A határozat elvi tartalma: A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.340/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) Dr. Balogh Lajos egyéni ügyvéd (cím2) A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Bakóné dr. Papp Katalin kamarai jogtanácsos Az I. r. alperesi érdekelt: Név2 (cím4) A II. r. alperesi érdekelt: Név3 (cím5) A II. r. alperesi érdekelt képviselője: Dr. Mező István egyéni ügyvéd (cím6) Kúria VI.Kfv.37.340/2024/2-1 A per tárgya: 2 földforgalmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Debreceni Törvényszék
- március
- napján kelt 104.K.702.774/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperesi érdekelt haszonbérbeadóként, valamint a felperes haszonbérlőként
- május 28-án haszonbérleti szerződést kötöttek egy hajdúböszörményi, szántó művelési ágú földrészletre. Az alperes megismételt eljárásában, a
- október 16-án meghozott, 588528-4/
- ügyiratszámú határozatával a felperessel szemben a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadta, míg az elfogadó jognyilatkozatot tevő II. rendű alperesi érdekelttel jóváhagyta a szerződést [2] A döntés indokolása szerint a felperes esetén a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
- §
(3)bekezdésének d) pontja tekintetében nem volt elfogadható a haszonbérleti szerződés szerinti előhaszonbérleti nyilatkozat, mivel a felperes szerződésben tett nyilatkozata nem tartalmazta a haszonbérlet céljának konkrét megjelölését. [3] A felperes kereseti kérelmében elsődlegesen a határozat megsemmisítését, másodlagosan a a döntés hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete Kúria VI.Kfv.37.340/2024/2-1 3 [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a jogszabálynak mindenben megfelelő tartalmú, pontos, konkrét nyilatkozat hiányában megtagadási ok állt fenn. A befogadás iránti kérelem [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [6] Felülvizsgálati kérelmének befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés a) pontjára hivatkozott, további megjelölés vagy kifejtés nélkül. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [8] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [9] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [11] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. Kúria VI.Kfv.37.340/2024/2-1 4 [12] A befogadási ok ezen túlmenő, a jogszabálynak, azaz a Kp. 118. §
(1)bekezdése
- a)ponton belül a megfelelő aa–
- ad)alpontok tételes megjelölésének hiánya megakadályozza a befogadás lehetséges oka beazonosítását, ami önmagában is megalapozta a kérelem megtagadását. A Kúria mindazonáltal egyenként is megvizsgálta, nem áll-e fenn valamelyik ok, amelyik alapján az érdemi felülvizsgálat elvégezhető lenne. [13] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogi értelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). [14] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet jelen ügyben a Kúria sem tárt fel. [15] A felperes a megjelölt jogkérdést érintő hivatkozását a befogadás körében semmivel nem támasztotta alá, azt sem fejtette, ki, hogy ez a joggyakorlat egységét mennyiben érintheti, azaz az esetleges befogadási döntéshez további támpontot nem adott. Elvi jelentőségűnek, és így a felülvizsgálati eljárás lefolytatására alapul szolgáló jogkérdésnek az olyan felvetések minősülnek, amelyek egy adott jogi norma tartalmával, ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel, illetve a jogi norma alkalmazhatóságával kapcsolatosak. A felperes ilyen jellegű és kifejezetten ekként minősíthető jogkérdést felülvizsgálati kérelmében nem tudott megjelölni. [16] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont – a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A felperes erre a befogadási okra sem utalt, az említés szintjén sem. Nem igazolt így, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma milyen okból és mennyiben érintené a társadalom széles körét, ahogyan az sem, hogy a jogkérdés a konkrét ügyön túlmutatna és nagy számban lennének folyamatban ilyen eljárások ugyanezen jogkérdésben, amelyek megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. A rendelkezésre álló adatok alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont szerinti befogadás ezért nem indokolt. [17] Az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A felperes ilyen alátámasztást ekként nem említett. Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt ezért a felülvizsgálati kérelem befogadása. [19] A Kúria megjegyzi, hogy a felperes a befogadás iránti esetleges indokait nem különítette el a felülvizsgálati kérelme egészének érveitől. Nem képezi azonban, és – a felülvizsgálat, mint rendkívüli perorvoslati eljárás kérelemre induló jellege miatt – nem is Kúria VI.Kfv.37.340/2024/2-1 5 képezheti a Kúria feladatát a felülvizsgálati kérelem jogi indokolásából a befogadásra, így az egyes alpontokra vonatkozó esetleges érvek kiválogatása (Kfv.35.284/2023/2., Kfv.37.079/2024/2.). [20] Önmagában az, hogy a felperes számára kedvezőtlen a jogerős ítélet, illetve a felperes nem ért egyet azzal, nem elegendő ok a befogadáshoz. [21] A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. Jelen esetben a felperes csupán az alperes eljárására, és ezzel összefüggésben a bíróság döntése vélt jogszabályellenessége mibenlétére hivatkozott. Ezért ezen okból nem tudta vizsgálni a Kúria az ügyet, azaz ilyen alapon sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [22] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre nem utalt, és ilyet a Kúria sem tárt fel. Ezért a Kp. hivatkozott pontjára tekintettel befogadási feltétel nem teljesült, így a felülvizsgálati eljárásban érdemi elbírálásra a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt okból sem volt lehetőség. [23] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem tartalmaz, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. [24] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [25] A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. Záró rész [26] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp.
- §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- május
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Kúria VI.Kfv.37.340/2024/2-1 Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 6 Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró