A határozat elvi tartalma: Nincs helye a közigazgatási határozat hiánypótlási felhívás elmulasztására hivatkozással történő megsemmisítésének, amennyiben a kérelem teljesíthetőségének feltételét jelentő tényre vonatkozóan a hatóság a döntéshozatal során a saját nyilvántartásában szereplő, a felperesre vonatkozó adatot használt fel. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.37.565/2025/
- A tanács tagjai: dr. Márton Gizella a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Darák Péter bíró dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Kodela Ügyvédi Iroda (jogi képviselő1 ügyvéd; cím2.) Az alperes: Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság cím3) Az alperes képviselője: dr. Rásó Orsolya kamarai jogtanácsos A per tárgya: lőfegyvertartás engedélyezése tárgyában hozott határozat elleni közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Debreceni Törvényszék
- július
- napján kelt 4.K.700.073/2025/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 4.K.700.073/2025/
- számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 88.900 (nyolcvannyolcezerkilencszáz) forintban, az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 91.947 (kilencvenegyezer-kilencszáznegyvenhét) forintban állapítja meg. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria V.Kfv.37.565/2025/10-II 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes vadgazdálkodással, vadászattal foglalkozó egyesület, vadásztársaságként két fő hivatásos vadásza van, akik munkavégzési célú fegyvertartási engedéllyel rendelkeznek. A felperes bérvadásztatást is végez, és azon bérvadászok részére történő átadás céljából, akik nem visznek magukkal lőfegyvert, a felperes – elsőként –
- április 19-én munkavégzési, majd a
- szeptember 24-én módosított kérelmével sport célú 5 db sörétes lőfegyver tartása iránti engedélykérelmet terjesztett elő a Balmazújvárosi Rendőrkapitányságnál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). [2] Az elsőfokú hatóság az alperes elsőfokú döntést megsemmisítő határozata alapján indult megismételt eljárásban a
- október
- napján meghozott 09080-821/986-18/2024.F. számú végzésével a felperes kérelmét – figyelemmel arra, hogy az lehetetlen célra irányul – visszautasította. [3] A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a
- október
- napján kelt 09000821/1726-1/2024.F. számú határozatával az elsőfokú végzést helybenhagyta, majd a felperes keresetlevelének benyújtását követően e határozatát a
- december 13-án meghozott 09000-821/1726-3/2024.F. számú határozatával az elsőfokú végzésre kiterjedően módosította és a felperes sport célú lőfegyverek tartására benyújtott kérelmét elutasította. [4] Határozatát az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr.)
- §
(1)bekezdésére, a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/
- (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)
- §
(2)bekezdés c) pontjára alapította. [5] Indokolása szerint a kérelem visszautasításának az Ákr. 46. §
(1)-
(2)bekezdésében írt feltételei nem álltak fenn, ezért a jogszabálysértő másodfokú határozatát az elsőfokú végzésre is kiterjedően módosította a kérelem elutasítására. Hivatalból megállapította, hogy a felperes nem rendelkezik lőtér-üzemeltetési engedéllyel és lőtérszabályzattal, ezért sportcélú fegyvertartási engedély részére nem adható, a kérelmet ezért az R. 28. §
(2)bekezdés
- c)pontja alapján el kellett utasítani. Kifejtette továbbá, hogy az eredeti kérelemben szereplő munkavégzési célú lőfegyvertartás tekintetében a lőfegyver átadása - többek között - akkor jogszerű az R. 22. §
- d)pontja és 37. §
(1)bekezdése alapján, ha az átadás olyan engedélyesnek történik, aki az adott lőfegyver tartási céljával és jellegével megegyező lőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkezik. A munkavégzési célra engedélyezett fegyvereknek vendégek vagy bérvadászok részére történő átadását a jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé, mivel az e személyi körbe tartozó engedélyesek lőfegyvertartási engedélye vadászati célú, amely tartási cél eltér az átadni kívánt lőfegyverek tartási céljától (munkavégzés). A felperes keresete és a védirat [6] A felperes keresetlevelében az alperes határozatának és a módosító határozatának elsődlegesen a megsemmisítését, és az alperes új eljárásra történő kötelezését, másodlagosan a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. [7] Előadta, hogy az alperes nem tett eleget a tényállástisztázási kötelezettségének. Sérelmezte, hogy nem hívták fel hiánypótlásra. Kifejtette, hogy a gazdasági társaság1 (a továbbiakban: Kft1) az Agrárminisztérium által kiadott képzési engedéllyel rendelkezik, a Kúria V.Kfv.37.565/2025/10-II 3 képzési engedély a gazdasági társaság2-vel (a továbbiakban: Kft2) kötött megállapodás alapján teszi lehetővé oktatási célból a foglalkozások megtartását. Utóbbi gazdasági társaság rendelkezik lőtérszabályzattal és lőtér-üzemeltetési engedéllyel. [8] A módosító határozat kézbesítést is kifogásolta. [9] Az alperes a védiratában – a módosított határozatában foglaltak fenntartásával – a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet [10] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes módosított határozatát az elsőfokú hatóság döntésére kiterjedő hatállyal megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. [11] Indokolása szerint az R. 28. §
(2)bekezdés c) pontja a sportlövészeti célú lőfegyver, lőszer tartásához az adott típusú és kaliber jelű lőfegyverre kiadott lőtér-üzemeltetési engedély, valamint lőtérszabályzat meglétét írja elő. A felperes a kérelméhez nem csatolt lőtér-engedélyt és -szabályzatot, ezért az elsőfokú hatóságnak a kérelem pótolható hiányosságainak kiküszöbölésére - az Ákr.
- §-a alapján - felhívást kellett volna kibocsátania (Kúria Kfv.III.37.358/2016/5.). Rögzítette, hogy hogy a közigazgatási eljárás során bár több alkalommal került sor hiánypótlási felhívás kibocsátására, ezek azonban a munkavállalási célú kérelemhez kapcsolódtak, míg a sport célú engedélykérelem hiányosságainak orvoslására hiánypótlási felhívás nem került kibocsátásra. A hiánypótlási felhívást követően juthatott volna az alperes abba a helyzetbe, hogy a kérelemről érdemben dönthessen. Az eljárási jogszabályszegés miatt az alperes megsértette a jogszerűség, a hivatalbóliság és a hatékonyság elvét [Ákr. 1-
- §], a határozata az érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan. Az új eljárásra előírta a módosított kérelem kapcsán hiánypótlási felhívás kibocsátását az R.
- §
(2)bekezdés c) pontjában írt feltételek igazolására. [12] Alaptalannak ítélte ugyanakkor - az Ákr. 13. §
(6)bekezdése alapján a Kúria 1/
- Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozatában foglaltakra is utalva - a felperes módosító határozat kézbesítésének szabályszerűtlenségével kapcsolatos kereseti hivatkozását. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [13] Az alperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. [14] Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Ákr.
- §-át,
- §
(3)bekezdését sérti. [15] Előadta, hogy a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet 1/B. §
(2)bekezdése alapján a lőtér helye szerint illetékes rendőrkapitányság engedélyezi a lőtér üzemeltetését, valamint jóváhagyja a lőtérszabályzatot. Az Ákr.
- §-a alapján, ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – egy ízben Kúria V.Kfv.37.565/2025/10-II 4 hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Az alperesnek hivatalos tudomása volt a nyilvántartásaiból arról, hogy ilyen engedélyt a felperesnek nem adott, szabályzatot nem hagyott jóvá. A felperesnek nincs lőtérszabályzata, sport célú engedély részére nem adható, erre további hiánypótlás szükségtelen lett volna. Hivatalos tudomása mellett tisztázott tényállással hozta meg tehát az elutasító döntését. Az Ákr.
- §
(3)bekezdése értelmében a hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. [16] Az elsőfokú bíróság által hiányolt újabb hiánypótlási felhívás nemcsak szükségtelen, de az Ákr. 44. §-ával, 62. §
(3)bekezdésével és a hatékonyság elvével ellentétes, egyben értelmezhetetlen és az ügyfelet megtévesztő is lett volna, ha olyan iratot kér, amiről hivatalos tudomása kell legyen, hiszen ő maga adhatta (volna) ki. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság által felhívott Kfv.III.37.358/2016/
- számú eseti döntés a jelen ügy tényállásától eltér, ezért az nem alkalmazható. [17] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. [18] Előadta, hogy a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. Az eljárás során a hatósággal történő egyeztetés alapján a kérelme alapját, a lőfegyvertartás célját módosította, ezáltal az ilyen tartalmú kérelem tekintetében terhelte a hatóságot a tényállástisztázási kötelezettség [Kfv.VI.37.876/2019/6.], amely folytán a lőtér-üzemeltetési engedély és szabályzat tárgyában a módosított kérelemre tekintettel hiánypótlást kellett volna kibocsátani. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a felülvizsgálati kérelemben kellően valószínűsített joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségessége miatt befogadta abban a jogkérdésben, hogy olyan tény igazolására szükségese hiánypótlás, amelyről a hatóság hivatalos tudomással bír. [20] A felülvizsgálati kérelem alapos. [21] A Kúria a jogerős ítéletet - a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül - csak a felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem, és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül [Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése] a felülvizsgálati kérelemben (csatlakozó felülvizsgálati kérelemben) állított jogsértések körében. Az eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp. 120. §
(5)bekezdése]. Kúria V.Kfv.37.565/2025/10-II 5 [22] A Kúria előrebocsátja, hogy az alperes felülvizsgálati kérelmében nem támadta a jogerős ítéletnek a módosító határozat kézbesítésével kapcsolatos megállapítását, ezért a felülvizsgálati eljárás az elsőfokú bíróság döntésének ezt a részét nem érintette. [23] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az általa helyesen felhívott jogszabályi rendelkezések téves értelmezése miatt jogszabálysértően semmisítette meg az elsőfokú döntést és másodfokú közigazgatási határozatokat. [24] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy a felperes keresetlevelében nem állította, hogy rendelkezik lőtér-üzemeltetési engedéllyel, illetve lőtérszabályzattal. Az alperes pedig nyilatkozott, hogy a felperes részére ilyen engedély nem került kibocsátásra. [25] A felperes nem sportegyesület, a módosított kérelme szerint sport célú lőfegyvertartás engedélyezését kérte. A sport célú lőfegyvertartás esetén az R. 28. §
(2)bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, hogy „Lőfegyver, lőszer tartása az alábbi szervezeteknek engedélyezhető: sportlövészetre, illetve lövészeti oktatásra az a szervezet, amely az adott típusú és kaliberjelű lőfegyverre kiadott lőtér-üzemeltetési engedéllyel, valamint lőtérszabályzattal rendelkezik.”. [26] A felperes számára sport célú lőfegyvertartás számára kizárólag akkor lenne engedélyezhető, ha az adott típusú és kaliberjelű lőfegyverre kiadott lőtér-üzemeltetési engedéllyel, valamint lőtérszabályzattal rendelkezne. A 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet 1/B. §
(2)bekezdése alapján a lőtér üzemeltetését a lőtér helye szerint illetékes rendőrkapitányság engedélyezi, és ez a szerv hagyja jóvá a lőtérszabályzatot. [27] Figyelemmel a felek nyilatkozataira, azaz egyrészt arra, hogy az elsőfokú hatóság a felperes részére lőtér üzemeltetést nem engedélyezett, másrészt arra, hogy ilyet a felperes sem állított, az elsőfokú bíróság okszerűtlenül állapította meg, hogy az alperesnek hiánypótlási felhívást kellett volna kiadnia a lőtér-üzemeltetési engedély és lőtérszabályzat tekintetében ahhoz, hogy az ügyben érdemi döntést hozhasson. Az alperes a hivatalos nyilvántartásában szereplő adatokat a döntéshozatal során jogszerűen használta fel a tényállás megállapítása során, ezért határozata a felperes, illetve az elsőfokú bíróság által megjelölt okból nem jogszabálysértő, az megfelel az Ákr. 62. §-ában, különösen a
(3)bekezdésében foglalt követelményeknek. [28] A felülvizsgálati ellenkérelem alapján a Kúria hangsúlyozza, hogy a felperes kérelme módosítására figyelemmel az Ákr.
- §-ában foglalt rendelkezés helytálló értelmezése szerint újabb hiánypótlási felhívás kibocsátásának nem lett volna törvényes akadálya, azonban a jelen esetben – a hatóság kérelem teljesíthetőségének feltételét illető, hivatalos tudomására tekintettel – az a tényállás tisztázásához, illetve a döntés meghozatalához szükségtelen volt. [29] A Kúria a kifejtettek miatt jogszabálysértő jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintve, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében a Kp.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Kúria V.Kfv.37.565/2025/10-II 6 [30] Az elsőfokú bíróság az új eljárásban köteles a Kúria jelen végzésben kifejtett jogértelmezésére tekintettel dönteni a felperes keresetlevelében megjelölt, a tényállás tisztázásával, a hiánypótlás elmaradásával kapcsolatban megjelölt jogsérelemről. A döntés elvi tartalma [31] Nincs helye a közigazgatási határozat hiánypótlási felhívás elmulasztására hivatkozással történő megsemmisítésének, amennyiben a kérelem teljesíthetőségének feltételét jelentő tényre vonatkozóan a hatóság a döntéshozatal során a saját nyilvántartásában szereplő, a felperesre vonatkozó adatot használt fel. Záró rész [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [33] A Kúria a felek felülvizsgálati perköltségét a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)és
(5)bekezdése, valamint a Kp. 115. §
(2)bekezdése és 110. §
(3)bekezdése alkalmazásával csak megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. A perköltség összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 2. §
(3)bekezdése és 3. §
(2)és
(4)bekezdése alapján – tekintettel a Pp. 82. §
(3)bekezdésére – a felek által felszámított összegben (5 óra x 14.000 Ft) határozta meg, azzal, hogy a felperes tekintetében azt az IM rendelet 5. §
(1)bekezdése alapján az általános forgalmi adóval növelten állapította meg, az alperes tekintetében az IM rendelet 2. §
(3)bekezdés
- b)pontja alapján az utazási költséget (440 km x 8,6 l/100 km x 580 Ft/l = 21.947 Ft) is hozzászámította. [34] A végzéssel szembeni felülvizsgálatot a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. Budapest, 2025. november 27. dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró dr. Darák Péter s.k. bíró Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró dr. Demjén Péter s.k. bíró Kúria V.Kfv.37.565/2025/10-II A kiadmány hiteléül: tisztviselő 7