt indítvány előterjesztésének tilalma, illetve az azonos tartalmú indítvány ismételt előterjesztésének tilalma a Be. 652. §
(6)és
(7)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdése alapján az ilyen indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.