A határozat elvi tartalma: Az aktív hivatali vesztegetés bűntettének megvalósítása. Debreceni Ítélőtábla Bf.I.158/2022/
- A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Debrecenben, a
- május
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A hivatali vesztegetés bűntette miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék 25.B.249/2021/
- számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint. A pénzbüntetés tekintetében a részletfizetés engedélyezésére vonatkozó rendelkezést mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás [1] A Debreceni Törvényszék a
- február
- napján meghozott 25.B.249/2021/
- számú ítéletében Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés]. Ezért 100 napi tétel, napi tételenként 1200 Ft, 120 000 Ft végösszegű pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett a meg nem fizetés esetére az átváltoztatás feltételeiről. A vádlottal szemben 5000 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el és kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére. [2] Az ítélet ellen két irányban jelentettek be fellebbezést. [3] Az ügyészség egyrészt a vádlott terhére terjesztett elő jogorvoslatot kizárólag súlyosítás, a pénzbüntetés napi tételei számának és az egy napi tételösszegnek a felemelése, valamint a részletfizetés engedélyezésének mellőzése érdekében (
- számú elsőfokú tárgyalási Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.158/2022/7 2 jegyzőkönyv
- oldal
- bekezdés). Indokai szerint a korrupciós bűncselekmény miatt kiszabott vagyoni jellegű joghátrány mértéke túl enyhe, súlyosítása indokolt, mint ahogy a részletfizetésnek sem állnak fenn a feltételei, azáltal a büntetés súlytalanná válik (
- számú elsőfokú irat). [4] Másfelől a vádlott és a védő elsődlegesen a bűnösség megállapítása miatt felmentés, másodlagosan pedig a büntetés enyhítése céljából éltek perorvoslattal. A védelmi fellebbezést a vádlott és a védő egységesen, a védő a vádlott hozzájárulásával még az iratok felterjesztése előtt joghatályosan visszavonta (
- és
- sorszámú elsőfokú bírósági iratok). [5] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.83/2022/
- számú átiratában a vádhatósági fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint a kiszabott büntetés a korrupciós cselekmény magas fokú absztrakt társadalomra veszélyessége folytán a Btk.
- §-ban meghatározott büntetési célok érvényesítésére nem alkalmas. Utalt továbbá arra, hogy a büntetés súlyát csökkenti a hivatalból hosszabb időszakra megadott részletfizetési kedvezmény is. [6] Az ítélőtábla az ügyészségi fellebbezést a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
- §
(2)bekezdése értelmében tanácsülésen bírálta el. [7] A jogorvoslat részben alapos. [8] Figyelemmel arra, hogy a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján jelentette be az ügyészség (szankciós fellebbezés), a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett részét bírálta felül a Be. 590. §
(3)bekezdése alapján (korlátozott revízió). [9] A Be. 590. §
(5)bekezdésének szabályai azonban a felülbírálatot kiterjesztik a szankciós fellebbezésnél is az eljárási szabályok betartására, az abszolút és relatív hibából eredő hatályon kívül helyezési okok esetleges fennállására, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésre, ha a vádlottat fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, valamint a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezésre (Be. 590. §
(5)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontok,
- b)pont,
- c)pont,
(5a)bekezdés). Értelemszerűen a szankciós fellebbezésnél a büntetés kiszabása a fellebbezés oka és a cél: a büntetésre vonatkozó rendelkezés megváltoztatása, ezért a Be. 590. §
(5)bekezdés d) pontban írtak jelen esetben a Be. 590. §
(3)bekezdésében írtaknak feleltethetők meg. Ezen túl a másodfokú bíróság hivatalból döntött a Be. 590. §
(7)bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben is. Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.158/2022/7 3 [10] A Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében a másodfokú bíróság nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította, mert a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdése alapján jelentette be az ügyészség. A mértékes fellebbezésnél az első fokon megállapított tényállás rögzül, azaz a tényálláshoz kötöttség teljes. [11] Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék az eljárást a perjogi szabályokat betartva folytatta le. Nem vétett sem abszolút, sem olyan súlyú relatív hibát, amely az érdemi felülbírálatot kizárta volna. Hatályon kívül helyezési ok nem volt észlelhető. [12] Az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is megfelel az anyagi jognak. A vádlott felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére nem volt ok. Büntethetőségi akadály nem állt fenn. A Btk. 293. §
(1)bekezdésében szabályozott aktív hivatali vesztegetés törvényi tényállási elemei teljesek. Az elsőfokú bíróság e részben a [14] és [15] bekezdésben adott indokolást, mely azonban nem a jogkérdés lényegére tért ki. Az ítélőtábla ezért elsődlegesen rögzíti, hogy a Btk. jelzett törvényi tényállásának központi eleme – eltérően az
- évi IV. törvény szabályozásától –, hogy az előny adása vagy ígéretének célja: a hivatalos személy befolyásolása. Erre utal a „befolyásolni törekvés” törvényi tényállási rész. Jelen esetben az ügyintézés folyamatában került sor az előny átadásának megkísérlésére, nyilvánvalóan még a hatósági eljárás befejezése előtt. A történeti tényállás főtényeinek előzményei (a méltányossági kérelem újraírása, az ügyintéző egyeztetése az osztályvezetővel, a méltányossági helyzet kérdésessége) is a befolyásolni törekvést támasztják alá, függetlenül attól, hogy a [12] bekezdés szerint a hivatalos személy fáradozásaiért került sor a pénz átnyújtására. Az aktív vesztegetőben az előny átadásának szándéka nyilvánvalóan felmerült már az ügyintézés során. Ezért az ítélőtábla is büntetendőnek tartotta a vádlotti cselekményt és nem látott lehetőséget a felmentésre. Ha a konkrét ügyintézés befejezése, vagy a hatósági eljárás lezárása után került volna sor a jogtalan előny átadására, vagy annak megkísérlésére, más lehetne az anyagi jogi helyzet, a vádlotti magatartás azonban az irányadó tényállás alapján tényállásszerű. [13] A törvényszék a büntetés kiszabása során irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket feltárta és a bűncselekményt nagyrészt beismerő, büntetlen előéletű, eddig kifogástalan életvezetésű vádlottal szemben tettarányos büntetés szabott ki, figyelemmel arra is, hogy a bűncselekmény elkövetésére
- május
- napján került sor, így a jogerős elbírálásig több mint 3 év telt el. A pénzbüntetés megfelelő büntetési nem, a napi tételek száma és az egy napi tételösszeg sem tekinthető eltúlzottan enyhének, lényeges súlyosításra ezért a másodfokú bíróság nem látott alapot. [14] A részletfizetés engedélyezése azonban – egyetértve az ügyészségi perorvoslattal – nem indokolt. E kedvezmény megadásánál a Btk.
- §
(4)bekezdése szerint a vádlott vagyoni és jövedelmi viszonyai az irányadók. A vádlott állandó jövedelemmel és vagyonnal is rendelkezik, ezért a részletfizetés engedélyezésének nem állnak fenn a törvényi előfeltételei. Részletfizetéssel a büntetés már valóban súlytalanná válna, amint arra az Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.158/2022/7 4 ügyészség helytállóan hivatkozott. A kifejtettekre tekintettel ezért az ítélőtábla a részletfizetésre vonatkozó rendelkezést mellőzte. [15] A Btk. 74. §
(1)bekezdés f) pontja értelmében törvényes a vagyonelkobzás alkalmazása. [16] A bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés is megfelel a törvénynek. [17] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg a törvénynek megfelelő rendelkezéseit a Be. 605. §
(1)bekezdés alkalmazásával helybenhagyta. Debrecen,
- május
- Dr. Háger Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila s.k. előadó bíró, Dr. Nagy Éva s.k. bíró Záradék: A Debreceni Törvényszék 25.B.249/2021/
- számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.158/2022/
- számú ítéletében írt változtatással a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
- május
- Dr. Háger Tamás s.k. a tanács elnöke